Pécsi Hirek, 1932. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1932-04-18 / 16. szám

2 Krónika — perszonálunió Románia és Magyarország között nem lenne megoldás — mondja Maniu Gyula, Románia volt miniszter­­elnöke egy fővárosi hírlapírónak adott interjúban. Helyes, mi is ezt tartjuk! No de hogyan jut Maniu úr ahhoz, hogy egy ilyen tervezetet visszautasítson? Ki hoz ilyen kalandos terveket szóba, melyekről már egyes budapesti lapok is írtak? Hát a magyar szent korona piaci árucikk, ame­lyet fel lehet kínálni és vissza lehet utasítani? Vagy talán azon a sokat tárgyalt temesvári titok­zatos gyorsvonati utazáson került szóba ilyesmi? Ez sem lehetetlen. Hiszen a mindent megelőző ki­sürgetett optánsper óta, mely olyan sok nagy vagyonú állampol­gárunknak hozott anyagi előnyö­ket, már ez sem volna meglepetés. Nálunk vannak legitimisták, köz­­társaságiak és szabad királyválasz­­tók. Hogy az első kettőnek mi a célja, azt megmondja az elneve­zésük, de hogy a szabad király­választók választása éppen erre a fiatal, de máris eléggé zajos múltú balkáni fejedelemre esnék, mégis nehéz volna feltételezni, bár ez egyeseknek különleges elő­nyöket jelenthetne. Mi mindenki­vel békében akarunk élni, de az olyan drágán kivívott függetlensé­günket nem áldozzuk fel kalan­dos perszonálunióknak. * Purgly miniszter megnyugtató kijelentéseket tett a tiszai árvizek­ről. A rakoncátlan folyók azonban ezen hivatalos helyről jött kijelen­tést nem veszik komolyan, mert azóta az áradás sok helyen át­törte a védőtöltéseket és nagy nyomorba döntötte az elöntött vidék lakosságát. A polgárság már régen tisztá­ban van az ilyen magas helyről jövő megnyugtatásokkal. Tavaly júniusban az egész ország vissz­hangzott a nagyhangú kijelentések­től: Nem lesz fizetésleszállítás, nem lesz adóemelés! Mi pécsiek is hallottunk ilyen kijelentéseket igazán jól tájéko­zott uraktól. Lezajlott a válasz­tás, nem telt bele néhány hét és máris megkezdődtek a tervezge­­tések a fizetésleszállításról és az adóemelésről. Azóta már vagy négyszer ismételték meg ezt a műveletet. A miniszteri ígéretek hűek maradtak a régi tradíciók­hoz, a nyomorgó polgárság min­denről lemondással viseli, tűri az újabb megterheléseket, a kérdés csak az, hogy meddig bírja. Vésés. A legjobb minőségű tejtermékek legolcsóbb beszerzési helye SÜJTDORÁDÓ PÉCS, Boltivköz 2. Tel. 11-50­1 INGYENES HIRDETÉSI SZELVÉNY 8. 1932. április 18. Aki ezen szelvényeink közül fiókkiadó hivatalunkban (Hangya főüzlet, Jókai-tér 11) a hirdetés leadását megelőző két utolsó szelvényt bemutatja, egy, három­soros ingyenes hirdetésre jogosult. pécsi hírek Két részletben fizetik a DGT tisztviselőket A D. G. T. jelenlegi vezetősége tisztviselőinek járandóságát a pénz­szűkére való hivatkozással március hó 1-től akként folyósítja, hogy 60%-ot elsején, 40%-ot pedig minden hó 15-én fizet ki. Az al­kalmazottak elkeseredését ezen in­tézkedés igen nagy mértékben el­mélyítette, annyival is inkább, mi­vel — értesülésünk szerint — a múlt hajózási év az utóbbi idők leg­jobbjai közé tartozott és a pécsi szénbányák soha annyit nem ter­meltek, mint idén, a rendkívüli hosszú tél és a magyar kormány szénbehozatali tilalma folytán, nem is beszélve a raktáron volt hatal­mas készletekről. Hogyan fizethetné vissza Pécs városa a drága Speyer-kölcsönt? A Speyer-kötvények­ árfolyama egyharmadára esett . A városnak mindent el kell követni, hogy a kedvező alkalmat kihasználhassa A város adófizető polgársága előtt közismert tény, hogy Pécs vá­rosa 1925. évben az 1925. évi XXII. t.