Pécsi Lapok, 1922. október-december (1. évfolyam, 175-249. szám)

1922-12-07 / 231. szám

I évfolyam. 231. szám. cím­es mém ára 8 koráné . Csütörtök, 1922. december 7. Iliim llll■■,^)■l^ iiiitiw SZERKESZTŐSÉGes KIADÓHIVATAL: MUNKÁCSY MIHÁLY­­UTCA 10. SZÁM. . KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA. SZERKESZTŐSÉGI TEL.. 109. . KIADÓHIVATALI TEL. 27. n—ot«­an———I mmmmmmmmmmmmmmmmm FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP —mb———8mstggmmwmmmwumaam 111 11 11 t, nmn­nn­ni írni­n ELŐFIZETÉSI ÁRAK HÁZHOZ SZÁLLÍTVA VAGY POSTÁN , EGÉSZ ÉVRE 1800 K, FÉLÉVRE 900 K, NEGYED ÉVRE 450 K, EGY HÓRA 150 KORONA. HIRDETÉS DÍJSZABÁS SZERINT. k tisztességesen versenyről szóló törvény­­javaslatot elfogadták. A nemzetgyűlés szerdai ülése. Budapest, dec. 6. A nemzetgyűlés mai ülését fél 11 óra után nyitotta meg Szeitovszky Béla elnök. Naubauer Ferenc, a drága­sági bizottság előadója beterjeszti a bizottság jelentését a tisztellátás tár­gyában. Ezután az indítvány és interpellációs köny­vet olvassák fel. Húsznál több interpellációt jegyez-­­­tek be, amelyekre legkésőbb 1 órakor térnek át. Rakovszky belügyminiszter ezután benyújtja a köz­rend fokozottabb biztosításáról szóló törvényjavas­latot, majd Valkó kereskedelemügyi miniszter a budapesti egyesített városi és villamosvasút jog­viszonyainak szabályozásáról szóló törvényjavas­latot terjeszti be. A kereskedelemügyi miniszter be­terjeszti a háború esetére szóló kivételes hatalom alapján kibocsátott rendeleteknek hatályuk vesztése következ­tében az ipar és kereskedelem körében szükségessé vált rendelkezésekről szóló törvény­javaslatot. A tisztesség­telen versenyről szóló törvényjavaslatot harmad­szori olvasásban is elfogadja a Ház, ugyancsak el­fogadja a harmadszori olvasásban a szeszadóra vo­natkozó némely törvényes rendelkezés módosításáról szóló törvényjavaslatot is. Ezután a közadók kezelé­séről szóló törvényjavaslat általános tárgyalására térnek át. Gaál Gaszton: A törvényjavaslatot elfogadja, mert megfelel feladatának. A javaslat részletes tagla­lása során helyteleníti, hogy a pénz­ügyigaz­gat­óság az adózót megidézheti. Oly irányban szeretné m­ódo­­sítani a javaslatot, hogy az adózó csak a saját köz­sége házára lehessen megidézve. Helytelennek tartja a 16. szakasz intézkedését, amely szerint az adóköve­teléseket a községen is be lehet hajtani. A 86. sza­kasznál kifogásolja, hogy intézményessé teszik a borravaló rendszert és az ügynöki ügykörbe vonják a tisztviselőket .Csupán annyi tisztviselőt kell meg­tartani, mint amennyire okvetlenül szükség van. Csak szakembereket kell megtartani. Kifogásolja, hogy a tisztviselők helyet taglalnak a vállalatok igaz­­gatósági tagságában. Gráf a javaslatot elfogadja. György Imre kifogásolja, hogy a javaslat egész, csomó magánadót a közadók közé soroz. A törvény­javaslatnak elsősorban az iránt kellene intézkedni, hogy gyors legyen az adókivetés, mert ma is előfor­duln­ak esetek, hogy három, négy évre visszamenőleg vetik ki az adót. A javaslatot nem fogadja el. Saly Endre kéri a kormányt, vegye a javaslatot revízió alá, módosítsa mindazokat a tételeket, ame­lyeket kifogás tárgyává tettek, úgy, hogy a javaslat a mindennapi élettel összhangban legyen. A javas­latot nem fogadja el. Kállay Tibor: Bejelentette annak idején, hogy az egyenes a­dózás terén gyökeres reformot tervez. Mióta megszűnt a román megszállás és