Pécsi Lapok, 1922. március-június (1. évfolyam, 1-97. szám)
1922-05-16 / 62. szám
SZERKESZTŐSÉGIKIADÓHIVATAL: MUNKÁCSY MIHÁLY- I .. I ELŐFIZETÉSI ÁRAK HÁZHOZ SZÁLLÍTVA VAGY POSTÁN, UTCA 10. SZÁM. • KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP EGÉSZ ÉVRE 500 K, FÉL ÉVRE 250 K, NEGYEDÉVRE 130 K, SZERKESZTŐSÉGI TEL. 109. * KIADÓHIVATALI TEL. 27. II EGY HÓRA 45 KORONA. HIRDETÉS DÍJSZABÁS SZERINT. Bethlen gróf körútja, Budapest, május 14. (MTI.) Szombat este 10 órakor indult el a miniszterelnök dunántúli útjára, amelyre elkísérték Vass József dr. kultuszminiszter, Hegyeshalmy Lajos kereskedelmi miniszter, Rakovszky Iván dr., a kőszegi választókerület képviselőjelöltje, Simonyi-Semadam Sándor, Eckhardt Tibor sajtófőnök és mások. A miniszterelnök különvonata vasárnap reggel fél nyolckor futott be a celldömölki pályaudvarra, ahol Maróthy László dr. főispán, Herbst Béla alispán, Gyömörey György nemzetgyűlési képviselőjelölt, Jándy Bernardin dr. celldömölki apát, Szakáll László üzletvezető és a pártvezetésig küldöttsége fogadták. A miniszterelnököt Radó Gyula dr. celldömölki egységes párti elnök üdvözölte, majd Tóth Istvánná a celldömölki asszonyok hevében, Bagáry Margit a protestáns nők egylete nevében virágcsokrot nyújtott át a miniszterelnöknek, azután Závorszky Sándorné a protestáns nőegylet nevében üdvözölte a miniszterelnököt és Isten bőséges áldását kívánta munkájára, amely egy boldogabb jövő felé vezet. Simon Sándor bíró a város nevében köszöntötte a miniszterelnököt. Az üdvözlések után a miniszterelnök és kísérete hosszú kocsisorban a polgárok sorfala között a városházára hajtatott, ahol fél 9 órakor vette, kezdetét a népgyűlés. Radó Gyula dr. megnyitó szavai után Gyömörey György emelkedett szólásra és visszautasította az ellenjelölteknek ellene és a kormány ellen felhozott vádjait és tiltakozott az ellen, hogy az ellenzék a felekezeti béke megzavarására törekszik. Ezután Bethlen István gróf miniszterelnök emelkedett szólásra és többek között ezeket mondotta : Az egységes párt független erős Magyarországot akar nemzeti királysággal, továbbá szociális és felekezeti békét keresztény nemzeti demokráciával a pártoskodás kiküszöbölésével és erős kormányt akar, amely a nemzetet kell, hogy vezesse. Független Magyarországot akarunk. Nem akarunk semmiféle közjogi kapcsolatot, semmiféle más állammal. Négyszáz éven túl tartó közjogi kapcsolatokat megszüntettük, elég volt belőlük. Elérkeztünk oda, hogy ez a nemzet független lett és ezt a függetlenséget meg is akarjuk tartani. Nemzeti királyságot akarunk, de a királyság kérdését nem oldhatjuk meg. Nem nyúlhatunk hozzá mindaddig,amíg ezt a kérdést ellenségeinktől függetlenül el nem intézhetjük. A nemzetet a romlásba a szociális torzsalkodás és az osztályok elleni harc vitte. Ezért a harcnak véget kell vetni. Felekezeti békét akarunk, mert az az utolsó kincsünk, ami megmaradt és botor kezek azok, amelyek a felekezeti békéhez hozzányúlnak. Vád ellenünk az, hogy Magyarországnak protestáns kormánya van, amely királyt akar a nemzet nyakára ültetni. Nincs protestáns kormány, csak magyar. Nincs felekezeti állam, csak nemzeti, amely nem akar semmiféle protestáns királyt a nemzet nyakára ültetni. Mi protestánsok tudjuk, hogy mivel tartozunk a nemzet katholikus többségének. Beszédének