Pécsi Közlöny, 1909. szeptember (17. évfolyam, 175-195. szám)

1909-09-05 / 178. szám

6 küli kocsis lábán fölismerte a cipőit s a rendőrséggel utána eredtek a már-már elillanó tolvajnak. Azonban menekülése hiábavaló volt, mert fölismerték és elfogták. A büntető eljárást megindították, ellene. — Tömeges mérgezések. Az utóbbi napokban az ország különböző vidékein fordultak elő esetek, hogy egész sereg ember maghalt pálinkamérgezés következtében. Már meg is állapították, hogy a mérgezést faszesz okozza, amely lelkiismeretlen pálinkagyártók a pálinkába kevernek, hogy erejét növeljék. Üdvös dolog lenne ha városunkban is, meg vármegyénkben is szigorúan elrendelné a hatóság, hogy vizsgáljanak meg minden pálinkamérést és állapítsák meg, nem olyan gyárostól szerezték-e be készületüket, akinél a hatóság már megállapította, hogy faszeszszel dolgozik. Népünk egészsége, élete sürgeti, hogy elejét vegyünk az esetleg tömegmérgezésnek. Legjobb volna persze a pálinkaivást egészen eltiltani, mert ennek az átkozott italnak sok része van a magyar faj pusztulásában. De ha már az állam maga állott be pálinkauzsorásnak, legalább azt tiltaná meg, hogy lelkiismeretlen gazemberek faszesszel tegyék még veszedelmesebbé ezt az emberpusztító mérget. — Beszilis apa. Székesfehérvárról írják: Szörnyű vérengzést vitt véghez tegnap Lepossa Imre harminc éves csősz, jómódú gazdálkodó. Amíg a felesége távol volt, két kis gyermekét vadállati kegyetlenséggel lemészárolta. Lepossa iszákos ember volt, épen emiatt folytonos viszálykodásban élt a feleségével. Az asszony többször el is hagyta az urát durvaságai miatt. Tegnap is rátámadt, mire az aszszony hazamenekült a szüleihez Polgárdira. Lepossa ezért boszút esküdött. Alighogy az asszony elment, bezárkózott a szobába, azután két kis leánykáját, a négyesztendős Mariskát és az öt éves Erzsikét, akik csöndesen aludtak, konyhakéssel agyonszúrta. A szomszédok hallották a gyermekek halálsikoltását, de nem mertek behatolni a dühöngő emberhez. A rémes gyilkosság után Lepossa késével hadonázva kirohant a házból. — Most az asszonyon van a sor! — kiáltotta. A polgárdi csendőrök éppen akkor fogták el a gyilkost, mikor apósa házához érkezett. Megvasalva vitték be a székesfehérvári ügyészség fogházába. A törvényszéki orvos megállapította, hogy a vérengző apa egyik gyermekén hét, a másikon öt halálos szúrást ejtett. — A vármegyei tisztviselők státusrendezése. Jó forrásból származó értesülés szerint a pénzügyminiszter Hadik János gróf belügyi államtitkár előterjesztésére hozzájárult a vármegyei tisztviselők státusrendezéséhez. Pénzügyi szempontból folynak ugyan még tárgyalások a belügy- és pénzügyminisztérium között a státusrendezés terjedelmére és keresztülvezetésének módozataira nézve, de nagyjában már a pénzügyminiszter is hozzájárult országos egyesületük tervezetéhez és az ennek megvalósításához szükséges anyagi eszközöket a belügyminiszter rendelkezésére bocsátja. A státusrendezés külön törvénnyel lesz megvalósítva és ezért az ahoz szükséges pénzösszeg az 1910. évi belügyi költségvetés tételei között meg fog szerepelni. — Amennyiben azonban a költségvetés korábban jelennék meg, mint a státusrendező törvényjavaslat, a belügyi költségvetés indokolában már utalás fog történni arra, hogy a költségvetés a státusrendezés költségeivel még szaporodni fog. — Borvizsgáló fináncok. Szomorú napok következnek ezután azokra a korcsmárosokra és vendéglősökre, akik a pincéjükben levő boraikat javítgatni szokták a nagyobb kelendőség okáért. A pénzügyminiszter ugyanis közrendeletileg utasította közegeit, hogy a borkereskedőknél, italmérőknél és termelőknél gyakorolt jövedéki szemlék alkalmával figyelmüket a borhamisítás meggátlása céljából szükséges ellenőrzésre is terjesszék ki s ha kihágást észlelnek, arról az illetékes közigazgatási hatóságot értesítsék. — A vakáció vége. A diákszobák ablakai alatt most pompáznak ki a legszebb őszirózsák. Ezek a szép, szomorú, illattalan fehér virágok a diákélet szeptemberi szomorúságából nőnek ki. Vakáció és szerelem végét jelenti az első őszi zápor. Ma vagy holnap glédába sorakoznak a kis pajtások és glédába sorakoznak a latin igék. Tágas-hűvös iskolafalak nyelik el a jövendő emberkéit. Milyen szürke, milyen sivár ez az őszi magvetés. És mennyi bánattal pusztulnak ki a diáklélekből a napsütéses nagy élet piciny csirái. Holnap már pereg a szó: amavi . . . amavi. . . nunquam