berendezked­tünk új állami létünkre, az adóigazgatóságok és adóhivat­alnökök országszerte azon törvények végre­hajtásával foglalkoznak, amelyeket a nyáron alkot­tunk. Szépen halad előre a földadó is. Gaál Gaszton szerint zaklatás az adózókat a pénzügyigazgatóság elé idézni. Hajlandó olyan módosítást bevenni, amely kimondja, hogy az illető fizetőt az illető községhez idézzék meg. Későbbi törvény fog intézkedni abban az irányban, hogy a községi jegyzők községi közegek maradnak-e, vagy államiak, mert e téren lehetséges a változtatás. Igyekezni fogok a felhozott észrevéte­leket és kifogásokat megfontolás tárgyává tenni és megfelelő paragrafusokkal intézkedni. Kéri a javaslat­nak általánosságban és részleteiben való elfogadását. Hadh­ázy Zsigmond, a közigazgatási bizottság előadója beterjeszti a bizottság jelentését,a soproni ■népszavazás emlékének törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslatot és kéri a sürgősség kimondását. A Ház hozzájárul. Elnök ezután napirendi indítványt tesz, amely szerint a legközelebbi ülés holnap délelőtt 10 órakor lesz. Mielőtt áttérnének az interpellációkra, eln­ök 20 percre felfüggeszti az ülést. Szabó József a pénzügyminiszterhez intézi in­terpellációját. Interpellációjában kérdi a pénzügy­minisztert, van-e tudomása arról, hogy a bányatár­sulatok állítólag a kormánnyal a szociáldemokrata szakszervezeteknek létrejött megegyezése alapján bizonyos időtartamra összesen 128 órai munkabért egy a szociáldemokrata párt szakszervezete által építendő bányászot bhen cél­jaira visszatartanak, amely otthonban a szociáldemokrata eszmék szerint veze­tik a munkásságot. Hajlandó-e a pénzügyminiszter a szénkormánybiztosság által erre vonatkozólag ki­adott rendeletét azonna­l hatályon kívül helyezni és a levonásba hozott munkabérek visszatérítésére kö­telezni. Payer Károly személyes kérdésben szólal fel. Reflektál Szabó József egyes kijelentéseire. Szabó Jó­zsef visszautasítja Payern­ek azt a vádját, mintha nem értene a bányászügyekhez. En­gedélyt kér a Háztól, hogy a személyes felszólalás keretén kiind­elő dolgokra is kiterjeszkedh­essék. A Ház megadja, Szabó erre elmondja Payer egész szereplését a kommunizmus alatt és rámutat arra, hogy Bartha Gyula titkár társát, aki a bányászszö­vetség megalakulása óta titkára volt, kitúrta csak azért, mert irigyelte a­ munkások közti népszerűségét és attól félt, hogy visszatérése után nem foglalhatja el azt a helyet a bányászszervezetben, mint azelőtt. Payer személyes kérdésben szólal fel és visszautasítja Szabó József vádjait. Rassay Károly személyes kérdésben szóla­l fel. Kijelenti, hogy államtitkársága előtt politikai okok miatt nem szüntették be a bírói eljárásokat. Bogya János visszapillantást vet a forradalomra és rámutat arra, hogy a forradalmat hamis jelszavak­ká indították meg ál­ apostolok. Ellenségeink szo­ciális téren kezdték ki országunkat a világháború alatt és most is ezzel akarnak bennünket ártalmat­lanná tenni. A kisantant át­vette a modern diplomácia fegyverét, forradalmasítani akarja Magyarországot. Ennek a politikának is vannak exporátusai. Jól tudjuk, kik a felelősek a forradalomért és különösen a nagy nyomorért. A mai köznyomorért a szélső­bal­oldal a felelős, amely letéteményese Károlyi és a szociáldemokrata párt politikáján­ak. Kérdi az igaz­­ságügymin­isztert, hajlandó-e intézkedéseket tenni Magya­rország forradalmmosítása