Pécsi Közlöny, 1902. szeptember (10. évfolyam, 137-160. szám)
1902-09-02 / 137. szám
1902. szeptember 2 Kedd X. évfolyam 137. szám PÉCSI KÖZLÖNY Szerkesztőség : Szepesy utca 3. (Püspöki könyvtár-épület.) Kéziratot nem adunk vissza Szerkesztőségi telefon :sz. d. e. 173. h.u.ill. Pártonkivüli politikai napilap. — Megjelenik minden hétköznap este Felelős szerkesztő: Dr. Kanuy ferencz. Főmunkatárs: DÖMEL ANZELM. Kiadóhivatal: Lyceum utca 4 Telefonszám 111. Előfizetési árak: Egész évre 24 K. Félévre 12 K. Negyed évre 6 K. Egy hónapra 2 K. Egyes szám ára 12 fill. Az 1868. évi XXXVIII. t. c. 53. §-a. A magyar földmivelő ragaszkodása a vérrel gazdagon megáztatott anyaföldhöz valami kedves vonása, jellemző sajátsága e népnek. A hegy, völgy, mező, erdő, rét az ő ehető eleme, mindennapi munkájának a Teremtőtől megszentelt temploma, létfentartásának alapja. A harcias, a vándorló életmód megszűnte óta a magyarság ős zömének és a felszabadított jobbágyságnak legkedvesebb foglalkozása a földmivelés volt s az még ma is. Földmivelő nép vagyunk elsősorban s erre régibb és újabb törvényeink megalkotásában mindig a megillető figyelemmel voltak törvényhozó honatyáink. Így az 1868. évi XXXVIII. t. cikkel keresztül hajtott kényszeriskoláztatásban is, mert az 53. § megengedi, hogy földmiveléssel foglalkozó községekben a 10 éven felüli iskolakötelesek a rendes szünidőn kívül még két hónapon át a legszorgosabb munka idején a rendes iskolázás kötelezettsége alól az iskolaszék által fölmenthetők. Az iskolaszékek élnek is e jogukkal, de hogy a folytonos késés által való zaklatásoknak elejét vegyék, úgy segítenek magukon, hogy ápril végétől november 1-ig a nagyobb iskolakötelesek rendes iskolázását vagy nem, vagy csak lanyhán szorgalmazzák. A törvény ezen kedvezménye nem csak a szegény földmivelő népre, hanem magára a földbirtokosra nézve is nagy előnyöket enged. Jól tudják ezt mindazok, kik a nép között élnek, vele együtt éreznek és ismerik mai sanyarú helyzetét a sokszor mesterségesen lenyomott terményárak miatt. A földmivelő nép mai nehéz megélhetési viszonyai csaknem parancsolják, hogy a törvényszakasz kedvezménye fentartassék s hogy az iskolaszék törvényadta jogában ne legyen gátolva. A földmivelő nép 10 éven felüli gyermekének a szorgos munka idején napszámossal sem helyettesíthető hasznát veszi. A nyári munka : kaszálás, aratás, gyűjtés, nyomtatás idején ebéd és vízhordója, házőrzője, istálóhoz kötött karmainak etetője és tisztogatója ; a tavaszi és őszi szántásnál különösen hasznát veszi. A szegényebb nép gyermeke pedig az urasághoz jár bizonyos időszaki munkák idején napszámba, hogy a téli gúnyára valót megkeresse, mert a szülőknek elég télre a gabonát s a kisebb gyermekek szükségleteit beszerezniük. Jól is van úgy ! Tanulja meg már a gyermek „ki élni akar, dolgoznia kell“. Nevelődjék munka által munkára a magyar földmivelő ifjúság, hogy ragaszkodjék, mint atyái, az ősök vére öntötte földhöz, szeresse meg , és ne csak énekelje, hanem érezze is a költővel : „itt élned, halnod kell !“ A bevezető gondolatokat egyházmegyénk főtanfelügyelőjének azon rendelete ébresztette bennem, melyben az iskolaszékeket a 10 hónapos tanidőnek szoros betartására hívja fel. Azóta behatóan gondolkodtam fölötte: miként lehetne a törvényszakasz kedvezménye mellett is eleget tenni a főtanfelügyelő úr magas törekvéseinek úgy, hogy a tanításeredménye emelődjék a földmivelő nép előnyének korlátozása és a tanítók megterhelése nélkül. Beható gondolkozás után megerősödött bennem egy régi ideám, melyet már másfél évtized előtt szándékoztam az osztatlan iskolák tanítóinak figyelmébe ajánlani : a nyári és téli óratervek és órarendek. Hát ez miféle csoda ? ! — hangzik a tanítók egyhangú kérdése. Egyet is elég elkészíteni , — már meg ebből is többet ! Ne ijedjünk meg, mert az egyszer jól át, meg átgondolt és elkészített óratervek és órarendek éveken át változatlanul