Pécsi Lapok, 1922. október-december (1. évfolyam, 175-249. szám)

1922-12-08 / 232. szám

SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: MUNKÁCSY MIHÁLY­ I .. I ELŐFIZETÉSI ÁRAK HÁZHOZ SZÁLLÍTVA VAGY POSTÁN, UTCA 10. SZÁM. . KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA I FEDDETLEN POL­ITIKAI NAPIL­AP I EGÉSZ ÉVRE 1800 K, FÉLÉVRE 900 K, NEGYED ÉVRE 450 K, SZERKESZTŐSÉGI TEL. 109. * KIADÓHIVATALI TEL. 27. | ‘ I EGY HÓRA 150 KORONA. HIRDETÉS DÍJSZABÁS SZERINT. ■híii mim ii mi mm min ni» i Hifii ■■iii'ii iiímiii w imiii fwinrniHiTnrn itw unni iMMiTjWMwamasamwn'MiBTOwaHWHiBMBBHagsg^aaaHsasgKtgtHaaawBi^^ A kereszténység jegyében. Amikor Csonka-Magyarország felelős miniszter­­elnöke egységet hirdet és egységes pártot szervez, amikor vergődő hazánk fenkölt lelkű kormányzójának alap­elve : ,,Csak egymással összefogva tehetjük meg köteles­ségeinket , hogy győzedelmeskedjen a magyar újjá­születés“, akkor van Pécsett egy zártkörű társaság, mely profanizálva hitet és vallást, a legmegvet­en­­dőbb módon ver állandó éket az amúgy is széthúzó magyar társadalom közé csak azért, hogy kormá­nyozható elveit szenzációkba öntve, minél jobban értékesíthesse, no meg hogy a zajveréssel, állandó személyeskedéssel és embervadászattal elterelje ma­gáról a közfigyelmet, mely ha érdemben foglalkozna tisztán anyagias elveivel, méltó megvetést tanúsít­ván, lehetetlenné tenné abban, hogy továbbra is magának vallja Pécs irányítását és dominálását. Azok az erkölcscsőszök, akik a megszállás súlyos ideje alatt a passzivitás kényelmes köpenyébe bur­kolózva titkos utakon terjesztették a legfantasztiku­sabb rémhíreket a vörösként szerepelt, Pécs városá­ról, mellette pedig a legszélsőségesebb kommunista hangon nyilatkoztak meg sajtójukban, pusztán fél­tékenységből kritizálnak oly társadalmi osztályt és oly egyéneket, kik az általuk nagyban hirdetett kerszténységért és magyarságért sokkal többet tettek, mint amennyit ők hirdettek. A gyászos emlékű szocialista rezsimnek itt felej­tett keresztény és fehér mezbe öltöztetett „Hir“-e, a Pécsi Est és az általa megtévesztett „Nép" a leg­utóbbi napokban, hogy üzletszerzésre alapított esté­lyét szenzációkkal tegye vonzóvá, a Pécsi Iparosok Szövetsége működését és a Pécsi Lapok szellemét vette rágalmazó tollára. A válasszal a kedélyek lecsilla­­pultáig vártam, nehogy a replika a heccelődés látsza­tát keltse. Minthogy azonban a becsületességgel és a tisztességes magyar érzéssel össze nem egyeztethető az, hogy az agyonhallgatással a Pécsi Est klikkjének valótlanságai szankcionáltassanak, a támadt közfel­háborodásra kötelezve érzem magam arra, hogy az ismert helyről lanszirozott orvtámadásokat kivéd­jem, a rágalmakat visszautasítsam s felrebbentsem azt a fátyolt, mely mögött oly sok szenny lappang. Zsidónak, destruktívnak, vörösnek, kommunis­tának és strocmannak nevezik a Pécsi Lapok­at azok, kik egzisztenciájukat a zsidóbarátságra alapítják, kik nem restellik a zsidó előfizetők, hirdetők és klien­sek pénzeit felvenni, destruktívnak nevezik azért, mert nem szidja állandóan, azokat a zsidókat, akik­kel a bankok és takarékok igazgatóságában és ban­kettek asztalainál nagyon jól megférnek