Pécsi Lapok, 1868. január-március (2. évfolyam, 1-26. szám)
1868-01-02 / 1. szám
1. szám. Január 2-án 1868. Pécs, II. Évfolyam. Megjelen hetenkint kétszer , vasárnap és csütörtökön. Előfizetési ár : helyben házhozhordással és vidékre egész évre 8 frt, fél évre 4 frt,/4 évre 2 frt. Bérmentetlen levelek nem fogadtatnak el. Szerkesztői szállás Nepomuk utcza 30. sz. POLITIKAI, SZÉPIRODALMI, GAZDÁSZAI ÉS TUDOMÁNYOS HIRDETÉSEK ÁRA : Négyhasábos petit betüjlt sorért egyszeri hirdetésnél 10 kr. 2-szerinél 7 kr. 3-mad és minden utóbbinál 4 kr. o. é. „Nyílt tér“ rovatban megjelenő minden petit sorért 14 kr. o. é. B é l y e g díj külön minden hirdetésért 30 kr. o. é. Kiadó-hivatal Országút 5-dik szám. HETILAP. Előfizetési fölhívás „PÉCSI LAPOK“ 1868-iki januar—martiusi folyamára. Midőn lapunk ez uj folyamára előfizetést nyitunk, ezt egyedül azon hitben teszszük, hogy közönségünk e lap hatása felől meggyőződve, annak fentartását hasznosnak, sőt szükségesnek hiszi. Eddigi működésünk meggyőzhette olvasóinkat, hogy kitűzött irányunkhoz híven a közügynek tehetségünk szerint szolgálni iparkodtunk ; hazánk s vele városunk és megyénk jóléte, boldogsága, s a közös szabadság biztos fejlesztése lebegett szemeink előtt; koczkára tenni mit sem akarunk, nemzetünk lételével játszani s ezt ábrándos kísérletek tárgyává tenni bűnnek tartjuk. Hazánk önállósága és függetlensége, s mind az, mi ezt előmozdítja, fő czéljaink közé tartozik, kis körünkben e czél elérésére szerényen ugyan, de tántoríthatlanul működünk, s ha néha talán a hosszabb utat ajáljuk, azért teszszük, mert azt biztosabbnak gondoljuk. Nem hiszszük, hogy a magyar nemzet elkülönzött állást foglalhatna el világrészünkben. Tagjai vagyunk az európai népcsaládnak, mit figyelmen kívül nem hagyhatunk ; e körülményt mint hatalmas tényezőt soha sem mellőzzük, ezzel számolunk mindig, s ha az eredmény tán némely vérmes reményeket ki nem elégítene is, annak okai mi épen nem vagyunk; a viszonyok a mi hajlamainknak is igen gyakran kényszerítőleg parancsolnak. A kezdeti ösvényen haladunk tehát ezután is, bátran, határozottan. Szövetkeztünk e czélból új erőkkel, többen ígérték e czélra közreműködésüket, miáltal lapunk érdekességben csak növekszik. Olvasóink megelégedésének kiérdemlésére mit sem fogunk elmulasztani. Pécs, 1867. deczember hó 14-én. A „Pécsi Lapok“ szerkesztősége. Előfizetési feltételek helyben házhoz hordva és vidékre postán küldve, 1868-iki január 1-től mart. 30-ig 2 ft. „ jun. 30-ig 4 „ „ sept. 30-ig 6 ., „ decz. 31-ig 8 „ Előfizethetni a „Pécsi Lapok“ kiadó hivatalában, Pécs, országút 5-ik szám. Az előfizetési pénzeket bérmentesen kérjük beküldetni. Azonfelül a t. ez. előfizetők kényelme tekintetéből előfizethetni: Weidinger és fia, Valentin Károly, Weidinger Nándor könyvkereskedő, valamint Brauhorn Antal, Leelmer testvérek, Obermayer József és Böhm F. C. kereskedő uraknál is. A „PÉCSI LAPOK“ kiadóhivatala. Gyűlés Baranyai megyében a „népnevelési egyletek“ érdekében. Baán József kanonok, válaszol és kifejti, hogy már ez összejövetel és tanácskozás is eredménye a népnevelési egyleteknek, az érdekeltség, mely az eszme által