Pécsi Lapok, 1923. január-április (2. évfolyam, 1-97. szám)

1923-03-23 / 67. szám

II. évfolyam. 67. szám Egyes széni éra 10 korona. Péntek, 1923. március 23 SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: MUNKÁCSY MIHÁLY- I - A­Z ELŐFIZETÉSI ÁRAK HÁZHOZ SZÁLLITVA VAGY POSTÁNI UTCA 10. SZÁM. . KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA. I FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP I EGÉSZÉVRE 3000 K, FÉLÉVRE 1500 K, NEGYEDÉVRE 7500, SZERKESZTŐSÉGI TEL. 109. , KIADÓHIVATALI TEL. 27. | _____________| EGY HÓRA 250 KORONA. HIRDETÉS DÍJSZABÁS SZERINT. magyar korona katasztrófái is zuhanása. Magyarország elszomorító tragédiájában ma elér­keztünk oda, hogy a magyar korona külföldi értékelése a zürichi tőzsdén 0,11 centimesre hanyatlott alá, ami már-már koronánk elértéktelenedését jelenti. Pénzügyi nagyságaink, szakembereink álmélkodva állanak meg ezen pénzdevalváció láttára és nem tudjuk annak ma­gyarázatát adni, mert egyszerű börzemanőverről aligha­­ lehet szó! Mint laikusok ítélvén meg a helyzetet, azt kell megállapítanunk, hogy a világpiac csakis utánunk indul, akik magunk oly kevésre becsüljük koronánkat, hogy az őstermelő Magyarországon egy métermázsa búzáért 18—19 ezer koronát, egy szarvasmarháért, lóért egész vagyonokat fizetünk, a röfögő állat ára pedig úgy felszökött, hogy Pécsett m­ár 1340, néhány nap mú­lva 1600 korona a sertészsír kilója, a marhahúsnak 680­0 az ára, egy pár cipő varrásáért 8420, egy férfiruha var­rásáért 14—17 ezer koronát, női ruha varrásáért 18.200 koronáig terjedő összegeket kell fizetni, az a munkás pedig, aki hetenként nem keres 10.000 koronát, a mai beszerzési árak mellett képletek megélni. Ha mi magunk itthon ennyire becsüljük a magyar koronát, miért be­csülje azt többre a nemzetközi pénzpiac, melyet nem vezetnek érzelmi momentumok, hanem csakis a reális tények. Odakint figyelemmel kísérik a mi beszerzési árainkat és a magyar korona vásárló erejének mérlege­lésével állapítják meg koronánk értékét. Láttuk, amikor Zürichben a békeszerződés aláírása óta legmagasabban jegyezték koronánkat, a drágasági hullám nem az importált cikkeket öntötte el, hanem azt, ami nálunk megterem. Amit behozatali vám és bevásár­lási költség, devizakülönbözet nem terhel. Automatice emelkedtek saját termékeink árai jóformán hétről-hétre, amíg a 4 filléres zsemlyéből 14 koronás, a régi 4 filléres­nél jóval kisebb zsemlye lett. Illetékes helyen jobb jövő reményében nem gördítettek akadályokat ezen kielégít­hetetlen kapzsiság által előidézett áremelkedések ellen melyek az életszükségletek minden vonalán hasonló ár­drágítást eredményeztek és miért becsülnék a mi koro­nánkat Zürichben többre, mint becsüli azt a mi termelő­­osztályunk, melyet az áremelkedések terén most már föltartóztatni nem lehetett! Jóformán elérkeztünk az élelmicikkek behozatalára utalt Ausztria és a francia megszállás súlya alatt görnyedő Németország sorsára Ott legalább tudják, miért kellett az osztrák koronának és a német márkának ennyire lerongyolódnia. Ámde nálunk nem találunk más magyarázatot, mint hogy ez válasz a folytonos indokolatlan áremelkedésre, a 70 koronás tejre, az 1000 koronás vajra, a vasat, a posta, dohány és minden más élelmicikk árának elrémítő mérvű emelkedésére, melyért nem kell a szomszédságba menni és mégis ennyire felszökött mindennek az ára. A magyar­­országi indokolatlan áremelkedésre, a korona