további folyamán kifejtette, hogy meg kell reformálni az alkotmányos intézményeket, meg kellett alkotni a főrendiház reformját, meg kell szűnni annak az időnek, amikor születési előjogok alapján hoznak törvényt, gondoskodni kell arról, hogy a főrendiházban a magyar kultúrának vezető szerepet vivő tagjai részt vehessenek a kormányzásban. Arra kell törekedni, hogy minden társadalmi osztály megfelelő képviseletet nyerjen a törvényhozó, városi és községi bizottságbanak. Ezután a miniszterelnök a földreform kérdéséről szólott. Ennek keresztülvitele a jelenlegi kormány és a következő nemzetgyűlés feladata. A földreformtörvénnyel a földnélkülieket akarjuk földhöz juttatni. De nemcsak föld, hanem munka is kell a népnek. A kormánynak gondoskodni kell és fog is gondoskodni kellő beruházásokról, hogy a nép megfelelő munkaalkalmat találjon. A miniszterelnök beszédét a legnagyobb tetszéssel és éljenzéssel fogadta a közönség. Ezután Vass József kultuszminiszter a kibékülés politikáját fejtette ki nagyszámú közönség előtt. A választási küzdelembe egynéhány kérdést visznek be, amelyek elválasztják a magyarságot. Ilyen kérdés a királykérdés, másik pedig a felekezeti kérdés. Tanúja vagyok annak, — mondotta az utóbbi kérdést fejtegetve — hogy katholikus vidékeken azt mondják, hogy a kormány protestáns és protestáns politikát akar, egész politikája katholikusellenes. Más vidékeken pedig azzal vádolják a kormányt, hogy nem keresztény, hanem liberális, nemzetietlen. Méltóztatnak látni — mondta — mily vakmerő és lelkiismeretlen játék ez az ország érdekei ellen. Ebből csak az országnak származik baja. Az ország az, amelynek érdekeit szem előtt kell tartani. Nem az a fontos, hogy valaki miniszter-e, vagy nem miniszter. A minisztériumban, kabinetben kétszer annyi katholikus van, mint protestáns. Az egész kabinet politikájában fő cél a keresztény magyarság védelme, a dolgozni akaró, becsületes magyar polgárság megvédése. Ez a helyes út amelyen minden kormánynak haladnia kell. Ezután Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi miniszter a választók figyelmébe ajánlotta Gyömörey György képviselőjelöltet, ami után a miniszterelnök kíséretével a pályaudvarra hajtatott és 11 órakor Kőszegen Jambrics Lajos polgármester és Weöresy István nagybirtokos vezetésével nagyszámú közönség fogadta a miniszterelnököt és kíséretét. A miniszterelnök megköszönte az üdvözléseket, azután kíséretével az ünneplő közönség sorfala között a gyűlés színhelyére hajtatott. A miniszterelnök Isten hozott felirású diadalkapun hajtatott át a városháza előtti nagy térre. 11 órakor Weöres István a kőszegi egységes párt elnöke megnyitotta az ülést. A megnyitás után Rakovszky Iván dr., a város képviselőjelöltje több ezer főnyi közönség hosszantartó éljenzése közben fejtette ki programmját. Ebben az országban, mint keresztény más politika nem lehet. Itt nincs fokozat, itt nincs keresztényebb és legkeresztényebb politika. Ha valaki azt mondja, hogy az ő politikája keresztényebb, aki a vallások közt különbséget tesz, az csak azt mondja, hogy nem keresténység a hangoztatott kereszténysége. