Pécsi Lapok, 1922. március-június (1. évfolyam, 1-97. szám)

1922-05-16 / 62. szám

SZERKESZTŐSÉG­IKIADÓHIVATAL: MUNKÁCSY MIHÁLY- I .. I ELŐFIZETÉSI ÁRAK HÁZHOZ SZÁLLÍTVA VAGY POSTÁN, UTCA 10. SZÁM. • KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP EGÉSZ ÉVRE 500 K, FÉL ÉVRE 250 K, NEGYED­­ÉVRE 130 K, SZERKESZTŐSÉGI TEL. 109. * KIADÓHIVATALI TEL. 27. I­I EGY HÓRA 45 KORONA. HIRDETÉS DÍJSZABÁS SZERINT. Bethlen gróf körútja, Budapest, május 14. (MTI.) Szombat este 10 órakor indult el a miniszterelnök dunántúli útjára, amelyre elkísérték Vass József dr. kultuszminiszter, Hegyeshalmy Lajos kereskedelmi miniszter, Ra­­kovszky Iván dr., a kőszegi választókerület kép­viselőjelöltje, Simonyi-Semadam Sándor, Eckhardt Tibor sajtófőnök és mások. A miniszterelnök különvonata vasárnap reggel fél nyolckor futott be a celldömölki pályaudvarra, ahol Maróthy László dr. főispán, Herbst Béla al­ispán, Gyömörey György nemzetgyűlési képviselő­­jelölt, Jándy Bernardin dr. celldömölki apát, Szakáll László üzletvezető és a pártvezetésig küldöttsége fogadták. A miniszterelnököt Radó Gyula dr. cell­dömölki egységes párti elnök üdvözölte, majd Tóth Istvánná a celldömölki asszonyok hevében, Bagáry Margit a protestáns nők egylete nevében virágcsokrot nyújtott át a miniszterelnöknek, azután Závorszky Sándorné a protestáns nőegylet nevében üdvözölte a miniszterelnököt és Isten bőséges áldását kívánta munkájára, amely egy boldogabb jövő felé vezet. Simon Sándor bíró a város nevében köszöntötte a miniszterelnököt. Az üdvözlések után a miniszter­­elnök és kísérete hosszú kocsisorban a polgárok sor­fala között a városházára hajtatott, ahol fél 9 órakor vette, kezdetét a népgyűlés. Radó Gyula dr. megnyitó szavai után Gyömörey György emelkedett szólásra és visszautasította az ellenjelölteknek ellene és a kormány ellen felhozott vádjait és tiltakozott az ellen, hogy az ellenzék a felekezeti béke megzavarására törekszik. Ezután Beth­len István gróf miniszterelnök emelkedett szólásra és többek között ezeket mondotta : Az egységes párt független erős Magyarországot akar nemzeti királysággal, továbbá szociális és fele­kezeti békét keresztény nemzeti demokráciával a pártoskodás kiküszöbölésével és erős kormányt akar, amely a nemzetet kell, hogy vezesse. Független Ma­gyarországot akarunk. Nem akarunk semmiféle köz­jogi kapcsolatot, semmiféle más állammal. Négyszáz éven túl tartó közjogi kapcsolatokat megszüntettük, elég volt belőlük. Elérkeztünk oda, hogy ez a nemzet független lett és ezt a függetlenséget meg is akarjuk tartani. Nemzeti királyságot akarunk, de a királyság kérdését nem oldhatjuk meg. Nem nyúlhatunk hoz­zá mindaddig,­amíg ezt a kérdést ellenségeinktől füg­getlenül el nem intézhetjük. A nemzetet a romlásba a szociális torzsalkodás és a­z osztályok elleni harc vitte. Ezért a harcnak véget kell vetni. Felekezeti békét akarunk, mert az az utolsó kincsünk, ami megmaradt és botor kezek azok, amelyek a felekezeti békéhez hozzányúlnak. Vád ellenünk az, hogy Magyarország­nak protestáns kormánya van, amely királyt akar a nemzet nyakára ültetni. Nincs protestáns kormány, csak magyar. Nincs felekezeti állam, csak nemzeti, amely nem akar semmiféle protestáns királyt a nemzet nyakára ültetni. Mi protestánsok tudjuk, hogy­­ mivel tartozunk a nemzet katholikus többségének. Beszédének