-c.-ben foglalt felhatalmazás alap­ján 744.400 dolláros, súlyos felté­telű kötvénykölcsönt vett fel a Speyer és Társa newyorki bankcég­­től, amit a következő évben to­vábbi 142.600 dollárral 887.000 dollárra egészített ki. Ennek a dol­­lárkölcsönnek a pengő ellenértéke nem kevesebb, mint 5 milliót tesz ki,­­ amelyből azonban a város időközben már körülbelül 600.000 pengőt, azaz tíz félévi részletet visszafizetett. Az évi kamat és tő­ketörlesztés 414.000 f­őt tesz ki. Miután annak idején a városnak alacsony kötvényárfolyamon fizet­ték ki ezeknek a­ dollárkölcsönök­­nek az ellenértékét, de időközben a hitel és kamatviszonyok is jelen­tékenyen javultak, kétségtelenné vált, hogy ez a Speyer-féle dollár­­kölcsön súlyos teherként nehezedik a város adófizető közönségére és a közüzemekre, amelyek fi­zetőképessége és jövedelme­zősége alig tesz ki annyit, mint a kölcsön törlesztése és kamatszolgálata. Már mindenki azt hitte, hogy en­nek a kedvezőtlen kölcsönügylet­nek súlyos következményeibe bele kell nyugodni, amikor az elmúlt év végén, — nem éppen váratlan ese­ményként — a kormány a külföldi tartozások tekintetében moratóriu­mot hirdetett. Erre azután­­ az amerikai és ang­liai tőzsdéken valóságos pánik­­hangulat lett úrrá és ennek követ­keztében a 100 dollár névértékű Speyer kölcsön kötvényei, amelyet 82 %-os árfolyamon bocsátot­tak ki és a moratórium előtt is 65—70%-on jegyeztek, hir­telen 27 % -ra zuhantak le. Bekövetkezett tehát az a városok által soha nem remélt kedvező helyzet, hogy a Speyer kölcsönt a névérték egy­negyedével fizethetik vissza. A vidéki városok azonban, — amelyek annak idején csaknem ki­vétel nélkül igénybe vették ezt a magasabb helyről ajánlott drága kölcsönt, — csak a bürokrácia méltóságos lassúságával jöttek rá erre a szinte hihetetlen lehetőségre s nem siettek rögtön idegen valutát szerezni és a 100 dollár névértékű kötvényeket 27 dollárért visszavá­sárolni, hanem megvárták, amíg az illegális spekuláció ráveti magát a belföldön is megszerezhető Speyer kötvényekre. Pedig ha kiszámítjuk, hogy a vá­ros, amely a kölcsönt teljes 100 % -os értékben kénytelen visszafi­zetni, illetve a moratórium tartama alatt az 414.000 f-őt kitevő kamat és tőketörlesztést a Magyar Nem­zeti Banknál letétbe helyezni, — akkor azt a meglepő eredményt kapjuk, hogy Pécs városa egy ide­jében alkalmazott gyors pénzügyi művelettel a 887.000 dolláros köl­csönét kötvény visszavásárlás utján 240.000 dollárral visszafizet­hette volna s így nem keve­sebb, mint 647.000 dollárt ke­reshetett volna ezen a pénz­ügyi műveleten. Mikor azután már mindez nyil­vánvalóvá lett és a bürokrácia lassú emésztőszervei is feldolgozták en­nek a fényes lehetőségnek a nagy­szerű kilátásait, arra már a bel­földi kötvényspekuláció titkos vá­sárlásaival 40% fölé hajtotta fel a Speyer kötvények árfolyamát a külföldi tőzsdéken és az így meg­szerzett címleteket azután majd­nem 100% haszonnal kínálja most az adósoknak, a magyar vidéki vá­rosoknak. Egyes városok, mint Győr és Veszprém kötöttek is ilyen üzlete­ket, azonban a többi városok nagy­része visszautasította a másodkéz­nek ezt a spekulációs ajánlatát, a kormány pedig egyik legutóbbi ren­delkezésével egyenesen eltiltotta a kötvény-arbitrázst, úgy hogy ez­­idő szerint Speyer kötvényeket be sem lehet hozni az országba. Az adós városok azonban most már, — nagyon helyesen ráesz­mélve az adott helyzet előnyeire, — semmiképen sem akartak elesni attól a nagyszerű