elv­ testvé­reik és vezetőik,­­ vörösnek, szocialistának mond­ják azok, kik legszélsőségesebb dicsőítői voltak a szovjetnek, a szerintük „legmagasztosabb eszme diadal­ra­­jutásának". Strohmannt kiáltanak azok, akik stroh­­mannjukkal eredményezték azt, hogy annak a szo­cialista pártnak a képviselője vitte el Pécs mandátu­mát, melyet oly keresztényi türelemmel gyűlölnek. Az a felháborító, a Pécsi Est és a tények után abszolúte nem érdeklődő Nép szerint, hogy a Pécsi Lapok­ban egy ízben leközöltem a szociáldemokrata munkáspárt egy gyűlését két sorban, egy más alka­lommal pedig a szociáldemokrata könyvnyomdászok és kereskedelmi alkalmazottak gyűlését három sor­ban, összesen két ízben közölt, hozzánk intézett kérelemre, szociáldemokrata hirdetést a Pécsi La­pok s ezért a vörös szellem már helyre van állítva, kompromittálva van a kisiparosság? Nem akarom azt mondani, hogy a hirdetések multomon kívül kerültek a lapba, ellenkezőleg, kész­séggel elismerem, hogy ezzel sértettem a keresztény olvasóközönség egy részének érzelmeit. De várjon csak részemről bűn a szociáldemokratákkal, mint létező emberekkel foglakozni ? A Pécsi Est jogelőd­jének becsületes volt leközölni Doktor Sándor és Hajdú Gyula hirdetéseit ? A szociáldemokrata nyom­dászok Gutenberg hirdetésének a Dunántúl­ban való leközlése nem volt kompromittáló, avagy a Császár Géza-féle Vörös nyakkendő propagálása ?. Csak a Pécsi Lapok az állandó bűnbak, amelynek szerintük nem szabad egzisztálni, mert elvonja néhány elő­fizetőjét ? Áll,k­tt ki becsülettel a porondra a Pécsi Est és a Nép s mutassák meg azokat a cikkeket, amelyek a kereszténység, a magyarság ellen szólottak, ame­lyekkel a vörös szellem újból helyre lett állítva s amelyekkel rendszeresen lesznek közölve a szociál­demokrata párt közleményei. Atka a magyarnak, hogy olyan egyének akar­nak nálunk közvéleményt csinálni és pálcát törni becsületes szándékú emberek felett, kik ha érdekeik kívánják, egy szemforgatással megfeledkeznek saját hibáikról s azt rákenik másra, akik pillanat alatt meszeltek fehérre legszélsőségesebb szociáldemokratáik , de kiüldöznek a tisztességes keresztény eszme szol- l gáláiéból oly egyéneket, akik nem hajlandók a Pécsi Est front mögötti kártyakeverőinek füttye szerint táncolni.­­ Ha a keresztény eszmék és egység szolgálata feltétlenül megköveteli a személyeskedést, a hajszát, az intrikát és az egyenetlenségek szitását, ám rajta. Bár nem szívesen, segítünk hozzá. A munka könnyű lesz. Csak saját lapjaikat kell végiglapozni, melyek még ma is megvetésért kiáltanak s ügyészt sürgetnek. A felelős. A soproni népszavazás törvénykönyvünkben. — A kivételes rendelkezések pótlása. — Budapest, dec. 7. A nemzetgyűlés mai ülését­­11 órakor nyitotta meg Stestovszky Béla elnök. Jelenti, hogy Bénárd Ágoston és Haller István sürgős inter­pellációra kért és kapott engedélyt. A­z interpellá­cióra a napirend letárgyalása után térnek át. Vass József népjóléti miniszter beterjeszti a kivételes hatalom megszűnésével szükségessé váló nép­jóléti, Bod János a közélelmezési, nagyatádi Szabó­­ István a hatáskörébe tartozó kivételes hatalom megszűntével szükségessé vált rendelkezéseket, nem­különben