Pécsi Közlöny, 1895. február (3. évfolyam, 14-24. szám)
1895-02-14 / 19. szám
kalták a dolgot és lesbe álltak. Róka helyett azonban a nevezett két suhanó jött. A törvényszék az egyik tolvajt 6 havi, a másikat 1 havi börtönre ítélte. Csirkefogó, Pap József töttösi atyafi ellen végrehajtás volt elrendelve 35 frt. erejéig, ő is azok közül való, akik úgy tesznek, hogy addig nem fizetnek, míg egészen a körmükre nem ég a dolog, akkor azután a legtöbb esetben előkerül valahonnan a pénzecske. Pap uram is, mikor már nem volt mentség, kiszorította a 35 irtokat és 9-én behozta Pécsre, azokat Engler végrehajtónak átadandó. A »Központi Takarékpénztár« épületének lépcsőjén — arra lakik a végrehajtó — találkozott egy úrforma emberrel, ki tudakozódott útjának célja iránt. Engler végrehajtót keresem, fizetni kell nála, válaszolt a falusi gazda. »A végrehajtó nincs itthon, én vagyok a segédje, fizesse ki nekem a pénzt, adok róla írást,« szólt oda az a bizonyos »urforma ember,«mire Pap le is számlálta a pénzt, melynek átvételét a »segéd« ur egy kis szelet papírra irt nyugtatványnyal igazolta. De a földi, úgy látszik, többször járt már törvényekbe, mert pecsétes írást kért. Erre az ismeretlen egyén a törvényszék felé vezette az atyafit, be is tért vele a lépcsőházba, ahol egy leszakítottt árverési hirdetmény hátára írta a pénz átvételéről szóló stemplis levelet. Pap József most már meg volt nyugtatva, köszönt szép alázatosan, mint egy úriember előtt illik és távozott. Valami azonban mégis gyanús volt előtte, azért inkább még egyszer elment Engler lakására, hol aztán kiderült a csalás. Hossza, nyakába vette a várost a rászedett ember. Hosszas hajsza után, alig hitt a szemeinek, a Majláth-téren megpillantja asegéd urat. Hozzá ment, lármát csapott, mire a svindler elővette tárcáját és visszaadott 30 frt.-ot, a »többit majd a lakásomon,« szólt és elosont. — A rendőrség a szélhámost nyomozza. Svéd gyufa. Sokan panaszkodnak, hogy a svéd gyufák skatulyáin a gyújtólap nagyon hamar lekopik. Természetesen, mert a legtöbben a skatulya hosszában húzzák végig a gyufát, miáltal a gyújtóanyag lesurlódik. A gyufát ellenkezőleg keresztbe, a skatulya keskeny szélességének irányában kell végig huznunk. 28158/94. Hirdetmény. Ócsárd. községnek telekkönyvi betétei az 1886: XXIX. és az 1889: XXXVIII. t. cikkek értelmében elkészíttetvén, és a nyilvánosságnak átadatván, ez azon felszólítással tétetik közzé, hogy 1. mindazok, a kik az 1886: XXIX. t. cikk 15. és 17. §-ai alapján — ide értve e §-oknak az 1889: XXXVIII. t. c. 5. és 6. §-aiban ugyan 1891: XVI. t. c. 15. és 17. §. a) pontjában foglalt kiegészítéseit is, valamint az 1889: XXXVIII. t. cikk 7. §-a és az 1891. évi 16. t. c. 15. §. b) pontja alapján eszközölt bejegyzések érvénytelenségét kimutathatják, e végből törlési keresetüket, azok pedig, a kik valamely tehertétel átvitelének az 1886: XXIX. t. c. 22. §-a, illetve az 1889: XXXVIII. t. c. 15. §-a alapján való mellőzését megtámadni kívánják, e végből kereseteket hat hónap alatt, vagyis az 1895. évi julius 1ó 31-ik napjáig bezárólag a telekkönyvi hatósághoz nyújtsák be, mert ezen meg nem hosszabbítható záros határidő eltelte után indított keresetük annak a harmadik személynek, aki időközben nyilván könyvi jogot szerzett, hátrányára nem szolgálhat; 2. hogy mindazok, akik az 1886: XXIX. t. c. 16. és 18. §-ai eseteiben — ide értve az utóbbi szakasznak az 1889: XXXVIII. t. c. 5. és 6. §-aiban foglalt kiegészítéseit is — a tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyeztetése ellenében ellentmondással élni kívánnak, írásbeli ellentmondásukat hat hónap alatt, vagyis 1895. évi