Pécsi Közlöny, 1901. január (9. évfolyam, 1-9. szám)

1901-01-01 / 1. szám

1901. január 1. PÉCSI KÖZLÖNY“ Gyuláné, Breuer Miksa, Irén (2 k.) Be­­rettás Sándorné, Piatsek Gyuláné, özv. Wachauerné, Sághy Ferenczné, Dobszay Antal, Szántó Antalné, Rauch Jánosné, Kiss Zsigmond, Bubreg Nándorné, Erreth Jánosné, Schote Antal, Girardi Józsefné, Mihályffy Lajosné, Löfler Vincéné, Ráth Mátyásné, Kaltneker Györgyné, Lauber Rezső és neje, Fekete Mihályné, Tormay Károly alispán, Oroszy Sándor, Linke Er­­nőné, Szuly Jenő, Nabraczky Lajosné, Luth­ Mariska, Bánfay Simon, Resch Já­nos, Nagy Clemi, özv. Krausze Ignácné, Schönherr Mihályné, Mende Lajosné, Novo­­társky Erzsébet, Piatsek Zoltán, Ratko­­vics Ferenczné, Kött Ferencz, Piátsek Emil, Módii Béláné, Pollák Soma, Benczen­­leiter, Jánosy Béláné, özv. Áronffy Jó­zsefné, dr. Parragh Antalné, dr. Som­mer Károlyné, Mihályffy Dénes, Mihályffy Árpádné, Ferenczy Lászlóné, Jobszt Lász­­lóné, Baumler György, Gerthh és Gráf, Tauszig Ármin, Csukás Zoltán, Doroszlay Lajosné, Bartosságh Józsa, Steinbac Mórné, Paunz A., Hoffmann (kereskedő), Kemény Mór, özv. Witt Józsefné (Mohács), Csigó Kálmánná, Szeredy József, Schőnwald Imre, Szuly Jánosné, Czvetkovits Ferenczné, Auber Vilma, özv. Koharics Ká­rolyné, özv. Czvetkovits Ferenczné, Lu­­kafai üveg­gyár, Polgár Jenőné, özv. Kisfa­ludy Imréné, özv. Luiszer Victorné, Nagy Clemi, Luizer Jenő, Littke Józsefné, Erreth Jánosné, Göbl Mária, Braun test­vérek (Budapest), Plichta Ferencz, Nick Alajosné, Lederer Manó, Benkovits Lajos, Kauffmann Nándorné, Bencze Sándorné, Schützer (szappangyár), T­a­­­z­s József, dr. Müller Jánosné, Khon Ka­­ticza, Spigel József, Krausze Ignácz, Horváth Béla, Krautszak, Fonyó Béláné, dr. Leeb Károlyné, Lövi­cs Bogdán, Szeifricz Antal­né, Szeifricz István (kanonok), Dobszay An­tal (kanonok), Pillér Béláné, Hanny Gábor (kanonok), Hammerli (kertyűgyár), dr. Bo­­dó Aladár, Heller czukorkagyár (Bécs), ifj. Kollár, Witiwindisch Bernátné, Szekrényes­­sy Ferenczné, Dampf Imréné, Kovácsits József, Sperl Vilmos, Wéber Ferenczné, Ja­kab Imréné, Graumann János, Kovácsits Já­nos, Udvarnoky Győzőné, Ludvig Károlyné, Gruzling Ferencz (esperes), Glatt kisassz. Angyal Lajos, Anderlik Istvánná, Zánkay Lajosné, Fuchs Ádámné, Kiss Józsefné, Pachner Angella, Feszti Kajmánné, Szmodics Ödönné, Brunner Károlyné, Mestrics Imréné, dr. Friedl Károlyné, Budich generális, Magyarly Gyuláné, Mundi Mik­­sáné, Salamon Józsefné, Trixler Aranka, Dischka Győzőné, Szommer Gyuláné, fő­tisztelendő Komócsy István, Várady Ferencz­­né, Kaffka Károly, Berger Imre, Wolleszky Károlyné, Bartha Antalné, Nick Károly dr.