hazaszerte keltetett, és ha elejénte nem oly szembeötlő is az eredmény, ez mindinkább nagyobbodni fog, mert mindig többen fognak fölötte tanácskozni. Ő az alakulásokat hitfelekezetek szerint óhajtja s hiszi lehetségesnek, és csak az által fog a tanszabadság megőriztetni, ha a hitfelekezetek lényeges befolyást nem gyakorolnak egymásra. Practicus hasznát pedig abban látja, hogy az alakult kisebb bizottmányok a megyei bizottmánynyal fognak érintkezni, ez pedig magával a ministériummal leend összeköttetésben. Ki fog derittetni a tanítók állása, a tanoda mibenléte, a gyermekeknek tán hanyag iskoláztatása s több más, mely hátrányosan hat a tanügyre, a nevelésre; a bajok földerítése azok orvoslását fogja maga után vonni s így hiszi, hogy áldásosan fognak működni. Hogy csakis hitfelekezetek szerint alakulhatnak, arra a katholikusoknak irányul szolgálnak a nmélt. rangú. püspöki karnak tanácskozmányában megállapított iránypontozatok, melyeket idevonatkozólag föl is olvas. Miltényi Miklós kénytelen ismételve fölszólalni a provocatio folytán, miután ő első fölszólalása alkalmával is a népnevelési egyletek épen practicus oldalát és hasznát fejtegette. Figyelmezteti, hogy a népnevelési egyletek által a tanügyhöz szükséges adatok megszereztetnek, a hiányok fölfedeztetnek, ezek pótoltatni fognak és ahol szükségeltetik, kellő segítség is nyúttatik. Mindezek oly tényezők, melyek a népnevelési egyletek alakítása mellett szólanak. Dobszay Antal prépost-plébánosnak arra van észrevétele, miszerint a népnevelésiegyletek korántsem fogják a tan- és nevelésügyet ad calendas graecas relegálni, miután ezek más üdvös intézkedéseket sem zárnak ki, hanem épen avégre alakulnak, hogy a kérdéses ügyön hathatósan lendítsenek; nem fogják ugyan engedni a hitfelekezeteknek a kölcsönös beavatkozást, de azért nem akadályozzák, hogy ez ügy országossá váljék. Mindenesetre a hiányok és észlelt bajok pótlásas orvosoltatására sokkal behatóbb és eredménydúsabbak lesznek a fölszólalások, ha ezeket nem egyesek teszik, hanem egyletek. Igaz, hogy az alakulási módozatok lassan kint fognak kifejlődni, de eredményesen és biztosan. Vétségnek tartja a népnevelésiegyletek alakulását akadályoztatni s ő meg van győződve azok alakulásáról, csak alkalom és mód nyuttassék erre; ez ügy teljesen ki fog fejlődni s rendszeresittetni. Ats Gedeon ref. lelkész a vitatkozásban első helyen véli megemlitendőnek, hogy elnökileg tétessék föl a kérdés: a népnevelésiegyletek mikép alakuljanak, hitfelekezetek szerint-e, vagy nem? Ha ez meg lesz állapítva, a hozzászólás biztosabb leendő irányt nyervén ez által a vitatkozás Elnök kijelenti, miszerint az előadott és kifejett nézetekből az világlik ki, hogy a népnevelési egyletek fölállítása szükséges és azok megalakulása ellen alig nyilatkozik valaki, sőt ezt már a megyei bizottmány határozottan ki is mondá: egy nagyobb, a jelen választmányt küldvén ki, hogy azok megalakulása iránt kimerítő tervet nyújtson be a legközelebbi közgyűlésre s igy a kérdés csak is az alakulási módozatra vonatkozhatik: váljon hitfelekezetek szerint alakuljanak-e a népnevelési egylek, vagy nem? A föltett kérdés szavazat