Pécsi Közlöny, 1903. december (11. évfolyam, 273-296. szám)

1903-12-01 / 273. szám

1003. december 1. PÉCSI KÖZLONY. nyi Után elosztva minden cégtag választó­jogosult volna. Esküvő. Szombaton, november 28-án vezette oltárhoz Magyar Károly, pécsvárosi szigeti külvárosi iskolai tanító, Mous­­song Józsa, szintén pécsvárosi ágoston téri iskolai tanítónőt. Az esküvőt a vértemplom­­ban dr. Siposs István karkáplán végezte. Tanuk voltak a menyasszony részéről Eibach Emil, takarékpénztári vezérigazgató, a vőlegény részéről Schneider István fel­ügyelő igazgató. Pártarányok a képviselőházban. A volt nemzeti képviselők kilépésével meg­változott a pártok állásának aránya a kép­viselőházban. A pártarányok a Házban most tehát így állanak: 189 A 453 kerület közül a csongrádi mag lévén fosztva választóképességétől, a 189-at 452-ből kell levonni, maradna tehát 263 szabadelvű. Levonva ebből a most kilépett 36-ot, marad 227 kormánypárti, amihez hozzájárul 40 horvát , 267. Ezzel szem­ben áll 185 ellenzéki. A 267 kormánypárti közt van 10—15 agrárius, 35—40 kaszi­nópárti és Széli személyes barátainak száma is kitesz 30—35-öt. Tehát 75-90 olyan ta­gja van még a kormánypártnak, akik minden percben cserben hagyhatják Tiszát és akkor Tisza parlamenti után is megbukott, nem lévén többsége. Az állami tisztviselők fizetés­­rendezése. Hir szerint a pénzügyi kor­mányzat a tisztviselők fizetésrendezéséről szóló törvényjavaslat alapján a folyó évi költségvetés keretébe fölvette, hogy a kisebb javadalmazású tisztviselők fizetésüknek 15 százalékát, a nagyobb javadalmazásnak pedig 10 százalékát kapják fizetésemelésül. Ezzel szemben a költségvetés keretébe ju­talmak és segélyek címén beillesztett ösz­­szegnek azonban csak 50 százalékát oszt­ják ki az állami tisztviselők között. Hogy mennyiben felel meg e hít a valóságnak, azt most még kellőképen nem lehet ellen­őrizni. Állatbetegségek Baranyában. A „Földmivelési Értesítő“ mai száma szerint a ragadós állati betegségek állása Baranyá­ban nov. 25-én a következő volt: Veszett­ség : baranyavári j. Csuza 1 u. Takonykor és bőrféreg: hegyháti j. Liget 1 m. Büh­­kor: hegyháti j. Tormás 1 u. ló. Sertés­­orbánc : baranyavári j. Dárda 6 u., hegy­háti j. Komló 9 u., siklósi j. Mária 6 u., szentlőrinci j. Ózd 9 u. Sertésvész: ba­ranyavári j. Bolmány 6 u., Hercegszent­­márton 1 m., Karancs 12 u., Sepse 3 u., Villány 7 u., mohácsi j. Nagynyárad 1 m., pécsi j. Hird 1 u., pécsváradi j. Himesháza 5 u., Püspöklak 5 u., siklósi j. Haraszti 12 u., Matty 5 u., Szava 21 u., Tésenfa 6 u., Turony 7 u., szentlőrinci j. Mono­­sokor 1 sz. Cukorgyár Cepinben. Az Eszék melletti Cepinben egy cukorgyár építésé­nek tervével foglalkoznak az érdekelt nagy­birtokosok és a szlavóniai gazdasági egye­sület. A felhívás és programm­a tavasszal már el lesz küldve, hogy a gyár építését még a nyár folyamán meg lehessen kezdetű. Szekszárd—keselyüsi téli kikötő A földmivelési­gyi miniszter közzé tette a téli kikötők állapotára vonatkozó adatokat. Ezek szerint a keselyüsi téli kikötő területe 35 hektár, menedéket találhat benne 500 járómű, a bejáró három méterre, a medence két méterre van kikotorva. Gőzmalom, mint villanygyár. Szászvár községben Csillag Márton egy gőzmalmot épített, mely a községet egyúttal villamos világítással is el fogja látni. Vagy ujságiró, vagy a halál. Egy elkeseredett kaposvári fiatalember, kit tán az ideálja csak oly módon hajlandó kebelére zárni, ha egy fővárosi lap felveszi „riporterinek, a következő­ levelet intézte a F. M. szerkesztőségéhez. Igen tisztelt uraim ! Legyenek szívesek engem vagy saját lapjukhoz, vagy másik laphoz „riporter“ -nek szerződtetni és pártfogásuk eredményéről a mellékelt válaszbélyeg felhasználásával érte­síteni, a lellető leghamarább. Ha pedig nem éreznek magukban elég­séges jó­indulatot ezen csekély szíves­ség teljesítésére, úgy kérem kitenni napjuk­ban a következő néhány s­ort: Kaposváron egy B. L. nevű fiatal­em­ber f. hó 30-án agyonlőtte magát. Válaszukat e hó 29-ére okvetlenül el­várom. Teljes tisztelettel 1903. XI/27. (név és lakás.) A nevezett lap nem vette komolyan a fenyegetést ás bár riporternek fel nem vet­te, de a jövendő életre jó tanácsokkal el­látta a levél íróját. Egy régi vár restaurálása A szomszédos Vasvármegyében levő rókai várat, mely egyik legrégibb vár hazánkban, restaurálják. Esterházy Miklós