Pécsi Közlöny, 1904. augusztus (12. évfolyam, 78-85. szám)

1904-08-20 / 83. szám

A PÉCSI KÖZLÖNY, 1904 augusztus 20. razság, az ennek folytán beállott takarmány­hiány, valamint a nép főtáplálékát képező vetemények hiánya az ország egyes vidéke­in első­sorban a kisgazdát és munkást súlyos helyzettel fenyegeti. A födmivelésügyi minisz­ter rendeletet intézet valamennyi vízrendező, vízhasznosító társulathoz, amelyben a várható munkahiány enyhítése érdekében felhívja a társulatokat hogy a folyó évben és a jövő év tavaszán anyagi eszközeiknek minél teljesebb felhasználásával végeztessenek földmunkálatokat. A miniszter szeptember közepéig jelentést vár, hogy a munkálatok hány munkásnak és mely időre adnak keresetet ? Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület e hó 2- án igazgató-választmányi ülést tart, amelyre az összes gazdasági egyesületeket meghívta. Az ülés tárgyát A szárazság következtében beállott takar­­mányinség elhárítására vonatkozó teendők megbeszélése képezi. Az O. M. G. E. célja hogy valamennyi gazdasági egyesületet egyöntetű akcióra bírja. Az értekezleten ja­vaslatba hozzák egy országos bizottság ala­kítását, melynek székhelye Budapest lesz, ehhez csatlakoznának a gazdasági egyesü­letekkel kapcsolatos vidéki vnségbizottságok Ezeknek a bizottságoknak lesz feladata a kormánynyal és a közigazgatási közegekkel egyetértőleg a segítő akciót kezükbe venni. Megnyíltak az ég csatornái. A fullasztó perzselő meleg már tűrhetetlenné vált és a múltkori eső minden eredményét megsemmisíteni látszott, amikor tegnap este hét óra felé hatalmas zápor kerekedett, amely rövid egy negyedóráig tartott. De a levegőt teljesen lehűtötte. Az éj folyamán aztán még egyszer hatalmas zápor szinte felhőszakadás ereszkedett városunkra, amely­nél a sűrű eső cseppek közé borsónyi nagy­ságú­­jégdarabok is vegyültek, amelyek azonban komoly számbavehető kárt nem okoztak. Reggelre a hosszan tartó felhőszaka­dás annyira lehűtötte a levegőt, hogy teg­napról mára majdnem harminc fok kü­önb­­ség van a hőmérsék között. De meg is látszott az éjjeli bő eső hatása szőlőkön, virágokon s fákon, a szőlőtőkék, de egy­­átalán az összes növények mintha új élet­hez jutottak volna. Szalma özvegyek. Két szalma­özvegy férj vacsora alatt adtak egymás előtt a szomorú, szolid magányosságra kár­hoztatott férjét. Egyik megkérdezte a másikat. — Jösz kávéházba ? — Nem. — Hát ? — Hazamegyek. — Biztos ? — Biztos. — A másik még egyszer megpróbálta. — Te igazán hazamész ? A kérdezett maga volt a következe­tesség : — Föltétlenül ! Egy fertályórai csend után kifakadt az őszintébb : — Hát jól van, én is hazamegyek .. . Hanem ha éjjel találkozom veled valahol, baj lesz ... Közutak építése. A rosz­termés okozta — mindjobban fenyegető — drága­ság és a még állandóan tartó keresethiány komoly feladatává teszik az államnak, hogy immár a közmunkákkal enyhítse azt, amit a gondviselés sújtó keze megvont tőlünk és amelynek pótlását gyenge iparunktól nem várhatjuk. A legközelebb kiépítésre ke­rülő közutak előmunkálatai — mint értesülünk — a kereskedelemügyi minisztérium hivatott szakosztályát, valamint a megyei államépítészeti hivatalokat élénken foglalkoztatják. Csakhogy a drága élelem beszerzéséhez is — csakúgy mint a hábo­rúhoz, Montecuccoli híres három eszköze, a „pénz, pénz és megint pénz“, szükséges, tehát Hieronyuu­ miniszter Istennek tetsző dolgot művelne, ha a közutak ügyét mielőbb a pénzfolyósítás stádiumába terelné. Átverés a zálogházban. A Gyál­­utcai Weisz-féle zálogházban f. hó 26-án lesz megtartva az árverés, melyre felhívjuk olvasóink figyelmét. Minden szemhez alkalmas szem­üvegek, orrcsiptetők, borgnettek, továbbá tábori és vadászi látcsövek, különösen petaprisma csodalátcsövek, óriási választék­ban találhatók Schöntwald Imre ékszerésznél. Javítások nagyon olcsón és jutányosan eszközöltetnek. Fürdői levél. Hévíz. Keserves az utazás a 30 fokos „hi­tetlen“ vasúti kocsikban, s bizony megkön­-­­nyebülten lélegzettünk fel, midőn a Balaton kék hullámait láttuk megcsillanni. — Ele­­kor a képen Fonyódnál megfürödtünk. Fonyód fürdőző közönségéről keveset írhatunk, mert csak a velünk utazó „ván­dor“ fürdőzökkel volt szerencsénk futólagos ismeretséget kötni. A két órai időzés után ismét a Ferenc József gőzfürdő „meleg le­vegő“ feliratú szobájában képzelhettük ma­gunkat, midőn a DV. személyvonata röpí­tett Balatonszentgyörgy, majd a vicinális Keszthely felé. — Keszthelyen az a meg­lepetés ért bennünket, hogy a vendéglők­ben csak nagy nehezen jutottunk lakáshoz, a Hévizen pedig egyáltalán az „ott künn téresebb stb.