Pécsi Lapok, 1923. január-április (2. évfolyam, 1-97. szám)
1923-03-24 / 68. szám
A nemzetgyűlés megkezdte szünetét. A pécsi kir. főügyész megkeresése. Budapest, március 23. A mai ülést11 órakor nyitotta meg Szeitovszky Béla elnök. Bemutatja Szabolcs vármegye közönségének feliratát október 6-ának nemzeti ünnepé nyilvánítása tárgyában. Jelenti, hogy újabban a Házhoz a következő mentelmi megkeresések érkeztek: Vancák János, Gömbös Gyula, Pakots József, Rupert Rezső és Lingauer Albin ellen. A nemzetgyűlés ezután elfogadta harmadszori olvasásban is a gazdasági munkaviszonyokból felmerülő ügyek szabályozásáról szóló törvényjavaslatot. Héjj Imre a mentelmi bizottság előadója Payer Károly mentelmi ügyét terjeszti be. A pécsi kir. főügyészség a nemzetgyűléshez intézett feliratában Payer Károly mentelmi jogának felfüggesztését kéri az állami és társadalmi rend felforgatására irányuló vétség miatt. Az eljárásra a Pécsi Estnek egyik tudósítása adott okot, amely szerint Payer Károly egy gyűlésen azt mondotta volna, hogy a fehér terror miatt nem tudott Magyarországon tartózkodni és Meltzereket ültettek a munkásság nyakára. A tanúvallomások szerint Payer tényleg használta ezeket a kifejezéseket. Az összefüggés tehát Payer és a bűncselekmény között fennáll. A bizottság nem lát politikai zaklatást fennforogni, azért javasolja, hogy Payer mentelmi jogát függesszék fel. Ezután Rassay Károly szólal fel. Payer mentelmi ügyében kíván szólni. A mentelmi bizottság eddigi jelentésében mindig bent foglaltatott az inkriminált tényálladék, amíg a mostani jelentésből hiányzik. Kéri tehát a nemzetgyűlést, hogy a jelentést formai hibák miatt utalja vissza a mentelmi bizottsághoz, amely terjesszen be új jelentést. Héjj Imre kijelenti, hogy az inkriminált részt valóban nem dolgozta ki, de hogy megnyugvást keltsen, kidolgozza és így terjeszti be a jelentést. A Ház Rassay és az előadó indítványát elfogadja. Héjj Imre ezután Rupert Rezső mentelmi ügyéről terjeszt be -scharte at onj+6 útján elkövetett rágalmazás vétsége miatt kérik ki a Háztól Rupertét. A bizottság politikai bűncselekményt lát fennforogni, tehát a mentelmi jog felfüggesztését nem javasolja. A Ház az előadó jelentést tudomásul veszi. fc.(, üfeHlFifÉÖiSÉPÉil Mikovényi Jenő Klárik Ferenc ellen sajtó útján elkövetett rágalmazás vétsége miatt Kalmár Simon által tett feljelentés ügyében terjeszti be jelentését. A bizottság az inkriminált cikkben rágalmazás tényét látja fennforogni és azért Klárik mentelmi jogának felfüggesztését javasolja. A Ház így határoz. Mikovényi azután Lingauer Albin mentelmi ügyében referál. Szintén sajtó útján elkövetett rágalmazás vétsége címén kérik ki a Háztól. A bizottság bűncselekményt fennforogni nem lát és a mentelmi jog felfüggesztését nem javasolja. A Ház így határoz. Mikovényi ezután nagyatádi Szabó Istvánés Perlaki György ellen Pallaviciny őrgróf által tett feljelentés ügyében terjeszti be jelentését, amely szerint nagyatádi Szabó István és Perlaki György a gyűlési tilalom ellenére népgyűlést tartottak. A bizottság megállapította, hogy a nevezett képviselők megjelentek a dombóvári kerületben és nagyatádi Szabó István valóban beszélt a gyűlésen, de csak annyit mondott, hogy nem lehet beszélni, mert tiltva van. Felszólította az egybegyűlteket, hogy tartsanak ki az elvek mellett és szétosztásra szólította fel őket. A bizottság tehát politikai zaklatást lát fennforogni és ezért a képviselők mentelmi jogának felfüggesztését nem javasolja. Létai Ernő helyesli a mentelmi bizottság határozatát, mégis hozzászól amennyiben kéri, hogy a legális magatartást