által lett volna eldöntendő, de ez iránt határozott szándék nem nyilvánulván, a vitatkozás tovább folytattatok. Bánffay Simon, megyei főügyész, úgy látja, hogy két vélemény merült föl a vitatkozások folytán: egyik a népnevelési egyletek megalakulását hitfelekezetek szerint óhajtja, a másik pedig az 1861. évi elaboratumot kívánja életbeléptetni, érvényesíteni. Parlagon nem hevert eddig sem a népnevelés ügye, mindenki megtette azt, amit tehetett és üdvösnek s hasznosnak talált; de minthogy az erők nem volának képesek mindent megtenni, vagy néha nem is irányoztatak a szükségesek megtételére, innen a panasz mind a katholikusok, mind a protestánsoknál. A hitfelekezeti felügyelőségekben nincs hiány, de mégsem bírták a panaszokat orvosolni, vagy azok elejét venni ez oldalról sem lehet. Nézete szerint, hogy a panaszok megszűnjenek és a bajok orvosoltathassanak, legczélravezetőbbnek tartja, ha a megyei bizottmány fölkéretik, hogy ez kebeléből egy felekezetesség nélküli központi tanügyibizottmányt nevezzen ésezt föl is ruházza végrehajtó hatalommal azon alapon, melyet az 1861-iki elaboratum jelöl ki. Ha ez elfogadtatik, a népnevelési egyletek is fönállhatnak, melyek a tanügyi bizottmányhoz fordulhatnak fölmerülő esetekben; igen természetes, hogy e központi tanügyi bizottmány a megyei bizottmánynak kellő időben megteendi jelentéseit. Meggyőződése szerint csak így várhatni eredményt, mert a központi tanügyi bizottmány hatalommal ruháztatván föl a megyei bizottmánytól az illető főszolgabirót úgy a tanügyi bizottmányok elnökeit is a teendők teljesítésére hivatalosan is fölszólíthatja. Ezen eljárást látja s hiszi legczélravezetőbbnek. Miltényi M. kifejti, hogy a megyének jogigénye van a felügyeletre nézve s azért, ha a megye saját kebeléből egy bizottmányt választ: ez felelős lesz a megyei bizottmánynak. Ezen központi bizottmány volna természetesen a fő mozgató erő; ebben a hitfelekezeteknek kellőn képviselve kell lenniök, míg ellenben a járásonkint alakuló albizottmányok hitfelekezetenkint volnának szervezendők és így a hitfelekezetek autonómiája is megőriztetnék. Danitz Antal úgy vélekedik, hogy a jövőben fogja magát ez ügy kinőni s épen azért az üdvös czél elérése tekintetéből, ne tegyük a hitfelekezeteket vitatkozásunk tárgyává s épen e nézpontból indulva ki, óhajtja a választmány által azon elvet elfogadni, hogy a népnevelési egyletek alakulhatnak hitfelekezetek szerint is. S váljon az 1861-iki „Ideiglenes rendszabályok“ léptettessenek-e életbe? Ő is óhajtja ezt; de úgy, hogy a népnevelési egyletek is megalakuljanak. Magukra a népnevelési egyletekre nézve az életbeléptetendő rendszabályok igen üdvösek leendőek. Frank József, megyei főjegyző, a vitatkozás lényegét röviden egybefoglalva, a megye felügyelői joga mellett emel szót és fölkérni indítványozza a megyei bizottmányt, hogy az 1861-iki rendszabályokat életbe léptesse s közöltesse a néppel annak kötelező pontjait. Ő ez intézkedéssel megegyeztethetőnek véli a népnevelési egyletek alakulását is; de minthogy az ily egyletek alapszabályait, ha még oly üdvösek lennének is, a népre octrogálni nem lehet, véleményezi, hogy b.