Pécsi Közlöny, 1906. július (14. évfolyam, 147-172. szám)

1906-07-01 / 147. szám

2 munkaadó mit sem tehet. A munká­sok az elmenő helyére maguk állít­hatnak munkást. Ha helyettesítés nélkül is elvégzik a kilépett munkás munkáját, ennek bére is őket illeti. A munkás becsülete veszélyeztetése esetén is felbonthatja a szerződést a munkaadóra nézve fentebb említett okokon kívül s akkor is, ha munka­bérét joggal veszélyeztetve látja, mert a munkaadó a munkás előbbről származó követelését jogtalanul visz­­szatartotta. A szerződésbontás mind­két félre nézve egyszerű, de mégis formaszerű eljáráshoz van kötve, hogy elhamarkodás ne eshessék. A harmincegyedik szakasztól a negyven­­ötödikig a szerződés teljesítése van szabályozva. Ezekben : kötelezve van a munkaadó a munka végeztetésére, szerződési kötelezettségei teljesítésére, el van tiltva a jancsibankó, el van rendelve a megbetegült munkás 8 napi gyógyítása és ellátása a munka­adó által. A munkások kötelesek a szerződésszerű munkát végezni, rossz időjárás esetén más munkára alkal­mazhatók, ha a szerződés úgy szól: élelmezésük a rossz idő miatt való szüneteléskor is jár. A harminchét, harmincnyolc, harminckilenc, negy­ven és negyvenegyedik szakaszok a szerződésszegő munkások ellen hatósági erőt engednek meg s a munkaadó kárkereseti jogát állapít­ják meg. A többi szakaszok tisztán a munkások bérkövetelésének bizto­sításával foglalkoznak. A törvény hátralevő szakaszai a gazdasági nap­számosok munkáját szabályozzák a teljes jogegyenlőség alapján s a büntető határozmányokat mondják ki. A tizennégy büntető szakasz közül hét a munkások érdekét védi, öt el­járási részleteket tartalmaz és csak három intézkedik a munkások tör­vénysértő cselekedeteiről. Kettő azon­ban, a híres hatvanötödik és hatvan­hatodik szakasz, csak az izgatók ellen fordul. A többi szakasz a ható­sági illetékességet szabályozza s a munkás perekre egyszerű és költség­­mentes eljárást biztosít. Nincs tehát a törvénynek egyet­len szakasza sem, amely a munkás szabadságát, keresetét, munkáját leg­kisebb mértékben is korlátolná. Sőt a legtöbb intézkedése arra való, hogy a munkás jogainak érvényesü­lését a munkaadóval szemben rossz szándék esetére is biztosítsa. Kétségtelen, hogy az izgatóknak nem tetszik az ellenük szóló két szakasz. De hát melyik bűnből élő bűnös helyesli a büntetést ? Ideje lenne, hogy ezek az egy­szerű igazságok teljességükben át­­szivódjanak társadalmunk testébe s ne legyenek csak a törvénykönyv lapjai közé dugva. A szocialista iz­gatások nemcsak a felsőbb osztályo­kat támadják meg, de a mezőgazda­sági munkások létérdekeit is. Mind­nyájunknak barátainak kell lennünk munkás testvéreinknek. Tehát hasz­nálja a hamisságokat legyőző igaz­ság fegyverét minden ember, ha az, ha egyszerű földmivelő. Csak így tudunk a mostanihoz hasonló méreg ellen védekezni, amely méreg külön­ben is egy rövid, de annál áldatla­nabb kormányzási korszak káros hagyatékához tartozik. Alázattal esedezünk, Mert ha sokat beszélgetünk is, De sokkal többet fizetünk, Vegye elő első cselédit, A Goluhovszkyt — Buriánt, Mondja meg nékik: — „Ez a sok szó, A magyarok sok szava bánt, Mert évről-évre egy a nóta, És engem már elkeserít, Hogy több hasztalan szó ne essék, Joguk adjátok meg nekik. Ne visszhangozzék már panasztól A delegációs terem — Ne essék már több hasztalan szó, Én akarom igy — Így legyen.