kövessék a választásokon elkövetett látszólagos visszaéléseknél is. A Ház az előadó javaslata értelmében határoz. Besenyei Zénó: A kivándorlási bizottság jelentését terjeszti be, amit a Ház tudomásul vesz. Putnoky Móric a kérvénybizottság jelentését terjeszti be, amit a Ház tudomásul vesz. Elnök napirendi javaslatot tesz. Javasolja ,hogy a nemzetgyűlés legközelebbi ülését április 10-én délelőtt 11 órakor tartsák és annak napirendjére a gazdasági munkabérekről szóló törvényjavaslatot tűzzék ki. Farkas István és Nagy Emil nem járulnak hozzá a napirendi indítványhoz, Eőry Szabó Dezső az elnök napirendi indítványát fogadja el. Szeitovszky Béla házelnök szavazásra teszi fel a kérdést. A Ház az elnök napirendi indítványát elfogadja. Elnök ezután méltatja id. Andrássy Gyula centennáriuma alkalmából a nagy államférfiú érdekeit és egyéni kiválóságait. Az ülés délután 1 22 órakor ért véget. Mit kívánnak Wolffék? Budapest, márc. 22. A Magyarság írja : Az egységes párt fajvédelmi csoportjának tagjai ma is folytatták tanácskozásaikat, amelynek eredményeképen a nemzetgyűlés ülése alatt Wolff Károly hosszabban tárgyalt Rakovszky belügyminiszterrel. Wolff Károly, mint értesülünk, két konkrét kívánságot terjesztett elő. Úgy tudják, hogy Wolff Károlyék a tőzsde bezárását és a baloldali szélsőséges sajtó megrendszabályozását kívánják. ■I 1501 SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL, MUNKÁCSY MIHÁLYUTCA 10. SZÁM. • KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA. SZERKESZTŐSÉGI TEL. 109. * KIADÓHIVATALI TEL. 27. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP , ELŐFIZETÉSI ÁRAK HÁZHOZ SZÁLLÍTVA VAGY POSTÁN EGÉSZ ÉVRE 3000 K, FÉLÉVRE 1500 K, NEGYEDÉVRE 750 K, EGY HÓRA 250 KORONA. HIRDETÉS DÍJSZABÁS SZERINT. A pénzügyminiszter Budapest, márc. 23. (MOT.) A kormánypárt tagjai az ülés szünete alatt az elnöki fogadóteremben rögtönzött értekezletre gyűltek össze. A kormánypárt tagjainak ugyanis az volt a kívánsága, hogy mielőtt a húsvéti vakációra kerületeikbe szétmennének, a miniszterelnök és a pénzügyminiszter tájékoztassa őket az aktuális pénzügyi és politikai kérdésekről, hogy megfelelően informálhassák választóikat. Az értekezletet Mayer János nyitotta meg, majd Bethlen István gróf miniszterelnök szólt az aktuális helyzetről. Kijelentette a párt tagjainak, hogy a legnagyobb nyugalommal távozhatnak a fővárosból, mert a kormány teljesen ura a helyzetnek, nem fogja tűrni tovább, hogy az utcára vigyék a politikát és ha mégis előfordul, az eddiginél sokkal erélyesebb eszközökkel fog élni. Meggyőzéssel és érvekkel törekszik, mind a jobb, mind a baloldal vezetőit meggyőzni mindkét irányban megbeszéléseket folytatott és mindkét oldalon belátták, hogy sem az államnak, sem nekik maguknak nem érdekük a jelen nehéz viszonyok között a közelmúlt napokban előfordult események megismétlődése. Kállay Tibor pénzügyminiszter ezután rövidesensmertette a pénzügyi helyzetet és rámutatott arra, hogy a korona 10 centimesre való esése, ha a mai a korona eséséről. gazdasági helyzet összehasonlítjuk az 1922. év augusztusában tapasztalt állapottal, amikor a korona időleges 17 centimesre szállt le, nem jelent olyan túlságos visszaesést. Kétség kívül a devizaközpont működésének tulajdonítható, hogy hosszú időn keresztül sikerült fentartani a korona stabilitását és az a körülmény, hogy ez idő szerint jelentékeny esés következett be, a jövőre nézve annál kevésbé adhat nagyobb nyugtalanságra okot, mert bizonyosnak látszik, hogy a mostani nívóval elértük a koronának azt a mélypontját, amely körül az értéke ismét hosszabb időn át állandó