Pécsi Közlöny, 1897. szeptember (5. évfolyam, 99-111. szám)

1897-09-02 / 99. szám

túl adja, hogy ő senkit kiállítás szervezé­sével nem bízott meg s az idén sehol kiállítás nem lesz. A rendőrség pedig megtette a lépéseket a csaló kézrekerí­­tésére. Pontos időjelzők (barométerek), hőm­lők, látcsövek, kitűnőknek bizonyult szem­üvegek, csiptetők minden alakban és leg­­jutányosabban bocsáttatnak forgalomba Schönwald Imre játszórész által Pécsett Király­ utca Hattyúépület.) Közgazdaság. A peronoszpora ellen való védekezés. (Vége.) A keverékben lévő mész elegendő mennyiségéről könnyen lehet bizonyossá­got szerezni. Ugyanis néhány krajcárért minden gyógyszertárban kapni pár kes­keny szelet vörös lakatusz papirost. A vörös lakmusz papiros szeletet mártsuk be a kész bordeauxi keverékbe s ha a papiros megkékül, akkor még mészoldatot kell a keverékhez önteni mindaddig, mig a vörös lakmusz­ papiros nem marad a bordeaux-i keverékbe való bemártás után is vörös. A bordeaux-i keverék ugyanis, ha elegendő mésztej nincs benne, maró (savas) hatású s a szőlő levelét, különösen a zsenge leveleket könnyen megmarja, ellenben a mészoldat a keverék maró ha­tását megsemmisíti. A veres lakmusz papirossal tehát a maró hatásról győződünk meg ; különösen fontos ez a még gyönge szőlőnél, tehát az első ízben való perme­tezéskor, mert a maró folyadék a gyönge leveleket igen könnyen megperzselheti. II. A berr­­ i vagyis a burgundi keve­rék, melyben a mész helyett szódát (mosó vagy maró szódát, savanyú, szénsavas nát­riumot) teszünk. E keveréket célszerű oly helyeken használni, a­hol tiszta meszet nem könnyű szerezni. A keverék készí­­tésmódja ugyanaz, mint a bordeauxi keve­réké. E keverék nem tapad oly erősen meg a szőlő zöld részein mint a bordeauxi s ezért a csemegeszőlő permetezésére kü­lönösen alkalmas. A rézgálicát csak fa-, réz-, vagy agyagedényekben oldjuk föl és a keverés­hez is csak faeszközt használunk. A kész keverék elállhat hosszabb ideig is, de használat előtt és általában valahányszor a permetezőbe öntünk belőle, alaposan felkavarandó, mert éppen azok a részek, melyek a peronoszpórára hatnak, üleped­nek le. A leírt két keverékfolyadék egyiké­vel vagy másikával külön e célra készült úgynevezett permetező gépekkel, melyek a folyadékot úgyszólván szétporlasztják, megpermetezzük, illetőleg fecskendezzük a szőlő zöld részeit. Igen kis szőlőkben, a­hol a gép megszerzése ki nem fizetné magát, finom kézi seprővel vagy meszelő­vel fecskendezzük be a szőlőtőkéket. A permetezéstől csak akkor várha­tunk teljes sikert, ha a permetezést lelki­­ismeretes pontossággal a kellő időben végezzük. A permetezés idejét és számát pon­tosan nem lehet kiszámítani Az első per­metezést minél előbb végezzük el még má­jus hónapban, mielőtt a gomba szőllőnket megtámadta volna, de mindenesetre még a virágzás ideje előtt. Ha a gomba már bejutott a szőlő belsejébe, akkor a beteg­ség föllépését már nem gátolhatjuk meg, csak tovább terjedését akadályozhatjuk meg. Májusban azért is jó elvégezni a permetezést, mert hazánkban a legtöbb eső június hóban szokott esni. Az első permetezéshez mindig egy­százalékos keveréket használjunk, mert a gyenge levelek egy részét az erősebb ke­verék könnyen leperzseli. A többi perme­tezésekhez a kétszázalékost kell használni. Legalább kétszer okvetlen szükséges per­metezni, a legtöbb esetben háromszor, sőt esetleg négyszer-ötször is kell. Először permetezzünk májusban,virág­zás előtt, körülbelül a midőn az erősebb hajtások húsz cm­-nyire növekedtek; másodszor permetezzünk a virágzás után június végén; ha távolabbi környéken is, valahol mutatkozik a peronoszpóra a má­sodik permetezés s a szüret közti idő közepén, úgy augusztus közepe táján permetezzünk harmadszor, s csak legfeljebb a korábban élő csemegeszőlő fürtjeit kímél­jük meg a harmadik permetezéskor. A borszőlők fürtjeit még szeptemberben is permetezhetjük. A permetezéskor ügyelni kell a kö­vetkezőkre : 1. A szőlő minden hozzáférhető zöld részét be kell permetezni. 2. A szőlősorokat mindegyik oldalról, tehát kétszer kell permetezni. 