julius 1ó 31-ik napjáig bezárólag a telekkönyvi hatósághoz benyújtsák, mert ezen meg nem hosszabbítható záros határidő letelte után ellentmondásuk többé figyelembe vétetni nem fog ; 3. hogy mindazok, akik a fentebbi 1. és 2. pontban körülírt eseteken kívül a betétek tartalma által előbb nyert nyilvánkönyvi jogaikat bármely irányban sértve vélik, az e tekintetbeni felszólalásukat tartalmazó kérvényeket a telekkönyvi hatósághoz hat hónap alatt, vagyis az 1895. évi július 1ó 31. napjáig bezárólag nyújtsák be, mert ezen meg nem hosszabbítható záros határidő elmúlta után a betétek tartalmát csak a törvény rendes útján és csak az időközben nyilván könyvi jogokat szerzett harmadik személyek jogainak sérelme nélkül támadhatják meg. Egyúttal figyelmeztetnek azok a felek, akik a betétek szerkesztésére kiküldött bizottságnak eredeti okiratokat adtak át, hogy amennyiben azokhoz egyszersmind egyszerű másolatokat is csatoltak, vagy ilyeneket pótlólag benyújtanak — az eredetieket a telekkönyvi hatóságnál átvehetik. Pécsett, 1895. január 3-án. BOGYAY PONGRÁC kir. trszéki biró. Pécsi Közlöny, 1895. február 14. Tanügy. A múlt tanév statisztikai adatai szerint Baranya m megye népiskoláiban 217 822 félnapi mulasztás lett bejelentve, de ezekből csak 15750 esetben érte a szülőket büntetés, és pedig mindössze 235 frt 15 kr. erejéig. A közigazgatási bizottság ennek alapján arra a meggyőződésre jött, hogy a községi elöljáróságok e téren hanyagul járnak el s azért legutóbbi ülésén szigorú határozatot hozott, mely f. é. március 1-én lép életbe. Ebben felelősség terhe alatt utasittatnak a községi birák, hogy a nyilvános iskolába járásra kötelezettek, ha tanítók által a mulasztási kimutatásokba kiírattak s ezen kimutatások az iskolatartó község vagy hitközség iskolai helyi hatósága (iskola széke) által a törvényszerű büntetés eszközlése véget átadtak, kötelesek a községi elöljáróságok a megbírságolást végrehajtani, — a bírságpénzeket az iskolaszék elnökének kézbesíteni, ki azt a mulasztási kimutatáson nyugtázza. Szegénység miatti be nem hajthatóság esetén e körülmény szegénységi bizonyítványnyal igazolandó, mely bizonyítványok a mulasztási kimutatásokhoz csatolandók. Ilyen esetekben azonban a birság pénzek valamely közmunka teljesítése által rovandók le. Ezen mulasztási kimutatásokat a szegénységi bizonyítványokkal együtt, a községi elöljáróságok megőrizni kötelesek, hogy a fölöttes hatóságok rendeletére bármikor előmutathatók legyenek. A jegyzők köteleztetnek őrködni a felett,hogy a községi bírák törvény szabta kötelességeiket teljesítik-e vagy sem,ebből folyólag újból utasíttatnak, hogy e nemű tisztükben a legszigorúbb pontossággal eljárjanak s nyilvántartást vezessenek. Megjegyeztetik, hogy a hatósági engedély mellett történt mulasztásokat a tanító mindenkor az iskolaszék írásbeli határozata alapján veheti csak igazoltnak. Köteleztetnek a tanítók a mulasztási naplókat tisztán s épen megőrizni s a tanév zártával az iskolaszéknek megőrzés végett átadni, hogy e naplók kívánatra bármely arra hivatott hatóságnak rendelkezésére bocsáthatók legyenek. A járási főszolgabirák utasíttatnak, hogy ezen rendelkezések pontos végrehajtását saját hatáskörükben úgy a községi elöljáróságok és jegyzők, mint az iskolaszékek és tanítókkal szemben állandóan s éberen ellenőrizzék s azon esetben, ha a kir. tanfelügyelő a kötelességét mulasztó községi bíró, jegyző, iskolaszék ellen panaszt emelne, azok ellen rendbírságokat alkalmazzanak, esetleg a fegyelmi vizsgálatot indítsák meg. Felelős szerkesztő: LINCAR ADOLF. Kiadó-tulajdonos: RÉZBÁNYAY JÁNOS. Lie. nyomda (Feiler Mihály) Pécsett, 1895.