további folyamán kifejtette, hogy meg kell reformálni az alkotmányos intézményeket, meg kellett alkotni a főrendiház reformját, meg kell szűnni annak az időnek, amikor születési előjogok alapján hoznak törvényt, gondoskodni kell arról, hogy a főrendiházban a magyar kultúrának vezető szerepet vivő tagjai részt vehessenek a kormányzásban. Arra kell törekedni, hogy minden társadalmi osztály megfelelő képviseletet nyerjen a törvényhozó, városi és községi bizottságbanak. Ezután a miniszterelnök a földreform kérdéséről szólott. Ennek keresztülvitele a jelenlegi kormány és a következő nemzetgyűlés feladata. A földreform­törvénnyel a földnélkülieket akarjuk földhöz juttatni. De nemcsak föld, hanem munka is kell a népnek. A kormánynak gondoskodni kell és fog is gondoskodni kellő beruházásokról, hogy a nép megfelelő munka­­alkalmat találjon. A miniszterelnök beszédét a leg­nagyobb tetszéssel és éljenzéssel fogadta a közönség. Ezután Vass József kultuszminiszter a kibékülés politikáját fejtette ki nagyszámú közönség előtt. A választási küzdelembe egynéhány kérdést visznek be, amelyek elválasztják a magyarságot. Ilyen kérdés a királykérdés, másik pedig a felekezeti kérdés. Ta­núja vagyok annak, — mondotta az utóbbi kérdést fejtegetve — hogy katholikus vidékeken azt mondják, hogy a kormány protestáns és protestáns politikát akar, egész politikája katholikus­ellenes. Más vidéke­ken pedig azzal vádolják a kormányt, hogy nem keresztény, hanem liberális, nemzetietlen. Méltóz­­tatnak látni — mond­ta — mily vakmerő és lelki­­ismeretlen játék ez az ország érdekei ellen. Ebből csak az országnak származik baja. Az ország az, amelynek érdekeit szem előtt kell tartani. Nem az a fontos, hogy valaki miniszter-e, vagy nem miniszter. A miniszt­érium­ban, kabinetben kétszer annyi katholikus van, mint protestáns. Az egész kabinet politikájában fő cél a keresztény magyarság védelme, a dolgozni akaró, be­csületes magyar polgárság megvédése. Ez a helyes út amelyen minden kormánynak haladnia kell. Ezután Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi miniszter a választók figyelmébe ajánlotta Gyömörey György képviselőjelöltet, ami után a miniszterelnök kíséretével a pályaudvarra hajtatott és 11 órakor Kőszegen Jambrics Lajos polgárm­ester és Weöresy István nagybirtokos vezetésével nagyszámú közön­ség fogadta a miniszterelnököt és kíséretét. A mi­niszterelnök megköszönte az üdvözléseket, azután kíséretével az ünneplő közönség sorfala között a gyűlés színhelyére hajtatott. A miniszterelnök Isten hozott felirású diadalkapun hajtatott át a városháza előtti nagy térre. 11 órakor Weöres István a kőszegi egységes párt elnöke megnyitotta az ülést. A meg­nyitás után Rakovszky Iván dr., a város képviselő­­jelöltje több ezer főnyi közönség hosszantartó éljen­zése közben fejtette ki programmját. Ebben az ország­ban, mint keresztény más politika nem lehet. Itt nincs fokozat, itt nincs keresztényebb és legkeresz­tényebb politika. Ha valaki azt mondja, hogy az ő politikája keresztényebb, aki a vallások közt különb­séget tesz, az csak azt mondja, hogy nem kere­stény­­ség a hangoztatott kereszténysége. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után a miniszter­­elnök emelkedett szólásra. A közönség lelkesen meg­éljenezte, amelybe a németajkú lakosság részéről hadi kiáltás is vegyült bele. Ezer éves múltúnk­­— mondotta — rövid néhány hónap alatt összeomlott. Ezt az országot ötletekkel, puccsokkal talpraállítani nem lehet. Mi a becsületes munka és béke politikáját hirdetjük. Sok éveken át küzdöttünk önálló hadseregért, önálló vámterületért, nemzeti jegybankért és önálló külpolitikáért. Mindez egy nap alatt ölünkbe hullott. Van nemzeti hadsere­günk, de az le van szerelve, van önálló pénzintézetünk, de nincs ho­zzá pénz, van önálló vámterületünk, de nincs hozzá területünk. Hogy ezeket a vívmányokat értékessé tehessük, ehhez az egész polgárság becsü­letes munkája szükséges. Az egységes párt társadalmi békét akar, legyen vége az osztályharcnak. Én kezet fogtam a kisgazdákkal, mert ez a társadalom olyan széles rétege ennek a nemzetnek és olyan hazafias, hogy a Vele való együttműködés alapot fog nyújtani egy erős parlamenti kormányzáshoz. A trianoni béke nem utolsó szó, eljön az idő, amikor szebb napokat érhetünk. Ez azonban a nemzettől függ. A miniszterelnök nagy tetszéssel fogadott be­széde után Patacsi Dénes, volt nemzetgyűlési kép­viselő, államtitkár, mondott rövid beszédet. Utána Szabó Ernő földbirtokos a választók figyelmébe ajánlotta Rakovszky Ivánt. Ezután Bethlen István a városházára bankettre ment,ahol Szabó Ernő üdvö­zölte és köszöntötte fel Bethlen Istvánt, aki válaszá­ban többek között a következőket mondotta : Ez a választás sokkal fontosabb, mint hinnék, mert nem normális időket élünk. Ezt az országot csak egységes kormányzó párt képes a fenyegető bajoktól megmenteni. Egyesítse Kőszeg társadalma erejét, dolgozzon együtt és kövesse azt a célt, amely a nem­zet megmentésére vezet. Rakovszky programmbeszéde után a miniszterelnök a pályaudvarra hajtatott és Szombathelyre utazot. A bankett tovább folytatódott. A banketten többek között Simonyi-Semadam Sán­dor volt miniszterelnök is szólásra emelkedett és a királykérdésről beszélt. A királyi család nem nyomorog, mint a legitimisták állítják. A királyi család körülbelül ötmillió svájci frankot érő ékszert értékesített. Andrássyék sok pénzt propagandára költöttek. Ezt maga An­­drássy is elismerte. Simonyi-Semadam Sándor végül összetartásra és egységre hívta fel a jelenvoltakat. Eckhardt Tibor sajtófőnök szintén a királykérdést fejtegette, amely az országot két táborba csoporto­sította, a legitimisták és a szabadkirály választók táborába. Hosszasan foglalkozott ezután a legitimiz­mus és a szabadkirály választás kérdésének lénye­gével. Lelkes éljenzéssel fogadott pohárköszöntő után Simonyi-Semadam Sándor, Eckhardt Tibor sajtó­főnök és Patacsi Dénes autóba ültek és Szombathelyre indultak. A miniszterelnök vonata délután három órakor futott be a szombathelyi pályaudvarra, ahol nagy közönség gyűlt össze a fogadására. A vármegye nevében Maróthy László, a Hegyeshalm­i párt nevében pedig Németh Gyula dr. pártelnök üdvözölte a mi­niszterelnököt. A miniszterelnök ezután kíséretével hosszú sorfal között a városházára hajtatott, ahol Herbst alispán és Joódy Endre két­ rendőrtanácsos és a vármegyei tisztviselő kar tisztelgését fogadta. Bethlen ezután Hegyeshalmy Lajossal és többekkel a kultúrházba hajtatott, ahol az egybegyűlt választók szűnni nem akaró éljenzéssel fogadták őket. Hegyeshalmy mi­niszter beszédében rámutatott az ország jelenlegi súlyos helyzetére, ő támogatja a