Pécsi Közlöny, 1904. augusztus (12. évfolyam, 78-85. szám)
1904-08-20 / 83. szám
A PÉCSI KÖZLÖNY, 1904 augusztus 20. razság, az ennek folytán beállott takarmányhiány, valamint a nép főtáplálékát képező vetemények hiánya az ország egyes vidékein elsősorban a kisgazdát és munkást súlyos helyzettel fenyegeti. A födmivelésügyi miniszter rendeletet intézet valamennyi vízrendező, vízhasznosító társulathoz, amelyben a várható munkahiány enyhítése érdekében felhívja a társulatokat hogy a folyó évben és a jövő év tavaszán anyagi eszközeiknek minél teljesebb felhasználásával végeztessenek földmunkálatokat. A miniszter szeptember közepéig jelentést vár, hogy a munkálatok hány munkásnak és mely időre adnak keresetet ? Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület e hó 2- án igazgató-választmányi ülést tart, amelyre az összes gazdasági egyesületeket meghívta. Az ülés tárgyát A szárazság következtében beállott takarmányinség elhárítására vonatkozó teendők megbeszélése képezi. Az O. M. G. E. célja hogy valamennyi gazdasági egyesületet egyöntetű akcióra bírja. Az értekezleten javaslatba hozzák egy országos bizottság alakítását, melynek székhelye Budapest lesz, ehhez csatlakoznának a gazdasági egyesületekkel kapcsolatos vidéki vnségbizottságok Ezeknek a bizottságoknak lesz feladata a kormánynyal és a közigazgatási közegekkel egyetértőleg a segítő akciót kezükbe venni. Megnyíltak az ég csatornái. A fullasztó perzselő meleg már tűrhetetlenné vált és a múltkori eső minden eredményét megsemmisíteni látszott, amikor tegnap este hét óra felé hatalmas zápor kerekedett, amely rövid egy negyedóráig tartott. De a levegőt teljesen lehűtötte. Az éj folyamán aztán még egyszer hatalmas zápor szinte felhőszakadás ereszkedett városunkra, amelynél a sűrű eső cseppek közé borsónyi nagyságújégdarabok is vegyültek, amelyek azonban komoly számbavehető kárt nem okoztak. Reggelre a hosszan tartó felhőszakadás annyira lehűtötte a levegőt, hogy tegnapról mára majdnem harminc fok küönbség van a hőmérsék között. De meg is látszott az éjjeli bő eső hatása szőlőkön, virágokon s fákon, a szőlőtőkék, de egyátalán az összes növények mintha új élethez jutottak volna. Szalma özvegyek. Két szalmaözvegy férj vacsora alatt adtak egymás előtt a szomorú, szolid magányosságra kárhoztatott férjét. Egyik megkérdezte a másikat. — Jösz kávéházba ? — Nem. — Hát ? — Hazamegyek. — Biztos ? — Biztos. — A másik még egyszer megpróbálta. — Te igazán hazamész ? A kérdezett maga volt a következetesség : — Föltétlenül ! Egy fertályórai csend után kifakadt az őszintébb : — Hát jól van, én is hazamegyek .. . Hanem ha éjjel találkozom veled valahol, baj lesz ... Közutak építése. A rosztermés okozta — mindjobban fenyegető — drágaság és a még állandóan tartó keresethiány komoly feladatává teszik az államnak, hogy immár a közmunkákkal enyhítse azt, amit a gondviselés sújtó keze megvont tőlünk és amelynek pótlását gyenge iparunktól nem várhatjuk. A legközelebb kiépítésre kerülő közutak előmunkálatai — mint értesülünk — a kereskedelemügyi minisztérium hivatott szakosztályát, valamint a megyei államépítészeti hivatalokat élénken foglalkoztatják. Csakhogy a drága élelem beszerzéséhez is — csakúgy mint a háborúhoz, Montecuccoli híres három eszköze, a „pénz, pénz és megint pénz“, szükséges, tehát Hieronyuu miniszter Istennek tetsző dolgot művelne, ha a közutak ügyét mielőbb a pénzfolyósítás stádiumába terelné. Átverés a zálogházban. A Gyálutcai Weisz-féle zálogházban f. hó 26-án lesz megtartva az árverés, melyre felhívjuk olvasóink figyelmét. Minden szemhez alkalmas szemüvegek, orrcsiptetők, borgnettek, továbbá tábori és vadászi látcsövek, különösen petaprisma csodalátcsövek, óriási választékban találhatók Schöntwald Imre ékszerésznél. Javítások nagyon olcsón és jutányosan eszközöltetnek. Fürdői levél. Hévíz. Keserves az utazás a 30 fokos „hitetlen“ vasúti kocsikban, s bizony megkön-nyebülten lélegzettünk