Pécsi Közlöny, 1911. április (18. évfolyam, 60-82. szám)
1911-04-04 / 60. szám
I 1011. áprile 4. PÉCSI KÖZLÖNY fizikmis tolvaja. Perselyfosztogató szolga. Tegnap reggel egynegyed 6 órakor Skruf János, a pécsi irgalmasok rendházának kapusa, a rendház templomában egy gyanús alakot talált. Megijedt az utcára vezető főkijáratnál meghúzódott embertől s kifutva az utcára, egy ép arra tűnő emberrel rendőrt hivatott. A városháza előtt, posztoló rendőr, Napirend. Április 6. Délelőtt 10 órakor a Farkas István alapítvány kamatait odaitélő bizottság ülése. — Este „A szegény gyermekek felruházására alakult 48-as asztaltársaság“ nagy összejövetele SchmiedtJános vendéglőjében. Április 7. Gallovichné Ternovszky Margit vendégjátéka a nemzeti színházban. Április 8. Gallovichné Ternovszky Margit hangversenye a színházban. —Kabarét-est a Vasutas Otthonban. Április hó 9. Kirakatrendezők versenye (veres nap.) Délelőtt 11 órakor a füdővész ellen védekező egyesület ülése. Április 10. Baranyavármegye közgyűlése. NAPI HÍREK. Pécs, április 3. — A tanfelfigyelő iskolalátogatása Hegyháton. E hó 31-én látogatta meg Ember János kir. tanfelügyelő a bükösdi, megyefai és okorvölgyi iskolákat s mindenütt megelégedésének adott kifejezést a tapasztaltak és látottak felette Sorozás Mohácson. Elsején, szombaton vette kezdetét a vármegyében a sorozás, a mohácsi járásban. Az első napon 192 jelentkezett hadköteles közül 52-re mondta ki a katonaorvos a boldogító „tauglich“-ot s 52 legény kalapjára repült fel a nemzeti szalag. 6. Leginkább az betegszik meg kolerában, aki gyomrát romlott (soká állott) eledellel, nyers zöldséggel (pl. ugorkával, salátával, hagymával), gyümölccsel, szeszes itallal elrontotta, aki magát s lakását tisztátalanul tartja és zsúfoltan, azaz sokadmagával szűken lakik. 7. A kolerától megóvhatja magát az ember. Ha nem látogat kolerás beteget; ha nem jár összejövetelekre (halotti torra, vásárokra stb.-re) ; ha gondosan mosakodik s különösen kezét minden étkezés előtt tiszta vízzel szappannal mossa ; ha csupán frissen főzött vagy sütött eledellel él és erős ivóeszközeit forró, lúgos vízben mossa ; a kolerafertőzésre gyanús vízből származott halat pedig forró vízben bontja és mossa meg; ha ivásra olyan vizet használ, amelyet felforraltak, aztán lehűtöttek és ha az eltett eledelt s az ivóvizet gondosan fedve tartja; ha evésben, ivásban mértékletes és gyomorrontó eledeltől és gyomorrontó italtól tartózkodik; ha önmagát, ruházatát, úgyszintén lakását (házát) és udvarát tisztán tartja. Gondoskodni kell arról, hogy a ház udvarán gödör legyen ülőkével s hogy ott végezze a szükségét az egész háznép, mert abból is veszedelem támadhat, ha a bélürülék szanaszét szivárog (kútba, folyóvízbe), vagy ha kutya, tyúk vagy egyéb háziállat széthordja. 8. A kolerás, úgyszintén a gyanús beteget az elöljáróságnál mennél előbb be kell jelenteni. 9. Az egészségesektől azonnal el kell különíteni és gondosan ápolni, orvossal gyógyittatni. Mindezt a leghelyesebben kórházban tehetjük. 10. A kolerás beteg , ha csak teheti edénybe ürítsen. Bélürülékét, hányadékát. Az öregek elmentek. Az uj asszonykának fájt a szive megválni a jó szülőktől és sírt is kicsikét, mikor eltűnni látta a kocsit és üres lett a ház. Némethnek összeszorult a szive, mikor könnyező kis feleségére nézett, ha azért erős hangon, férfiasan vigasztalta: — Ne sírjon, hisz itt vagyok én, most már maga az enyém és én megvédem magát . . . Az asszonyka csak szepegett, de nem tudott felelni. — Vagy nem bízik talán bennem? Nem hiszi, hogy elég erős leszek megküzdeni magáért és