a gazdasági munkásházak építésének állami támogatásáról szóló, a peronoszpóra és más növény­védőszerek forgalomba hozataláról, a borhamisítás­ról, a paprika és egyéb gyógy- és ipari növények forgalomba hozataláról, a lakosságnak édes tejről való ellátásának biztosításának, a mezőgazdasági kishaszonbérletekről és legelőkről szóló jogviszony szabályozásáról szóló, a mezőgazdasági haszon­bérletekről szóló rendelkezések módosításáról, valamint az erdő és fa­ügyek körében szükséges egyes rendelkezésekről szóló törvényjavaslatokat A törvényjavaslatokat előzetes tárgyalás és jelentés­tétel végett kiadják a bizottságoknak. Daruváry Géza igazságügyminiszter beterjeszti a kivételes ha­talom megszűnésével szükségessé vált igazságügyi rendelkezéseket. Klebenberg Kunó kultuszminiszter beterjeszti a kivételes hatalom megszűnésével szükségessé vált közoktatásügyi rendelkezéseket. Ivádi Béla a pénz­ügyi bizottság előadója beterjeszti a pénzügyi bi­zottság jelentését az indemnitásról szóló törvény­­javaslatról. A javaslatot a bizottság részletei­­is elfogadta. Kéri annak tárgyalására a sürgősség kimondását. A Ház hozzájárult. Ezután áttérnek a soproni népszavazás emlékének törvénybe iktatá­sáról szóló törvényjavaslat tárgyalására. Hadházi­­ Zsigmond előadó ismertette a javaslatot, kéri annak általánosságban és részleteiben való elfogadását. Ostor József szól elsőnek a törvényjavaslathoz. Köszönetet mond a kormánynak, hogy ezt a törvény­javaslatot a nemzetgyűlés elé hozta és Sopron lakos­ságának az állam iránti hűségét a magyar Corpus Jurisban is megörökítette. A javaslatot elfogadja. Csik­a József: Amikor az antant el akarta szakí­tani Nyugatmagyarországot, felébredt a Bocskaiak, Rákóciak és Bethlenek lelke, a nemzeti érzés fel­lángolt az emberekben és illő megemlékezni azokról, akik Nyugatmagyarországért életüket tették koc­kára és a legnagyobb elismerés és hála illeti meg azokat a felkelőket, a­kik Nyugatmagyarországért harcoltak és életüket feláldozták. Úgyis mint Sopron vármegye egyik képviselője, úgyis, mint a keresz­tény szocialista párt tagja, üdvözli a javaslatot és elfogadja. Peidl Gyula készséggel elfogadja a javaslatot. Le­szögezni kívánja azt is, hogy abban a tényben, hogy Sopron Magyarországé marad, oroszlánrésze van a szociáldemokrata pártnak. Bethlen István gróf miniszterelnök: Nem fog azoknak a kontrovers kérdéseknek megvitatásába belemenni, amelyek az utolsó napokban felmerül­tek. A trianoni szerződés azon a gondolaton épült fel, hogy akiknek nem magyar az anyanyelvük, nem ragaszkodnak ehhez a hazához. Hogy a trianoni szerződés ebből a gondolatból indult ki, annak oka egyrészt ellenségeink győzelme, másrészt a rágal­mazó hadjárat, amelyet Magyarország ellen év­tizedek óta folytattak. Ezt a rágalmazó hadjáratot csak kisebb mértékben indították meg ennek a hazának polgárai, nagyobbrészt külföldön szították azok, akik külföldön imperialista célok szolgálatá­ban állottak. Rá kell mutatni arra is, hogy Ausztria egy faktor volt ebben a műveletben és Ausz­tria is lényegesen hozzájárult ahhoz, hogy ezeket a rá­galmakat érvényesítsék. Az az irigység, amellyel Ausztria a mi függetlenségi mozgalmainkat nézte, volt