Pécsi Közlöny, 1894. június (2. évfolyam, 61-70. szám)

1894-06-03 / 61. szám

. Iszonyatos látvány. A véres hulla s mel­lette Kovács. A többi elpárolgott. Kalapját elhagyta, haja kuszában lelóg verejtékező homlokára, szemei bizonytalanul révedezők, s vértelen ajkai egyre mormogják: — Gyilkos, gyilkos . . . Elrohanni szeretne, de az a holttetem a mágnes erejével leszegezi lábait. Feltüzelt képzelete rémképeket varázsol homályosuló szemei elé . . . Látja az éhenhalással küzködő családját, látja önnön magát, amint golyót rö­pít agyába s érzi is már, amint a vér cseppen­­kint alácsörgedezik . . . Hiába küzd ama keserű sósvizcseppek ellen, melyeket a Gond­viselés vigaszul adott az emberi szemekbe. — Sirt. Ha a bánat könyei megindulnak, akkor már lelkiismeretünk szózatára is hallgatunk. Pedig ez megszólamlott benne és vá­dolta. Vádolta avval, hogy gyilkosa ennek a szerencsétlenül kimúlt embernek, gyilkosa családjának, kit a nyomorba űzött, s kivel oly lelketlenül bánt. — Hol halok én meg, — sóhajtja, — ez lesz hát az én végem is, öngyilkos, ki eljátsza becsületét, családját s lelkét ... Ki törődik Rablógyilkosok a törvény­szék előtt. Tegnap és tegnapelőtt tárgyalta a pécsi kir. törvényszék a görcsönyi rablógyilkosság bűnügyét. A biróság Sávér Kálmán kúriai biró elnöklete alatt C­igl­á­n­y­i Béla és Gr­ő­­ber Kálmán szavazóbirákból állt. Vádló: V­i­s­y Pál kir. alügyész, védők : dr. Egry Dezső, dr. K­e­r­e­k­y Mihály és dr. R­á­s­k­y Béla ügyvédek. A kir. alügyész által előterjesztett vád szerint Á­d­á­m Antal és K­o­v­á­c­s Baka Jó­ezekkel ? Holnap elhantolják s részvéttelen azt mondják : megint egy . . . Nem, nem lehet ilyen az én végem, — tűnődik tovább, — hisz nekem van családom. Családom ? megérdem­­lem én, hogy azt mondhassam : családom. A fenevadak nem oly rettenetesek, mint Isten hasonmása, ha emberi méltóságából kivetkő­zik. Pedig én a vadállatnál is rosszabbul bán­tam velük. Szegény nőm ! Remélhetem - e bocsánatát ? Mily boldogok azok, kiket nem a szenvedély ural, kik csendes, áldásos tevé­kenységgel szolgálják Isteneket s az emberi­séget. Mily boldogok azok, kik imádkozni tudnak ... Én is tudtam valaha imádkozni, igen imádkozni, — és örvendezve teszi hozzá, — add, óh Istenem az ima szavait bűnös aj­kamra, s áraszd a javulás után epedő szivemre malasztodat . . . Térdre rogy a bűnös lélek s forró imát mondanak ajkai azért a szerencsétlenért, csa­ládjáért s saját bűnös lelkéért . . . Megtisztulva, Istennel s önmagával ki­békülve kereste fel otthonát, hogy a régesré­­gen óhajtott családi boldogság áldásaiban velök együtt örvendezzen. zsef arányosi akasztófavirágok a múlt évi dec. 21 én este 7 óra körül fejszével, fokossal és revolverrel fölfegyverkezve László János görcsönyi lakos présházlakása elé állítottak és azon ürügy alatt, hogy ők csendőrök, az ajtót döngetve bebocsáttatást kértek. A présházba lépve, rövid beszélgetés után Ádám több fej-­­szecsapást mért László fejére, azután Kovács ugyancsak fejszével vágott Lászlóra, mire a szegény ember halva terült el a földön. Ko­vács most a meggyilkolt 14 éves fiára revolvert szegzett és lelövéssel fenyegette, ha pénzt nem teremt elő. A megijedt fiú összeszedte a szekrényben talált 266 forintot és odaadta a gazembereknek, kik a meggyilkolt anyjára és fiára rázárván az ajtót, zsákmányukkal eltá­voztak. Miután a pénzen megosztozkodtak, és mindegyik a maga részét több falusi korcs­mában s a