maga helyett? Valami bánat rezgett a férfi szavában, de azért erős volt a lelke, mert megértette, hogy most akár kettőjükért él, hogy van célja az élet küzdelmének és megértette, hogy csak most kezdődik az igazi, a való élet. És az asszonyka arca boldog mosolyra derült. Ráhajtotta szöszke fejét a férfi széles mellére és igy szólt, ezekkel a szavakkal lépte át az élet küszöbét: — Bízom magában, mert szeretem, mosdós mosóvizét ártalmatlanná kell tenni (fertőtleníteni), úgy, hogy ugyanannyi oltott meszet öntsenek hozzá, vagy más szert, amelyet az orvos fertőtlenítésre rendel. 11. Aki a beteggel bánik, gondosan mosakodjék; kezét szappannal s vizzel s aztán ecettel mossa, száját (naponta többször) ecetes vizzel öblítse és ne egyék, ne igyék a beteg szobájában. Tanácsos a kolerás szobájának küszöbe elé ecetbe mártott rongyot teríteni s arra lépni. 12. Ha a beteg egészen meggyógyult, langyos, szappanos vizzel tetőtől talpig mosakodjék vagy fürödjék meg és tisztába öltözködjék. 13. Ha a beteg meghalt, nem kell lemosni s öltöztetni, hanem csak azt cselekedni, amit az elüljárásig rendel. 14. Akár meggyógyult, akár meghalt a kolerás beteg, szobáját mindenestül ártalmatlanná kell tenni (fertőtleníteni.) Nevezetesen : Mosható szennyes ruhát, ágy- s fehérneműt csak akkor lehet kivinni s mosásba adni, ha legalább 2 órán át forró, lúgos vizben áztatták (pl. teknőben, dézsában.) Szalmazsákot, úgyszintén dunnát, párnát, paplant a külső boríték lehúzása s forró, lúgos vízbe áztatása után, erős ecetes ruhával jól le kell dörzsölni és a napra kitenni. Nem mosható ruhát ugyanígy, vagy olyan szerrel kell kezelni, amelyet orvos rendel. A beteg szobájában tartott holmit, ha nem is használta a beteg, úgyszintén a mosott, tisztogatott holmit is a napra kell kitenni. A kolerás ágyszalmáját, ételmaradékát és a szobájából kikerülő szemetet el kell égetni. Evő-ivóeszközeit, edényeit forró vízzel tisztára kell lemosni. Testetlen ágyat, széket, szekrényt , egyéb festetlen bútordarabját forró lúggal, vagy szappanos vizzel, festett vagy finomabb bútort s némely vitás tárgyakat olyan szerrel kell lemosni, amelyet az orvos arra a célra rendel. A szobát, amelyben a kolerás feküdt, ki kell meszelni, még a földjét is, ajtót, ablakot és ha a szoba padlózott, a padlót is forró lúggal, vagy olyan szerrel, amelyet az orvos rendel, kell fertőtleníteni és azután súrolni. A szoba ajtaját, ablakát nappal zárva-nyitva kell tartani. Somogyi József, a templomhoz futott s az ott tipegő kapus kalauzolásával keresni kezdték a gyanús templomlátogatót, ez azonban ekkorra már a templom oldalajtóján a rendház folyosójára, innét pedig az udvarra menekült. Nagy nehezen akadtak rá a félreeső helyen, hova bezárta magát. Felfeszítették az ajtót s a szepegő alakot a rendőrségre vitték. A rendőrségen derült aztán ki, hogy a jó embert legkevésbé vezette a templomba a jó szándék. A zsebjei egész tele voltak 2, 10 és hutszfilléresekkel, miket a templom két perselyéből szedett ki, s amelyek végösszegben 85 korona 31 fillérre rúgnak. Megállapította a rendőrség, — amit később a tettes maga is beismert, — hogy a pénz a templom perselyeiből való, miket álkulcs segélyével nyitott ki. Megállapították azt is, hogy a tettes Kovács György, az irgalmasok régebbi betegápolója, később portásával azonos, s hogy a perselyek felnyitásához szükséges álkulcsokat még akkor szerezte, mikor a rendház alkalmazottja volt. A rendőrség azt hiszi, hogy Kovács már akkor is, hogy a rendház alkalmazásában állott, dézsmálta a perselyeket. Kovácsot ma átadták a kir. ügyészségnek.