ellen, hajlan­dó-e a hazaárulásról szóló törvény hézagait pótolni, gon­doskodni az 1921. évi III. tc. szigorú alkalmazásáról. Az interpellációt kiadják az igazságügyminiszternek. Horváth Zoltán, Rassay Károly, Ulain Ferenc és Patacsy Dénes személyes kérdésben szólalnak fel. R­assay kéri a Házat, küldjenek ki pártközi parlamenti bizottságot az ellene elhangzott vádak megvizsgá­lására. Elnök kijelenti, hogy e felett nincs módjában a Háznak határozni, ellenben a házszabályok meg­adják a jogot, hogy bármely képviselő indítványt ter­jesszen b­e ebben az irányban. Bartos Andor, Alföldy Béla, Drózdy Győző inter­pellációjul­­­t törlik. Kelly Anna, Rassay Károly és Dénes I­­ván két interpellációjának elhalasztását kéri. A Ház a halasztást megadja. Szabó József a kereskedelmi miniszterhez intéz interpellációt az államva­súti gépgyári munkások bére ügyében. Az interpellációt ki­adják a kereskedelmi miniszternek. Létay Ernő ter­jeszt be ezután interpellációt Med­­nyárszky Henrik magyar állampolgár ügyében, aki Bécsb­e költözött 1911-ben. Ez év júliusában családi okok miatt Budapestre jött és közben bécsi lakása ellen megindították a rekvirálási eljárást. Az inter­­pellációt kiadják a külügyminiszternek. Drózdy Győző interpellációjának törlését kéri, mivel a népjóléti miniszter megnyugtató választ adott. Pickter Emil interpellációjának elhalasztását kéri, amihez a Ház hozzájárul. Kiss Menyhért Szervó Fülöp polgári iskolai tanár politikai üldöztetés­e miatt interpellál a kultusz­miniszterhez. Az interpellációt kiadják a kultusz­­minisztern­e­k. Csizmadia Sándor interpellációjának elhalasztását kéri. A Ház hozzájárul. Több interpellá­ció hiányában elnök az ülést 1 27 órakor berekeszti. A Lusitania hadiszert szállított. Berlin, dec. 6. Newyorkból jelentik. Malone, aki 1915-ben a newyorki­ kikötő felügyelője volt, a Newyork World hasábjain hivatalos okmányokat közöl, amelyekből kiderül, hogy a Lusitania, amikor 1915 június 4-én Newyorkból útrakelt, titokban nagy­mennyiségű hadianyagot vitt magával. Ezek az adatok beigazolják, hogy Németország jogosan járt el, amikor az aktív hadiszolgálatban álló hajót látta a Lusitá­­niában. — — — Az antant új követelésekkel lép föl. Budapest, dec. 6. Parisból jelentik Berlinen át . A nagykövetek tanácsa ma délelőtt a párisi magyar követségnek jegyzéket adott át, amely azt kívánja a magyar kormánytól, hogy mondjon le arról a jogáról, amely ét a trianoni szerződés vonatkozó paragrafusa szerint a katonai ellenőrzés tekintetében megilleti. A trianoni szerződés említett szakasza ugyanis úgy intézkedik, hogy amint a katonai ellenőrző bizottság Magyarországon nangását befejezte, a nagyköve­tek tanácsának további intézkedésére feloszlik. A jegyzék most a békeszerződés eme szakaszát módosítani kívánja, hogy Magyarország lemondván jogairól, fogadja el a nagyköveti tanács által kiküldött kisebb garancia bizottság állandó ellenőrzését, amely Bécsben székel s Magyarország, Ausztria és Bulgária fegyveres erejét ellenőrizne egyszerre. A párisi jelentésre vonatkozólag a magyar hon­védelmi minisztérium kijelentette, hogy a bizottság átszervezéséről eddig még semmiféle hírt nem ka­­­pott. Azonban jól értesült forrásból megtudta, hogy valóban megindultak a diplomáciai tárgyalások ebben az­ irányban és amennyiben a magyar kormány az újabb feltételt elfogadná, a budapesti katonai ellen­őrző bizottság azonnal felosztana és nyomban meg­alakulna az új bécsi garancia bizotság. Újabb határkiigazítások Nyugat- Magyarországon. Bécs, dec. 6.