Pécsi Figyelő, 1901. január-március (29. évfolyam, 1-75. szám)

1901-01-01 / 1. szám

vfolyam. Pécs, 1901. január hó 1., kedd. 1-ső mám. rak. r. - fil. 700 fillér HivataliPécsi Figyelő utca 1. 87. ixetések és a hitelfogadtatnak. POLITIKAI NAPILAP. SztrkeuMM tradas Mária-utca 1. sz. élné emelet, hová a lap még mi részét élete minden közlemény intéseadd. Századfordulón. Pécs, 1900. feb. 31. A szokottnál sokkal ünnepiesebb évet tölti el az emberiség keblét a mos i évfordulónál, mert ez egyúttal határigyéje az évszázadnak is s igy a szo- 18 szemlélődések, melyek máskor a faldokló esztendő eseményeinek bírálatára is a születendő uj esztendőhöz fűződő eménykedések fejtegetésére szorítkoztak, lost önkéntelenül is szabadabb szárnyaa ösztönöznek s a letűnök egész szán nyújtanak visszapillantást, hogy a tanulságaiból megrajzolhassák a század várható fejleményeinek vázlatát. Alig volt az emberiség történetében .A szak, amely oly rohamos fejlődést, az emberi szellem találékonyságának oly bá Mos bizonyítékait szolgáltatta volna, a mai nappal sírba szálló XIX-ik. A technikai tudományok a gyakorilot szolgálatába állva, soha nem is találmányokkal ajándékozták meg íberiséget, amelyek gyökeresen átották az ember minden életviszonyát amban és társadalomban egyaránt. De annál keservesebb sorsban részes a nemesebb értelemben vett emberi ilizáció ügye, mert a technikai találmányokkal éppen nem haladt karöltve az mberi lélek finomulása, a társadalmi jóit biztosítására okvetlenül szükséges köö- ideálok kultusza. Sőt éppen a techniai fejlődés által sarkalt versengés megszülte a legridegebb önzés uralmát a társadalomban éppen úgy, mint az államban. A társadalomban az egyéneknek ezt versengését elnevezték .küzdelemnek a tért“, a melyben nem volt helye többé mások iránt való méltányosságnak, felirtotta ezt az egyéni érvényesülésért való kiméletlen harc, melyben jelszóvá lett, hogy „a ki bírja, marja!“ Az állami életben hasonló módon az ő váltotta fel a jogot s egyik véres tbora lépett a másik nyomába, melyek kegyetlenségre, pusztító erőre nézve messze túlszárnyalták még a népvándorlások korabeli népirtó hadjáratokat is. A 18 ik század végső szakában született nagy eszmék : a szabadság, egyenlőség, testvériség állandó harcban álltak a hatalommal s ebből a küzdelemből rendszerint ez utóbbi került ki diadalmasan. A magyar nemzet történetének ez a korszaka is szomorú bizonyságot tesz erről. Az a törhetetlen hűség az uralkodó házhoz, melynek a magyar nemzet a század elején a napóleoni hadjáratok által fölidézett kecsegtető alkalom csábításainak ellentállva oly ékesen szóló bizonyítékait szolgáltatta, nem volt képes meggyökereztetni a bécsi udvarban azt a bizalmat a nemlét iránt, amely békés nemzeti fejlődésének szükségszerű előfeltétele lett volna. A Burgban megcsontosodott összbirodalmi eszme ebben a században ülte legveszedelmesebb orgiáit, melyek nem egyszer örvény szélére juttatták magát az uralkodó házat is. Félreismerték a magyar nemzet érzületét, államfentartó erejét és állami önállóságának fentartásáért folytatott kemény küzdelmeit állambontó törekvéseknek tudták be, mert mindig az egységes birodalom eszméje lebegett szemeik előtt, melynek egyedül Magyarországnak törvényben biztosított külön államisága állott útjában. Solferino, Magenta, Sadova kudarcai kellettek hozzá, hogy Magyarországnak megadják az állami önnállóságnak legalább azt a látszatát, amely a hatvanhetes kiegyezésben nyert kifejezést; de itt is gondosan