“ Oly engedelmes, szelid nép lesz, Meglátja Felség — a magyar, Ha jogait nem bántja senki, Biz’ Isten, vizet sem zavar. « * * Nyakig úszunk politikába, A Duna-menti Országházba Elkészült már a felirat. Méltóságos, csendes a hangja, De jogot föl egyet sem ad. Ez az okmány a béketrakta A lezajlott faarc után, Most tárgyalásra készen fekszik A Tisztel Háznak asztalán. Nincs benne győző, nincs legyőzött, S mégis a múltnak sírköve, A múlt halálharangja rí ki, A gyászdal hangzik belőle. A király szólt­ .Sajnálatos volt Mind ami történt­, é­s szól a nép: Egyként szereti a magyarság Királyt, hazáját, Istenét! Ne nyúljon senki durva kézzel Ez egyhez se, mert jaj neki! Köszönje meg még, hogyha csupán Pokol-fenékre kergeti. — Fölséges úr! A múlt időben Hitvány szolgák szolgáltának, Mézbe burkoltan, ámde mégis Ezt mondja ki a felirat. Most immár hogy a harcnak vége , a nemzet békében halad, A csendes, békés fejlődésre ij nemesebb irányt mutat. * * * Megjött a nyár — szent Reomürosz És szent Celsius légy velünk ! Ha ily arányban nő a hőség Előbb utóbb tönkre megyünk. — S nem elég, hogy a nap az égen Szíjja csontunkból a velőt — Eilex múltán a végrehajtó úgy dolgozik, mint azelőtt. Láttátok-e már a piócát Soká ha tápot nem kapott, Hogy tapad és mily mohón szívja, Hogyha a hátadra rakod. Mig meg nem telik, el nem enged Vágd száz darabra testit bár. *— Denique itt a végrehajtó — S mi izzadunk — hja! Ez a nyár! * * * Szegény Pleininger — én sajnálom, Hogy rángatják ide-oda, Itt ebéd, ott egy bankett járja, PÉCSI KÖZLÖNY 1906. julius 1. A kivándorlás egy éve. A szén- és vasipar óriási fellendülése az Egyesült­ Államokban nagy hatással volt az európai kivándorlás miként való alaku­lására az elmúlt esztendőben. Mint szomorú különlegességet kell fel­említenünk, hogy a kivándorlás terén most már nem Olaszország, hanem Magyarország és Ausztria, jobban mondva Magyarország vezet. Egy rendelkezésünkre álló hivatalos statisztika szerint az Egyesült­ Államokba irányuló kivándorlás az 1904. július 1-től 1905. június 30-ig terjedő időközben a kö­vetkezőleg alakult : Magyarország és Ausztriából­­ 275.698 Olaszországból 221.479 Oroszországból 184.897 Németországból 40.574 Svédországból 26.594 I­­zlandból 52.945 Angolországból 64.709 Skótországból 16.977 Walesből 2.503 Norvégiából 25.064 Franciaországból 10.168 Görögországból 10.515 egyén vándorolt be az Egyesült­ Államok területére. Kisebb-nagyobb kivándorlási kontin­genssel részt vesznek még az európai álla­mok közül a következők: Románia, Portu­gália, Dánia, Belgium, Spanyolország, Szerbia stb. úgy, hogy a jelzett országokból az em­lített időközben 1.026.499 egyén vándorolt be az Egyesült­ Államokba. Érdekes megtudnunk, hogy a kiván­dorlók közül hányan voltak munka és kere­­setképesek, mert ebből lehet a megfogyat­kozott nemzeti munkaerőre következtetni. Hát bizony Amerika az európai államok, de kivált a kivándorlók nagy számánál fogva hazánk vérét szívja. Ugyanis az 1.026.499 kivándorló közül 855.419 volt 14—45 év között, tehát munka és keresetképes. 14 év alatt volt 114.668 és 45 év fölött 56.412 egyén. A bevándorlók műveltségi állapotára enged következtetni az a körülmény, hogy a bevándorlók 25°/0-a volt analfabéta. A je­lentés azt mondja, hogy ezek között a leg­többje olasz és lengyel volt. (Hát magyar ?) De hát az amerikai nem olyan kényes. Ha megszorul munkaerőben, akkor mindenki jó neki, aki erőt és egészséges, kivált ha még pénzt is hoz magával. És az ember nem is gondolná, hogy mennyi pénzt visz­nek magukkal a kivándorlók. így 791.217

Next