­­ Szegedy Rezsőné, Brunner Olivérné, Szalay Dezsőné, Kulin Henrik, Zeis Józsefné, Krausz Gyula, Simon Béláné, Hillebrand Ferencz, Kaflich Kristófné, Demján János, Mandl Ár­min, Cziszterczita-rendház, Felülfizettek : dr. Fejérváry Imréné, özv. Fürsztné, Reed Henriin, Sztraka Eliz, M. B. (Szent Lőrincz), Nádassy Kálmán 20—20 kor, özv. Toll Borbála, Erreth Kál­mánná, Pintér Józsefné, Vaniss Sándor, Krá­­szonyi Ferenc, Kindl József, Dr. Jellasics Károly (Dárda), Matyasovszky Jakabné 10—10 kor., Bruzovics Józsefné 6 kor, Ba­­raranyai Béláné 5 kor, Nábrácky Lajosné,­ Br. Rudnyánszky testvérek, Varga Nagy Istvánná 4—4 kor, Erreth Kálmán, N. N. J 2 kor, Dr. Breuer, Vaszary Gyula, 1—1 K. A népkonyhára adakoztak: Kereske­delmi kamara 50 kor, Pécsi légszeszgyár, Cirer Jánosné 20—20 kor, Hanny Gábor (kanonok), Dr. Sárkány Ármin 15—15 kor, Dulánszky Adolfné, Ivánkovits Istvánné, Balog Károly, Kindl József, Krausze Ig­­nácné, Piatsek Gyuláné, Fekete Mihály, Fekete Mihályné, Geiger Dezsőné 10—10 K. A karácsonyfához : Ivánkovits Istvánné 20 kor, özv. Krausze Ignácné 10 kor, Dampf Imréné 6 kor. A vásár nyers bevétele 2126 korona. A választ­m­ányi tagok és a jótékony­­nőegylet hölgyei forró és hálás köszöne­tet mondanak a gazdag és remek tárgya­kért, úgyszintén a pénzbeli adományokért, oly szívósan bírják a hideget, mint azelőtt a nap égető sugarait. Megvetik a szenvedést, meg magát a halált is! De most mégis szinte remegnek a fagytól s alig tudják arcukat védeni a hóözön elől. Az őrváltás ideje elérkezik, és ime egyszerre csak valamennyinek szeme min­tegy belső ösztöntől vezéreltetve bizonyos pont felé irányul. A sűrű, ködös légkörön át mintha valami homályos világosság jutna el hoz­zájuk, hasonló pislogó mécseshez. Felhívják erre a mellettük elhaladó császár figyelmét is. Napóleon eleinte meg­lepetve tett előre néhány lépést, aztán hir­telen visszatérve hajlékába, nyomban paran­csot ad szolgálattevő tisztjének, hogy óva­tosan a dolog után kutasson. A tiszt nemsokára visszatér e szavak­kal: — Felség! Drouot ezredes az, a­ki dolgozik és imádkozik Istenhez ! A császár erre csak egyet mormogott: — Erélyes egy ember! És valóban bámulatos erély is kellett ahhoz, hogy ily borzasztó körülmények közt valaki az éji nyugalmat magától is meg­rabolja ! De az ezredes kitartott, s ime alig pitymallott, már a lován ült s küzdött napestig hősiesen. Napóleon egy szóval sem említette meg előtte a dolgot, de a következő hó­napban generálissá és segédtisztjévé ne­vezte ki. Midőn Drouot erre Napóleonnál jelent­kezett, hogy az előléptetést és a kitünte­tést neki megköszönje, a császár csak en­­­­nyit mondott: — Erélyes egy ember ön Drouot ! — Felség — válaszold egész egysze­rűséggel a generális — nem félek én sem a haláltól, sem a nyomortól; én csupán az Istent félem, ebben van egész erélyem ! Valóban nagy és szép szó ez, illő keresztény ajkakra­­ . . . * * * íme egy másik katona-történet a közel­múltból. Ha a keresztény vallás nemes érzel­meket s férfias bátorságot tud önteni