följavu­­lását célzó, de nálunk csakis annál nagyobb drágulást előidéző kivitelre ma Zürich adott olyan feleletet, hogy attól megremegett minden magyar ember lelke. Minden magyaré, akinek van még valami veszteni valója­ szenved az ország. Ha mégis volnának a párt belső életében, a párt tagjai között lényegben és elvben eltérések, akkor ezek elsimításának egyetlen módja a helyzetnek nyílt színen való tárgyalása lenne. Itt említjük meg, hogy Valkó Lajos kereskedelmi miniszter ma este mintegy 10 képviselő társaságában Bajára utazik. --------­ Wolfnak nincs korm­ányba Utalási szándéka. Budapest, márc. 22. A ma délelőtti ülés folyamán Wolf Károly felkereste Rakovszky Iván belügy­minisztert parlamenti szobájában és szőnyegre hozta előtte az aktuális politikai kérdéseket. Közölte a belügyminiszterrel, hogy ennek a közvetlen bizalmas jellegű beszélgetésnek szükségét érzi, mert az utóbbi napok eseményei különböző kommentárokra adnak alkalmat. Teljesen megbízható helyről nyert in­formációnk szerint a belügyminiszter és Wolff Ká­roly között lefolyt beszélgetést a legbarátságosabb hang jellemezte. Wolff Károly kijelentette, hogy sem neki, sem pártjának sem a hozzá közelállóknak nincs kormánybuktatási szándékuk. Cáfolják a kormánypárt bomlását. Budapest, márc. 22. (MOT.) Egyes politikai körökben olyan hírek terjedtek el, mintha a kor­mánypárt kebelén belül széthúzás volna észlelhető és voltak olyanok, akik ezzel kapcsolatban már kormányválságról és pénzügyminiszteri válságról be­széltek. A kormánypárt egyik igen előkelő tagja a hírekkel kapcsolatban a következőket mondotta: A párt egységesen áll a miniszterelnök mögött, teljes bizalommal politikája iránt. A pártban­­semmiféle nyilatkozat nem történt, hiszen nem volt értekezlet, már­pedig az az egyedüli hely, ahol a félreértések vagy dissonanciák, ha volnának, tisztázhatók, de a magyar közvélemény is meg van győződve arról, hogy Bethlen István gróf személye ma pótolhatatlan, sőt ha kérdést intézünk azokhoz, akik a legerősebben törnek Bethlennel szemben, azok sem tudnak egyet­len egyet sem a magyar közélet férfiai közül, aki Bethlen István gróf helyének elfoglalására alkalmas volna. Szilárd bizalom és gondolkodás azonossága az államfő és a miniszterelnök között is meg van. És a három tényező, vagyis az államfő, a kormány és a törvényhozás többségének egyöntetű gondol­kozása biztosítja azt a nyugodt fejlődést és mind­annak visszaszerzését, amelynek elvesztése miatt Rassay interpellál. Budapest, márc. 22. Rassay Károly a mai ülés megkezdése előtt felkereste Szcitovszky Béla nem­zetgyűlési elnököt és sürgős interpellációra kért engedélyt, amelynek tárgya a ma éjszakai tragikus kimenetelű izgatás és lövöldözés lett volna. A Ház elnöke közölte Rassayval, hogy a miniszterelnök ma délelőtt nem jelenik meg a Házban és inkább holnap adja elő sürgős interpellációját. ___ _ Elítélt németek, Prága, márc. 22. Mint a lapok jelentik, 5 plani németet, akik Plánban egy cseh ünnep alkalmával röpiratokat terjesztettek, hazaárulás bűntettében bű­nösnek mondották ki és azt 14 hónapig terjedő börtönre ítélték. (MTI.) Törvényjavaslat a mezőgazdasági munkabérek szabályozásáról. A nemzetgyűlés mai ülése: Budapest, márc. 22. (MOT.) A nemzetgyűlést­­11 órakor még nem nyitották meg. A képviselők a folyosókon tárgyalták az újabb politikai híreket és ezek közül különösen arról a tanácskozásról esett szó, amelyet a tegnap este