3. A munkás a permetező végét ne tartsa közel ahoz a tőkéhez, melyet perme­tez. A leveleket a permetező folyadék minél apróbb mákszem nagyságú cseppek­­ben sűrűn és egyenletesen lepje el, úgy mint a finom harmat. Borsószem nagy­ságú cseppek a leveleken sok üres helyet hagynak, s így nem védik meg kellően. A permetezett levélnek permetezés után nem szabad egészen nedvesnek lenni. 4. A nagyon lejtős szőlőben a mun­kás lefelé ne permetezzen. 5. Esőben vagy esős időben ne per­metezzünk. Az eső által lemosott perme­tezést ujjal kell pótolni. Napos, száraz és szélcsendes időben legjobb permetezni. 6. Közvetlenül kötözés után ne per­metezzünk, hanem várjuk meg míg a meg­bolygatott szőlőlevelek úgy 4—5 nap múlva természetes helyzetüket elfoglalták. Minthogy a peronoszpóra az egész tenyé­­szési időn át folyton terjedhet s meg­támadhatja a szőlőt, a permetezésnek nagyobb sikere van akkor, ha azt álta­lánosan, azaz minden szőlőben végrehajt­ják. Ezért is ajánlatos a hegyközségek­­ megalakítása, hogy azok kötelékében a­­ peronoszpora ellen való védekezés kellően s szerveztessék s a védekezés teljesítése az­­ egyes szőlőbirtokosoknak megkönnyittessék. . .Pécsi Közlöny, 1897. szeptember 2. Laptulajdonos: Felelős szerkesztő: RÉZBÁNYAI JÁNOS. LINGAR ADOLF Kiadó MADARÁSZ BÉLA Líceumi könyvnyomda (Madarász Béla) Pécsett 1897. Tanügy. Pályáza­t. Tolna-Győre község r. k. kántor­­tanitói állomására pályázatot hirdet az is­kolaszék. Jövedelme : Két szobás lakás, mellékhelyiségekkel és melléképületekkel ; készpénzben 125 pár után lélekpénz 12 frt. 50 kr; borpénz 35 frt. 59 kr, tandíj 45 frt (fejenkint 1 frt), ismétlő iskoláért 26 fr 25 kr. Terményekben: 125 pár után (minden pártól 2 nyolcados gabona, fele búza, tele rozs, föleresztve) 63 mérő. 28 köbméter hasábfa (melyből az iskola is fűtendő); két konyhakert, 5 hold 624 - ös II. oszt. szántóföld egy tagban (melyet a hitközség munkál meg és a terményeket róla hazaszállítja); a »két gát közti rét« szénájának fele, a sarjuja egészen mint­egy 35 frt. Stóla évi 20 frt körül. Az ösz­­szes jövedelem pénzértéke 698 frt. 10 kr. az 1893-iki hivatalos felvétel szerint s ebből tisztán tanítói fizetés 501 frt 22 kr., a többi kántori járandóság. Tannyelv ma­gyar. Folyamodványok a r. k. iskolaszék elnökségéhez Báránya-Szászvárra (p. h.) szept. 15-ig küldendők. A dunakömlődi r. k. népiskolánál megüresedett osztálytanitói és a vele összekapcsolt segédkántori állásra pá­lyázatot hirdet az iskolaszék f. é. szep­tember 30 ig. Jövedelme 400 forint havi előleges részletekben, bútorozott szoba téli fűtéssel. Az állomás azonnal elfoglalandó. Tannyelv német-magyar. Folyamodvány­ok a r. k. iskolaszék elnökéhez Duna-Köül­lődre (Tolna m.) küldendők. A köblényt (Baranya m.) r. k. kán­toriumtól állomásra i. é. szeptember 20-ig pályázat hirdettetik. Jövedelme tisztessé­ges lakás és melléképületeken kívül kö­vetkező: 1.) Párbér címen minden telkes­pártól IV2 nyolcados búza. (jelenleg 52 pár.) — kisházas és zsellérpártól lVa nyolcados rozs; jelenleg (70 pár.) — lélek, pénz páronkint 16 kr. — 2.) A hitközség­től lélekkor megváltása címén 36 frt. — 3.) Hasz­n élvezete 6 kat. hold és 995 - öl szántóföldnek ; ennek munkáltatása fejében a község évi 60 frtot fizet a tanítónak. — A taniló udvarán fölszaporodott trágyát a község a tanítói földekre kihordatja. — Földadót a község fizeti. — 4.) Tandij fe­jében a mindennapi tankötelesek után mintegy 12 forint., ismétlő oktatásért 25 frt. — 5) Két szekér lószéna megváltása címén 20 forint. — 6.) A községtől 7 öl hasábra, melyből a tan­terem is fütendő. — 7.) A szükséges ma­lomfuvarokat a község szolgáltatja. — 8.) Stólajövedelem mintegy 25 frt. — Tan­nyelv német-magyar. Folyamodványok az iskolaszéki elnökhöz Köblénybe külden­dők. (U. P. Szalainak.) — Az állás azon­nal elfoglalandó. ■ — Baranya megye Beremend községében 350 frt, évi fizetéssel, csinos bútorozott szobával és fűtéssel egy osztálytanítói állásra pályázat hirdettetik. Tanítási nyelv magyar. Folyamodók f. hó 15-ikéig az ottani r. k. iskolaszék elnökéhez nyújt­sák be kérvényeiket.

Next