Pécsi Közlöny, 1903. szeptember (11. évfolyam, 196-220. szám)
1903-09-05 / 200. szám
1903. szeptember 5. Szombat XI. évfolyam 200. szám. PÉCSI KÖZLÖNY Pártonkivüli politikai napilap. — Megjelenik minden hétköznap este. Szerkesztőség és kiadóhivatal, Lyceum utca 4. Szerkesztőségi és kiadóhivatali telefonszám 111. Dr. KÉSMÁRKY ISTVÁN, főszerkesztő. Dömös Anzelm, Madarász Béla felelős szerkesztő, laptulajdonos és kiadó. Kéziratot nem adunk vissza. Előfizetési árak: Egész évre 24 K. Félévre 12 K. Negyed évre 6 K. Egy hónapra 2 K. Egyes szára ára 10 fill. L HISMÜA és SÖRÖZŐ-ben ««5«» ma, szombaton lesz Ifj. Korosi Gyula ^»n^ta A zenekar ritka válogatott műsorral zeneesélyt tart legújabban külországból magával hozott darabokból. Frissen csapolt Korona sör, hideg és meleg konyha, káptalani borok. Tisztelettel a Tulajdonosok. Német nevelőnek. (Levél Szegedre.) Irta. Magyart. Az egyik fővárosi lapból olvastam a napokban, hogy egy szegedi úri család Hannoverből német nevelőnőt akart hozatni. Erre azt felelték onnan, hogy máskor szívesen szolgálnak ilyen kulturszeméllyel, de most, hogy Magyarország forradalomküszöbén áll, nem kockáztathatja egy külföldi sem az idejövetelt, látszólag magánjellegű s magánforrást hír felett nem lehet csak úgy mosolyogva napirendre térni, mert két lényeges része van, amelyek mindegyikével külön is érdemes részletesen foglalkozni. A feltűnőbb része az, hogy a német közvélemény Magyarország jogállását nem ismerve, a rosszakaratú hazai és osztrák német nyelvű lapok arcátlan ferdítései, hazudozásai alapján, a magyar nemzet jelenlegi alkotmányos küzdelmét, amelyet egy törvény végrehajtása céljából egész jogosan folytat, jogtalan és forradalmi jellegű mozgalomnak tünteti fel. Különben régi dolog az, hogy német nyelvű lapjaink, sőt egyes magyar lapok is, osztrák bérencekként viselkednek minden iránt, ami a magyarnak szent és e perfidiával, ezen hitványsággal, amelyet ezer meg ezer hazafiatlan előfizető támogat, csakis egy német és egy francia nyelven megjelenő, nagy tőkével alapított hazafias szellemű nagy lap útján lehetne némileg sikeresen megküzdeni. Ha én hirtelen dúsgazdaggá lennék, egy ily lap alapítása volna első dolgom és magam ügyelnék fel a lap szellemére. A magyar közönségnek azonban kötelessége lenne a tulajdonképen ő ellene dolgozó ama bérenclapoktól támogatását megvonni, ami rögtöni helyes irányba terelné a nemzet fáján rágódó hálátlan élősdieket. De nem időzöm tovább e tárgynál , mert hiszen Magyarország távol áll a forradalomtól és ha nem kábul el üres ígéretek által, akkor egész alkotmányos utón hozzá jut most legalább az 1867. XII. évében lefektetett jogaihoz és idővel a personallumához is. Tehát hagyjuk a németeket ostoba hüledezéseikkel és forduljunk a magyar nemzeti önérzethez, illetve a hannoveri üzenet második szintén lényeges része által önként felmerülő ezen kérdéshez : Miért szükséges nekünk magyaroknak német nevelőnő s ha már szükséges, miért kell külföldről hozatni azt ? Hát még mindig abban a balga hitben élünk, hogy a német nyelv tudása nélkül nincs magyar műveltség ? Hát, Katona, a Kisfaludi testvérek, Kölesei, Berzsenyi, dr. Eötvös József, Petőfi, Vörösmarty, Arany, Madách, Jókai, Széchényi, Kossuth, Deák stb. és az újabbakból Csíki Gergely, Ábrányi Emil, Bartók Lajos, Eötvös Károly, Endrődi, Pósa, a Rákosi testvérek, Mikszáth, Bársony, Herceg stb. stb. hiába születtek . . ??! Nem találna a magyar szellem, a magyar nyelv útján már e jelesek műveiben is elegendő művelődési anyagot ? Ha pedig a tudományra szomjas a magyar lélek, nincsenek-e számos jogi történelmi, természettudományi, nyelvészeti, orvosi stb. tudományos könyveink és folyóirataink ? Nincsen-e a világirodalom majd minden remeke magyarra lefordítva, így p. o. az angol szellemóriás színművei is ? Nem lehet-e a világ összes kiválóbb költőinek szelleméről fogalmat alkotni Szász Károly háromkötetes műfordításaiból, amely kiváló munkában különösen a következő szellemóriásoktól olvasható sok költemény : Beranger, Burns, Heine, Hugo Victor Lord Byron és Moore Tamás ? Göthe, Lessing, Schiller stb. remekeit szintén leírjuk magyarul. Mein Liebchen was wil ist du noch mehr? Jó, jó! — mondja rá a higgadt magyar — az eredeti mégis csak más és a mindennapi életben is szükségünk van a német nyelvre. Az első állítás tökéletesen igaz ; a második, pedig — sajnos ! — csaknem igaz. De ha minden remekművet eredetiben akarnánk elolvasni, hány nyelvet kellene óriási fáradsággal és időpazarlással megtanulnunk ?! Ha az ember egy idegen nyelvet választ ki magának, hogy abban a remekművek teljes megérthetéséig vigye, ezt értem ugyan , de még ehez is igen sok tanulás és máskülönben nagy fokú műveltség kell. És miért legyen ez a kiválasztott nyelv okvetlenül a német ? Talán azért mert a németek egy része p. D. Göthét Shakespeare fölé helyezi, és egy-egy német nyelvtanár Grillpalzert valami utolérhetetlen nagyságnak akarja a magyar iskolákban, a magyar írók kicsinylésének kíséretében feltüntetni ? Talán a francia irodalomban is szűrzőDJésiFaco-iriELJvtiÉiBiE 1 (pite gyermek, leány és női jelöltek és ruhakelmék "HSig óriási nagy választékban legolcsóbban szerezhetők be ______________BERGER MIKSA röi divatáruházban PÉCS, Király utcza 1. sz. 1674