pécsi lebujókban elprédálta, Ádám Antalban nyugtalankodni kezdett a lelkiisme­ret és nem hagyta békén, mig csak maga föl nem jelentette bűnét a község birájánál. A közvádló szavai után először Ádám Antalt hallgatta ki a törvényszék. A mákvirág 29 éves, r. k., nős, büntetlen előéletű. Meglehe­tős flegmával elmondja, hogy őt Barics György magához hivatta és azon ajánlatot tette, hogy Lászlóhoz kellene menni és elvenni a pénzét, ha pedig szép szerével oda nem adja akkor agyon kell ütni. Ő odahaza elbeszélte ezt a Kovács házaspárnak, mire Kovácsné saját férjét alálta társnak, mert ez szegényebb Ba­­ricsnál, ráfér a pénz. Ádám és Kovács erre kimentek az utóbbinak pincéjébe és ott lassú borozgatás közt kidolgozták haditervüket. László pénzmagját úgy 1200 frtra becsülték, ezt pedig Kovács olyan summának tartotta, melyért érdemes egy emb­ert agyon­­ütni. Ádám beismeri, hogy ő kétszer vágta fejszével Lászlót főbe, de az igazi fejszecsapás az volt, a­melylyel Kovács ketté vágta az ál­dozat hátgerincét.4 Kovács Baka József 30 éves, r. k., nős, rovott előéletű. Tagad, a mennyire csak lehet. Az előzetes megbeszélésből csak annyit enged meg, hogy kinn a szőlőhegyen tervel­­gettek a görcsönyi ember pénzének kézreke­­rítéséről, de boros fővel. A mészárlást Ádám egyedül végezte, ő csak a levegőbe lőtt egyet. Kovács a szembesítésnél is megmarad taga­dása mellett. Délután Ádám Antalné kihallgatására­­ került a sor. Ádámné tudta, hogy a férje és Kovács valamin törik a fejüket, azt is hallotta, hogy Görcsönybe mennek pénzért és hogy férje Kovácsnak azt mondta: ha el is megyünk, ne bántsuk az életét. A gyilkosság éjjelén Kovácsnéval együtt aludt és úgy 10 óra táj­ban jött haza Ádám és Kovács. Az előbbi 10 frtot adott neki, ő elfogadta, de nem kérdezte honnan való a pénz , csak akkor ijedt meg, mikor Kovács odadobta a kalapját, hogy égessék el, mire ő mindjárt kérdezte, várjon mi történt. A kérdésekre elbeszélték az asszo­nyoknak a gyilkosság minden részletét, hozzá­téve még, hogy László reggelre halva lesz. Az elnök kérdésére Ádámné kijelenti, hogy elbe­szélésük szerint mindketten vagdalták Lászlót. A szembesítésnél Kovács tagadja a ka­lapátadást, valamint azt is, hogy ő a meggyil­kolthoz hozzányúlt volna. K­o­v­á­c­s Baka Józsefné körülbelül ugyanazt vallja, mint Ádámné, de azt tagadja, hogy férje úgy nyilatkozott, mintha ő is rává­gott volna Lászlóra. Mikor Kovácsnét Ádám­­mal szembesítették, utóbbi szembe mondja az asszonynak, hogy ő biztatta, hogy a férjével végezzék a dolgot, mert szegények mindket­ten, jó lesz majd egy kis pénz. Az asszony ezt tagadja. Kihallgatták ezután az áldozat anyját és fiát, kiknek vallomása abban különbözik egy­mástól, hogy az öreg asszony szerint Kovács­­ is vágott a meggyilkoltra, a fiú szerint pedig fekezetek hódításában, hanem egyes egyedül a reformátusoknál általánosan elterjedt bűnben: a két, sőt a legújabban divatba jött egy gyer­­mekrendszerben látja. A cikkben felsorolt statisztikai adatok szerint Baranyában 1876- ban a reformátusok között 1000 lélekre 31 születés esett, 1892-ben ellenben csak 18, Somogyban az arány ugyanezen idő alatt 38- ról 25-re, Tolnában 37-ről 28-ra apadt. Az egyes járások különösen kitűnnek e tekintet­ben, így a siklósi járásban 20, a dárdai járás­ban 15 születés esett 1891-ben 1000 református lélekre. Telefon Eszéken. A vár, Alsó-, Felső- 08 Újvárosra széttagolt Eszéken eddig a lóvasút tartotta