Pécsi Figyelő, 1902. január-március (30. évfolyam, 1-74. szám)

1902-01-01 / 1. szám

XXX. évfolyam. Pécs, 1902. január 1., szerda. 1-ső szám. Előfizetési érák : helyben, ház hoz hordva: »ész évre 16 kor. — fill. Fél évre 8 „ -negyedévre 4 hóra 34 és szám ára 8 fillér. Vidékre, postán küldve: Egész évre 18 kor. — fill. Fél évre • . 9 „ — „ Negyedévre 4 „ 50 „ Egy hóra .1 „ 50 „PÉcsi Figyelő FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP. ========= Megjelenik naponkint este 5 órakor. ========= Szerkesztőség és kiadóhivatal • Pt-es,­­Mária utca 1. sz. első emelet. Kéziratot v­issza nem adunk. Hirdetések a legjutányosabb árban számíttatnak. Nyílt­­tér sora 60 fillér. Az olvasóhoz. Pécs, 1901. december 81. A harmincadik ujesztendő napján, melyet a »Pécsi Figyelőt ime megért, üd­vözlet az olvasónak ! Harminc ujesztendő! Harmincszor fordult az idő kereke. A végtelenség homokóráján harminc újév napja tűnt a semmiségbe. És ma is, mint ezelőtt harminc esztendővel, szívből, lélek­ből eredő igaz szeretettel köszöntjük az olvasót. — Boldog újévet! Harminc esztendő alatt sok minden megváltozott. A gyermekből férfi, a fér­fiből aggastyán lett ott, a­hol ezelőtt három évtizeddel pusztaság volt, ma vi­rágzó élet uralkodik , s hol harminc évvel ezelőtt pezsgett még a lét vidámsága, ma csendes némaa&g« TV sóz­tak az idők . Vulyuztak benne az emberek. Hosszú harminc esztendő alatt nem változott azonban lapunk, a »Pécsi Fi­gyelet iránya. A­mit ezelőtt három évtizeddel lel­kes férfiak lapunk zászlajára jelszóul ki­írtak : a szabadság, egyenlőség, testvériség hármas varázsigéje ma is ott ragyog büsz­kén, fényesen lapunk zászlaján. A­minek harcosául ezelőtt harminc évvel megala­pították a­­Pécsi Figyelem-t: a függet­lenségi eset­e harcosa ma is. S a­mely or­szágos pártnak hive volt ezelőtt három évtizeddel: ma is az országos független­ségi és 48-as pártnak törhetetlen hűségű közkatonájaként harcol az országos poli­tika küzdőterén. De ha a­­Pécsi Figyelet három év­tized alatt elveit és irányát tekintve mit sem változott, annál nagyobbat változott szeretett városunk, Pécs szab. kir. város és vármegyénk, Baranyavármegye közélete. Pécs megindult a haladás és fejlődés ut­­ján s bár sok akadály letörésével, óriási áldozatok árán, ma már ott van, azon az utón, melyen a Dunántúl gócpontjává fej­lődhetik. Csak úgy azonban, ha a célszerű módot választják vezetői minden téren, a­hol a város elhaladásáról van szó. És ez áll Barattya vármegyére is, melynek köz­élete harminc esztendő alatt szintén so­kat változott s melynek jövő feladatát szintén csak az el­haladás, a boldogulás képezheti. Nagy események, a nemzet életére messze kiható jövendő elé nézünk az új­­esztendővel. S a­­Pécsi Figyelőt részt kíván venni ez új küzdelemben is és az országos politika terén ezentúl is, mint három évtizeden át, az országos függet­lenségi és 48 as párt elvének hű harcosa­ként fog küzdeni Magyarország teljes ön­állósága, szabadsága is függetlensége mellett. Nagy események, közéletünkre messze kiható jövendő előtt áll Fécs szab. kir. város és­­Baranyavzemeste is. S mi, kik harminc év óta írunk és küzdünk városunk s vármegyénk igazi érdekei mellett, ezen­túl még jobban még fokozottabb erővel kívánunk résztvenni Pécs és Baranya megye érdekeinek védelmében. S a harmincadik újév napján, hogy megjelenik a­­Pécsi Figyelők az ő olva­sóinál, ime ígérjük a következőket: országos politikai ügyekben minden­kor a függetlenségi és 48 as párt hívei leszünk; bőven és a legkisebb reményre kiter­jedő figyelemmel foglalalk­unk Pécs vá­ros és Baranyavármegye ügyeivel s min­denkor városunk és megyén igaz érdekeit szolgáljuk; megírunk mindent, a mi városunk és megyénk