plus amabo . . . ilja, illik tudni a coniugatiot! Az ősz pedig eközben kegyetlen nyugalommal tereli be fehér báránykáit a légmentes falak közé. Szeptember sípja elfujja utolsó melódiáit és a legnagyobb hamelni bűbájos aranyhajú tündércsapata mögött tompa dörgéssel csapódnak be az őszi börtönök vasajtói. — Házi perpatvar. Nincs rosszabb a rossz szomszédnál, — mondja a jó magyar közmondás és bizony igaza is van. Az otthoni hadakozások apró súrlódásokon kezdődnek csak, de rendszerint, igen sok esetben a büntetőbíróságok elé kerül a dolog és ott játszódik a „színmű“ utolsó fölvonása, így szintén a bíróság előtt nyer befejezést az a kis házi perpatvar, amelynek két vérmes természetű, összekoccanó családapa a főhőse és természetesen itt is — mint annyi sok más esetben — a gyermekek miatt. — Kasza Márton egy házban lakik Zimonka Ferenc asztalossegéddel, de hogy nem valami jó volt a viszony kettejük között, azt a mai eset is mutatja. Zimonka gyermekei ugyanis — Kasza állítása szerint — az ablakán köveket dobáltak be, amit ő nem volt hajlandó tűrni. Rászólt hát Zimonkára, hogy így, meg úgy, tiltsa meg a gyermekeinek azt, hogy az ő ablakán köveket hajigáljanak be. Nosza, ezen földühödt Zimonka. Hamarosan radikális módszerrel akarta elhallgatni az igazának tudatában beszélő Kaszát s valamit a fejéhez akart vágni. De mivel nem volt más a keze ügyében, mint a vacsorája, hát fölkapta a lábost és azt röpítette a tiltakozó ember fejéhez, úgy, hogy az súlyosan megsérült. Ámde Zimonka „hősi“ tettének nem igen örülhet, mert a megbántott Kasza följelentést tett ellene a büntető bíróságnál, amely az eljárást ellene megindította. A pécsi polgári fiúiskola internátus folyó év szeptember 1-én megnyik. Fölvételnek polgári elemi és más iskolai tanulók. Bővebb értesítést a polgári fiúiskola igazgatósága ad Rákóczi-ut 15. szám alatt. — Az új „Pécsi tanuló-internátus“ irodájában Malom-utca 11. sz., a növendékek felvétele naponta 8—12-ig délelőtt, 3—5-ig délután történik. Az intézet újonnan berendezett helyiségei ( étkező, háló, s négy tanuló terem, tágas befásított udvarral és nagy kerttel) megfelelnek a hygiénia s a pedagógia legszigorúbb követelményeinek. A növendékek szellemi vezetését, illetőleg szakszerű tanulmányi vezetését végzik Vörös Mihály, felsőkereskedelmi iskolai h. igazgató, a földrajz-történelmi szakra, Hirn Lajos, főreáliskolai tanár a nyelvészeti szakra és Horváth Viktor, főreáliskolai tanár a mathematika-természettani szakra. Állandó felügyeletet gyakorol ezenkívül egy bennlakó nevelő. Az intézet helyiségei egész nap nyitva vannak s a t. c. közönség részéről megtekinthetők. Egyúttal tudatjuk a t. c. közönséggel, hogy az intézetben felvételt találnak, mint bejáró növendékek, helybeli tanulók is, kiket a szülők gondos felügyeletben akarnak részesíteni. Ilyeneket is csak korlátolt számban veszünk fel. A vezetőség, a Szilágyi és Diskont miskolci gépgyáros cég kitűnő könyökszerkezetű és víznyomású borsajtóira, valamint legújabb Villám centrifugális bogyozó és zúzógépére felhívjuk olvasóink figyelmét. Kiemelendők különösen a cég által feltalált és készített „Rákóczy, Kincsem és Hegyalja“ borsajtók, nemkülönben a nagyüzemű préseléshez készített Rákóczy kettős kosarú sajtók, melynél a régi világ fából készített présa zseniálisan egyesítve van a modern technika vívmányaival. A sajtók felső része acél, alsó része faszerkezet. Ennélfogva a must sehol sem érintkezik vasrészekkel, hanem csak a fával, ami a must színét, izét, zamatját nem befolyásolja. A törkölyt sem kell összevagdalni hanem kisebb darabokban is ki lehet venni. Az 1901. év temesvári, az 1902. évi egri, az 1906. évi nagyváradi és az 1902. évi pozsonyi II. mezőgazdasági orsz. kiállításon a cég borsajtói első díjjal, arany éremmel lettek kitüntetve. A cég ízléses árjegyzékét kívánatra minden érdeklődőnek megküldi. — Miből áll az ember? „Porból lettünk és porrá leszünk“ — mondja a biblia — de ezt a port a kémikusok már régen megvizsgálták és minuciózus pontossággal megállapították, hogy az egyes anyagokat milyen nagy mennyiségben tartalmazza. Az erre vonatkozó számadatok bármely lexikonban megtalálhatók, de ezekből korántsem alkothatunk magunknak olyan világos képet, mint egy francia tudósnak a „Royal Magazine“ egyik legutóbbi számában olvasható cikkéből, amely sokkal szemléltetőbb képet nyújt az em- PÉCSI KÖZLÖNY 1909. szeptember 5.