“­ választ kaptuk, igy néhány napig Keszthelyről kellett kocsin a Hévízre kijárnunk, s a meleg iszapfürdőt meleg por­­fürdővel fűszereznünk. Egy alkalommal a m. kir. posta köz­kocsiján (vulgó omnibusz) tettük meg az utat Keszthelyre, a midőn a régi jó idők kedélyes delizsáns­ utazásairól nyertünk fo­galmat. Hévizén már erős félórával előbb be­szálltunk a vászonnal fedett alkalmatos­ságba, a­melyben már ugyancsak vegyes publikum foglalt helyet. A hátsó bejárásnál jóarcú öreg ma­gyar úr argumentált a kocsisnak, a ki nem volt hajlandó az öreg urat helyén hagyni, mely helyet már lefoglaltnak nyilvánította, ez a kis kanapéper azonban az Öreg ur azon erélyes kijelentésével jön elintézve, hogy ő ugyan többet nem vitatkozik, de elfoglalt helyét senkinek át nem engedi. Vol­tak ott urihölgyek és kevésbbé urihölgyek, mi, a két pécsegyházmegyei pap és egy oroszlánképü fiatal ur, ki a vele szemközt ülő csinos fiatal menyecskének azonnal — bár hatás nélkül — udvarolni kezdett ; két fehársapkás fiatal ur még a kocsis fölé a podgyászok közé is került. Az utat az öreg úr anekdotái, az utasok közt kifejlődött bizalmas társalgás, a porfellegbe borult bárka dübörgése, és a bárka után szaladó cigánygyerekek visitá­­zásai tették változatossá. — Végre mégis kaptunk lakást a Hévíz közelében fekvő, vendéglőben. — S itt azon a rossz, de kánikulában elfogadható viccet csináltuk, hogy életünkben ilyen hosszú és körülményes utazást nem fogunk tenni, mint most, a­midőn Jeruzsálemen keresztül utaztunk Mekszikóba lévén Jeruzsálem egyik hévizi­­vendégfogadó az ott tartózkodó göndörhajú vendégekről elnevezve. A hivizi fürdő Isten áldása, gyógyító hatása nagyobb mint a mi Harkányunké. — A víz fenekén levő korpához hasonló iszap, a víz többféle ásvány — és kénes tartalma teszik rendkívüli gyógyítóerejűvé, melyről csodás dolgokat beszélnek. Bő mangán tartalma miatt jó hatású az ideg­betegségekre is. A fürdőberendezés még nagyon kez­detleges, de a jövő években némi előreha­ladás lesz e téren is. Az u. n. tükör­fürdőből kijuthat az­­ ember a körülbelül 10 holdnyi szabad für­dőbe, meyben a Hévíz sajátságos fehér rózsaszínű és lilaszínű lótusz virága pom­pázik, melynek szélein akár nyakig belete­lepedhetünk az iszapba. Úgy a viz mint az iszap, kellemes 27—33 fokig terjedő melegségü, úgy, hogy az eltelt fürdési óra után nem szívesen hagyjuk ott a vizet. A fürdőző közönség közt szép szám­ban van képviselve a kath. papság, de a legnagyobb számban — mint mindenütt az új magyarok. Egyébként az ország minden részé­ből találunk fürdőzőket. Bájos leánykák, viruló menyecskék, kedves gyermekek üde kacagása hangzik a park fái között, hol mindennap reggel 8—10-ig és d. u. 5—7 óráig cigányzene szórakoztatja a közönsé­get. A vendégközönség hamar ismerkedik és társul s a közös étkezésnél asztalbontás felé jókedvű szellemeskedések röpködnek egyik asztaltól, a másik asztalig, s egy-egy sikerült megjegyzést vidám nevetéssé hom­­norál a közönség. A társaság kedvencei egy kis élénk debreceni fiúcska, a Bélus és nővére Mar­gitka, kik számtalan gyermekes tréfa és ku­­cséber ajándék célpontjai.­­ De a mexikói társaság büszkesége és szemefénye a kis 15 esztendős Lívia (vagy a hogyan ő szí­vesebben hallja Liviké) pozsonymegyei vidor viruló szép és kedves hölgyecske, aranyke­­délyű nagymamájával. — Mindenki Livike kegyeltje akar lenni, majd mezei virágok-

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék