Pécsi Lapok, 1923. január-április (2. évfolyam, 1-97. szám)

1923-03-28 / 71. szám

II. évfolyam. 71. szám. Eaves szám­ára 10 Korona. Szerda, 1923. március 28. PÉCSI LAPOK SZERKESZTŐSÉGES KIADÓHIVATAL. MUNKÁCS­Y MIHÁLY­­UTCA 10. SZÁM. * KÉZIRATOKAT N­EM ADUNK VISSZA. SZERKESZTŐSÉGI TEL. 109. A KIADÓHIVATALI TEL. 27. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP ELŐFIZETÉSI ARAK HÁZHOZ SZÁLLÍTVA VAGY POSTÁN; EGÉSZ ÉVRE 3000 K, FÉLÉVRE 1500 K, NEGYEDÉVRE 750 K, EGY HÓRA 250 KORONA. HIRDETÉS DÍJSZABÁS SZERINT. Városi közgyűlés. A pécsi bányaigazgatósággal kötött fontos meg­állapodásoknak a közgyűlés részéről való elintézése, a városi tisztviselők és nyugdíjasok rendkívüli illet­ményének fölemelése és a lakáshivatal sürgetett városításának a közgyűlés részéről való mielőbbi elintézése tette halaszthatatlanná a közgyűlésnek még húsvét előtt való egybehívását, melyre ma dél­után 4 órakor nem tolongtak a bizottsági tagok oly tömegesen, mintha érdekes szenzációkat vártak­­ volna és ilyenekben nem is volt részük az egybe­gyűlteknek. Ámde ismét megállapíthattuk, hogy a pécsinél jobb indulatú, tisztviselőit jobban megbecsülő képviselőtestülete nincsen Csonkamagyarországnak, mert a közgyűlés más érdeket, mint a város javát, nem ismer. Viszont tagadhatatlan, hogy városi tiszt­i­­karunk feladata magaslatán áll és minden tekin­tetben méltó a város közönségének bizalmára. A dunagőzhajózási társulattal létesített egyezség, mely­nek ratifikációja ezen testület központi igazgatósága részéről épen ma érkezett le Pécsre és azon csak igen jelentéktelen módosítást ejtettek, mintaszerű, mind­két fél részéről legnagyobb gondossággal megkon­struált szerződéses mű­, melyről megállapítható, hogy a D. G. H. T. is tiszta helyzetet kíván teremteni és teremtett is és mennyire kielégítette az a pécsi kö­zönséget is, kiderül abból is, hogy az előterjesztésnek nem volt ellenzéke és azt a közgyűlés is egyhangúlag magáévá tette. Fischer Ferenc dr. elnöklő főispán a közgyűlés megnyitása után a napirenden ejtett igen célszerű változtatásokat, nehogy a polgármesteri jelentéshez való hozzászólás címén elfecséreljék a közgyűlés részére rendelkezésre álló idő nagyobb részét, így a közgyűlés mindjárt a tárgysorozat első pontjaként foglalkozhatott a lakáshivatal ügyével, melyet Pin­tér Ferenc árvaszéki elnök referált, mint aki j­ó ideig közmegelégedésre vezette a városi lakáshivatalt. Ismertette a pécsi ügyvédi kamara ismert kérelmét ezen hivatal városítása érdekében, majd fölolvasta Hamerli Imre és 54 bizottsági tagtársának hasonló szellemű beadványát, majd a tanácsi javaslatot, mely ezen hivatal városítását kéri kimondani, azzal, hogy annak érdekében intézzen a város fölterjesztést a népjóléti miniszterhez, de a hozzájárulásig is tegye meg a tanács a szükséges lépéseket ezen városi hiva­tal fölállítása érdekében. A javaslat mellett alapos érvekkel elsőnek Szuly János kormányfőtanácsos, ügyvédi kamarai elnök szólalt föl, élőszóval is arra utalva, adjuk vissza az államrendőrséget hivatásának, majd Sárkány Ármin dr. terjedelmes , ügyes felszóla­lásában, melyet az elnöklő főispán egy ízben a kellő korlátok közé szorított, a konkrét esetek egész sorát sorakoztatta föl, miért nem állhat az államrendőrségi lakáshivatal feladata magaslatán, melyek között a legerősebb argumentum, hogy a pécsi lakásügyek­ben a helyi viszonyokat és embereket nem ismerő hivatal vezetői érzéketlenek a pécsi igénylőkkel szemben, akiknek pedig mégis bizonyos szerzett jogaik is lennének. A közgyűlés a legnagyobb érdeklő­déssel, feszült figyelemmel hallgatta meg ezen kriti­kát is gyakorló fölsszólalást, melyet sűrűn szakított meg helyesléssel, a­mint magáévá tette azon érvet is, hogy a költségtől nem kell megijedni, mert az a szedett díjakból megtérül, de városi lakáshivatal nem fogja a szőlők lakóházait is elrekvirálni, hogy azokba is idegeneket helyezzen el, akiknek kecskéi a szőlőkben legelnek, csirkéik pedig megtizedelik a termést. Mivel a tulajdonosok nem lakhatnak villáik­ban, azokat nem is gondozhatják és az épületek tönkre mennek. Pécsi városi lakáshivatalban bizo­nyára több megértés lenne és ha annak fölállítása áldozatokba is kerülne, a közönség megnyugtatása ezen áldozatot megéri. Kéri a tanácsi javaslat elfoga­dását, valamint megkéri a pécsi főispánt és polgár­­mestert, illetékes helyen sürgessék a város föliratának mielőbbi kedvező elintézését, mert ezzel a mai lakás­hivatal 18 alkalmazottja lesz felesleges és ugyanennyi lakás szabadul fel. Kéri csak azok szavazzanak a javaslat ellen, akiknek már dolguk volt a rendőrség által vezetett lakáshivatallal és onnét kielégítő ered­ménnyel távoztak. Elnöklő főispánnak csak egy megjegyzése van Sárkány dr. fölszólalására, hogy azok követtek el hibát,akik tudtak a lakáshivatal egyes mulasztásairól és nem fordultak illetékes felső helyre panaszaikkal. Ámde egy titkot is el kell árulnia, még­pedig, hogy az államrendőrségi pécsi lakáshivatal maga már más­fél évvel ezelőtt kérte, hogy mentesíttessék ezen hivatal vezetésétől. A maga részéről ezen törekvést illetékes helyen támogatta, ámde ez a fölterjesztés a mai napig sem nyert elintézést. A maga részéről a polgármesterrel együtt mindent el fog követni, hogy a ma meghozott határozat mielőbb elnyerje a kor­mányhatósági jóváhagyást. A szénbányák ügye. Makay István tanácsos élő­szóval ismerteti a f. évi január 31-én és február első három napján a D. G. H. T. képviselőivel folytatott egyezségi tárgya­lások eredményét, melyek révén sikerült a több rend­beli peres eljárás tárgyát képező a város közönsége részére a szénbányák 1857-ben történt eladásával kapcsolatban biztosított 76.000 mm. kedvezményes áru szénről, a D. G. H. T. üszögi áramfejlesztő telepről szállított áramár és a lámpási kőszénbánya haszon­bérleténél a D. G. H. T. által fizetendő szénfillérek tárgyában fölmerült súlyos milliókat jelentő diffe­renciákat egyezség útján szüntette meg, a­mi a múltra nézve a város részére 21,5 millió koronát j­elent, míg az áramfejlesztő telep 35,2 milliós követelése is lényege­sen leapadt, bányahaszonbér címén pedig a város a múltra nézve másfélmilliót kap. A régi szerződéses alapon kapja meg a kedvezményes szenet a város és az azt igénybe venni óhajtó polgárság, még­pedig a szerződésben megállapított áron, csakhogy arany­fillérben, melynek átszámítása kulcsát az egyezség pontosan szabályozza. Záray Károly dr. szerint a város a D. G. H. T.