(MTI.) Az Amtliche Nachrichtenstelle jelenti : Az osztrák kormány 1922 december 2-án a magyar kormánnyal a két államnak a nemzetközi határmegállapító bizottságába kiküldött delegátusa közvetítésével egyezményt kötött, amelynek értel­mében a népszövetség döntésével Magyarországnak odaítélt, de német lakosságú Lébény, Rőtfalva köz­ségek Ausztriának jutnak. Ausztria ezért kártérítésül átengedi Magyarországnak Ólmod községet, valamint Szentpéterfa köz­ség egy részét, amelynek lakossága majdnem kizárólag l­­orvót. Ennek a kompenzációs egyezménynek keretében Ausztria javára Füles és Bocsmánd községeknél határkiigazítások történnek, a­melyeknek fejében Ausztria megígérte a határ meg­változtatását Szentgotthárd város közelében. Az egyezmény számára, amelyet a soproni nemzetközi határmegállapító bizottság jóváhagyott, még meg kell szerezni a népszövetség formális jóváhagyását is, mivel olyan részekről van szó, amelyekre nézve a népszövetség még ez év szeptember havában dön­tést hozott. --------­ Németország az antant legfontosabb kérdése. London, dec. 5. A Times párisi levelezője szerint Franciaország a brüsseli konferenciát hiábavalónak tartja, ha előbb Londonban nem történik megállapo­dás ama döntés tekintetében, amelyet most Fran­ciország a legsürgősebbnek tart. A kérdések az angol levelező szerint a következőek : 1. A német adóságok végösszegének megállapítása. 2. A fiz­etés módja. 3. Németország részéről fizetendő összeg fel­osztása az antant államai között. 4. Az antanthatal­mak egymás közötti adóságainak ideiglenes meg­szüntetése. 5. Németország pénzügyi egyensúlyának helyreállítása külföldi ellenőrzés alatt. 6. Németor­szágnak nyújtandó nemzetközi kölcsön. 7. Mi tör­ténjék abban az esetben, ha Németország nem tel­jesíti kötelezettségeit. „A nyers erőszak soha nyersebben meg nem nyilvánult.“ XIII. volt olasz miniszterelnök nyílt levele. Berlin, dec. 6. (MTI.) Nitti, volt olasz miniszter­elnök a Berliner Tagblattban nyílt levelet intézett Clémencauhoz, az Egyesült Államokban tett pro­paganda útja alkalmával. A nyílt levélben többek között a következőket error adja : A versaillesi szerződés és a következő szerződések a legtökéletesebb tagadásai azoknak az elveknek, ame­lyeket Briand 1917 január tizedikén valamennyi szö­vetséges állam nevében az antant vezérelveiként álla­pított meg és amelyeket egy évvel később Wilson elnök békealapul szolgáló 14 pontjában foglalt össze. A nyers erőszak soha nyersebben meg nem nyilvánult. A háború után négy esztendővel­ még mindig megszálló hadsereg áll a Rajnánál, azzal az ürüggyel, hogy garan­­tálja annak a kárpótlásnak a megfizetését, amely annyira lehetetlen ,hogy sohasem fogják megfizethet­ni. A versaillesi­­ szerződésnek — mondja tovább a nyílt levél — nem az a célja, hogy lefegyverezze a császár Németországot és átalakítsa demokrata birodalommá. Valódi célja az, hogy a német nemzetet megfojtsa. A háborúban résztvett majdnem valamennyi kontinentális államnak a valutája tönkrement. Egész Európa kereskedelme mintegy negyven százalékkal csökkent. Ha Amerika hitelt nyújtana, nem kellene attól tartani, hogy a köl­csönök újabb hadseregek, újabb erőszakosságok s újabb önkényes akciók életbeléptetésére fognak szolgálni, önnek meg kellene mondani Amerikában ezt.

Next