Pécsi Lapok, 1923. január-április (2. évfolyam, 1-97. szám)
1923-03-28 / 71. szám
II. évfolyam. 71. szám. Eaves számára 10 Korona. Szerda, 1923. március 28. PÉCSI LAPOK SZERKESZTŐSÉGES KIADÓHIVATAL. MUNKÁCSY MIHÁLYUTCA 10. SZÁM. * KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA. SZERKESZTŐSÉGI TEL. 109. A KIADÓHIVATALI TEL. 27. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP ELŐFIZETÉSI ARAK HÁZHOZ SZÁLLÍTVA VAGY POSTÁN; EGÉSZ ÉVRE 3000 K, FÉLÉVRE 1500 K, NEGYEDÉVRE 750 K, EGY HÓRA 250 KORONA. HIRDETÉS DÍJSZABÁS SZERINT. Városi közgyűlés. A pécsi bányaigazgatósággal kötött fontos megállapodásoknak a közgyűlés részéről való elintézése, a városi tisztviselők és nyugdíjasok rendkívüli illetményének fölemelése és a lakáshivatal sürgetett városításának a közgyűlés részéről való mielőbbi elintézése tette halaszthatatlanná a közgyűlésnek még húsvét előtt való egybehívását, melyre ma délután 4 órakor nem tolongtak a bizottsági tagok oly tömegesen, mintha érdekes szenzációkat vártak volna és ilyenekben nem is volt részük az egybegyűlteknek. Ámde ismét megállapíthattuk, hogy a pécsinél jobb indulatú, tisztviselőit jobban megbecsülő képviselőtestülete nincsen Csonkamagyarországnak, mert a közgyűlés más érdeket, mint a város javát, nem ismer. Viszont tagadhatatlan, hogy városi tisztikarunk feladata magaslatán áll és minden tekintetben méltó a város közönségének bizalmára. A dunagőzhajózási társulattal létesített egyezség, melynek ratifikációja ezen testület központi igazgatósága részéről épen ma érkezett le Pécsre és azon csak igen jelentéktelen módosítást ejtettek, mintaszerű, mindkét fél részéről legnagyobb gondossággal megkonstruált szerződéses mű, melyről megállapítható, hogy a D. G. H. T. is tiszta helyzetet kíván teremteni és teremtett is és mennyire kielégítette az a pécsi közönséget is, kiderül abból is, hogy az előterjesztésnek nem volt ellenzéke és azt a közgyűlés is egyhangúlag magáévá tette. Fischer Ferenc dr. elnöklő főispán a közgyűlés megnyitása után a napirenden ejtett igen célszerű változtatásokat, nehogy a polgármesteri jelentéshez való hozzászólás címén elfecséreljék a közgyűlés részére rendelkezésre álló idő nagyobb részét, így a közgyűlés mindjárt a tárgysorozat első pontjaként foglalkozhatott a lakáshivatal ügyével, melyet Pintér Ferenc árvaszéki elnök referált, mint aki jó ideig közmegelégedésre vezette a városi lakáshivatalt. Ismertette a pécsi ügyvédi kamara ismert kérelmét ezen hivatal városítása érdekében, majd fölolvasta Hamerli Imre és 54 bizottsági tagtársának hasonló szellemű beadványát, majd a tanácsi javaslatot, mely ezen hivatal városítását kéri kimondani, azzal, hogy annak érdekében intézzen a város fölterjesztést a népjóléti miniszterhez, de a hozzájárulásig is tegye meg a tanács a szükséges lépéseket ezen városi hivatal fölállítása érdekében. A javaslat mellett alapos érvekkel elsőnek Szuly János kormányfőtanácsos, ügyvédi kamarai elnök szólalt föl, élőszóval is arra utalva, adjuk vissza az államrendőrséget hivatásának, majd Sárkány Ármin dr. terjedelmes , ügyes felszólalásában, melyet az elnöklő főispán egy ízben a kellő korlátok közé szorított, a konkrét esetek egész sorát sorakoztatta föl, miért nem állhat az államrendőrségi lakáshivatal feladata magaslatán, melyek között a legerősebb argumentum, hogy a pécsi lakásügyekben a helyi viszonyokat és embereket nem ismerő hivatal vezetői érzéketlenek a pécsi igénylőkkel szemben, akiknek pedig mégis bizonyos szerzett jogaik is lennének. A közgyűlés a legnagyobb érdeklődéssel, feszült figyelemmel hallgatta meg ezen kritikát is gyakorló fölsszólalást, melyet sűrűn szakított meg helyesléssel, amint magáévá tette azon érvet