-al eddig nem szerződéses, hanem háborús viszonyban volt, melynek megszüntetése nagy érdeme a polgár­mesternek, Makay tanácsosnak és a tárgyalásban részt vett főügyésznek, akiknek javasolja, hogy a közgyűlés fejezze ki köszönetét és elismerését a kötel­meiken túlmenő tevékenységükért. Varga Ferenc aki hosszú időn át sürgette a D. G. H. T.-tel járó szenet, ehez szívesen hozzájárul, épenügy Ruzsinszky Béla, aki csak néhány pontra kért fölvilágosítást, melyet Rauch János, majd a polgármester megadott. Utóbbi köszönettel és hálával veszi társai nevében is az elismrést, mely számára erkölcsi elégtétel, mert úgy látja, elismerik, hogy kötelességét lelkiismeretesen teljesítette. (Éljenzés.) A gyámpénztár által folyósítot­t kölcsönök kamat­lábát a közgyűlés 8 percentben állapította meg. A városi és gyámpénztári pénzek gyümölcsöző elhelye­zése tárgyában tett azon javaslatot, hogy ezen pénzek meghatározott arányban helyeztessenek el a pécsi pénzintézeteknél, míg a Pécsett is működő országos központi hitelszövetkezetnél 100.000 kor. helyez­tessék el. Ruzsinszky Béla fölszólalására Nendtoich Andor polgármester hozzászólása után úgy módo­sította a "közgyűlés, hogy a hitelszövetkezetnek háromszázezer koronát helyez el, mégis hangsúlyozni kívánja, hogy a pécsi pénzintézetek, melyek a vá­rossal szemben annyira előzékenyek, hogy pl. a Pécsi Takarékpénztár a közkórház céljaira még a szerb megszállás alatt öt milliót bocsátott a város rendel­kezésére, mely követelés régen lejárt és annak vissza­térítését ezen pénzintézet mai napig sem sürgette, sem a 2,5% kamatlábat még most se emelte fel egészen különleges elbánásra tarthatnak igényt. A vágóhíd bevételének fokozására a vágatási díjak felemelését határozta el a közgyűlés, a tanács egyúttal felhatalmazást kért, hogy a városi jövedé­­keket utólagos jóváhagyás reményében fölemelhesse. Marton Ferenc a díjak felemelését az elszomorító viszonyokra való tekintettel nem kifogásolja, de a pécsi vágóhídon most már csak romokat lehet látni és fölkéri a tanácsot, hogy ott sürgősen végeztesse el a javítási munkálatokat. Varga Ferenc részletekkel egészíti ki az előtte történt felszólalást és konkrét, rámutatva a legkiáltóbb hiányokra szakértők és a városi mérnöki hivatal képviselőiből álló bizott­ságot kíván a helyszínére küldeni a hibák meg­állapítása és a javítási munkálatok haladéktalan foganatosítása céljából. Tichy Ferenc dr. válasza után hogy ezideig ezen állapotok ellen senki panaszt nem emelt, a közgyűlés elfogadta a javaslatot és így a sertéseket hihetőleg mai áraikhoz méltóbb keretben fogják leszúrni. Elhatározta a közgyűlés, hogy a városi felső­kereskedelmi iskolának és a szegényháznak az egye­­tem elhelyezésével kapcsolatos áttelepítéséhez szük­séges munkálatok végrehaj­tása s az ezzel járó költ­ségek fedezésére a közoktatásügyi minisztertől újabb 3 milliós kölcsönt vesz fel. A Pécsi Athletikai Club által tervezett sportpálya létesítéséhez szükséges területet a város azzal engedi át, hogy­ a sporttelep megépítésére alakuló PAC Sportpálya R. T. rész­vényeiből 5000 drb. egyenkint 2000 K névértékű törzsrészvényt kap ellenértékül. A közgyűlés a tör­vényhatóság kebeléből két tagot delegál a részvény­­társaság