Pécsi Közlöny, 1902. július (10. évfolyam, 86-112. szám)

1902-07-30 / 111. szám

4 félét fundált ki és jó summa pénzt ígért a megyének, ha annak az adózók között próba gandát csinál és most igy próbágattyák azt megcselekedni meggyával behozni, mivelhogy az, se meg nem veszik, még adót se kell tüle fizetni. Vagy kutyaadó, vagy ugató masina! Mer bizon úgy van, hogy a szegén ember ma mindenfélére gondul, amikor minduntalan újabb, még újabb köcsöségeket hoznak a nyakába ! A magam résziríii még csak ammondó vagyok, hogy én bizon megfizetem, akármi kinossan, keservesen az 1 kort az én hivséges Bodri bétyámtól, de én bizon ma se ugatni meg nem tanulok, se ugató masinát nem veszek! Ennyi a zegész ! Eszembe egyébb kiszerkesztésre alkalmatos Írási alapom nem levém, zárom levelem és tiszteletemet ajánlom a zegász kiszerkesztőségnek, minden részekrü, közönségessen! Én Pallós Isvány, adózó pógár. Pécs ss, k. város monorologiai állomási jegyzetei. 1902. július 29. d. u. 2 órakor. Barometer (redukált) 767 3 mm. sülyedő Hőmérsék 22.0 °C. Hőmérsék maximuma 24.8 °C Hőmérsék minimuma 17.7 oC tegnapi. Páranyomás 8.4 mm. Relativ nedvesség 43 o/c. Harmatpont 5.5 oC. Felhőzet 7. Cum. IV. Szélirány s erő N. 2. Csapadék 24 órai 0.0 mm. Időjóslat, műszerek jelzése nyomán: Változékony, meleg. Árpád-ünnep Pusztaszeren. Mint már említettük, augusztus 3 án ünneplő tömegnek vidám zaja veri fel Pusztaszer csendes rónaságát, háladatos unokák idézik fel Árpád leventéinek ezer év óta pihenő szellemeit, kegyeletes utódok ütnek sátort a honfoglaló daliák táborozó helyén, hogy megemlékezzenek a nemzet első szentjeiről, akik erősek voltak a harcban és bölcsek a békében, ezen a helyen az első „szemben adván alkotmányt a véren vett új hazának. A „Pusztaszeri Árpád Egyesület“ tartja ott e napon alakuló közgyűlését, ünnepelvén egyúttal a honalapítót is, akit még mindezideig nem övez hozzáillő kegyelettel a nemzet. Az ünnepély műsorát, a következőkben közöljük : 1902. augusztus hó 2-án a székesfővárosi és vidéki vendégek ünnepélyes fogadtatása a Szeged és Szeged-Rókus pályaudvarokon, elszállásolás és este 8 órakor ismerkedési estély a Kass-vigadóban. 1902. augusztus hó 3-án reggel 5 órakor indulás Pusztaszerre a szegedi tűzoltó-laktanya elől. Az előre jelentkezők részére egyszerű, jó kocsikról úgy Szegeden, mint a kisteleki állomáson kiszállók részére a bizottság gondoskodik. Szegedről Pusztaszerre és vissza a fuvardíj személyenkint 3 korona. (Egy kocsin 3 résztvevő részére lesz hely.) Reggel 9 órakor szent mise és szent beszéd, tartja főt. Várady Gyula szegedi r. kath. áldozat. Árpád-ünnepély és a hét vezér fájának felavatása. A „Pusztaszeri Árpád- Egyesület“ alakuló közgyűlése. Délután 3 órakor népünnepély. Este 9 órakor társasvacsora Szegeden a Kass-vigadóban. Kívánatosnak tartja a bizottság, hogy az ünnepségen résztvevő hazafiak és honleányok lehetőleg magyar ruhákban, nemzeti színű jelvényekkel jelenjenek meg. Az ünnepség bármely részletére vonatkozó tudakozódás, bejelentés a „Pusztaszeri Árpád Egyesület“ előkészítő bizottságához intézendő (Szegeden, városi tűzoltó-laktanya.) Kis masina—nagy mumus. Eddig nem volt a baranya-lőcsi tejszövetkezetnek tej fokmérője. A napokban hozatták meg az „Alpha”tól, mert sok volt sokaknál a tejszaporulat a nélkül, hogy a vaj menyiség is szaporodott volna. — Most, hogy a kis Masinerija működik, csökkenik — 80—100 literrel is naponkint — a tejmenyiség, de a vajkészlet a rendes, sőt van rá eset, hogy több is, mint volt a nagyobb tejmenyiség mellett. Lám, lám a kis masina, mekkora mumus. Az állami gyermekmenhelyek A belügyminisztérium kodifikáló osztályában Széll Ignác államtitkár vezetése mellett serényen dolgoznak az 1901. évi VIII. és XXL törvénycikkek végrehajtásán, melyek a talált és elhagyatott gyermekek állami gondozására vonatkoznak. Ezeknek a nagyfontosságú törvényeknek emberbaráti, valamint nemzeti és állami céljai ismeretesek. Tudvalevőleg Magyarországon igen nagy a gyermekhalandóság és ennek oka a gyermekeknek a mi népünknél tapasztalható szánalmas elhagyatottsága. A társadalmi jótékony tevékenység ebben az irányban elégtelennek mutatkozott, különben is az állam évenként óriási összegekkel segélyezte ezeket az elhagyott gyermekek ápolásával foglalkozó intézeteket. Ennélfogva az államhatalom szükségesnek látta, hogy maga vegye kezébe ezt a nagyfontosságú ügyet. Örömmel jelenthetjük — írja a P. Lt. — hogy húsz ilyen állami gyermekmenhely már az idén meg fog nyittatni. És pedig : Nagyvárad, Debrecen, Szeged, Szabadka, Pécs, Kassa, Szombathely, Békés-Gyula, Békés-Csaba, Arad és Temesvár városokkal már megállapodás jött létre a gyermekmenhelyek felállítása iránt, Nyira Kolozsvár és Marosvásárhely városokkal pedig a tárgyalások folynak és mielőbbi sikeres befejezéssel biztatnak. Ezenkívül a belügyminisztérium az elhagyatott beteges gyermekek részére Palicson, a Balaton mellett és Fiuméban szanatóriumot szándékozik felállítani. Elsősorban a talált és hét éven aluli gyermekekre vonatkozó intézkedéseket hajtják végre, azután mindjárt a hét éven felüli elhagyatott gyermekekre vonatkozó törvény minél gyorsabb végrehajtásáról gondoskodnak. Az elhagyatottságot nem rendőri utón állapítják meg, hanem ennek megállapítása az árvaszékekre lesz bízva. Ez is bizonyítja a belügyi kormány bölcsességét, tapintatát, mindenekfelett pedig emberies érzését, melylyel az elhagyatott gyermekek ügyét felkarolja. Fogy a víz a városi csőhálózatban. Megcsináltuk drága pénzen a régi (Tettye-féle) vízvezetéket, lóhalálában elkészült a Tortyogó bevezetése is, de mivel még nincs meg a Tettye és a Tortyogó vezetéke közötti összeköttetés, azért oda jutottunk a hirtelen beállott szárazság folytán, hogy óriási csőhálózatunk és forrásaNAPI HÍREK. Pécs, 1902. julius 29. Vidéki előfizetőinket kérjük a folyó, I. és II- évnegyedi hátralékok és a napilapra szóló előfizetési pótdíjak szíves beküldésére, vendégként berepül az ember szemébe, — sokszor a szorgalmas gazda fáradságának jutalmát is megsemmisíti. Állítólag a régi „Fehér tenger“ maradványa volna. Szemközt Galambóc várral emelkedik a balparton Lászlóvár, azaz már csak a romja, mert a törökök irtó háborúja ezt sem kímélte. Galambóc vára miatt háborúja volt Zsigmond királynak a törökkel. Bajazid szultán bevette, de nem becsületes ostromban, hanem árulás juttatta kézre 1391-ben. De e győzelem nem valami tartós volt, mert még ugyanabban az évben a vár Perényi Péter által visszahódittatott. Azonban 1396 ban ismét török kezébe került s mert Zsigmond nem akarván átengedni ostrom alá fogták, — mely hogy a király életére végzetes nem lett, egy egyedül Rozgonyiné Szentgyörgyi Cicelle aszszonyba vezethető vissza, aki mint tudvalevő dolog férjét a csatába kisérte. Minthogy a vár török kézben maradt, Zsigmond király átellenében a balparton a László várat építtette. Részint a bánsági hegyek, melyek összeérnek az erdélyi Kárpátokkal kisérik partját az öreg Dunának, s nem hagyják el Orsovánál sem. Orsóvá az utolsó magyar város, azaz határváros, érdemes hát, hogy vele kissé közelebbről foglalkozzunk. A Gserna patak közelében s közvetlenül a Duna balpartján a mai Orsóva vagyis Ó-Orsova, 4000 lakossal, melynek helyén valamikor a római colonia Tierna állt. A következő századokban e nevezetes hely, majd a bolgárok, majd hunok és majd az avarok birtokában volt. Fekvésénél fogva mintegy zárópontot képezett s mint ilyen nagy fontosságu volt. A XIV-ik században Zsigmond király alatt, ki ugyancsak bővelkedett a háborúkban, meghódíttatott. Az ozmánok, kik fontosságát a Cserna völgyön át vezető közlekedési útnál fogva belátták volt, — Nándorfehérvár bevétele után azonnal Orsova ellen fordultak, s az 1522-ik év március havában el is foglalták mely kevés megszakítással 269 évig a törökök birtokában maradt. De az emlékezetes nádorfehérvári ütközet után, melyet III. Károly hadvezérei Pálfy János és Savoyai Jenő herceg vívtak, megkötötték a passzarovici békét 1718-ban, s ennek következtében a törököknek Orsováról ki kellett takarodniok. Azonban meghalt a lángeszűi Jenő herceg s a későbbi békekötés szerint (1739-ben) Orsóva ismét török kézbe került. A hangulat, s a békekötés elviselése elég érdekes arra, hogy itt röviden ismertessük. Az V-ik pont szerint az egész Bánát, kivéve a Bakna Gserna és Duna közti sík földet a törököknek bizonyos idő alatt a Csernát levezetni, hogy az Orsovától nyugatnak a Dunába folyjék, úgy ez a rész a törököké. Ellenkező esetben a porta elveszti jogát Orsovára nézve is. És nem sikerült. Először, mert csak egy hó múlva a kitűzött idő után bírták a Cserna vizét csatornába vezetni, de oly csekély mennyiségben, hogy az a homokban szinte elveszett. Magyarország rögön fölemelte szavát Orsováért, de Mária Terézia minden oldalról szorítva kénytelen volt beleegyezni, hogy továbbra is török hatalom alatt maradjon. No de végre is a leveretés után, melyet 1789. Vécsey tábornoktól szenvedtek volt, — onnét örökre kitakarodtak. „PÉCSI KÖZLÖNY 1902. julius 30.