is, hogy a költségtől nem kell megijedni, mert az a szedett díjakból megtérül, de városi lakáshivatal nem fogja a szőlők lakóházait is elrekvirálni, hogy azokba is idegeneket helyezzen el, akiknek kecskéi a szőlőkben legelnek, csirkéik pedig megtizedelik a termést. Mivel a tulajdonosok nem lakhatnak villáikban, azokat nem is gondozhatják és az épületek tönkre mennek. Pécsi városi lakáshivatalban bizonyára több megértés lenne és ha annak fölállítása áldozatokba is kerülne, a közönség megnyugtatása ezen áldozatot megéri. Kéri a tanácsi javaslat elfogadását, valamint megkéri a pécsi főispánt és polgármestert, illetékes helyen sürgessék a város föliratának mielőbbi kedvező elintézését, mert ezzel a mai lakáshivatal 18 alkalmazottja lesz felesleges és ugyanennyi lakás szabadul fel. Kéri csak azok szavazzanak a javaslat ellen, akiknek már dolguk volt a rendőrség által vezetett lakáshivatallal és onnét kielégítő eredménnyel távoztak. Elnöklő főispánnak csak egy megjegyzése van Sárkány dr. fölszólalására, hogy azok követtek el hibát,akik tudtak a lakáshivatal egyes mulasztásairól és nem fordultak illetékes felső helyre panaszaikkal. Ámde egy titkot is el kell árulnia, mégpedig, hogy az államrendőrségi pécsi lakáshivatal maga már másfél évvel ezelőtt kérte, hogy mentesíttessék ezen hivatal vezetésétől. A maga részéről ezen törekvést illetékes helyen támogatta, ámde ez a fölterjesztés a mai napig sem nyert elintézést. A maga részéről a polgármesterrel együtt mindent el fog követni, hogy a ma meghozott határozat mielőbb elnyerje a kormányhatósági jóváhagyást. A szénbányák ügye. Makay István tanácsos élőszóval ismerteti a f. évi január 31-én és február első három napján a D. G. H. T. képviselőivel folytatott egyezségi tárgyalások eredményét, melyek révén sikerült a több rendbeli peres eljárás tárgyát képező a város közönsége részére a szénbányák 1857-ben történt eladásával kapcsolatban biztosított 76.000 mm. kedvezményes áru szénről, a D. G. H. T. üszögi áramfejlesztő telepről szállított áramár és a lámpási kőszénbánya haszonbérleténél a D. G. H. T. által fizetendő szénfillérek tárgyában fölmerült súlyos milliókat jelentő differenciákat egyezség útján szüntette meg, ami a múltra nézve a város részére 21,5 millió koronát jelent, míg az áramfejlesztő telep 35,2 milliós követelése is lényegesen leapadt, bányahaszonbér címén pedig a város a múltra nézve másfélmilliót kap. A régi szerződéses alapon kapja meg a kedvezményes szenet a város és az azt igénybe venni óhajtó polgárság, mégpedig a szerződésben megállapított áron, csakhogy aranyfillérben, melynek átszámítása kulcsát az egyezség pontosan szabályozza. Záray Károly dr. szerint a város a D. G. H. T.-al eddig nem szerződéses, hanem háborús viszonyban volt, melynek megszüntetése nagy érdeme a polgármesternek, Makay tanácsosnak és a tárgyalásban részt vett főügyésznek, akiknek javasolja, hogy a közgyűlés fejezze ki köszönetét és elismerését a kötelmeiken túlmenő tevékenységükért. Varga Ferenc aki hosszú időn át sürgette a D. G. H. T.-tel járó szenet, ehez szívesen hozzájárul, épenügy Ruzsinszky Béla, aki csak néhány pontra kért fölvilágosítást, melyet Rauch János, majd a polgármester megadott. Utóbbi köszönettel és hálával veszi társai nevében is az elismrést, mely számára erkölcsi elégtétel, mert úgy látja, elismerik, hogy kötelességét lelkiismeretesen teljesítette. (Éljenzés.) A gyámpénztár által folyósított kölcsönök kamatlábát a közgyűlés 8 percentben állapította meg. A városi és gyámpénztári pénzek gyümölcsöző elhelyezése tárgyában tett azon javaslatot, hogy ezen pénzek meghatározott arányban helyeztessenek el a pécsi pénzintézeteknél, míg a Pécsett is működő országos