marad. Viszonyaink megkezdett rendezése csak a külföldi fizetési mérleg és az államháztartás deficitjének kiküszöbölése útján érhető el. Ennek pedig szükséges előfeltétele az adott viszonyok között a külföldnek megfelelő kölcsön útján való támogatása. A miniszter ezután a hitelviszonyok tekintetében fenálló nehézségekről emlékezett meg és ennek kapcsán a kosztpénz megadóztatása tekintetében teendő intézkedésekről.Szavait azzal a kéréssel fejezte be,hogy az adott nehéz gazdasági helyzetet igyekezzünk nyugalommal és békével eltűrni,mert ez az egyedüli mód arra, hogy tényleges konsolidáció és javulás útjára vezethessük a helyzetet. Véres politikai tüntetés Bukarestben. Budapest, márc. 23. (MOT.) A román alkotmányreformra vonatkozó javaslat tárgyalásánál lefolyt parlamenti események következtében, mint a román szűkszavú jelentésekből már ismeretes, az ellenzék vasárnap Bukarestben nagy tüntelőnépgyűlést rendezett, amelynek végeztével a város belsejébe igyekvő tüntetők és a kivezényelt katonaság közt véres összetűzésre került a sor. A tüntetés előzményeiről és a lefolyt tüntetésről a következő részletek váltak ismeretessé : A kamara szombat esti ülésén, amikor hire terjedt, hogy a kormány betiltotta az utcai felvonulás megtartását, elkeseredetté vált az ellenzéki körök hangulata. Junian képviselő kérdést intézett a belügyminiszterhez, követelve a gyülekezési jog respektálását. Voitojanu tábornok válaszában kijelentette, hogy a kormány kötelessége a közrend megóvása s ezért tiltott el minden tüntetést. Junian felelni akart, de a többség nem engedte, mire óriási kavarodás támadt s a képviselők ökölre mentek és felkeltek ülőhelyeikről. Még az esti órákban több hír terjedt el arról, hogy az ellenzéki vezérek a tilalom ellenére is megtartják a felvonulást. A Dácia helyisége körül már vasárnap hajnalban elhelyezkedett a katonai kordon. A tiltakozó gyűlés reggel 9 órakor kezdődött, amelyen 30.000 ember vett részt. A vezető képviselők megérkezését szűnni nem akaró üdvözléssel fogadták. Vajda Sándor beszédében hangsúlyozta, hogy Bratianu járma következett el, aki a fegyveres erőt tolvajok őrzésére veszi igénybe. A mai ülésen a nép az ellenzék mellett foglalt állást és tiltakozik az ellenzéknek a parlamentből való kiüldözése elején. Lupu felszólalásában kijelentette, hogy a parlamentből kidobálják a parlamenti képviselőket, de élni fognak gyülekezési jogukkal. Ezután Vladosau tábornok olvasott fel tiltakozó javaslatot, amely a Bratianu kormány azonnali eltávolítását követeli, hogy a bekövetkezhető súlyos események elkerülhetők legyenek. Miután a kormány úgy értesült, hogy az ellenzék a s népgyűlés után a kamara elé akar vonulni, a bukaresti lapok jelentése szerint magyar katonákat rendelt a tömeg feloszlatására. A tüntető népgyűlés befejeztével a sokaság a Carol utca és a Calea Viktória felé vette útját, élükön az ellenzék vezetőivel. A katonák parancsot kaptak az előnyomulásra, ennek azonban nem tettek eleget, mivel magyarok lévén, nem értették a vezényszót. A sokaság összeütközött a csapatokkal,amely két óra hosszáig tartott, amelynek folyamán sok sebesülés történt. Az ellenzéki vezérek a házak balkonairól szóltak a tömeghez. Mintegy két órai dulakodás után a tömeg áttörte az első kordont, de a Calea Viktória elején újabb kettős kordon állta útjukat. Itt még véresebb összetűzésre került a sor. A katonák szuronyaikat használták, sok sebesülés történt. Délután öt órakor újabb tüntető tömeg vonult fel a színház térre, akiket a katonai csapatok igyekeztek széjjelszórni. Ekkor újabb összetűzés keletkezett, amelynek során valamelyik