maradhatnak épen úgy, mint a jó tantervek és tankönyvek. Az 1868. évi XXXVIII. t. c. 54 §. a szorgalmi időt faluhelyén legalább nyolc, városban kilenc hónapba állapítja meg. A tiz éven felüli iskolakötelezettek szünideje még két hónappal megtoldható lévén, eleget tesznek egyévi iskolakötelezettségeknek, ha hat hónapon át megszakítás nélkül látogatják az iskolát. Falusi népünk annyira beleélte magát e szokásba, hogy 10 éven felüli gyermekét október 15-ike, november 1-je előtt csak tűrhetetlen zaklatásra küldi rendesen iskolába. A tanító nem haladhat, mert az V. VI osztályban 2—3 tanuló lézeng; az órarendben feltüntetett időt pedig a jelzett osztályra kell fordítani, míg ha tanítási idejének nagyobb részét, különös figyelmét az I—IV osztályra fordítva halad november 1-ig oly sikeres haladást ér el, hogy novembertől ápril végéig a tanítás súlyát az V. VI. osztályra helyezheti át úgy, amint az alábbi egymás mellé állított óratervezet mutatja. A számok félórát jelentenek. Vesd össze a kath. iskolákra a kötelezett tantervet. Ezen óratervezetbe a testgyakorlást föl sem vettem s a középarányos szerint azegyes osztályok heti óraszámai vagy teljesen megegyeznek vagy előnyös elosztódás folytán felülmúlják a kath. népiskolák tantervében előírt óraszámokat. Ugyanazon óraszám mellett, most egyéb viszonyokat figyelmen kívül hagyva, a tananyag feldolgozható. Falusi tanítóink pedig a nyári időszakra, amikor kertben méhes,, vagy selyemhernyóik körül foglalkoznak — némi időcskét is nyernek ; a téli időszak óratöbblete pedig aligha terheli a tanítót, hiszen buzgóságában előírt óraterv nélkül is nem egyszer délig felejti magát tanítványai közt. Ha egyházmegyénk s vele természeti viszonyokban megegyező más vidékek kath. iskoláiban ugyanazon tankönyveket, különösen olvasókönyveket, melyek a reáloktatást hathatósan támogatják, sőt ki is elégítik, használnák — tekintet nélkül a kiadó és szerző személyére — a részletes tantervet egyenlően el lehetne készíteni és egy nagyvidék iskoláiban ugyanaz volna a tananyag és tanmenet is. Mily nagy előnye volna ennek a költözködő cselédnépség s a pusztai vagy tanyai iskolákban működő ta-VI. összes.nitókra nézve. — Gondolkodjunk csak fölötte ! Sokan, kik e sorokat olvassák, visszaesésről fognak vádolni, pedig csak a nép érdekeinek felszínre vetése ez azon elvből, hogy kevesebb de jól állandósított tudás telt gyomorral ragaszkodóbbá teszi a népet az anyaföldhöz, mint a tudálékos fej és kiéhezett gyomor. A szocializmus felfeltűnése hangos bizonyságot tesz ez igazság mellett. Gergelics József: Nyári, szept. okt. ápr. máj. 10 éven felül. Tárgyak : I. II.III. IV. Hit és erkölcstan.3 3 4 4 11 8 Beszédértelemgy.3 3 3 3 —3 Olvasás.7 5 4 4 33 19 Anyanyelvtan.3 3 11 4 Szám- és mértan.4 3 2 2 11 10 Földrajz.— — 2 2 —— 2 Történelem alkotmányt._ ___ ___ ______ _ Természetrajz. Természettan. Ének. ——— -*■ -— 1 1 1 1 11 2 összes 1815 16 16 77 48 Téli Tárgyak . I. II.III.-10 éven felüliek. ■IV. V.—VI. Összes. Hit és erkölcstan.2 2 2 2 44 8 Beszédértelemgy.2 2 2 2 —2 Olvasás.4 3 4 4 55 16 Anyanyelvtan. Szám és—— 1 1 33 4 mértan.2 2 2 2 44 10 Földrajz. ——3 3 33 6 Téli 10 éven felüliek. Történelem alkotmányt.-----Természet----------33 3 rajz. — Természet----------22 2 tan. — - — — 11 1 Ének. 2 2 2 2 22 2 összes 10 1114 14 27 27 54 Készülő törvényjavaslatok. Az összes minisztériumokban lázas munka folyik a különböző törvényjavaslatok feldolgozása körül, amelyeket a kormány a szeptemberben megnyíló második ülésszak kezdetén a törvényhozás elé akar terjeszteni. Egy kis összefoglalása a folyamatban lévő kodifikácionális munkának hozzávetőleg is feltünteti azt a nagy munkahalmazt,a mely az összeülő parlamentre vár. A miniszterelnökségben, mely a kiegyezés előkészületeinek vezetését is végezi, a következő főbb javaslatok készülnek: A főrendiház inkompatibilitása. Az erre vonatkozó tervezettel Rohonyi Gyula elkészült!