Pécsi Hírlap, 1887. január-június (1. évfolyam, 2-52. szám)

1887-03-10 / 20. szám

. Ez által azonban ügyei nem változtak jobbra és midi­n egy éjjel álmatlanul bevert ágyán és búsan hánykódott ide-oda, hirtelen fölkel és a kertbe akar menni, hogy ott egy kis friss levegővel hintse lázas fejét. Eszébe jut e hálóköntös, gyorsan fölveszi és a finom szövet odasimul tagjaihoz. A séta jól esett neki, a kertből kiment az udvarra, a­hol pajták és pin­­czék állottak. — Mit látott ott! Cselédei már dolgoztak, de az ő kárára, mert épen néhány szekér búzát akartak titkon elszállítani, de tet­ten kaparván, bevallották, hogy már évek óta űzik ezt a mesterséget. Most már tudta a szegény gazdag, hogy miért állottak ügyei mostanáig ily rosszul — és szive bensejéből adott hálát a királynak — mert a hálóköntös nélkül ő, az elkényeztetett termé­szetű ember, a hűs éjjeli levegőben sohasem ment volna sétálni. Ép oly nyugtalanul, mint a meglopott gaz­dag, hevert az orvos kemény fekhelyén. Még mindig nem tudott zöld ágra vergődni. A taná­csot persze mostanáig nem követte, mert arról a pár betegről, kiket gyógykezelt, nem akart lemondani. Kopognak az ajtaján, kinyitja, bérinas áll előtte és arra kéri, jönne el a legközelebbi utczába, hol urának gyermeke hirtelen súlyosan megbetegedett. Az orvos már indulni akart — de most eszébe jutottak Salamon szavai, és ön­magával küzdve végre így tört ki: — Nem megyek! Az inas elbeszélte ezt urának, az aggódó apa azonban úgy fogta föl a dolgot, hogy az orvos nem akar menni és sértve érzi magát, mert nem kocsit küldtek érte. Befogatott hintó­jába, a meglepett doktort így vitték el, a dolog zajt ütött — és az orvos szerencséssé lett. A szerencsétlen férj még sokáig nem tudta magát rászánni, hogy a király tanácsát kövesse. Szép felesége még többet veszekedett, nyugalma még kevesebb volt. Egy este, mikor a gyengéd nő újabb vil­lámokat szórt a sajnálatra méltó férj fejére, ez kétségbeesetten elsietett, hogy öngyilkossá lesz. Útja a folyam felé vitt, de midőn kikereste a megfudásra legalkalmasabb helyet, merengéséből egy közeli malom zakatolása verte föl. Most eszébe jutott a király szava; belépett a malomba és a meglepett molnár megengedte neki, hogy az élét ott tölthesse. Midőn elgondolkozva ott a kerék for­gását nézte, föltűnt előtte, hogy midőn a gabna már fogyófélben volt, egy vastag bot addig ütötte-verte a láda oldalát, míg az ily módon figyelmessé lett molnár tij adagot öntött belé. Hirtelen egy gondolat villan meg agyában. — Molnár — úgymond — mit kívánsz e botért? Add el nekem, egyikünk sem bánja meg. A bothoz olcsó módon hozzájutott. Hogy a férj mikép használta a botot, mi­­kép állította vele helyre a házi békét, annak eltalálását az olvasóra bízom; de hogy a „friss“ menyecskéből ugyancsak jó asszony lett, egész Jeruzsálem bizonyíthatja. A mind a három vigaszt kereső egy alka­lommal ismét összejött a kávéházban, elmond­hatták egymásnak, hogy mindegyikük baján se­gítve van. És egyhangúlag magasztalták Salamon király bölcseségét, versenyezve áldozták emlékeit. E. M. E. PÉCSI HÍRLAP KÖZGAZDASÁG. A pécsi takarékpénztár közgyűlése. A pécsi takarékpénztár részvénytársaság f. é. márczius 6-án azaz vasárnap tarta meg évi rendes közgyűlését szépszámú jelenlévők részvéte mellett. Czizer József igazgatósági elnök üdvö­zölvén az egybegyűlteket, kijelenti hogy miután az alapszabályszerűleg előírt részvényesek lét­száma együtt van, az ülés határozatképes; fölkéri tehát jelenlevőket közgyűlési elnök választására. Aidinger János kit., tanácsos, polgármester egy­hangú kijelölésével az