Pécsi Közlöny, 1897. február (5. évfolyam, 14-24. szám)
1897-02-02 / 14. szám
V. évfolyam. 14. szám Pécs, 1897. szerda, február 3 PÉCSI KÖZLÖNY POLITIKAI ÉS VEGYESTARTALMÚ LAP. Megjelenik minden vasárnap, kedden és csütörtökön. Előfizetési ár : Hirdetések elfogadtatnak. Előfizetések, Egész évre .... 6 fit. Negyedévre 1 fit 50 kr. I A szerkesztői és kiadóhivatalban. — Ifj. Rézbányás reklamációk, kéziratok a szerkesztőséghez küldendők Félévre ................3 fit. || Egyes szám ára 4 kr János kereskedésében. a Ke. nyomda épületébe. Gabonaüzérkedés. (K. Ö.) Kezdődik a vidéki gabonapiacokon s befejezést nyer a fedezetlen határidő üzletben. Alapját bírja a spekuláció féktelen szabadságában, kifejlesztette a tisztességtelen verseny és eredménye a mezőgazdasági válság, melynek fokozásához lényegesen hozzájárult. Az elért sikerek a spekulációnak határt nem szabnak, a siker újabb és még vakmerőbb üzletekre sarkalja, az árát pedig megfizeti a termelő és fogyasztó, mert spekulálni szabad, mert a spekuláció a bel- és külföldi kereskedelemnek képezi rugóját, mert a spekulációnak megvan a maga törvényes képviselete és szerve és mert az uralkodó gazdasági rendszernek megvan az a sajátsága, hogy az ország gazdasági fellendülését nem is képzeli másban, mint a külkereskedelem fokozásában és mivel erre hivatottnak csak a spekulációt tartja, azért ezt ennek hivatalos képviseletében, a tőzsdében és ezen kívül is a termelő nép rovására pártfogolja. Az üzérkedéshez való jogot el nem vitatjuk. De ha a spekuláció túlcsap a maga törvényes medrén, ha abba belevonja a spekuláció körén kívül álló, ahhoz nem értőket és ezáltal nemcsak egyeseket zsebel ki, hanem osztályoknak nehezíti meg a megélhetést, ezt szó nélkül a termelő osztályok érdekeit szívén viselő gazdasági politika nem hagyhatja. Semmi okunk beleavatkozni azokba az üzletekbe, melyekkel a börzeáner a börzeánernek tekeri ki a nyakát. Ha a természetellenes üzletek védői az általuk jogosnak tartott eljárásnak esnek áldozatul, ez legfeljebb egy okkal több, véget vetni a spekuláció túltengésének, melynek veszélyességéről és erkölcstelen hatásáról elég adatot szolgáltatnak egyes bankárok, bizományosok napfényre került üzelmei. Minket azonban elsősorban a gabonaüzérkedés azon neme érdekel, mely a kisgazda osztályra és a kisebb bérlőkre t teszi károssá a gabonaneműek értéketsítését. Nem kételkedünk ugyan benne, hogy a börzén folytatott gabonaüzérkedés hatással van a legkisebb parasztgazda terményeinek értékesítésére, mivel a börzén jegyzett árak befolyásolják a vidéki gabonavásárokon jegyezni szokott árakat, reményünk van mégis, hogy a magasabb fokú börzei spekulációnak határt fog szabni a mindinkább érvényre jutó agrárszellem. Az erre való törekvés legalább megvan Európaszerte. És ha a pénzlovagok erős befolyása következtében nincs is reményünk arra nézve, hogy Németország példáját mi fogjuk követni először, a börze megrendszabályozása és a különbözeti üzlet eltörlése el nem maradhat. Ha mi lennénk is az utolsók a börzereform terén, az a hasznunk mindenesetre meglesz, hogy a külföldi példák tanulmányozásából merített tapasztalatokkal felfegyverkezve csinálhatjuk meg a tőzsdereformot. De ha mégis rendszabályozzuk a tőzsdét, ha el is törüljük a különbözeti üzletet, mindezzel nem segítünk azokon a mizériákon, melyeket a vidéki gabonavásárokon tapasztalunk és melyek különösen a kisgazdák és kisebb bérlők termésének elértéktelenítését eredményezik. A vidéki gabonakereskedők ellen felmerült panaszoknak, hogy alapjuk van, aki a dolog iránt érdeklődik, tapasztalásból győződhetik meg. A vidéki gabonakereskedőknek megvan a külön árjegyzésök, melyet a kisgazdák rovására értékesíteni el nem mulasztanak. Mit tehet aztán az a szegény paraszti gazda, kire otthon az adóvégrehajtás vár, ha piacra állítja termését ? semmit, Kénytelen termését értékesíteni bármi áron. A gabonakereskedők nem elégesznek meg azon haszonnal, mely a Budapestre való szállítási költségek, raktározási és kezelési költségek és a haszon fejében felszámított százalék levonása után fizetett árból zsebükbe vándorol, hanem a busásan felszámított közvetítési díj levonása után sokszor a súlyban is érzékenyen károsítják meg a tudatlan parasztgazdát. Az üzérkedés tetőpontját éri különösen aratás után, mikor a gazdák tömeges szállítással árasztják el a piacokat. Ennek aztán megvan az a következménye is, hogy az őszi ár- emelkedésekből a kisgazdáknak semmi a hasznuk. A vidéki gabonavásárokon burjánnozni szokott üzérkedés ellen más módját nem ismerjük a kisgazdák érdekei megvédésének, mint a gabonaraktárak intézményének meghonosítását, miáltal a közvetítés által elért hasznot kis- gazdáink tehetnék zsebre. Gabonarak- tárak létesítése azonban még ezidő szerint nagy nehézségekbe ütközik. Ennek az útját elő kell készítenie a hi-telszövetkezetek és fogyasztási szövetkezeteknek, szóval a társulási eszme intenzívebb felkarolásának és propagá- idójának. Ennek pedig csak a kezdetén vagyunk. Míg erre az útra léphetnénk, addig a kisgazdaosztály érdekei megvédésére a vidéki gabonapiacokon a kereskedelem némi ellenőrzését tartjuk szükségesnek. Az ellenőrzésnek ki kell terjeszkedni a vásári biztosok intézményével a gabonaüzlet egész lebonyolítására Mindez természetesen nem egyeztethető össze a liberális elvekre épített iparszabadsággal, szabad vásári intézménynyel, szabad kereskedelemmel s egyéb szólamokkal. Ennek dacára le nem mondhatunk annak a követeléséről, hogy a gabonavásárokon tapasztalható visszaélések megszüntettessenek. Amit követelünk, az nem egyéb, mint hogy a gabonakereskedelem szolid határok közé szoríttassék. A gabonakereskedő elégedjék meg az illő polgári haszonnal és a más foglalkozásúnkhoz hasonlóan. Az éppenséggel meg nem engedhető, hogy a gabonaüzérek a kisgazdaosztály anya-gi érdekeit sértő módon, semmivel sem indokolt anyagi előnyökben részesül- s jenek. I ---n*trt ! ' A legmegbizhatóbban lehet valódi esettel tárgyaltai valódi brilliáns, sor semes opál-, sajr-, smaragd- és rai-éterét is TD©sz.exez.n.iékszerész ma T’ Pécsett, Király(fő)utca, (hattyúépület) saját kilomműtermében történik.