Pécsi Figyelő, 1902. április (30. évfolyam, 75-80. szám)

1902-04-02 / 75. szám

l együtt 385 db szalonka és 19 drb külön­féle vad. Ebből 60 drbot Szegedy Béla, 55 drbot őrgróf Pallavicini, 51 drbot gróf Maj­láth József, 51 drbot gróf Majláth László, 48 drbot Szegedy György, 33 drbot Szalay László min. tanácsos, 13 drbot gróf Majláth György, 12 drbot Mihajlovich Antal, 91 drbot pedig a személyzet ejtett el. — (Hajóösszeütközés! Az Első Cs. Kir. Szab. Dunagőzhajózási Társaság „Timok“ nevű csavargőzöse — baloldalán egy uszálylyal — Mohácsról elindult a társaság legalsó kikötő hidjától, hogy a­ Duna közepén megforduljon. Midőn aztán­­ már a balparttól a jobbpart felé fordult, a­ fordulat — melyet oldalszél­en akadályo­zott — nem volt tökéletesen kivihető; így történt aztán, hogy mikor a csavargőzös, átért a jobb oldalra, az utolsó­ hídnál ki­kötött 671. számú uszályhajó oldalát meg­horzsolta, minek következtében, ezen uszály középső bakja eltörött. Emberben vagy áruban nem történt kár. —­­Vásár husvétkor­i 'Villányban, 'húsvéthétfőjén országos vásár volt. Előre lehetett ugyan látni, hogy ily nagy ünne­pen nem lesz sikere a vásárnak , de hát, az illetékes körök elfeledtek idejekorán­­intézkedni a vásár napjának áthelyezése­ iránt. A husvéthoz még ma is járult, hogy az idő rossz lett hétfőre és a vásárt tel­jesen tönkreverte. — (Drága pipázás) A Frigyes kir. herczeg bellyei uradalmához tartozó Bla­­zsovica nevű erdőnek fűzfával beültetett része kigyuladt és mintegy száz holdnyi erdőterület a lángok martaléka lett. Az okozott kár 1000 k. A tisz akép keletkezett, hogy Szurmó Sándor vörösmarti lakos, ki az erdőből fát hordott, pipára gyújtott s az égő gyufát eldobta. Ettől a száraz fa­levél és gaz csakhamar meggyuladt s a tűz a nagy szél következtében csakhamar tova terjedt. Szurmát följelentették.­­ (Két lövés.) Schmidt János bozsoki lakos a kertjében dolgozgatott, midőn az arra menő Milter Ferencz, ugyanottani lakos, porolni kezdett vele. Az utóbbi a szenvedett szóbeli sérelmektől annyira fel­dühödött, hogy hazaszaladt és töltött pisz­tollyal visszatérve, rálőtt Schmidt Jánosra. De a lövés csütörtököt mondott, erre másodszor is megtöltötte és Schmidtre sü­tötte a pisztolyt, de ez a lövés sem talált, mert Schmid János egy fatörzs mögé bújt. A lövöldöző atyafit följelentették.­­ (A kosár miatt.) Unoka József haraszti legény nem­régiben nagyon csapta a szépet egy falujabeli leánynak, a­ki azonban nem ő hozzá, hanem Toldi József­hez ment férjhez. Ezért a kudarcért boszut forralt Unoka József. Azon ürügy alatt, hogy üléskosarat akar kölcsön kérni, egyik este 9 órakor bebocsáttatást kért Toldiék istállójába. Midőn bebocsátották, neki esett a szintén ott levő Toldi Józsefnének, foj­togatta s ütötte öklével. A férj nejének segítségére akart menni, de ekkor Unoka egy vasvillát kapott föl s azt Toldi mellé­nek szegezve, azzal fenyegette, hogy le­szúrja, 0&­ moccanni mer. A zaj­ és lármára átjöttek a­ szomszédok, mire Unoka vitézül megugrott:­— (Fiúméi Kávébehozatali Társaság Fiuméban), e teljesen megbízható és szolid vállalat oly kiváló finom kávét árusít ol­csón, hogy minden háziasszony saját ér­dekét védi, ha kávészükségletét a­­ Fiumei Kávébehozatali Társaságnál fedezi Külö­nösen óriási eredményeket ért el a­ kitűnő hírnévnek örvendő társaság a közkedvelt Saprabaja kávékeverékkel (5 kg. 19.16 korona). E kávé­vegyíték egyike a­ leg­pompásabb italoknak, s akik már egyszer megizlették, csak elragadtatással nyilat­koznak arról.­­ (Jelentés ae vízről.) A Tettye forrás mai vízállásáról a főmérnöki hiva­tal a következőket jelenti: F. hó 2-án reggel 6 órakor a tettyei víztartó tele; az elleni­­tartó tele; a hozzáfolyás 24 óra alatt 7265­ köbméternek találtatott.­­ (Malmok veszedelme.) A püspöki uradalom mohácsi szigeti gazdaságából zabot és nádat szállítottak kompon Baján keresztül Mohácsra. Régi szokás szerint,­ a kompot szénnel rakták meg és igy eresz­kedve s a bezdáni zsilipen behajózva von­tatták föl a baja-bezdáni tápcsatornán,­a pusztához. Azaz vontatták volna, ha az a szerencsétlenség nem történik, hogy a komp a bezdáni malmok közül kettőt ki nem vert volna, a harmadiknak pedig csak az oldalát zúzta be egy kissé, ami miatt azután a kompot folyami szokás szerint szenestül, emberestül Bezdánban vissza­tartották. A hatóság szombaton tartotta meg a vizsgálatot és a kiegyezési tárgya­lást. Emberben kár nincs. A pénzbeli , kár nagyságát még nem tudják.­­ (A mostoha Su merénylet DljJan­dora József, szentistváni lakos, megleste mostoha apját, Simont, József ujhalmányi lakost, midőn ez az erdőbe ment Mért és egy vastag bottal két erős ütést, mért a fejére. Nemtelen boszu vitte a­ vásott mostohafiut galád tettének elkövetésére.­­ (Hamis pénzgyártók.) A siklósi csendőrség Nagyfaluban id. Bódi József­nél engedély nélkül tartott fegyver el­kobzása végett házkutatást tartván, ezen alkalommal egy fölbontott levélből meg­tudta, hogy a levél „Gy. JJ4 nevű írója. Pécsről azt írta ifj­ Bódi Józsefnek, hogy a pénzcsináló gép kész, csak jöjjön érte Pécsre s hozza el az érte járó pénzt — 100 koronát. A csendőrség a nyomozást megindítván, megtudta, hogy id. és ifj­. Bódi József éppen aznap utaztak Pécsre Gyula József nevű egyénhez a tőle Szabó Sándor, magyarpeterdi lakos, közvetítésé­vel megvett gépért. A csendőrök ennek következtében a siklós-vókányi vasúti állomáson megvárták a két Bódit s mi­dőn kiszálltak, tényleg találtak náluk egy rézből való és állítólag hamis öt koronás ezüst pénzdarabok készítésére alkalmas gépet. Gyula József nem volt kézreke­­ríthető, mert nincsen állandó tartózkodási helye. Ugyanekkor kiderült még, hogy Szabó Sándor Varga József, nagyfalui lakosnak szintén ígért egy hamis pénzt­­gyártó gépet, melyért 100 koronát már előre fölvett tőle, de gépet tényleg nem adott. A Bódiék gépét a csendőrség el­kobozta s az összes szereplőket följe­lentette.­­ (Kardos leány.) Tárnai János és Pázmán József, sepsei lakosok, régi ha­ragosai egymásnak. Múltkor a sepsei szőlőhegyen találkoztak egymással, a­­mi­­dörr­ip Pázmán forgópisztolyával három­szor rálőtt Tárnáira, de egyik lövés sem talált. Tárnái ekkor dulakodni kezdett Pázmánnál, mire az utóbbinak 12­ éves húga fejbe szúrta Tárnáit. Pázmán erre elszaladt, de Tárnái utána, s mikor utol­érte, elvette tőle revolverét és fejbe ütötte vele. Az ügynek folytatása lesz a bíró­ságnál.­­ (Sötét bűn áldozatai.) Urszics Andrásné, mohácsi lakosnő, még január hóban gyanús körülmények közt halt meg; hasonló tünetek közt betegedett meg nem régen Kunovezki Maricza haja­don is. A csendőrség neszét vevén a do­lognak, nyomozni kezdett és kiderítette, hogy mind a két nő sötét bűn — mag­zatirtás — áldozata. Az említett hajadon, valamint az elhalt asszony hozzátartozói­­egy szülésznőt neveztek meg a bűnös műtét végrehajtójának. Az azonban ta­gadja a terhére rótt cselekmény elköve­tését. Közönség tebből.*) Tisztelt szerkesztő Úr! Azt hiszem, nem írok ismeretlen és­­eddig még fel nem merült panaszt, mikor a budai külvárosi állomásról kezdek panasz­­kodni. Sokszor és sokat írtak már erről a monstruózus intézményről, mely Pécs városának sok tízezresébe került és nem veszi hasznát senki. Legkevésbbé Pécs város amaz adófizetők polgárai, kik a budai­­külvárosban lakván idő és költségkímélés szempontjából ez állomáson szállnak fel és le,, ha elutaznak vagy ha haza­jönnek. Szeretném tudni, Pécs városának tisztelt Tanácsosai vesznek-e időt és fárad­ságot maguknak, hogy úgy egy-két napi esőzés után kisétálnának ez állomásra? Bizonyára nem. Mert akkor tudomásuk lenne róla, hogy milyen sártengeren■ kell keresztülvergődnie a közönségnek, míg oda juthat, így volt ez legutóbb a húsvéti ünnepek alatt is. Az egész itt feneketlen sártengerhez, hasonlított s a­kik ünnepelni hazajöttek, vagy ünnepelni elutaztak, azok bizony amúgy magyarosan áldották a pécsi nemes Tanácsot, a­ki csak így tud gondolni egyik főforgalmi útjára a városnak. Azután meg este és éjszaka alig lehet rátalálni az állomásra. Az egész után lámpa sehol sem világít s a sár­tengerben vergődő utas azt sem tudja, jobbra menjen-e vagy balra­­ ? Azt nem is említem, hogy az állo­máson a váróterem tyúkketreczhez hason­lít tulajdonképen, mert hát azon már úgy se lehet segíteni. De azt Pécs város s különösen a budai külváros polgársága elvárhatja, sőt megkövetelheti a hatóság­tól, hogy az állomáshoz vezető utat jókarba hozassa s azt kellő számú lámpával meg­­világittassa. Mert hát Pécsett vagyunk talán — s nem a legsötétebb Abderában! ? Tisztelettel Pécs, 1902. ápril 1. Egy utas. *) E rovatban minden közérdekű felszólalást díjtalanul közlünk, de a felelősség a beküldőt illeti. Szerk. : Pécsi Figyelő' 1902' április 21 " ■ ■■ ■ - - - ------------ ,t «rVc­Sa^BOesSM —■ — ■ ■ ■ ■ ■ . ■ ■■!■ ■ ■ i Ili l ■ —■—l—l mmm ■ , ■ II— —. i r -

Next