ügyeltek arra, hogy az állami önállóság lényege ne érvényesülhessen az összbirodalmi eszmével szemben s a Habsburgok birodalma a nemzetközi érintkezésben változatlanul egységes államként jelentkezzék. És csodálatos, ezt a képviseleti állami egységet nem a törvényes önállással fenyegető Magyarország, hanem a különböző népek halmazából egybetákolt Ausztria kezdte a század végén veszedelemmel fenyegetni. A nemzetiségi agyarkodás immár annyira fajult, hogy átcsapott már az államjogi bomlás terére is. Ebben a dezolált állapotban találja a birodalmat a születő új század s a nagytudományú doktorok még most is külerőművi kuruzslással akarják összeforrasztani a tátongó repedéseket, azt hivén, hogy így megakaszthatják a már előrehaladott szervi bomlás folyamatát. Hiú erőlködés ! A világtörténeti folya- matot meg nem akasztja semmiféle tudo- mány, semmiféle erőszak. Egységes Ausztria már csak az ábrándok világában létezik ; ellentmond annak ott minden élő organizmus s elsöpör az útjából minden akadályt, amely ellenkező irányba akarja terelni. Az új század látni fogja a dualizmus mesterséges épületének siralmas pusztulását, hisz máris recseg-ropog minden eresztékében, mert dualizmus ott, hol az egyik felén nincsen egység, nem is képzelhető. A történeti fejlődés vaskényszere fogja hajtani közjogi berendezésünket a visszatérésre a pragmatika szankció tiszta alapjára. Ez a történeti fejlődés fogja elsöpörni azt a hazugságot, amely a pragmatika szankcióból származtatta Magyarország legfőbb állami attribútumainak elkobzását s a hadügyből, külügyből, közgazdaságból birodalmi közös ügyeket csinált. Rá kell, hogy jöjjenek arra a történeti igazságra, mikép a pragmatika szankció nem volt más, mint szerződés perszonális unióra és az együttes birtokláshoz szükséges kölcsönös védelemre, de távol állt tőle oly reálunió megteremtése, amely a legfőbb állami jogosítványoktól fosztaná meg a magyar államot, mikor elveszíteni a védelem eszközei fölött való rendelkezési jogát. Nagy küzdelmeken kell még addig keresztülmennünk, mert az összbirodalmi fantom még mindig fogva tartja a lelkeket , de az új század nem fog letűnni anélkül, hogy vagy eltemetik ezt a fantomot azok is, akik még most is élesztgetni próbálják annak bomladozó tetemét, vagy összezúzza az idők kereke a kuruzslókat is rögeszméjükkel együtt. Egy esztendő krónikája. Pécs, 1900. dacamber 31. Rövid pár óra még, mely órák a Szilveszter-estélyek derűs hangulata közben szállnak át az emberek felett, s azután itt az újév, az uj évszázad. A huszadik század első esztendeje, a Krisztus születése után az ezerkilencszázegyedik, ránk köszönt immár s miközben a Nemzeti Kaszinóban táncolnak, a Vigadóban a polgári dalosok himnusza mellett virasztanak s a Scholz-sorházban a munkásképző-egylet allegorikus élőképével köszöntik az uj évszázadot, az uj esztendőt, — elmúlik a régi, az ezerkilencszázadik esztendő, a tizenkilencedik század utolsó esztendeje. A BÉKA boltos tisztelettel értesíti a t. hölgyközönséget, hogy raktáron vannak szép, újdivatú női ruhaszövetek, flanellek, selymek, zephir és harchetek, továbbá vászon, kanavász és chiffonok. Ágyterítők, függönyök, szőnyegek, selyem- és casehmir-paplarok és menyaazszonyi kelengye. — Módjában áll tehát mindenkinek az őszi és téli saisonra szükségletét kevés pénzért a BÉKÁ-nál fedezni. Irgalmasok-utca 10. Saját hásban. - Nagy raktár valódi angol férfi-»»Ovatakben a legújabb és legjobb minőségben. — Lapunk mai száma 12 oldalra terjed.