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után a miniszterelnök emelkedett szólásra. A közönség lelkesen megéljenezte, amelybe a németajkú lakosság részéről hadi kiáltás is vegyült bele. Ezer éves múltúnk— mondotta — rövid néhány hónap alatt összeomlott. Ezt az országot ötletekkel, puccsokkal talpraállítani nem lehet. Mi a becsületes munka és béke politikáját hirdetjük. Sok éveken át küzdöttünk önálló hadseregért, önálló vámterületért, nemzeti jegybankért és önálló külpolitikáért. Mindez egy nap alatt ölünkbe hullott. Van nemzeti hadseregünk, de az le van szerelve, van önálló pénzintézetünk, de nincs hozzá pénz, van önálló vámterületünk, de nincs hozzá területünk. Hogy ezeket a vívmányokat értékessé tehessük, ehhez az egész polgárság becsületes munkája szükséges. Az egységes párt társadalmi békét akar, legyen vége az osztályharcnak. Én kezet fogtam a kisgazdákkal, mert ez a társadalom olyan széles rétege ennek a nemzetnek és olyan hazafias, hogy a Vele való együttműködés alapot fog nyújtani egy erős parlamenti kormányzáshoz. A trianoni béke nem utolsó szó, eljön az idő, amikor szebb napokat érhetünk. Ez azonban a nemzettől függ. A miniszterelnök nagy tetszéssel fogadott beszéde után Patacsi Dénes, volt nemzetgyűlési képviselő, államtitkár, mondott rövid beszédet. Utána Szabó Ernő földbirtokos a választók figyelmébe ajánlotta Rakovszky Ivánt. Ezután Bethlen István a városházára bankettre ment,ahol Szabó Ernő üdvözölte és köszöntötte fel Bethlen Istvánt, aki válaszában többek között a következőket mondotta : Ez a választás sokkal fontosabb, mint hinnék, mert nem normális időket élünk. Ezt az országot csak egységes kormányzó párt képes a fenyegető bajoktól megmenteni. Egyesítse Kőszeg társadalma erejét, dolgozzon együtt és kövesse azt a célt, amely a nemzet megmentésére vezet. Rakovszky programmbeszéde után a miniszterelnök a pályaudvarra hajtatott és Szombathelyre utazot. A bankett tovább folytatódott. A banketten többek között Simonyi-Semadam Sándor volt miniszterelnök is szólásra emelkedett és a királykérdésről beszélt. A királyi család nem nyomorog, mint a legitimisták állítják. A királyi család körülbelül ötmillió svájci frankot érő ékszert értékesített. Andrássyék sok pénzt propagandára költöttek. Ezt maga Andrássy is elismerte. Simonyi-Semadam Sándor végül összetartásra és egységre hívta fel a jelenvoltakat. Eckhardt Tibor sajtófőnök szintén a királykérdést fejtegette, amely az országot két táborba csoportosította, a legitimisták és a szabadkirály választók táborába. Hosszasan foglalkozott ezután a legitimizmus és a szabadkirály választás kérdésének lényegével. Lelkes éljenzéssel fogadott pohárköszöntő után Simonyi-Semadam Sándor, Eckhardt Tibor sajtófőnök és Patacsi Dénes autóba ültek és Szombathelyre indultak. A miniszterelnök vonata délután három órakor futott be a szombathelyi pályaudvarra, ahol nagy közönség gyűlt össze a fogadására. A vármegye nevében Maróthy László, a Hegyeshalmi párt nevében pedig Németh Gyula dr. pártelnök üdvözölte a miniszterelnököt. A miniszterelnök ezután kíséretével hosszú sorfal között a városházára hajtatott, ahol Herbst alispán és Joódy Endre két rendőrtanácsos és a vármegyei tisztviselő kar tisztelgését fogadta. Bethlen ezután Hegyeshalmy Lajossal és többekkel a kultúrházba hajtatott, ahol az egybegyűlt választók szűnni nem akaró éljenzéssel fogadták őket. Hegyeshalmy miniszter beszédében rámutatott az ország jelenlegi súlyos helyzetére, ő támogatja a