Pécsi Közlöny, 1897. február (5. évfolyam, 14-24. szám)

1897-02-02 / 14. szám

V. évfolyam. 14. szám Pécs, 1897. szerda, február 3 PÉCSI KÖZLÖNY POLITIKAI ÉS VEGYESTARTALMÚ LAP. Megjelenik minden vasárnap, kedden és csütörtökön. Előfizetési ár : Hirdetések elfogadtatnak. Előfizetések, Egész évre .... 6 fi­t. Negyedévre 1 fit 50 kr. I A szerkesztői és kiadóhivatalban. — Ifj. Rézbányás reklamációk, kéziratok a szerkesztőséghez küldendők Félévre ................3 fi­t. || Egyes szám ára 4 kr János kereskedésében. a K­e. nyomda épületébe. Gabonaüzérkedés. (K. Ö.) Kezdődik a vidéki gabo­napiacokon s befejezést nyer a fede­zetlen határidő­ üzletben. Alapját bírja a spekuláció féktelen szabadságában, ki­fejlesztette a tisztességtelen verseny és eredménye a mezőgazdasági válság, melynek fokozásához lényegesen hozzá­járult. Az elért sikerek a spekulációnak határt nem szabnak, a siker újabb és még vakmerőbb üzletekre sarkalja, az árát­ pedig megfizeti a termelő és fo­gyasztó, mert spekulálni szabad, mert a spekuláció a bel- és külföldi keres­kedelemnek képezi rugóját, mert a spe­kulációnak meg­van a maga törvényes képviselete és szerve és mert az ural­kodó gazdasági rendszernek meg­van az a sajátsága, hogy az ország gazda­sági fellendülését nem is képzeli más­ban, mint a külkereskedelem fokozásá­ban és mivel erre hivatottnak csak a spekulációt tartja, azért ezt ennek hi­vatalos képviseletében, a tőzsdében és ezen kívül is a termelő nép rovására pártfogolja. Az üzérkedéshez való jogot el nem vitatjuk. De ha a spekuláció túlcsap a maga törvényes medrén, ha abba bele­vonja a spekuláció körén kívül álló, ahhoz nem értőket és ezáltal nemcsak egyeseket zsebel ki, hanem osztályok­nak nehezíti meg a megélhetést, ezt szó nélkül a termelő osztályok érdekeit szívén viselő gazdasági politika nem hagyhatja. Semmi okunk beleavatkozni azokba az üzletekbe, melyekkel a bör­­zeáner a börzeánernek tekeri ki a nya­kát. Ha a természetellenes üzletek vé­dői az általuk jogosnak tartott eljárás­nak esnek áldozatul, ez legfeljebb egy okkal több, véget vetni a spekuláció túltengésének, melynek veszélyességéről és erkölcstelen hatásáról elég adatot szolgáltatnak egyes bankárok, bizomá­nyosok napfényre került üzelmei. Minket azonban első­sorban a ga­bonaüzérkedés azon neme érdekel, mely a kisgazda osztályra és a kisebb bérlőkre t teszi károssá a gabonaneműek értéke­­t­­­sítését. Nem kételkedünk ugyan benne,­­ hogy a börzén folytatott gabonaüzér­kedés hatással van a legkisebb paraszt­­gazda terményeinek értékesítésére, mivel a börzén jegyzett árak befolyásolják a vidéki gabonavásárokon jegyezni szokott­­ árakat, reményünk van mégis, hogy a magasabb fokú börzei spekulációnak határt fog szabni a mindinkább érvényre jutó agrárszellem. Az erre való törek­vés legalább megvan Európaszerte. És ha a pénzlovagok erős befolyása kö­­­­vetkeztében nincs is reményünk arra­­ nézve, hogy Németország példáját mi fogjuk követni először, a börze megrend­­szabályozása és a különbözeti üzlet el­törlése el nem maradhat. Ha mi lennénk­­ is az utolsók a börzereform terén, az a hasznunk mindenesetre meglesz, hogy a külföldi példák tanulmányozásából­­ merített