ülés kezdetét vette. Siki János intézeti ügyész és jegyző fölolvassa az 1886. évi üzleti eredményt, kiemelvén azon ör­vendetes tapasztalást, hogy dac­ára a meg nem szűnt mezőgazdasági válságnak, az ipar és ke­reskedelem pangásának, az intézet forgalmi vi­szonyai határozottan javultak és növekedtek, a­mi főleg az intézet elismert jó hírnevében leli magyarázatát, olvassa az egész évi zárszámadást egyes tételeiben is, megérintvén főleg, hogy az évi üzleti tiszta jövedelem 61747 frt 16 krt. tesz ki, melynek egy része a törzstőkéhez csatoltatik, más része pedig mint részvény osztalék és jóté­kony czélokra szánt összeg szerepel, minden részvény után 180 frt osztalék jutván. 1886 üzleti évben az igazgatóság utólagos jóváhagyás remé­nyében — jótékony czélokra következőleg ado­mányozott : 1. A pécsi ipariskola részére 16 frt ezüst. 2. Csángó magyar egylet alapít­ványay Simon méltányolja az igazgatóság és intézeti tisztviselők pontos és lelkiismeretes működését, nekik ez értelemben a részvényesek nevében köszönetet és bizalmat szavaz, mihez közgyűlési elnök is járul, indítványozva annak jegyzőkönyvbe vételét, mi éljenzéssel fogadtatott. Következett az igazgatóság előterjesztése két tisztviselő fizetésemelése érdemében, nevezete­sen , hogy Schuhmann József számvizsgáló fize­tése 1200 írtról 1400 írtra, Gebhardt Ferencze 1000 írtról 1400-ra emeltessék föl, tekintve fá­radható­an működésüket, egyhangúlag megsza­vaztatott. A felügyelőség jelentése fölolvastatván, a tisztviselők részére a fölm­entvény megadatott. Fölolvastatott az 1887. üzleti évben folyó­sítandó jótékony czélokra szánt összegek jegyzéke: 1. Helybeli Rudolfíneum 200 frt mely összeg szintén egyhangúlag megszavazta­tott. Egyéb tárgy hiányában a jegyzőkönyv hi­telesítésére két részvényes fölkéretvén, az ülés véget ért. E helyütt csak elismeréssel kell meg­emlékeznünk városunk eme nagyfontosságú pénz­intézetéről, mely úgy forgalom, mint jóhírnév te­kintetében hazánk bármely nagyobb hason intéz­ményeivel kiállja a versenyt; tesszük pedig ezt annál is inkább, mert törekvéseiben a kereske­ ványi tagdíjkép 100 frt 3. Az ujverbászi algymnázium fön­tarthatására és magyarosodá­sának előmozdítására 25 frt 4. Torontálmegyei magyar nyelv­terjesztő és közműv­­egyletnek 20 frt 5. Zsolna városának tűzvész által károsult lakói részére 50 frt 6. Török-Becse szélvész és tűz által károsult lakói részére 50 frt 7. Országos dijnokegylet alapitó tagdijaként 50 frt 8. Fővárosi szegénygyermek-kert föntartási költségeihez és ala­pitó tagdíjként 25 frt összesen 366 frt Helyeslőleg fogadtatott. 2. Kórházi siülők részére 100 frt 3­­­ Jótékony nőegyletnek 100 frt 4. Jótékony nőegylet gyermekkertjének 100 frt 5. Szegény iskolás gyermekek ruházatára 200 frt 6. Iskolai ösztöndíjakra 250 frt 7. Házi szegények részére 100 frt 8. Tűzoltó egyletnek 200 frt 9. Főgymnázium segélyegyletének 50 frt 10. Föreáliskola „ „ 50 frt 11. Jogászok „ „ 25 fr­t 12. Jogász olvasókörnek 25 frt 13. Irgalmas nénéknek 25 frt 14. Egyleti szolgák jutalmazására 200 frt 15. Vöröskereszt pécsi fiókja részére 50 frt 16. Veterán betegsegélyző egyletnek 25 frt 17. Keresk. önképző egyletnek 25 frt 18. Dunántúli közművelődési egyletnek 300 frt 19. Kereskedelmi múzeumnak Bpesten 50 frt 20. Besztercze ev. ref. templom építésére 25 frt 21. Torda-szt.