fel, midőn a Balaton kék hullámait láttuk megcsillanni. — Elekor a képen Fonyódnál megfürödtünk. Fonyód fürdőző közönségéről keveset írhatunk, mert csak a velünk utazó „vándor“ fürdőzökkel volt szerencsénk futólagos ismeretséget kötni. A két órai időzés után ismét a Ferenc József gőzfürdő „meleg levegő“ feliratú szobájában képzelhettük magunkat, midőn a DV. személyvonata röpített Balatonszentgyörgy, majd a vicinális Keszthely felé. — Keszthelyen az a meglepetés ért bennünket, hogy a vendéglőkben csak nagy nehezen jutottunk lakáshoz, a Hévizen pedig egyáltalán az „ott künn téresebb stb.“ választ kaptuk, igy néhány napig Keszthelyről kellett kocsin a Hévízre kijárnunk, s a meleg iszapfürdőt meleg porfürdővel fűszereznünk. Egy alkalommal a m. kir. posta közkocsiján (vulgó omnibusz) tettük meg az utat Keszthelyre, a midőn a régi jó idők kedélyes delizsáns utazásairól nyertünk fogalmat. Hévizén már erős félórával előbb beszálltunk a vászonnal fedett alkalmatosságba, amelyben már ugyancsak vegyes publikum foglalt helyet. A hátsó bejárásnál jóarcú öreg magyar úr argumentált a kocsisnak, a ki nem volt hajlandó az öreg urat helyén hagyni, mely helyet már lefoglaltnak nyilvánította, ez a kis kanapéper azonban az Öreg ur azon erélyes kijelentésével jön elintézve, hogy ő ugyan többet nem vitatkozik, de elfoglalt helyét senkinek át nem engedi. Voltak ott urihölgyek és kevésbbé urihölgyek, mi, a két pécsegyházmegyei pap és egy oroszlánképü fiatal ur, ki a vele szemközt ülő csinos fiatal menyecskének azonnal — bár hatás nélkül — udvarolni kezdett ; két fehársapkás fiatal ur még a kocsis fölé a podgyászok közé is került. Az utat az öreg úr anekdotái, az utasok közt kifejlődött bizalmas társalgás, a porfellegbe borult bárka dübörgése, és a bárka után szaladó cigánygyerekek visitázásai tették változatossá. — Végre mégis kaptunk lakást a Hévíz közelében fekvő, vendéglőben. — S itt azon a rossz, de kánikulában elfogadható viccet csináltuk, hogy életünkben ilyen hosszú és körülményes utazást nem fogunk tenni, mint most, amidőn Jeruzsálemen keresztül utaztunk Mekszikóba lévén Jeruzsálem egyik hévizivendégfogadó az ott tartózkodó göndörhajú vendégekről elnevezve. A hivizi fürdő Isten áldása, gyógyító hatása nagyobb mint a mi Harkányunké. — A víz fenekén levő korpához hasonló iszap, a víz többféle ásvány — és kénes tartalma teszik rendkívüli gyógyítóerejűvé, melyről csodás dolgokat beszélnek. Bő mangán tartalma miatt jó hatású az idegbetegségekre is. A fürdőberendezés még nagyon kezdetleges, de a jövő években némi előrehaladás lesz e téren is. Az u. n. tükörfürdőből kijuthat az ember a körülbelül 10 holdnyi szabad fürdőbe, meyben a Hévíz sajátságos fehér rózsaszínű és lilaszínű lótusz virága pompázik, melynek szélein akár nyakig beletelepedhetünk az iszapba. Úgy a viz mint az iszap, kellemes 27—33 fokig terjedő melegségü, úgy, hogy az eltelt fürdési óra után nem szívesen hagyjuk ott a vizet. A fürdőző közönség közt szép számban van képviselve a kath. papság, de a legnagyobb számban — mint mindenütt az új magyarok. Egyébként az ország minden részéből találunk fürdőzőket. Bájos leánykák, viruló menyecskék, kedves gyermekek üde kacagása hangzik a park fái között, hol mindennap reggel 8—10-ig és d. u. 5—7 óráig cigányzene szórakoztatja a közönséget. A vendégközönség hamar ismerkedik és társul s a közös étkezésnél asztalbontás felé jókedvű szellemeskedések röpködnek egyik asztaltól, a másik asztalig, s egy-egy sikerült megjegyzést vidám nevetéssé homnorál a közönség. A társaság kedvencei egy kis élénk debreceni fiúcska, a Bélus és nővére Margitka, kik számtalan gyermekes tréfa és kucséber ajándék célpontjai. De a mexikói társaság büszkesége és szemefénye a kis 15 esztendős Lívia (vagy a hogyan ő szívesebben hallja Liviké) pozsonymegyei vidor viruló szép és kedves hölgyecske, aranykedélyű nagymamájával. — Mindenki Livike kegyeltje akar lenni, majd mezei virágok-