lehetőségtől, hogy a különben is súlyos feltételű köl­­csöneiket annak egy töredékével visszafizethessék, megragadtak minden legális alkalmat és esz­közt, hogy a szükséges külföldi va­lutákhoz hozzájuthassanak és a Speyer kötvényeknek legalább egy részét az alacsony árfolyamon vis­­­szavásárolhassák és ezzel az adó­fizető polgárság helyzetén kön­­nyí­thessenek. Pécs is megmozdult. Az ered­mény? Nyári cipő újdonságok meglepő olcsó áron Quintusnál A Pécsi Hirek erőssége olvasó kö­zönsége — de olvasó közönségé­nek is erőssége a Pécsi Hirek erős­sége. TT Hétfő, 1932. április 18. öt perc a városházának villamos órája alatt Nem a magas várospolitikát meg­ismerni tértünk be a városházára, mert ennek megnyilatkozásai a vá­rosháza falain kívül, magában a városban jelentkeznek, hanem a pécsi városháza mechanizmusát, belső hivatali szellemét akartuk közelebbről megismerni. Kíváncsiak voltunk, vajjon mi­képen érintkezik a városháza tiszt­viselőkara az ő munkaadójával, Pécs város adófizető közönségé­vel? Az ügyes-bajos pécsi polgár ■< vajjon milyen kiszolgálásban ré­szesül azoknak részéről, akiket ő maga fizet? A városháza egyes hivatalai, pol­gármesteri rendeletre, csak d. e. 11 órától déli fél egy óráig fogadnak m­agánfeleket. Ezek a magánfelek Pécs adózó polgárai. — Csak egy kivétel van: a városi adóhivatal.— Ez mindig fogad. — Fizetni, azt le­het kérem mindig. De a szigorú polgármesteri ren­delkezést áttörte még egy ponton az idő ereje: a szegénység. Az első emeleti szegényügyi irodák is már reggeltől fogadják azokat, akik nem adót fizetni, hanem kérni jön­nek a város könyörületes szívéhez, és ezek vannak többségben: a sze­gények. Háromnegyed tizenegyet mutat a városháza kapu előterében a vil­lanyos óra. — Ez a legforgalma­sabb időpont. — Elhelyezkedünk szemben az órával és számoljuk a ki- és bejövő ,,magánfeleket“. — Mindenekelőtt feltűnik, hogy nincs­­ az a társadalmi kategória, amely­nek egy-egy tagja öt percen belül fel ne tűnne a kapusszínben. — Kispaptól tábornokig, koldustól iparoson, kereskedőn, polgáron ke­resztül egészen a lila cingulusos kanonokig, mindenféle városi nép­ség megfordul itt perceken belül. Olyan ez ia kép, mint a kaleidos­­kép. Pillanatról pillanatra változik. Érdekes és meglepő. Hát ez a sok­féle fajta ember, mind ügyes-bajos .­magánféle lenne? Mindnek van valami ügye, amit csak a hatóság intézhet el? Majd meglátjuk a fo­lyosókon, ahol pillanatok alatt el­osztanak és mindenki megtalálná azt a hivatalos helyiséget és sze­mélyt, aki az ő kicsi vagy nagy ügyét jól vagy rosszul elintézheti — ha azt a tájékoztató táblát on­nét a kapu alól már több mint egy év óta el nem távolította volna a hivatali bölcseség. Hónapok óta reklamálja a kö­zönség és a sajtó ennek a szüksé­ges és sok fáradságot megtakarító útmutató táblának az újból való kifüggesztését, — minden ered­mény nélkül. Elképzelhetetlen, hogy miféle magas bürokratikus érdek követeli meg, — vagy talán a takarékosság? — hogy a külön­ben is agyonfáradt „magánfeleket“ fölöslegesen sétáltassák a fényes folyosókon és négy emeletnyi lép­csőtömkelegen? Ezt a titkot város­házi­­ anyázásunk dacára sem tud­tuk megfejteni, de figyelmébe ajánljuk valamelyik városatyának,, talán interpelláció szükséges, hogy a féltett titkot elárulják. — Pártíroda áthelyezés. A baranyavármegyei Független Kis­gazdapárt Siklósi utca 12. sz. a. levő párthelyiségét f. évi május 1-től kezdődőleg Siklósi utca 7. szám alá helyezi át. A párt- és ügyvédi iroda telefonszáma Pécs 33-28.

Next