fönn a forgalmi összeköttetést; május 31-én a 30.000 forint költséggel létesített tele­fon is átadatott a nyilvános használatnak. A nap örömére este bankettre ültek össze az eszékiek, Kund Béla gyilkosai. Az elfogott tet­tesek, névszerint Krumplis Molnár György, Balis Haracsi Ferenc és Salavecz Imre, a gyilkosságot akként adják elő, hogy ők az erdőben békésen falatoztak, midőn Kund va­dászat közben feléjök tartott és mivel azt hitte, hogy vadorzókkal van dolga, felszólította őket, hogy kövessék a falu házára. A csavar­gók vonakodtak. Egy fija nyulat sem bántunk, nem va­gyunk mi rábsittek! Kund szitkokkal illette őket és ismétel­ten követelte, hogy vele jöjjenek. Mivel ellen­szegültek, Kund vadászfegyverét reájuk sze­gezte. Haracsi erre felugrott, egyik kezével elkapta Kund fegyverét, a másikkal pisztolyt rántott elő és Kundra lőtt. A golyó keresztül hatolt Kund mellén, az erős atléta azonban még ekkor is küzdött gyilkosaival, ő is el­sütötte fegyverét, de cél nélkül, mert a csa­vargók félre terelték a fegyver csövét és fejszét ragadva, ütlegelték agy­­ra a­ fő­be az áldozatot. Kund összero­gyott, mire a gyilkosok elmenekültek. Kundot pár perc múlva vadásza és ko­csisa találták félholtan a földön. Haldokolva szállították urukat lakására. Kund még az agóniában is gyilkosaival küz­dött, de folyton önkivületben volt és ezért ki­hallgatni nem lehetett. Csak midőn Kund kilehelte életét, jutott a szolgák eszébe a gyilkosokat nyomozni, a­kik ekkor már Iháros Berénybe szöktek, a­hol egy kanásznál töltötték el az éjt. A kanász, mivel Kund remekművű va­dászfegyverét náluk látta, mindjárt rosszat sej­tett, midőn azonban azt hallotta, hogy a csend­őrség két parasztban felfedezte a gyilkosokat, hallgatott, mivel azt hitte, hogy csalódik. A gyilkosok ez alatt a fegyvert az iha­­rosi rengeteg egyik odvas fájába rejtették és Szlavóniába menekültek. Itt sem volt azonban maradásuk és visszaszöktek : Molnár Kutasra, Haracsi és Salavec Iháros Berényben bujdos­tak. Midőn Berényben kihirdették a templom előtt, hogy az elfogott jutái parasztok ártatla­nok és az igazi bűnösök felfedezője 1000 frt. jutalomban részesül, akkor jelentkezett a ka­nász a csendőrségnél, a kik aztán kézre is kerítették ez igazi gyilkosokat. Ezek eleinte mindent tagadtak, de később bevallották bű­neiket. Más kisebb bűneik is kiderültek a vallatás során. A soproni szabadkőműves páholy va­sárnap ünnepelte fennállásának negyedszáza­dos jubileumát. A kaszinó termében, melyet ez alkalomra páholynak alakítottak át, mint­egy 300 vendég gyűlt össze, köztük Berlinből, Boroszlóból, Belgrádból, Bécsből, Zágrábból s főként Budapestről. A „páholymunkánál“ a kalapácsot Neuschloss Marcell buda­pesti izraelita nagykereskedő kezelte. A „test­véri ebéden“ dr. Neuda bécsi ügyvéd tósztet mondott a magyar liberálisok győzelmére. Katolikus négerek. Az egyesült Álla­mok területén ez időszerint 160,800 katolikus néger lakik, 80,000 esik New­ Orleansra, 36,650 Baltimorera. A négerek számára van 29 egyház és 102 iskola 8531 tanulóval. A kat. indiánok száma 81, 284 , ezek közül 18.000 lakik Santa Fóban, 7000 Vancouver Island­­ban. Templomuk van 132, iskolájuk 91, me­lyeket 5225 tanuló látogat. A térítéssel és lelki­pásztorkodással 102 misszionárius foglalkozik és pedig benediktinusok, jezsuiták és francis­­kánusok. A hittéritésre a múlt évben 66,014 dollárt gyűjtöttek. _____ „PÉCSI KÖZLÖNY“ 1894. junius 3.

Next