tapasztalatokkal felfegyverkezve csinálhatjuk meg a tőzsde­reformot. De ha mégis rendszabályozzuk a­­ tőzsdét, ha el is törüljük a különbözeti­­ üzletet, mindezzel nem segítünk azokon­­ a mizériákon, melyeket a vidéki gabo­­­­navásárokon tapasztalunk és melyek­­ különösen a kisgazdák és kisebb bérlők­­ termésének elértéktelenítését eredménye­­­­zik. A vidéki gabonakereskedők ellen­­ felmerült panaszoknak, hogy alapjuk­­ van, a­ki a dolog iránt érdeklődik, ta­­­­pasztalásból győződhetik meg. A vidéki­­ gabonakereskedőknek megvan a külön­­ árjegyzésök, melyet a kisgazdák rová­­­­sára értékesíteni el nem mulasztanak.­­ Mit tehet aztán az a szegény paraszt­­i gazda, kire otthon az adóvégrehajtás­­ vár, ha piacra állítja termését ? semmit,­­ Kénytelen termését értékesíteni bármi­­ áron. A gabonakereskedők nem elégesz­­­­nek meg azon haszonnal, mely a Buda­­­­pestre való szállítási költségek, raktározá­­­­si és kezelés­i költségek és a haszon fejé­­­­ben felszámított százalék levonása után­­ fizetett árból zsebükbe vándorol, hanem a busásan­ felszámított közvetítési díj le­vonása után sokszor a súlyban is ér­zékenyen károsítják meg a tudatlan parasztgazdát. Az üzérkedés tetőpontj­át éri különösen aratás után, mikor a gazdák tömeges szállítással árasztják el­­ a piacokat. Ennek aztán meg­van az­­ a következménye is, hogy az őszi ár-­­ emelkedésekből a kisgazdáknak semmi a hasznuk.­­ A vidéki gabonavásár­okon burján­­­nozni szokott üzérkedés ellen más mód­­­­ját nem ismerjük a kisgazdák érdekei­­ megvédésének, mint a gabonaraktárak intézményének meghonosítását, mi­ál­­­­tal a közvetítés által elért hasznot kis-­­ gazdáink tehetnék zsebre. G­abonarak-­­ tárak létesítése azonban még ezidő­­ szerint nagy nehézségekbe ütközik. En­nek az útját elő kell készítenie a hi-­­­telszövetkezetek és fogyasztási szövet­­­­kezeteknek, szóval a társulási eszme­­ intenzívebb felkarolásának és propagá- i­dójának. Ennek pedig csak a kezdetén­­ vagyunk. Míg erre az útra léphetnénk, ad­dig a kisgazdaosztály érdekei megvé­désére a vidéki gabonapiacokon a ke­­­­reskedelem némi ellenőrzését tartjuk­­ szükségesnek. Az ellenőrzésnek ki kell­­ terjeszkedni a vásári biztosok intézmé­­­­nyével a gabonaüzlet egész lebonyolí­­­­tására Mindez természetesen nem egyez­­t­­ethető össze a liberális elvekre épített iparszabadsággal, szabad vásári intéz­ménynyel, szabad kereskedelemmel s egyéb szólamokkal. Ennek dacára le­­ nem mondhatunk annak a követeléséről,­­ hogy a gabonavásárokon tapasztalható­­ visszaélések­ megszüntettessenek. Amit kö­­­­vetelünk, az nem egyéb, mint hogy a gabonakereskedelem szolid határok közé szoríttassék. A gabonakereskedő eléged­jék meg az illő polgári haszonnal é­s a más foglalkozásúnkh­oz hasonlóan. Az­­ éppenséggel meg nem engedhető, hogy­­ a gabonaüzérek a kisgazdaosztály anya-­­­gi érdekeit sértő módon, semmivel sem­­ indokolt anyagi előnyökben részesül- s jenek. I ---n*trt ! ' A legmegbizhatóbban lehet valódi esettel tárgyaltai valódi brill­iáns, sor semes opál-, sajr-, smaragd- és rai-éterét is TD©sz.exez.n.i­ékszerész ma T’ Pécsett, Király(fő)utca, (hattyúépület) saját kilom­műtermében történik.

Next