Pécsi Hirek, 1932. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1932-04-18 / 16. szám

IV. évfolyam. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Pécs, Perczel­ utca 42. szám. Telefonszámok: 32-22 és 16.81. 16. szám POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI HÉTFŐI LAP Egyes szám ára 20 fillér Előfizetési ára: negyedévre 2 . 40 . Hirdetések díjszabás szerint Postatakarékpénztári csekkszámla száma: 2.958. *<► aP <*›:zss_sk Fizetéscsökkentő rendszerek A kormány legutóbbi fizetés­csökkentő rendelete kilátásba he­lyezi a családi pótlék csökkentését is. Még 2 évvel ezelőtt a családi pótlék emeléséről hangzottak el különféle nyilatkozatok. Sajnos ezek csak nyilatkozatok maradtak. Az elmúlt 5 esztendőben sok mindenre jutott pénz, aminek az ország kárát vallotta, de a családi pótlék emelésére egy garas nem maradt. A bő farsangnak íme meg­jött a böjtje. Egymást érik a fize­téscsökkentések, amiket a tiszt­viselő társadalom fásult megnyug­vással fogad. Megnyugszik, mert nem tehet mást, mert az ország súlyos gaz­dasági helyzete az egész vonalon takarékosságot követel. Nem lesz elégedetlenség addig, amíg a nél­külözésből az ország minden pol­gára egyformán veszi ki a részét, így volt ez az 1918. évi piavei offenziva idején is. Ahol a pa­rancsnok és az alantos egyformán nélkülöztek, ott nem volt elége­detlenség, nem volt lázadás. Sze­rény kicsinységem egy honvéd­századnak volt a parancsnoka. A század létszáma 110—120 ember közt váltakozott. Az élelmezési adag kevés fektekávén kívül fél­adag kenyér, 16—17 gr. hús és kevés szárított zöldség (Dörrge­­müse) volt. És az egész század szó nélkül, odaadó megnyugvással vi­selte a nélkülözést, mert a leg­kisebb honvéd is tudta, hogy a századparancsnok sem ebédel mást, mint egy kis zöldséget fél konzervával. A közös sors meg­teremti a szenvedésben való egy­értelmű megnyugvást. De ha az egyik oldalon fény­űzést, módfeletti költekezést, könnyelmű pazarlást látunk, akkor felébred a türelmetlenség, mert nem lehet, hogy amikor a haza bajban van, akkor a nemzet egy része viselje a gondterhes nélkü­lözéseket, a másik pedig minden jóban gondtalanul dúskálódjon. Itt önkéntelenül az a gondolat vetődik fel, leszállíthatjuk-e azon családok családi pótlékát akik 3, 4, 5 és annál is több gyermeket tartanak el, amíg tízezrek gyer­mekei selyemben és bársonyban, túlzott jóllétben és pazarló fény­űzésben élnek? Leszállítható-e az a 13­60 pengő családi pótlék, mi­kor azt a nagy családot nemcsak élelmezni, hanem tetőtől talpig ru­házni, fehérnemű és ágyneművel ellátni, lakhatásáról, taníttatásáról és neveléséről gondoskodni és be­tegségében gyógykezeltetni kell. Ha a kormányzatnak az a célja és szándéka, hogy a haza megmen­tésében a nemzet minden tagja erejéhez képest vegye ki a részét akkor a nagy családok családi pót­lékainak csökkentését még szóba sem hozhatja. Ha nem így lesz, akkor odajutunk, ahová a piavei offenzíva vezetett. Ha ott minden parancsnok osztozott volna a tö­megek nélkülözésében, soha idáig el nem jutunk. A helyzet egészen hasonló. A belátás nélküli önzés elégedetlenséget támaszt, rontja a fegyelmet és gyengíti a nemzet erejét.­­ A nemzet jövőjét a nagy csalá­dok biztosítják, azért a kormány óvakodjék minden­­ olyan intézke­déstől, amely a nemzet fundamen­tumát gyengíti. A nemzet jövendő sorsa a kor­mányzat szociális érzületétől függ. Frontharcos. 1932. április 18 Óriási érdeklődés mellett indult meg a Katolikus Népszövetség szervezése „Ebben az országban legfőbb szegény ember a katolikus templomokban imádkozik“ — mondotta Czeffler Jenő — Több mint száz vármegyei község képviseltette magát A Pécsi Katolikus Kör dísz­terme szűknek bizonyult a Kato­likus Népszövetség szervező gyűlé­sére Pécsről és Baranyából meg­jelent érdeklődők részére. Virág Ferenc megyéspüspök élén a ka­tolikus papság képviselői nagy számban voltak jelen, — az egye­temi tanárok közül Bozóky Géza, Scipiades Elemér, Dambrovszky Imre, Molnár Kálmán, Tolnay Vilmos, Wessely Ödön, Faluhelyi Ferenc, Bálványi Endre ny. tábor­nok, Feniczy Ignác dr. ország­­gyűlési képviselő, Fuchsné Futima Sarolta polgári iskolai igazgató és még sokan a város és vármegye előkelőségei közül. Vitéz Horváth Lajos dr. nyi­totta meg az értekezletet, üdvö­zölte a központ képviseletében megjelent Czettler Jenőt, az or­szággyűlés alelnökét, a közgazda­sági egyetem tudós tanárát, kit tüntető lelkesedéssel