folyamán folytatott Göm­bös Gyula lakásán Eckhardt Tiborral, Fáy Gyul­ával, Benárd Ágostonnal és Csilléri Andrással. A mai ülést 3412 órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Az elnöki előterjesztések után Neubauer Ferenc, a pénzügyi bizottság előadója terjesztette be a bizottság j­elentését. Azután áttértek a mező­­gazdasági munkabérek szabályozásáról szóló törvény­­javaslat tárgyalásába, amelyet általánosságban is letárgyaltak. Nagyatádi Szabó : A szociáldemokraták azt mon­dották, hogy a javaslat nem eléggé szolgál­ja az osztály­érdekeket. Kijelenti, hogy a földmivelésügyi minisz­ter nem képviselheti egy osztálynak az érdekeit sem. A törvény minden osztálynak egyforma jogot bizto­sít. Azt is mondották a szociáldemokraták, hogy a bizottságok nem fognak igazságosan ítélkezni. Erre azt mondja, hogy ha a bizottságnak minden egyes tagja szakszervezeti ember volna, akkor is akadna felszólalás. Más oldalról azért, hogy nem igazságosan ítélkeznek- kéri a szociáldemokrata pártot, hogy ne kritizálja eleve és ne rágalmazza a bizottságok működését, hanem inkább jóindulatot tételezzen fel róluk. A munkásság érdekeit szolgálja a javaslat sok tekintetben. Végső fórumként a földmivelésügyi miniszter szerepel, már­pedig ez az összes ügyekben mindig a munkások javára döntött. Mindent elköve­tett a javaslat olyan összeállítására, hogy igazságos ítélet alapja lehessen. A javaslatban gondoskodik arról, hogy a munkások és munkaadó teljesen egyen­jogúak legyenek, azonban ő azt sem tagadja, hogy bármennyire jó is a javaslat, az ítélet mégis a bíróság lelkiismeretétől függ. Ismétli, hogy az eljárásnál a végső fórum a földmivelésügyi minisztérium, annál inkább, mert a munkásság maga is ezt követeli. Kéri a Ház minden tagját, hogy a javaslatot álta­lánosságban és részleteiben fogadják el. Dénes István személyes kérdésijén szólal fel. A földmivelésügyi miniszter azt állítja, róla, hogy kérvényt nyújtott be a földmivelésügyi miniszté­riumba, amelyben valótlan adatokat hoz fel. Ezzel szemben kijelenti, hogy az adatok helyességéért helyt áll. A földmivelésügyi miniszter megállapítja, hogy Dénes Istvánnak a mezőhegyesi szerződtetésekről elmondott adatai nem felelnek meg a valóságnak. Sajnálja, hogy nincs kezében a kimutatás, amellyel igazolhatná Dénes István helytelen állításait. Ki van zárva, hogy a mezőhegyesi uradalomban ilyen álla­potok lennének. Ha a" kimutatás nála lesz, meg fogja cáfolni Dénes állításait. Elnök ezután a vitát berekeszti. Ezután Drózdy Győző határozati javaslata felett döntenek. A Ház Drózdy határozati javaslatát el­veti. A javaslatot ezzel a Ház általánosságban el­fogadta és áttérnek a részletes tárgyalásra. A negye­dik szakasznál Szakács Andor terjeszt elő módosítást. Nagyatádi Szabó István kéri, hogy Szakács Andor módosításának megtárgyalása végett elnök függessze fel az ülést. Elnök 5 percre felfüggeszti az ülést. Bartos János és Zsilinszky Endre személyes kér­désben szólalnak fel. A 7—8. és 9. szakaszt eredeti szövegében fogadják el. Ezzel a törvényjavaslatot részleteiben letárgyalták. Harmadszori olvasás iránt napirend során tesz az elnök indítványt. Usetty Ferenc a gazdasági bizottság előadója beterjeszti a bizottság jelentését az 1922—23. évi túlkiadásokról. A Ház a jelentést elfogadja. A jelen­tés szerint mindazok a képviselők, akik a nemzet­gyűlés, vagy a bizottsági üléseken részt vesznek és jelenlétüket