az oka annak, hogy Magyarországon a nemzeti­ségi kérdéseket folyton bolygatta és úgy igyekezett feltüntetni , mintha Magyarországon is oly állapotok uralkodnának, mint Ausztriában. Követeltük a nép­szavazást, de hiába kívántuk az antanttól, hogy ne csak proklamálja a wilsoni elveket, hanem hajtsa is végre azokat. Hiába kértük a népszavazást a tő­lünk elszakított területeken. Végre Sopron kérdése alkalmat adott a népszavazásra és a soproni nép­szavazásnak azért van nagy jelentősége, mert be­bizonyosodott , hogy az a feltevés, amelyből a­ trianoni szerződés kiindult, hamis. A soproni népszavazással meglazult a trianoni szerződésbeli minden morális alapja. Ez a jelentősége a mai napnak és ezt kell ünnepelni, mert csak csekély termeten koncedálták a népszavazást. Igaz Ostor úrnak az a kijelentése, hogy nem volt a népszavazásra kedvezőbb atmosz­féra, mint sokan hiszik. Ne felejtsük el, hogy a nyu­­gatmagyarországi terület évszázadokon át keres­kedelmi és gazdasági kapcsolatban volt Ausztriával. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy az a vonzóerő, amelyek a 70 millió német nemzet egy kis nemzetiségű népre gyakorol, sokkal hatalmasabb, amelyet bár­mely szomszédunk gyakorolhat. Állítom, hogy a legkedvezőtlenebb feltételek ellen­ére is bebizonyo­sodott, hogy a trianoni szerződés morális alapja megdőlt. (Élénk taps.) Ha egy nemzet, amelynek fiai az önfeláldozás iránt hálát mutatni nem tudnak, nem érdemesek arra, hogy fiai önfeláldozók legyenek irántuk. Mi Sopron városának kincseket nem ad­hatunk, mi megcsonkított országgá váltunk, ele egyet igenis adhatunk és ez szivünk egész melege. Sopron bizonyságát adta annak, hogy hazafiassága erősebb volt, mint a trianoni szerződés erőszakos­sága. Kéri a törvényjavaslat elfogadását. (A mi­niszterelnököt a Ház osztatlan tapssal és ovációval ünnepelte.) Az elnök a törvényjavaslatot elfogadottan­k jelenti ki általánosságban. A részletes tárgyalás során a címet hozzászólás nélkül fogadják el, úgyszintén a bevezetést is. Az első szakasznál Kaas Albert stiláris módosítást ajánl. A ,,Hűséget” szó után az ,,örök emlékezetű” szó beiktatását kéri. A miniszterelnök hozzájárul a módosításhoz és a Ház a szakaszt ily értelemben fogadja el. A 2—4. szakaszt hozzászólás nélkül fogadják el. Az elnök jelenti, hogy a Ház a törvény­­javaslatot részleteiben is elfogadta és harmadik ol­vasása iránt a napirendi indítvány során fog javas­latot tenni, majd az ülést 5 percre felfüggeszti. Rupert személyes kérdésben szólal fel. Bogya János felszólalásában azt mondta, hogy ő ébredő vezér és intrazigens politikus volt és hogy az ő be­széde után verték be a devecseri község zsidóinak ablakait. Ezekre a vádakra ki kell jelentenie, hogy a devecseri közönséget érintik. Ami az úgynevezett pogromot illeti, megjegyzi, hogy Bogya János és társainak celldömölki propagandája után a devecseri csőcselék illuminált állapotban néhány zsidó házának ablakait beverte. A helyszínre sietett, de nem volt már rá szükség. Ő a zsidók újból való bántalmazá­sának megkímélése céljából unokaöccse házában megengedte, hogy az éjszakát ott tölthessék. Fel­hozzák ellene, hogy két kommunistát a devecseri

Next