Pécsi Közlöny, 1902. július (10. évfolyam, 86-112. szám)

1902-07-30 / 111. szám

4 félét fundált ki és jó summa pénzt ígért a megyének, ha annak az adózók között próba gandát csin­ál és most igy próbá­­gattyák azt megcselekedni meggyával be­hozni, mivelhogy az, se meg nem veszik, még adót se kell tüle fizetni. Vagy kutya­adó, vagy ugató masina! Mer bizon úgy van, hogy a szegén ember ma mindenfélére gondul, amikor minduntalan újabb, még újabb köcsöségeket hoznak a nyakába ! A magam résziríii még csak ammondó vagyok, hogy én bizon megfizetem, akármi kinossan, keservesen az 1 kort az én hiv­­séges Bodri bétyámtól, de én bizon ma se ugatni meg nem tanulok, se ugató masinát nem veszek! Ennyi a zegész ! Eszembe egyébb kiszerkesztésre alkal­matos Írási alapom nem levém, zárom leve­lem és tiszteletemet ajánlom a zegász ki­­szerkesztőségnek, minden részekrü,­ közön­­ségessen! Én Pallós Isvány, adózó pógár. Pécs ss, k. város monorologiai állomási jegyzetei. 1902. július 29. d. u. 2 órakor. Barometer (re­dukált) 767 3 mm. sülyedő Hőmérsék 22.0 °C. Hő­­mérsék maximuma 24.8 °C Hőmérsék minimuma 17.7 oC tegnapi. Páranyomás 8.4 mm. Relativ nedvesség 43 o/c. Harmatpont 5.5 oC. Felhőzet 7. Cum. IV. Szélirány s erő N. 2. Csapadék 24 órai 0.0 mm. Időjóslat, műszerek jelzése nyomán: Változékony, meleg. Árpád-ünnep Pusztaszeren. Mint már említettük, augusztus 3 án ünneplő tö­megnek vidám zaja veri fel Pusztaszer csen­des rónaságát, háladatos unokák idézik fel Árpád leventéinek ezer év óta pihenő szel­lemeit, kegyeletes utódok ütnek sátort a­­ honfoglaló daliák táborozó helyén, hogy megemlékezzenek a nemzet első szentjeiről, akik erősek voltak a harcban és bölcsek a békében, ezen a helyen az első „szem­ben adván alkotmányt a véren vett új hazának. A „Pusztaszeri Árpád­ Egyesület“ tartja ott e napon alakuló közgyűlését, ünnepelvén egy­úttal a honalapítót is, akit még mindezideig nem övez hozzáillő kegyelettel a nemzet. Az ünnepély műsorát, a következőkben kö­zöljük : 1902. augusztus hó 2-án a székesfő­városi és vidéki vendégek ünnepélyes fo­gadtatása a Szeged és Szeged-Rókus pálya­udvarokon, elszállásolás és este 8 órakor ismerkedési estély a Kass-vigadóban. 1902. augusztus hó 3-án reggel 5 órakor indulás Pusztaszerre a szegedi tűzoltó-laktanya elől. Az előre jelentkezők részére egyszerű, jó kocsikról úgy Szegeden, mint a kisteleki állomáson kiszállók részére a bizottság gondoskodik. Szegedről Pusztaszerre és vissza a fuvardíj személyenkint 3 korona. (Egy kocsin 3 résztvevő részére lesz hely.) Reggel 9 órakor szent mise és szent beszéd, tartja főt. Várady Gyula szegedi r. kath. áldozat. Árpád-ünnepély és a hét vezér fájának felavatása. A „Pusztaszeri Árpád- Egyesület“ alakuló közgyűlése. Délután 3 órakor népünnepély. Este 9 órakor társas­­vacsora Szegeden a Kass-vigadóban. Kívá­natosnak tartja a bizottság, hogy az ünnep­ségen résztvevő hazafiak és honleányok le­hetőleg magyar ruhákban, nemzeti színű jelvényekkel jelenjenek meg. Az ünnepség bármely részletére vonatkozó tudakozódás, bejelentés a „Pusztaszeri Árpád­ Egyesület“ előkészítő bizottságához intézendő (Szege­den, városi tűzoltó-laktanya.) Kis masina—nagy mumus. Ed­dig nem volt a baranya-lőcsi tejszövetkezet­nek tej fokmérője. A napokban hozatták meg az „Alpha”tól, mert sok volt sokaknál a tejszaporulat a nélkül, hogy a vaj menyi­­ség is szaporodott volna. — Most, hogy a kis Masinerija működik, csökkenik — 80—100 literrel is naponkint — a tej­me­­nyiség, de a vajkészlet a rendes, sőt van rá eset, hogy több is, mint volt a na­gyobb tejmenyiség mellett. Lám, lám a kis masina, mekkora mumus. Az állami gyermekmenhelyek A belügyminisztérium kodifikáló osztályá­ban Széll Ignác államtitkár vezetése mellett serényen dolgoznak az 1901. évi VIII. és XXL törvénycikkek végrehajtásán, melyek a talált és elhagyatott gyermekek állami gondozására vonatkoznak. Ezeknek a nagy­­fontosságú törvényeknek emberbaráti, vala­mint nemzeti és állami céljai ismeretesek. Tudvalevőleg Magyarországon igen nagy a gyermekhalandóság és ennek oka a gyer­mekeknek a mi népünknél tapasztalható szánalmas elhagyatottsága. A társadalmi jótékony tevékenység ebben az irányban elégtelennek mutatkozott, különben is az állam évenként óriási összegekkel segélyezte ezeket az elhagyott gyermekek ápolásával foglalkozó intézeteket. Ennélfogva az állam­­hatalom szükségesnek látta, hogy maga vegye kezébe ezt a nagyfontosságú ügyet. Örömmel jelenthetjük — írja a P. Lt. — hogy húsz ilyen állami gyermekmenhely már az idén meg fog nyittatni. És pedig : Nagyvárad, Debrecen, Szeged, Szabadka, Pécs, Kassa, Szombathely, Békés-Gyula, Békés-Csaba, Arad és Temesvár városokkal már megállapodás jött létre a gyermekmen­­helyek felállítása iránt, Nyira Kolozsvár és Marosvásárhely városokkal pedig a tárgya­lások folynak és mielőbbi sikeres befejezés­sel biztatnak. Ezenkívül a belügyminiszté­rium az elhagyatott beteges gyermekek részére Palicson, a Balaton mellett és Fiu­méban szanatóriumot szándékozik felállítani. Elsősorban a talált és hét éven aluli gyer­mekekre vonatkozó intézkedéseket hajtják végre, azután mindjárt a hét éven felüli el­hagyatott gyermekekre vonatkozó törvény minél gyorsabb végrehajtásáról gondoskod­nak. Az elhagyatottságot nem rendőri utón állapítják meg, hanem ennek megállapítása az árvaszékekre lesz bízva. Ez is bizonyítja a belügyi kormány bölcsességét, tapintatát, mindenekfelett pedig emberies érzését, mely­­lyel az elhagyatott gyermekek ügyét fel­karolja. Fogy a víz a városi csőháló­zatban. Megcsináltuk drága pénzen a régi (Tettye-féle) vízvezetéket, lóhalálában el­készült a Tortyogó bevezetése is, de mivel még nincs meg a Tettye és a Tortyogó vezetéke közötti összeköttetés, azért oda jutottunk a hirtelen beállott szárazság foly­tán, hogy óriási csőhálózatunk és forrása­NAPI HÍREK. Pécs, 1902. julius 29. Vidéki előfizetőinket kérjük a folyó, I. és II- évnegyedi hátralékok és a napilapra szóló előfizetési pótdíjak szíves beküldésére, vendégként berepül az ember szemébe, — sokszor a szorgalmas gazda fáradságának jutalmát is megsemmisíti. Állítólag a régi­­ „Fehér tenger“ maradványa volna. Szemközt Galambóc várral emelkedik a balparton Lászlóvár, azaz már csak a romja, mert a törökök irtó háborúja ezt sem kímélte. Galambóc vára miatt háborúja volt Zsig­­mond királynak a törökkel. Bajazid szultán bevette, de nem be­csületes ostromban, hanem árulás juttatta kézre 1391-ben. De e győzelem nem valami tartós volt, mert még ugyanabban az év­ben a vár Perényi Péter által visszahódit­­tatott. Azonban 1396 ban ismét török kezébe került s mert Zsigmond nem akarván áten­gedni ostrom alá fogták, — mely hogy a király életére végzetes nem lett, egy egye­dül Rozgonyiné Szentgyörgyi Cicelle asz­­szonyba vezethető vissza, a­ki mint tud­valevő dolog férjét a csatába kisérte. Minthogy a vár török kézben maradt, Zsigmond király átellenében a balparton a László várat építtette. Részint a bánsági hegyek, melyek össze­érnek az erdélyi Kárpátokkal kisérik part­ját az öreg Dunának, s nem hagyják el Or­­sovánál sem. Orsóvá az utolsó magyar város, azaz határváros, érdemes hát, hogy vele kissé közelebbről foglalkozzunk. A Gserna patak közelében s közvetle­nül a Duna balpartján a mai Orsóva vagyis Ó-Orsova, 4000 lakossal, melynek helyén valamikor a római colonia Tierna állt. A következő századokban e nevezetes hely, majd a bolgárok, majd hunok és majd az avarok birtokában volt. Fekvésénél fogva mintegy zárópontot képezett s mint ilyen nagy fontosságu volt. A XIV-ik században Zsigmond király alatt, ki ugyancsak bővelkedett a háborúk­ban, meghódíttatott. Az ozmánok, kik fontosságát a Cserna völgyön át vezető közlekedési útnál fogva belátták volt, — Nándorfehérvár bevétele után azonnal Orsova ellen fordultak, s az 1522-ik év március havában el is foglalták mely kevés megszakítással 269 évig a törö­kök birtokában maradt. De az emlékezetes nádorfehérvári üt­közet után, melyet III. Károly hadvezérei Pálfy János és Savoyai Jenő herceg vív­tak, megkötötték a passzarovici békét 1718-ban, s ennek következtében a törököknek Orsováról ki kellett takarodniok. Azonban meghalt a lángeszűi Jenő her­ceg s a későbbi békekötés szerint (1739-ben) Orsóva ismét török kézbe került. A hangulat, s a békekötés elviselése elég érdekes arra, hogy itt röviden ismer­tessük. Az V-ik pont szerint az egész Bánát, kivéve a Bakna Gserna és Duna közti sík földet a törököknek bizonyos idő alatt a Csernát levezetni, hogy az Orsovától nyu­gatnak a Dunába folyjék, úgy ez a rész a törököké. Ellenkező esetben a porta elveszti jo­gát Orso­vára nézve is. És nem sikerült. Először, mert csak egy hó múlva a kitűzött idő után bírták a Cserna vizét csatornába vezetni, de oly cse­kély mennyiségben, hogy az a homokban szinte elveszett. Magyarország rög­ön fölemelte szavát Orsováért, de Mária Terézia minden oldal­ról szorítva kénytelen volt bele­egyezni, hogy továbbra is török hatalom alatt ma­radjon. No de végre is a leveretés után, me­lyet 1789. Vécsey tábornoktól szenvedtek volt, — onnét örökre kitakarodtak. „PÉCSI KÖZLÖNY 1902. julius 30.

Next