-László evang. reform. tem­plom építésére 25 frt összesen 2125 frt 1887. márczius 10-én. delem előmozdítása és az ezzel kapcsolatos mű­ködés illetve vagyonszerzés mellett az intézet humanisztikus czélokra is ezreket áldoz és ezáltal a pécsi takarékpénztár is egyike azoknak, me­lyeket az ország első pénzintézetei közé szokás sorolni. E. D Díjazással egybekötött Vl-ik tenyészállat-vásár baromfi-kiállítás és gépvásár tervezete. I. A földmivelés-, ipar- és kereskedelem­ügyi miniszter, az országos gazdasági egyesület közreműködésével, az állattenyésztés előmozdí­tása érdekében Budapesten I. évi május hó 7., 8. és 9. napjain tenyészállat-vásárt rendez. II. A vásár és kiállítás rendezésére egy vásárrendező bizottság alakíttatott, mely Buda­pesten a „Közteleken“ székel. A vásár Budapesten a fővárosi marha­­vásártéren tartatik. III. A vásár május bő 7., 8. és 9. napjain minden reggel 10 órakor kezdődik és délután 6 órakor végződik. IV. A vásárra bocsátottak korra való te­kintet nélkül. A) Szarvasmarha: bika, bikaborjú, teh­én és Uszóborjak. I. Magyar. II. Borzderes. III. Piros-tarka hegyi fajták. IV. Könnyen hizók. V. Egyéb fajták és keresztezések. VI. Bivalyok. B) Juh: kos, kosbárány, nőstény, juh és bárány. I. Merinos: a) electoral negretti, b) szövetgyapjas, c) fésűs gyapjas. II. Angol hús­­juh. IIi. Raczka. IV. Egyéb fajták és keresz­tezések. C) Sertés: kan és kocka. I. Kondor. II. Nagyfülű­ek s ezzel rokonok. III. Angol irányú tenyészetek. a) Baromfiak: I. Tyúk. II. Gyöngytyúk. III. Pulyka. II. Kacsa. V. Lúd. Mindezek az osztályozási rendszer szerint csoportokra osztva. A vásárra magyarországi kiállítók által külföldről vett vagy külföldi tulajdonosok birto­kában levő állatok is bocsáthatók és azok dí­jakra is versenyezhetnek. Hizlalt vagy tenyész­­képtelenné lett, vagy egyéb okból tenyésztési czélokra­ már nem alkalmas állatok a vásárra nem bocsáttatnak. V. A vásárra bejelentések a vásárrendező­­biz­ottság által szétküldött, illetőleg attól nyer­hető bejelentési minták felhasználásával, két példányban, legkésőbb April 1-ig bezárólag, a vásárrendező-bizottsághoz (Budapest, Köztelek) czímezve, küldendők be. A kiállításra küldött állatok után semmi­nemű díj nem szedetik, kivéve a baromfiakat, melyeknél a gondozás, élelmezés és visszaszál­lítás fejében minden kiállított törzsért (1 hím és 2 tojó) 1 forint helypénz már a bejelentés­­­­kalmával beküldendő. Az állatok szállítására nézve a vasutak kedvezményeket engedélyeztek. Az erre jogosító igazolványok a vásárrendező-bizottság által a bejelentőknek megkü­ldetnek. A baromfiak a tenyészállat-vásár rendező-bizottsághoz a Buda­pest ferenczvárosi m­. k. á. v. lerakó állomására czimzendők. Az el nem adott baromfiak vissza­­hü­ldetését a rendező-bizottság díjmentesen esz­közli. VI. A bejelentett állatok előbb, mint május hó 5-én este, el nem fogadtatnak, de május hó 6 án estig okvetlenül beállítandók. — Kívánatos a beküldést úgy irányítani, hogy az állatok Bu­dapestre a ferenczvárosi lerakó állomásra május hó 6-án reggelre érkezzenek. Az állatok Budapestre érkezésük után azon­nal a kiállítók megterheltetése nélkül újból állat­­orvosilag megvizsgáltatnak s ha betegeknek ta­láltatnak, a budapesti állatorvosi tanintézetnek adatnak át, orvoslás végett. VII. Az állatokat a vásár utolsó napja: május hó 9-én délutánig, a vásárról elvinni nem szabad. Vili. Az állatok takarmányozásáról és ápo­lásáról a kiállítók gondoskodnak. Intézkedve lesz, azonban, hogy a­ szükséges takarmány év alomszalma, mérsékelt s a vásár­téren közzé­teendő árakon, ugyanott megszerezhető legyen. — A baromfiak gondozását és ellátását a hely­­pénz fejében a rendező-bizottság teljesíti. IX. A vásárra hozott tenyészállatok áll fölött azok ára is leteendő, s az a bejelentési idén is megemlítendő, hogy az ár a katalógusba fölvehető legyen.

Next