igazolják, illetményeiken felül minden egyes nap ezer korona megjelenési díjat kapnak. Április havától kezdve a Ház ülésein résztvevő kép­viselők az elnöki hivatalban kötelesek jelenlétüket igazolni az ott e célra kitett nlvén. Mindazok a kép­viselők, akik a névsorolvasásnál nincsenek jelen, nem kapnak megjelenési díjat még az esetben sem, ha nevüket felírták az ívre. Elnök ezután napirendi indítványt tesz. A leg­közelebbi ülés március 23-án dé. 10 órakor lesz, mely­nek napirendjén szerepel a gazdasági munkaviszonyt szabályozó törvényjavaslat harmadszori olvasása, a könyvtári ,mentelmi és kivándorlási bizottság jelen­tése.­­ A jegyzőkönyv hitelesítése után az ülés 2 órakor ért véget. MM Az általános kereseti adóról szóló 1922. évi XXIII. t.-c. 23. §. alapján az álta­lános kereseti adó kivetése céljára szolgáló bevallá­sokat folyó évi március hó 21-től április hó 20-ig be kell adni. Ehhez képest bevallást kell beadni a következő jövedelemforr­ásokról: 1. az ország területén akár belföldi, akár kül­földi egyén által önállóan folytatott ipari és keres­kedelmi üzletről; 2. az ország területén akár belföldi, akár kül­földi egyén által folytatott bányaművelésről; 3. az ország területén akár belföldi, akár kül­földi egyén által folytatott bárminő szellemi foglal­kozásról, ha az szolgálati viszonnyal nem kapcsolatos; 4. az ország területén akár belföldi, akár kül­földi egyén által folytatott bármilyen más haszon­­hajt­ó foglalkozásról, amely az 1—3. pontok alatt említett foglalkozások közé nem sorozható; 5. az ország területéről származó járadékokról, tekintet nélkül arra, hogy azokat belföldön, vagy külföldön lakó egyének élvezik-e. A külföldről szár­mazó járadékokról csak abban az esetben kell be­vallást adni, ha azokat az ország területén lakó egyén élvezi ; 6. bevallást kell adni a találmányok és talál­mányi szabadalmak használatáért, valamint a szerző halála után az örökösökre átszállott szerzői jogért (1921 : LXIV . LXIV. t. c.) fizetett díjakról. 7. bevallást kell adni mindazokról a járadék­­szerű visszatérő szolgáltatásokról, amelyeknek telje­sítése törvényesen,bírói ítéleten, vagy szerződéssel megállapított, de nem szolgálati viszonyból eredő kötelezettségen alapul; 8. bevallást kell adni a gyógyszertárak, ipar­üzletek, bányaművek és egyéb — föld- vagy házi­­adó alá nem tartozó — tárgyak vagy jogok haszná­latáért járó haszonbérekről, vagy más szolgálta­tásokról, a bányaműveléshez szükséges beleegye­zésért fizetett ellenszolgáltatásokról, termelési juta­lékokról, valamint általában a szolgalmakért járó haszonvételekről; 9. be kell vallani az­t a jövedelmet, amely az örökbérből, az 1896: XXV. t.-cikkben tárgyalt zsel­lérbirtokok s az ezekhez hasonló természetszerű birto­kok haszonvételéért fizetett évi szolgálmányból (idé­zett törvénycikk 6. §-a), illetve megváltás esetében a váltságtőke kamatából és az efféle — földadó alá nem eső —haszonvételi jogok (örökváltságok) után fizetett évi tartozásoknak a kamatokra eső ré­széből származik ; 10. be kell vallani azt a jövedelmet, amely a földbirtok helyesebb megoszlását szabályozó 1820: XXXVI. t.-c. 61. §-a alapján alkotott járadéktelkek után fizetett járadékokból származik ; 11. bevallást kell adni a külföldi munkaadótól élvezett szolgálati illetményről vagy munkabérről abban az esetben, ha azt nem valamely itteni pénztár illetve­ a külföldi munkaadónak itteni állandó meg­bízottja fizeti ki.

Next