ünnepelt a közönség. v. Horváth Lajos elnöki megnyi­tójában reá­mutatott arra, hogy a katolicizmusnak csak számbeli túl­súlya van, de sem a politikában, sem a gazdasági életben nincs meg az őt megillető helye azért, mert nincs megszervezve. Czettler Jenő azzal kezdte beszé­dét, hogy a katolikus szervezkedés ma a magyar jövő megmentése. Keleten a bolsevizmus 180 millió ember részére fegyintézetet csinált, megölte az egyéni akaratot és rab­szolga sorsba taszította az embere­ket. Nyugaton a liberalizmus po­gány szelleme példátlan nyomorú­ságot hozott az emberiségre, pedig Krisztus nem e rabszolgaság ré­szére váltotta meg az emberiséget. A pápa körlevele megmutatja az utat, melyen haladni kell és a ka­tolikus Népszövetség demokratikus szervezkedése fogja a krisztusi el­veket megvalósítani az életben. Felsorolja azokat az eszközöket, melyeket a központ nyújt és azzal zárja beszédét, hogy magyar fel­támadás akkor lesz, ha lesz kato­likus feltámadás. Krebsz András dr. a pécsi szer­vezet vezetője megköszöni Czettler Jenő előadását és lelkes, tüzes szavakkal hívja fel a még távol levő katolikusokat a szervezke­désre. Szieberth Nándor ügyvéd reá­mutatott arra, hogy a múltban a katolikus Népszövetség Virág Fe­renc megyéspüspök vezetése mel­lett hatalmas szervezet volt Pé­csett. Pelcz Árpád esperesplébános a gyakorlati szervezkedés azonnali áldozatos megindítását kívánja. Ily értelemben szólalt fel Csáky Benjámin plébános, Ruzsinszky József íg. tanító, Kiss Lajos tanító, Dittler József káplán. Komócsy István prépost kano­nok az elhangzott felszólalások öszefoglalásakép javasolta, hogy az értekezlet határozza el: 1. a jogvédő iroda felállítását, 2. csoportvezetők kiképzését, 3. Népszövetségi újság megteremté­sét, 4. Községenkénti szervező bi­zottságok alakítását, 5. Gazdasági program készítését. Ezen konkrét javaslatot az értekezlet egyhan­gúlag magáévá tette. Az értekezletet vitéz Horváth Lajos dr. lelkes zárószavai és a Himnusz hangjai zárták be. ££S3B3333aa&íSl£2£aSS.SBEgBaBaaaf3H^g2SaaaRífiB£E2@:&a Magyarország főcserkésze Pécsett A cserkészet célja az állampolgárnevelés — mondotta Teleki Pál gróf Az 1933. évi Gödöllőn megren­dezendő jamboree társadalmi elő­készítése végett Teleki Pál gróf, Magyarország főcserkésze szom­baton délután Pécsre érkezett, hogy itt is ismertesse azokat a nemzeti érdekeket, amelyek a jamboree-hoz fűződnek. Az állomáson a pécsi cserkész­kerület vezetősége meleg fogad­tatásban részesítette Teleki Pál grófot. Délután a színházban dísz­előadás, este pedig a Pannóniá­ban társas összejövetel volt a főcserkész tiszteletére, amelyen Igaz Béla dr. prelátuskanonok üd­vözölte a magyar cserkészet leg­főbb vezetőjét. Az üdvözlésekre Teleki Pál gróf lendületes beszédben vála­szolt. A cserkészet célját az állampolgárok nevelésében jelölte meg, majd a cserkészetet a leventeintézménnyel hasonlítva össze megállapította, hogy a cél mindkét intézménynél egy, csak az eszközök különbözők. Vasárnap d. e. fél tíz órakor a cserkészek és a jamboree iránt ér­deklődő közönség zsúfolásig meg­töltötte a keresztényszocialisták József­ utcai székházának nagyter­mét, hogy meghallgassák Teleki Pál gróf főcserkész és vezérkara előadását a jamboreeról. Elsőnek Faragó Ede orsz. vezető­tiszt szólalt fel. Megkapó közvetlen­sége azonnal hatalmába kerítette a ballagatók figyelmét. Előadásában különösen azt emelte ki, hogy a jamboreen a magunk megismerte­tése és megszerettetése a legfon­tosabb. Utána Teleki Pál gróf tartotta meg előadását. Elmondotta, hogy a 33.000 magyar cserkészből mint­egy 8000 fog részt venni a gödöllői jamboreen, a többiek pedig szerte az országban fognak táborozni. A jamboreen a magyar nép éle­tét is be akarjuk mutatni, ezért a csapatoknak fel kell kutatniok és meg kell tanulniok vidékük saját­ságos népi szokásait. A gödöllői jamboree nem ma­gyar tábor. Bennünket csak meg­bíztak a jamboreenak megrende­zésével. A jamboree sikere érdekében a társadalom támogatására is szük­ségünk van, a társadalomtól azon­ban nem is annyira anyagi segít­séget kérünk, hanem elsősorban az erkölcsi támogatásra számítunk. A főcserkész viharos tapssal megköszönt előadása után Papp Antal dr. orsz. elnök a jamboree gazdasági oldalát világította meg, Szukováthy Imre, a Testnevelési Főiskola igazgatója pedig a tábor egészségügyi szervezetét ismer­tette. A főcserkész és kísérete a dél­után utazott vissza Budapestre.

Next