miniszterelnököt, mert meggyőződése, hogy ő az egyedüli államférfia, aki az országot ebből a súlyos helyzetéből ki tudja vezetni. Programmját már két ízben részletesen kifejtette, azért nem tért ki részletekre. Beszédében megemlítette, hogy a kormány minden igyekezete azon volt és lesz, hogy a közalkalmazottak rendkívül súlyos helyzetén segítsen. Hegyeshalmy zajos tetszéssel fogadott beszéde után lelkes taps közepette Bethlen István emelkedett szólásra. A választási küzdelem alatt már több ízben kifejtettem a kormány programmját, azonban az ellenzék részéről mind a mai napig programmot nem hallottam. Hallottam vádakat, személyes támadásokat, csak komoly programmot nem hallottam. (Úgy van.) Pedig az ország tudja már és tudnia kell, hogyha az ellenzéknek többsége lesz, mi lesz a valódi programmja. (Puccs.) Azt mondják, hogy a drágaságnak az az oka, hogy a kormány helyreállította a szabadforgalmat. Bocsánatot kérek, a mai viszonyok között egy kormány sem vállalkozna arra, hogy újból rekviráljon, maximáljon. A tisztviselők helyzete a mai viszonyok között nem maradhat így meg semmi körülmények között. A napokban megjelenik egy rendelet, amelyben a kormány felemeli a tisztviselők fizetését majdnem annyira, amenynyire azt a KANSz követelte. Hangoztatják, hogy nincs jogrend, hogy azokért a sajnálatos bűncselekményekért, amelyek a közrendet zavarták, a kormány volna felelős és nem oka ezeknek. Becsületszavammal állítom, hogy a kormány minden bűncselekménnyel szemben, férfias eréllyel járt el és fog eljárni. Azok az urak, akik a kormánynak ezt a szemrehányást teszik, jobb és baloldalról, osztály és felekezet elleni izgatást végeznek. Az izgatás az oka annak, hogy a közhangulat nem nyugodott meg és bűncselekmények vannak. Előidézik ezt még azzal, hogy az ország békéjét időszerűtlen kérdések felmerülésével bontják meg. Itt puccsra gondolok (halljuk). E kérdésből kifolyólag országszerte nagy agitáció folyik. Az első vád, amelyet Andrássy Gyula gróf (éljen Andrássy, erre percekig tartó zúgás következik, majd : le vele !) velem szemben felhozott, a hálátlanság vádja. Azt mondja, hogy exponálta magát érettem, hogy ő volt az, aki a Teleky kormány távozását sürgette. Megegyeztünk Andrássyval abban, az alakban, amely a kormánynak alakult és politikájának zsinórmértékéül fog szolgálni és hogy a királykérdést nem bolygatjuk és hogy puccsot a kormánynak nem szabad megtűrnie, viszont detronizációhoz sem fog hozzájárulni. S ezt az alapot becsülettel betartottam. 1921 évi október 20-ig betartottam még pécsi beszédemben is. És akkor, amikor én pécsi beszédemet mondottam, gróf Andrássy Gyula útban volt Sopron felé, hogy fegyveres erővel térjen vissza az ország szívébe. A megegyezést tehát nem én szegtem meg. Nevetséges vád, hogy forradalmi térre léptünk és hogy az 1921. évi 47. tc. forradalmi alapon áll. (Felkiáltások : nem igaz, ez a nemzeti alap.) Ha ez igaz, akkor Andrássy is forradalmi alapon áll. Ezt én nem mondtam még sehol, de azokra a vádakra, amelyekkel a kormányt .Heti, napról-napra, megmondom, hogy Tihanyban az országnak igen magas dignitáriusa gróf Andrássy Gyula úgy nyilatkozott a detronizációról, hogy az elkerülhetetlen és ő a maga részéről elkerülhetetlennek tartja. Ezután Bethlen István foglalkozott azzal a váddal, amelyet Andrássy han-