herceg Lékán megtekintette a már félig restaurált régi vár munkálatait. A XIII. században épült vár 2—3 év múlva teljesen renoválva lesz körülbelül 150,000 kor. költséggel. A gyö­nyörű kilátással bíró, impozáns épületnek és Huszthy hercegi titkár gazdagon beren­dezett múzeumának évenkint eddig is ezer és ezer látogatója volt, a­mely szám ezután bizonyára meg fog sokszorozódni. A herceg bőkezű áldozatkészsége tehát az ország második legrégibb várát menti meg a vég­romlás veszélyétől az utókor számára és egyúttal kenyeret ad a munkás népnek, mert évenkint egész nyáron át 100—120 ember kap alkalmazást az építkezésnél. Vas megye legszebb vidékét pár év múlva ujjá alakítva fogja díszíteni a hires lékai régi vár. A kamarák tisztelgése a keresk.­miniszternél. A magyarországi kereske­delmi és iparkamarák testü­ltileg tiszteleg­nek Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszternél. A tisztelgés ma, hétfőn délután van a kereskedelmi minisztérium épületében. A pécsi kereskedelmi és iparkamara képvi­seletében Kindl József elnök, a Segélyző Egylet igazgatója és Záray Károly dr. titkár vesznek részt a küldöttségben. Az ácssegédek mozgolódnak Pécsett van összesen talán 15—20 ácsmes­ter, a­kik jó munkaidőben 200 ácssegédet foglalkoztatnak munkával. Az ácssegédek most mozgolódnak. Nem léptek sztrájkba, hiszen nincs is ennek most értelme, mint­hogy télen szünetelvén a kömivesmunka, szünetel az ácsmunka is. Csak ők sincse­nek megelégedve a keresetükkel és épen ezért egy memorandumot adtak be a pécsi első fokú iparhatósághoz, a­melyben kérik, hogy hívjon össza egy békéltető bizottságot, a­mely a mesterek és segédek közt tárgya­lásokat kezdjen. Céljuk az­ ácssegédeknek, ha lehet, már előre egységre jutni a­­mesterek­kel, hogy a tavaszi munka megkezdésekor zavartalanul munkába állhassanak, mert ha a mesterek bizonyos béremelést nem ad­nának meg, a tavasszal sztrájkba lépnek. Az első fokú iparhatóság szombatra hívta össze a békéltető bizottságot az ipartestü­let helyiségébe, hogy a tárgyalást levezesse. A Petőfi. Az Adria eltűnt szép ha­jója csakugyan annak a nagy magyar po­étának sorsára jutott, akinek dicsőséges nevét hordozta a magyar tengeren. Nyom­talanul eltűnt és senki sem tudja, merre érte a pusztulás. A Petőfi gőzösről még mindig nincsen hír, elveszését most már bizonyosra vehetjük, mert ugyanazon napon, október 28-án, mikor a Petőfi elindult Messinából Westhartlepoolba, a Heraldswang nevű gő­zös a trapani olasz kikötőből Krisztian­­sundba indult és ennek elpusztulásét konsta­tálták. Az államvasutak fölöslege. A magyar királyi államvasutak igazgatósága november 21-én két millió koronát szállított be pénztári fölöslegeiből a magyar királyi központi állampénztárba. Ez évben összesen 40,500 000 koronát szállítottak be az állam­vasutak. A kit üldöznek. Deutsch Fülöp a neve annak az elméjében megzavarodott embernek, a­kinek az a mániája, hogy őt minde ki üldözi. Ezelőtt mintegy 10 évvel volt itt Pécsett a Schapringer bankcégnél alkalmazva, honnan valami kisebb hiba elbocsátották. Azóta sokfelé megfordult az országban, legutóbb Debrecenben volt, a­honnét idejött Pécsre. Itt járkál már pár nap óta. Nem bánt senkit, csak jár a hiva­talokba, rendőrségre, vármegyére, közigaz­gatási bizottsághoz, hol szóval, hol írásban tesz maga ellen feljelentést, hogy ő hibát követett el, ez alól akarja tisztázni magát. Azt hiszi, üldözik. Ez a mániája. Nem tud szabadulni tőle. A rendőrség kérte a kór­házat, hogy mit csináljon a csendes őrülttel. A kórház értesítette a rendőrséget, hogy majd ő pártfogásába veszi. Ma­ga is vitték délelőtt a kórházba, a­mely valószínű­leg felküldi Budapestre és ott helyezik majd el. Előzékeny törvény. Ha nálunk halálra ítélnek valami szerencsétlen elvetemedet­­tet, nem sokat kérdik, hogy tetszik-e neki az ítélet és van-e kedve meghalni. Ameri­kában már sokkal udvariasabb a törvény. Utah államban most a törvény arra való módosítását hozták be, hogy a halálra ítélt a kivégeztetése előtt megkérdezendő, hogy minő módon kíván a másvilágra átsétálni. Tőle függ aztán, hogy kötél vagy golyó ál­tal végzik ki. A törvény ilyetén módosítá­­sát most alkalmazták először egy Peter Mortensen nevű alkalmazottal, aki golyót Kossuthpárti . ... 83 Nemzetiségi . ... 6 Pártonkívül . ... 23 Néppárti . ... 26 Ugronpárti ... 11 Horvát . . ... 40 3

Next