az emberbe, itt még nem állapodik meg, ha­nem nevelni képes azt áldozatra s a legma­gasabb önmegtagadásra ! Tanú erre Mau­­dulr du Plessis kapitány, ki negyvenöt em­berével a tengerben lelte halálát nem­régi­ben, a Framée gőzös katasztrófája alkal­mával. Breton volt, katonának gyermeke, ki eleinte Renes-ben a „Szent Vince intézetben tanult, később Brest-ben a jezsuitáknál, majd aztán ugyancsak a jezsuiták jersey-i kollégiumában, a­hol a tengerészeti iskolára készült. Nem szólunk itt az ő katonai pályájá­ról, mely ragyogó volt, s termékeny hősi cselekedetekben. Elöljárói mindég büszkén emlegették nagy katonai értékét, erélyét, ama szilárd s mégis szelíd tekintélyét, mely­­lyel alantasait annyira meg tudta nyerni. Kartársai valamennyien csodálattal páro­sult tisztelettel adóztak neki. Felhvás előfizetésre. A „ Pécsi Közlöny “ 1901. január 1-ével IX. évfolyamába lép. Ezen új évfolyamra ezennel elő­fizetést nyitunk. Előfizetési ár : egész évre 12 korona, félévre 6 korona, negyed­évre 3 korona. Tanítóknak egész évre 8 korona. Lapunk iránya marad a régi:­ független katolikus. Terjedelme, beosztása és megjele­nési ideje sem változik. A rendes ter-­­ jedelem tehát most is számonkint 8­ oldal lesz. Törekedni fogunk azonban,­­ hogy, amikor a lap anyagi forrásai 1­ 3 ! azt megengedik, időnkint még több oldalra kiterjedő számot is adjunk. A lap célja az egyházmegye katolikus közönségének igényeit szolgálni, hozván az egyházmegyei, a baranya- és tolna­­i megyei, a pécsvárosi híreket, a köz­érdekű országos és világeseményeket, az országgyűlési tárgyalásokat, legújabb irodalmi termékeket, szini­kritikát. Vezércikkei irányt akarnak adni a közügyek körül a közönségnek, tárcái azt nemesen szórakoztatni. Kérjük a lapra való szíves előfi­zetést, lapunknak ajánlását, egyúttal a múlt évi hátralékok sürgős beküldését. Tisztelettel -A­­Pécsi Közlönyb é­k szerkesztősége és kiadóhivatala Lapunk rendes számainak bő terjedelme miatt kénytelenek va­gyunk első tervünktől elállani, t. i. hogy e héten még két lapot adjunk. Lapunk legközelebbi száma tehát szombaton este fog megjelenni HÍREK, Pécs, 1900 december 31. Boldog új évet ! Isten segítsé­gével megértük a XX. század elejét, abban az első év újév­ napját. E napon kívánunk olvasóinknak, munkatár­sainknak és minden jóakarónknak bol­dog új esztendőt! Hálaadás a század végén. Most már tagadhatatlanul elértünk a jubileumi év záró ünnepélyeihez, a ma esti (Szt. Szilveszter napja) isteni tisztelet képezi az epilógust. A pécsi székesegyházban ma dél­­után 5 órakor Schlick János Jézus­társasági atya ünnepi szentbeszédet mond, utána hálaadó isteni tiszteletképen elmond­ják a legmélt­ oltári Szentség kitételével Jézus sz. Szivének litániáját, Esz­­terházy nádor nemzeti imáját és végre „Te Deum“ lesz. Végül legmélt­­ob­. Szentség­

Next