Pécsi Hírlap, 1911. januármájus (2. évfolym, 1-110. szám)

1911-02-22 / 43. szám

PÉCSI HÍRLAP temességeit (Wolff a féle párisi Molnár Ferenc lehet) egészen ellapította a fordítás. Az előadás meglepően gördülékeny volt. Egyáltalán nem látszott meg, hogy össze-vissza két próba után ment a Bábjá­ték, amelyet a mohácsi kabaréügy bonyo­dalmai miatt vasárnap már le is vettek a műsorról, igaz, hogy még vasárnap este a megváltoztatott műsort visszaváltoztatták. De már azért is szép volt az ambíció, amellyel színészeink ma este játszottak, mert jól tud­ták, hogy a Bábjáték Pécsett is bukni fog. Dömöri Vilmának, aki az asszonyt játszotta, talán az egész szezonban nem volt olyan jó napja, mint ma. Gyönyörűen, élvezetesen beszélt, a második és harmadik felvonásban vitte az egész előadást és ha a Wolff mester kissé különb darabot ácsol össze, akkor a Bábjáték Gömöri Vilma ér­deméből sikert arat Pécsett. Jó partnere íróit Lajthay Károly, aki ma egészen el­feledkezett modorosságáról, monoton játé­káról, hanem színes és erőteljes volt. Izsó Miklós pompás humorral szőtte át a vénülő szerelmes gavallér alakját, Lévay na­gyon diszkrét és végre egyszer nem harsogó öreg nagybácsi volt. Bartkó Etel rövid sze­repét a beteg Jákó helyett játszotta és ko­­loraturénekesnő létére igyekezett beleillesz­kedni a drámai előadásba. Pár szavas szerepét nagyon ügyesen csinálta meg Sellő René és jó volt egy papucshős férj kis szerepében Pilisi. Abonyi a kacérkodást játszó asszony szerelmest érzelmesen és me­legen játszotta. Gyárfást azonban elenged­tük volna. Rossz baritonista, de drámai színésznek kétségbeejtő. Kis közönsége volt a bemutatónak, aminthogy Pécsett operetten kívül csak iga­zán óriási szikerű színművek, drámák kap­nak közönséget.­­ Elfogadták a műsort. A szinügyi bi­zottság legutóbbi ülése óta történt egy és más a pécsi színházban, hogy ne mondjunk többet: Kövessiné eljátszotta a Három pár cipő primadonna szerepét, szubrett helyett énekelt és táncolt. A szinügyi bizottság azonban ezzel és egyéb apróságokkal nem törődik, sőt egyáltalán nem törődik a szin­­üggyel. A szinügyi bizottság összeül, meg­hallgatja a jövő havi műsort, bólint egyet rá, azzal rendben van, így történt ma is és a szinügyi bizottság tagjai re­tene gesta hazaszéledtek.­­ A Nyugat legújabb száma. A Nyu­gat Ignotus, Fenyő Miksa és Osváth Ernő szerkesztésében megjelenő szépirodalmi és kritikai folyóirat február 16-án megjelent 4. számának egy része a Nyugat által rende­zett Csokonai matiné kapcsán Csokonai emlékének van szentelve. A Csokonai rész­ből kiemeljük „Csokonai V. Mihály búcsúzó beszéde“ című közleményt, mely eddig csak egyes részletekben volt ismeretes. Tartalom: Ignotus: Húszezer korona, Lengyel Géza, Székely Bertalan, Babits Mihály: Versek, Ambrus Zoltán: Tolsztoj és kritikusai (Har­madik közlemény), Feleky Géza: Az uj Hauptmann, Móricz Zsigmond: Az isten háta mögött (Regény IV.), Bán Ferenc: A véres szoba (Novella), Oláh Gábor: Csoko­nait kicsapják, Csokonai V. Mihály búcsúzó beszéde, Hatvany Lajos: Egy kortárs Cso­konairól, Domby Márton feljegyzéseiből. Szilágyi Géza: Versek, Móricz Zsigmond: Lábnyomok a porban (Novella), Bán Fe­renc: Szerdától-szombatig (Regény Vill.), Ady Endre: Az örökké elváltak (Vers), Figyelő: Tersánszky Józsi Jenő, Kaffka Margit: Csendes válságok, Babits Mihály: Az igazság Gyulai Pálról, Karinthy Frigyes: Bródy Sándor: A medikus, Bán Ferenc: A kőfalon túl, Turóczi József: Földi János költeményei, Tersánszky Józsi Jenő, Fémes Beck Vilmos, Berényi Róbert: Pór Bertalan kiállítása a „Könyves Kálmánéban, Bálint Aladár: Szinyei Merse Pál mérlege, Hatvany Lajos: Tisza István a Majálisról, Bálint Aladár: Pogány Willy rajzai, Bálint Aladár: A Wiener Conzertverein két estélye, Nagy Lajos: The boxing match, Helyreigazítás. A Nyugat főmunkatársai: Ady Endre, Babits Mihály, Ambrus Zoltán, Halász Imre, Hat­vany Lajos, Móricz Zsigmond. A Nyugat előfizetési ára: egész évre 20 korona, fél­évre 10 korona. Szerkesztőség és kiadó­­hivatal: V., Mérleg-utca 9. Mutatványszámot kívánatra díjtalanul küld a kiadóhivatal. Nyilttér: A LEGOLCSÓBB LITHION TARTALMÚ SZIKLÁBÓL FAKADÓ TERMÉSZETES ASW&WWVia. Főraktár: Egyesült Pécsi Sziktizgyár Részvénytársaságnál. 1911. február 22. Törvénykezés. § Száz korona a dicsekvés ára. Ilyen című ma közölt siklósi tudósításunkra ottani rendes tudósítónk arról értesített bennünket, hogy az ítéletről való híradásunk kicsit korai, mert a ma 21-én tartott tár­gyaláson az ügy úgy komplikálódott, hogy nem kerülhetett ítéletre. Ugyanis a kassza­­tündér barátja a saját indiszkrét barátjának egy levélben is megírta a véleményét, amelyért a dicsekedő úr ugyancsak följelen­tette becsületsértésért. A ténykörülmények kiderítésére tanukat kellett beidézni, ezért dr. Frey járásbíró az ügyet újabb tárgya­lásra halasztotta, így legalább a vidámkedvü siklósiak tovább feszegethetik az ügyet, melynek női sértettje a további fejlemények elől Tatára költözködött.­­ A szolgabíró meg az újságíró. Pécsi újságíróknak ritkán van sajtóperük. Nem tudjuk, kinek adjunk hálát, de nálunk nem honosodott meg az a vad, becsületbe tipró tónus, ami néhány vidéki város sajtó­jában is lábra kapott. Ma azonban még­is egy pécsi újságíró, Dömér Anzelm, a Pécsi Közlöny felelős szerkesztője ült a vádlottak padján. A sásdi kerületben volt leghevesebb a küzdelem az általános választások alkal­mával. Mándy és Tyoszits álltak egymással szemben. A választás után keményhangu cikk jelent meg a Pécsi Közlönyben, mely azzal gyanúsította meg Fischer Miklós szol­­gabírót, hogy basáskodik, hogy politikai pártállás szerint engedélyez cséplési helye­ket és hogy kíméletlenül üldözi minden esz­közzel a függetlenségi Tyosztis-pártiakat. A királyi ügyészség a büntetőtörvénykönyv 258. szakaszába ütköző sajtó útján elköve­tett rágalmazás miatt emelt vádat Demel Anzelm ellen. Ezt az ügyet tárgyalta ma az esküdtbíróság Hardy Sándor elnöklésé­vel. Szavazóbirák Simon József dr. és Ko­szer János voltak. A közvádat Krausz Ede képviselte, magánvádló jogi képvielője ifj. dr. Fischer Ferenc volt. A védelmet Borsy Jenő dr. látta el ügyesen. Esküdtek lettek: Ham­burger Gyula, Körösztös Lajos, Grünwald Illés, ifj. Schwartz Benő, Friedmann Károly, Bencenleitner Lajos, Kléber Antal, Lázits György, Biermann Ferenc, Járányi István, ifj. Kiss József, Hirschfeld Ede. Pótesküd­tül: Muttnyánszky Bélát sorsolták ki. De­mel Anzelm vállalta a cikkért a felelőssé­get és bizonyítani kívánta állításait. A ta­núkihallgatás még a délutáni tárgyalás nagy részét is kitöltötte. A vád és védbeszéd után Dönnel Anzelm azt hozta fel védelmére, hogy politikai izgalmak közt írta cikkét és neki, mint újságírónak, kötelessége volt megtámadni a szolgabiró eljárását. Kelle­metlen incidens játszódott le Dömér beszéde után. A szolgabiró a vádlott közelébe hajolt és rászólt: — Egy szó sem igaz abból, amit mondott. Hazugság az egész. Az elnök vádlott felszólamlására rendre utasította Fischer Miklóst. Ezután az es­küdtek az összes feltett kérdésekre nem­mel feleltek. E verdikt alapján a királyi törvényszék felmentette a vádlottat. Az ítélet jogerős. § Janek az automobilon. Borzalmas vége volt annak az automobil-utnak, melyet Janek Gézával, az ismert magyar zsokéval tett meg Hirsch Adolf automobilgarage­­tulajdonos. Együtt mentek ki az alagi ver­senytérre, együtt is indultak útnak vissza­felé s visszajövet történt a szerencsétlenség. Az automobilt Janek vezette őrült sebesség­gel s egyszerre felfordult a Benz-féle jármű, Hirsch Adolf ott rögtön meghalt s megsé­rült a társaságukban volt harmadik utas is. A pert ma tárgyalta a pestvidéki törvény­szék. Fél hét után hirdette ki a királyi tör­vényszék az ítéletet. Gondatlanságból oko­zott emberölésben mondták ki bűnösnek Janeket és három havi fogházra ítélték. Távirat, — Telefon. Hazay képviselő. Losonc, február 21. Ma ejtették meg a képviselő választást Losoncon, melynek eredményekép Hazay Samu honvédelmi mi­nisztert 1091 szóval Biró Lajos 41 szava­zatával szemben képviselővé választották. A delegáció ülése, Budapest, február 21. A magyar delegáció ma teljes ülést tartott Zichy Ágost gróf elnöklésével. Beöthy László előadó, a közös pénzügyminiszteri költségvetést ismer-

Next