közönségének érdekit illeti, a mi az olvasót érdekli, azzal a tárgyilagos igazsággal, nem tömjénezve senkinek, nem nézve magánérdeket, a­milyet tárgyilagosan, igazsággal csak egy teljesen független új­ság irhat. És hogy ez ígéretünket meg is tart­juk : Isten minket úgy segéljen ! E szent fogayadás kíséretében kö­szönti ma a »Pécsi Figyiló« olvasóit a harmincadik újesztendő hajnalán : — Boldog újévez­­ménye, a melynek teljesedését e fordulóhoz köti. Addig élünk, a­míg reménylünk. Egyik remény sírján születik a másik , valaminthogy akkor is támadnak új remények, ha a régiek teljesedésbe mennek. S ha egyes emberek él­tető eleme a remény, mennyivel inkább van szüksége erre egy egész nemzetnek, s külö­nösen oly nemzetnek, a mely fejlődésben van s a nyugati népek kultúrájának mintájára a tökéletesedés utján indul tovább. A magyar nemzetnek sok a reménye s igen sok elér­hető, szakadatlan munka által megvalósítható vágya van. Ezek közt legnagyobb, legneme­sebb, legtisztább, mindent magába foglaló re­ménye az állami és gazdasági függetlenség, a melyért hősök küzdöttek, vértanuk haltak meg, a mely a nemzet eltiprására vezetett a 49-nek gyászos és mégis dicsőséges eszten­dejében. A reményért élt bujdosásból félszá­zadig a nemzet legnagyobb fia : Kossuth La­jos. A remény megvalósítására kiküzdésére, elérésére támadt egy nagy, oszágos párt: az országos függetlenségi és 45-as párt. Minden más párt, de különösen a nagy kormánypárt újév napján összetömörül mindenkori vezére: a miniszterelnök körül és magát frázisokban merítvén ki, a sz­emélyi kultusznak hódol. íVu ti i^siijiMreg j­üuúdftti á­j n u k át, Egymást^fyidenfélének. Jót, szépet monda­nak ; de a mi beszédek az újévi gratuláció­kon elhangzanak, az rendesen a hiúság szol­gálatában ál, a hatalom nimbuszának gyara­pítására val, és igy, mint üres szólam, nem is kifejezője annak a reménynek, a mely a nép, a nemzet lelkében él s a melynek meg­valósulását a nemet az Istentől várja. A füg­getlenségi és 48-as párt szintén megemléke­zik az újévről. Ez az emlékezés azóta, hogy a párt megalakult és dolgozat mindig a nem­zet szivének reményét, lelkesek igaz vágyait fejezi ki. Nem üres szólamok, nem hangzó frázisok. Hasonlít az ünnepi harat­gzóhoz, a melynek nyomában fohászok kelnem, — de a mely egyszersmind a munkára való komoly hívő szózat. Most, ebben az évben különös jelentősége van e nagy és komoly pártnak. Most vannak küszöbön a kiegyezési tárgya­lások, a­melyek azt az intenciót képviselik, hogy hosszú, talán beláthatatlan időre verik bilincsbe az országot és fűizik oda súlyosan Ausztriához. Egyedül a függetlenségi és 48-as párt lelkes munkájától függ, hogy az meg­­hiúsíttassék és ne váljon valóvá. Éppen azért néz a nemzet, a szabadságra és függetlenségre vágyó magyar nép nagy reménynyel és talán nagyobbal, mint valaha, a függetlenségi és 48-as párt ez újéve elé. A nemzet géniusza őrködjék a párt fölött és váltsa valórá azt, a­mit ez a párt képvisel. * A függetlenségi párt újéve. Újév közeledik! A reménynek, a várakozá­soknak, a hitnek egy újabb dátuma ez. Sze­rencse fordulását, reménynek megvalósulá­sát, vágyakozásnak megerősítését mindenki ehhez a dátumhoz köti. Íme, az emberek ál­tal szabályozott és szakaszokra osztott idő fordulóponthoz ér. Az emberek magukba szállnak s minden embernek van valami­je- Egy esztendő számokban. — Saját tudósítónktól. — Pécs, 1901. dec. 31. Alig pár óra még s elmúlt felettünk a huszadik század első esztendeje, az 1901- ik esztendő. Volt részünk ez évben is jóban, rosszban egyaránt s most, mikor a végére értünk, ha számot vetünk magunkkal s meg­csináljuk a mérleget, elmondhatjuk róla, hogy ez se volt jobb a többinél. Sok reményünket

Next