igazgatóságába. A Krumplivölgytől a Málnái országútig terjedő mű­ úthálózat létesítése folya­matban van. Az első útszakasz kiépítése 17 millió koronába kerül, ez az összeg azonban megtérül az út kiépítésével nyert előnyök kihasználásával. Mi­után szükséges, hogy már ez év őszén le legyen bo­nyolítható az erdei fuvarozás, a munkálatokkal sietni kell. A költségek fedezésére kölcsön felvételét határozza el a közgyűlés. A város alsó határában gyakorlandó községi vadászati jog folytatólagos bérbe­adását, miután a bérlet a törvény értelmében július 31-én lejár, azzal határozza el a közgyűlés, hogy a haszonbér búzavalutában fizetendő. A Tettye­i vá­rosi kőbányában bányafelügyelő lakást, munkás­­menedékházat és szertárt építenek, melynek költségei 1.300.000 koronát tesznek ki. A város közönségének tulajdonát képező balokányi uszodát 1—2, esetleg 3 évre adja bérbe a város, kiköti azonban, hogy a bérlő gondoskodjék az uszoda modernizálásáról, bővítéséről, mely esetben a beruházásokhoz mérten hosszabb lejáratú szerződést köt a bérlővel. A bér­összeget itt is búzavalutában állapítja meg a köz­­gyűlés. Hozzájárul a közgyűlés, hogy Kovács Sámuel épület és bútorasztalos részére ipartelep céljaira az Ispitaalja dűlőben 700 négyszögöl nagyságú városi telek eladassék, négyszögölen kint 1400 koronáért. A tárgysorozat 19. és 20. pontját, melyek kisebb­­nagyobb városi területek eladásáról szólnak, ugyan­csak elfogadja a közgyűlés. Hosszabb vita indul meg a város területén gyakorolható kizárólagos hirdetési jog bérbeadásának tárgyalásánál. Az előadó jelenti, hogy idevonatkozó új szabályrendelet elkészítése szükséges. Am­iig ez el nem készül, átmenetileg a Ma­gyar Távirati Irodának adja bérbe a város a hirdetési jogot búzavalutában. Az államerdészet részére a Megyeri úttól nyugatra fekvő 7 kat. hold nagyságú városi területet állan­i csemetekert céljaira hol­dan­­kint és évenkint 2 mm. búzáért adja bérbe a város. A bérleti szerződés 6 évre szól és már a második évben 4 mm. a bér holdankint. A kéményseprési díjaknak 100%-os felemelését elhatározza a közgyűlés. Miután­ a kéményseprő­­mesterek amúgy is deficittel küzdenek, a felemelés visszamenőleg febr. 15-től lép életbe. Földszinti ké­ményeknél az I. kerületben 64 korona, II.-ban 46, III.-ban 42 a megállapított díj. Emeleti kémények­nél I. kerületben 74­­, II.-ban 60, III.-ban 54. A városi pöcegödörtisztító munka újabb árszabályozását mely szerint a ht-ként eddig fizetett 75 koronát 100-ra emelik, a tanács elfogadja. Elhatározza a közgyűlés, hogy a polgármester reprezentációs költségeit évi 200.000 koronára, a polgármester h. főjegyzőjét 60.000 koronára, a má­sodpolgármester h. árvaszéki elnökét ugyancsak 60.000 koronára emeli fel. Deutsch Kornél főszámvevő munkadiját 50.000 koronában, Kallcs Antal tb. főjegyző külön munkadiját havi 4000 koronában állapítják meg. A városi villamos és légszesztelepek közös vezetésére egy igazgatói és egy üzemmérnöki állás szervezését is elhatározzák. Előbbinek Rauch János műszaki tanácsost, utóbbinak Nagy Elek elektrotechnikai gépészmérnököt választják meg. A közüzemi szabályrendeletet a miniszter nem hagyta jóvá, mert nincs összhangban a lakásrendelet ide­vonatkozó­­részével- A