miniszterelnököt, mert meggyőződése, hogy ő az egyedüli államférfia, aki az országot ebből a súlyos helyzetéből ki tudja vezetni. Programmját már két ízben részletesen kifejtette, azért nem tért ki részletekre. Beszédében megemlítette, hogy a kormány minden igyekezete azon volt és lesz, hogy a közalkalmazottak rendkívül súlyos helyzetén segítsen. Hegyeshalmy zajos tetszéssel fogadott beszéde után lelkes taps közepette Bethlen István emelkedett szólásra. A választási küzdelem alatt már több ízben kifejtettem a kormány programmját, azonban az elle­nzék részéről mind a mai napig programmot nem hallottam. Hallottam vádakat, személyes támadá­sokat, csak komoly programmot nem hallottam. (Úgy van.) Pedig az ország tudja már és tudnia kell, hogyha az ellenzéknek többsége lesz, mi lesz a valódi programmja. (Puccs.) Azt mondják, hogy a drága­ságnak az az oka, hogy a kormány helyreállította a szabadforgalmat. Bocsánatot kérek, a mai viszo­nyok között egy kormány sem vállalkozna arra, hogy újból rekviráljon, maximáljon. A tisztviselők hely­zete a mai viszonyok között nem maradhat így meg semmi körülmények között. A napokban megjelenik egy rendelet, amelyben a kormány fel­emeli a tisztviselők fizetését majdnem annyira, ameny­­nyire azt a KANSz követelte. Hangoztatják, hogy nincs jogrend, hogy azokért a sajnálatos bűncselek­ményekért, amelyek a közrendet zavarták, a kor­mány volna felelős és nem oka ezeknek. Becsület­szavammal állítom, hogy a kormány minden bűn­cselekménnyel szemben, férfias eréllyel járt el és fog eljárni. Azok az urak, akik a kormánynak ezt a szemrehányást teszik, jobb és baloldalról, osztály és felekezet elleni izgatást végeznek. Az izgatás az oka annak, hogy a közhangulat nem nyugodott meg és bűncselekmények vannak. Előidézik ezt még azzal, hogy az ország békéjét időszerűtlen kérdések felmerü­lésével bontják meg. Itt puccsra gondolok (halljuk). E kérdésből kifolyólag országszerte nagy agitáció folyik. Az első vád, amelyet Andrássy Gyula gróf (éljen Andrássy, erre percekig tartó zúgás következik, majd : le vele !) velem szemben felhozott, a hálátlan­ság vádja. Azt mondja, hogy exponálta magát éret­tem, hogy ő volt az, aki a Teleky kormány távozását sürgette. Megegyeztünk Andrássyval abban, az alak­ban, amely a kormánynak alakult és politikájának zsinórmértékéül fog szolgálni és hogy a királykérdést nem bolygatjuk és hogy puccsot a kormánynak nem szabad megtűrnie, viszont detronizációhoz sem fog hozzájárulni. S ezt az alapot becsülettel betartottam. 1921 évi október 20-ig betartottam még pécsi beszé­demben is. És akkor, amikor én pécsi beszédemet mon­dottam, gróf Andrássy Gyula útban volt Sopron felé, hogy fegyveres erővel térjen vissza az ország szívébe. A megegyezést tehát nem én szegtem meg. Nevetséges vád, hogy forradalmi térre léptünk és hogy az 1921. évi 47. tc. forradalmi alapon áll. (Fel­kiáltások : nem igaz, ez a nemzeti alap.) Ha ez igaz, akkor Andrássy is forradalmi alapon áll. Ezt én nem mondtam még sehol, de azokra a vádakra, amelyek­kel a kormányt .Heti, napról-napra, megmondom, hogy Tihanyban az országnak igen magas dignitáriusa gróf Andrássy Gyula úgy nyilatkozott a detronizá­­cióról, hogy az elkerülhetetlen és ő a maga részéről elkerülhetetlennek tartja. Ezután Bethlen István foglalkozott azzal a váddal, amelyet Andrássy han-

Next