katona fegyverének golyója az Epocha szerkesztőjét érte. A csapatok végül szétszórták a tüntetőket. A nemzetpárt klubhelyiségében este a vezérek értekezletet tartottak és elhatározták, hogy a királyi '•"' jelennek meg. Délben ismét hatalmas nép tömrült össze. A parlamenti ülésen jelenlevő elii képviselők a királynak tiltakozást akartak átadani, aki azonban a vadászatról még nem tért vissza. A kormány ezalatt Duca külügyminiszter lakásán tanácskozott. Ezután a belügyminiszter a parlamentbe ment, ahol Vajda Sándor interpellációt intézett hozzá, az utcáknak katonasággal való megszállására vonatkozólag, interpellációjára a belügyminiszter azonban megtagadta a választ. Erre óriási vihar tört ki, az ellenzék ökölre ment a többséggel. Az ülésről a részletes tudósítások még hiányoznak, mert a félhivatalos Orient Radio tudósítóját sem engedték be a parlamentbe. HÍREK A Horthy-inségakció pécsi eredményei. Pénteken délután hat órakor Fischer Ferenc dr. főispán elnöklete mellett ülést tartott a Horthy-inségakció végrehajtó bizottsága. Az ülésen többek között beszámoltak az akció eredményeiről, melyeket itt közlünk. Pécsett a mozgalom céljaira 6.368.492 koronát fizettek be, melyből készpénzsegélyként 2.700.000 koronát utaltak ki az ínséget szenvedőjének. Ezenkívül kiosztottak összesen 2978 mm. tűzifát, még pedig a Szigeti külvárosban 630 személynek 1336 métermázsát, a Budai külvárosban 408 személynek 832 métermázsát, a Belvárosban 171 személynek 507 métermázsát, a Siklósi külvárosban 105 személyünk 302 métermázsát. Kerületenkint a következő eredményekről számolhatunk be : Belváros. Önkéntes adományokból befolyt 3.084.640 K, kivetett adományokból 700.450 K, a kiutalt segélyek összege 185.900 K. Pénzbeli segélyt kapott 155 személy. Tűzifát kapott 168 személy, összesen 508 mm.-t. Kiosztásra került még a beküldött adományokból : 1 mm. búza, 14 méter flanell, 4 pár cipő, 1 öltözet használt férfiruha, 1 használt férfi felöltő, 84 gyermek harisnya, 5 gyermek trikó, 5 férfi kalap, 16 méter barchet, 3 gyermekszoknya, 6 gyermek szvetter, 4 darab gyermek öltöny. Budai külvárosban: Kivetett adományokból befolyt 254.660 K, önkéntes adományokból 84.090 K. Összesen 1074 személyt segélyeztek, mégpedig 740.122 koronával és 832 métermázsa fával. Kiosztásra került beérkezett adományokból : 2 nm. liszt és 4 pár cipő. Siklósi külvárosban: Pénzbeli segélyt kapott 102 személy, 105 személy pedig összesen 302 métermázsa fát. Kiosztásra került : 6 szketter, 3 ing, 1 pár cipő, 1 kabát, 1 mellény, 2 férfi kalap és 1 vászon köppeny. Szigeti külvárosban: Befolyt 544.480 K, pénzsegélyben részesült 524 személy 549.300 koronával, 633 személynek pedig 1336 mm. tűzifát osztottak ki. Beérkezett adományokból kiosztásra került: 40 kg. búza, 930 kg. burgonya (65 személynek), 12 kg. vöröshagyma, 8 kg. zsír és 2 pár cipő. Kedden lesz a városi közgyűlés. A városházán serényen munkálkodnak a március 27-én, kedden délután 4 órakor megtartandó városi közgyűlés tárgysorozatának előkészítésén, mely ezúttal is bő és változatos lesz. A polgármesteri jelentés már ma elkészül s igy a keddi közgyűlésnek semmi akadálya nincsen.• Gazdák gyülekezése. Az alsódunántuli mezőgazdasági kamara vasárnap Kaposvárott tartja meg zászlóbontó nagygyűlését, melyen Nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszter Koós Mihály helyettes államtitkárral vesz részt. Bethlen István gróf miniszterelnöknek e napra tervezett látogatása a miniszterelnök más elfoglaltságára való tekintette elmarad. De ott lesznek a nagysikerű kaposi exportvásárra kiküldve volt minisztériumi főemberek és