módosított szabályrendelet szerint a vízszolgáltatás, szemétkihordás és kémény­­seprés teljesen a lakókra lett áthárítva. Azok a bér­lők, kiknél az illemhelyen nincs vízvezeték felszerelve, lakbérüknek 10%-át, ahol vízvezeték van 40, illetve 60 %-át, a bolt bérlők pedig ezek felét kötelesek fizetni. A díjakat visszamenőleg 1922. november 1-től kez­­dődőleg háríthatják át a háztulajdonosok a lakókra. A közgyűlés ebben a formájában fogadja el a sza­bályrendeletet. Ezután Katics főjegyző felolvassa a polgár­­mesteri jelentést, melyet Ruzsinszky Bélának a kórházi állapotokról szóló hozzászólása és a főispánnak erre adott felszólalása után a közgyűlés tudomásul vesz. Sor kerül a póttárgysorozat tárgyalására. Hamerli Imrének élelmiszerek kivitelének korlátozásáról szóló indítványát egyhangúlag elfogadják és elhatározzák, hogy a következő feliratot intézik a kormányhoz: az élelmiszerek kivitelét korlátozza a kormány mind­addig, amíg a lehetetlen drágaság miatt a polgárság azokban hiányt szenved, miután az élelmiszerek ro­hamos áremelkedése nagyrészt a kivitelnek tulajdo­nítható. Hamerli indítványának többi részét egy­előre nem tárgyalják. Ezután módosítják a szállodai adóról szóló szabályrendeletet, még­pedig úgy, hogy az eddigi 20%-os adót leszállítják 10%-ra. A telek­­átírási díjnak 1­0%-ban való megállapítását és a kerékpáradónak 1000 koronára való felemelését is elfogadja a közgyűlés. A pécsi országos vásárok szá­mát hatról tizenkettőre szaporítják, a bérkocsis ipartársulat által kért 100%-os viteldíjemelés helyett 50% emelést fogadnak el, majd apróbb és személyes ügyek tárgyalása következik. A pécsi önkéntes tűz­oltó egyesületnek 200.000 koronás segélyt szavaz meg a közgyűlés és elvben már is hozzájárul ahhoz, hogy állandó évi szubvencióban részesüljön. A közgyűlés röviddel 8 óra után véget ért. MMMtMMWMMWMMMaWIWMMWWNMMW Két miniszter mandátuma: Pécs, m­ár­c. 27. (MTI.) Déli 12 óra után hir­dették ki a bajai választás eredményét, amely a kö­vetkező: Leadtak dr. Valkó Lajos kereskedelemügyi miniszter, egységespárti képviselőjelöltre 3184, Kiss György dr. párton kívüli ellenzéki képviselőjelöltre 2976 érvényes szavazatot, tehát dr. Valkó Lajos kereskedelemügyi minisztert 208 szótöbbséggel nem­zetgyűlési képviselővé választották. A közönség lel­kesen tüntetett Valkó kereskedelemügyi miniszter, nemzetgyűlési képviselő mellett. A komáromi választás eredményét hétfőn a késő éjjeli órákban hirdették ki. Leadtak összesen 1524 szavazatot, amelyből 4 volt érvénytelen. Klebelsberg kultuszminiszterre ebből 790, Beniczkyre pedig 726 esett. Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter tehát 64 szavazattöbbséggel Komárom nemzetgyűlési kép­viselőjévé választatott. Hol vannak az államjegyek ? Budapest, márc. 27. A Jegyintézet a március 23-iki kimutatás szerint újból igen jelentékeny hitel­igényeknek volt kénytelen megfelelni, mégis az államjegyforgalom március 15-iki állománnyal szem­ben 730,8 millióval csökkent. Ez arra vezethető vissza, hogy e héten, úgy mint az elmúlt héten, a giro befizetések révén, valamint a devizaközpont iránt támasztott igények kielégítésével nagymennyi­ségű államjegy került vissza a jegyintézet pénztárába.

Next