központi hitelszövetkezetnél 100.000 kor. helyeztessék el. Ruzsinszky Béla fölszólalására Nendtoich Andor polgármester hozzászólása után úgy módosította a "közgyűlés, hogy a hitelszövetkezetnek háromszázezer koronát helyez el, mégis hangsúlyozni kívánja, hogy a pécsi pénzintézetek, melyek a várossal szemben annyira előzékenyek, hogy pl. a Pécsi Takarékpénztár a közkórház céljaira még a szerb megszállás alatt öt milliót bocsátott a város rendelkezésére, mely követelés régen lejárt és annak visszatérítését ezen pénzintézet mai napig sem sürgette, sem a 2,5% kamatlábat még most se emelte fel egészen különleges elbánásra tarthatnak igényt. A vágóhíd bevételének fokozására a vágatási díjak felemelését határozta el a közgyűlés, a tanács egyúttal felhatalmazást kért, hogy a városi jövedékeket utólagos jóváhagyás reményében fölemelhesse. Marton Ferenc a díjak felemelését az elszomorító viszonyokra való tekintettel nem kifogásolja, de a pécsi vágóhídon most már csak romokat lehet látni és fölkéri a tanácsot, hogy ott sürgősen végeztesse el a javítási munkálatokat. Varga Ferenc részletekkel egészíti ki az előtte történt felszólalást és konkrét, rámutatva a legkiáltóbb hiányokra szakértők és a városi mérnöki hivatal képviselőiből álló bizottságot kíván a helyszínére küldeni a hibák megállapítása és a javítási munkálatok haladéktalan foganatosítása céljából. Tichy Ferenc dr. válasza után hogy ezideig ezen állapotok ellen senki panaszt nem emelt, a közgyűlés elfogadta a javaslatot és így a sertéseket hihetőleg mai áraikhoz méltóbb keretben fogják leszúrni. Elhatározta a közgyűlés, hogy a városi felsőkereskedelmi iskolának és a szegényháznak az egyetem elhelyezésével kapcsolatos áttelepítéséhez szükséges munkálatok végrehajtása s az ezzel járó költségek fedezésére a közoktatásügyi minisztertől újabb 3 milliós kölcsönt vesz fel. A Pécsi Athletikai Club által tervezett sportpálya létesítéséhez szükséges területet a város azzal engedi át, hogy a sporttelep megépítésére alakuló PAC Sportpálya R. T. részvényeiből 5000 drb. egyenkint 2000 K névértékű törzsrészvényt kap ellenértékül. A közgyűlés a törvényhatóság kebeléből két tagot delegál a részvénytársaság igazgatóságába. A Krumplivölgytől a Málnái országútig terjedő mű úthálózat létesítése folyamatban van. Az első útszakasz kiépítése 17 millió koronába kerül, ez az összeg azonban megtérül az út kiépítésével nyert előnyök kihasználásával. Miután szükséges, hogy már ez év őszén le legyen bonyolítható az erdei fuvarozás, a munkálatokkal sietni kell. A költségek fedezésére kölcsön felvételét határozza el a közgyűlés. A város alsó határában gyakorlandó községi vadászati jog folytatólagos bérbeadását, miután a bérlet a törvény értelmében július 31-én lejár, azzal határozza el a közgyűlés, hogy a haszonbér búzavalutában fizetendő. A Tettyei városi kőbányában bányafelügyelő lakást, munkásmenedékházat és szertárt építenek, melynek költségei 1.300.000 koronát tesznek ki. A város közönségének tulajdonát képező balokányi uszodát 1—2, esetleg 3 évre adja bérbe a város, kiköti azonban, hogy a bérlő gondoskodjék az uszoda modernizálásáról, bővítéséről, mely esetben a beruházásokhoz mérten hosszabb lejáratú szerződést köt a bérlővel. A bérösszeget itt is búzavalutában állapítja meg a közgyűlés. Hozzájárul a közgyűlés, hogy Kovács Sámuel épület és bútorasztalos részére ipartelep céljaira az Ispitaalja dűlőben 700 négyszögöl nagyságú városi telek eladassék, négyszögölen kint 1400 koronáért. A tárgysorozat 19. és 20. pontját, melyek kisebbnagyobb városi területek eladásáról szólnak, ugyancsak elfogadja a közgyűlés. Hosszabb vita indul meg a város területén gyakorolható kizárólagos hirdetési jog bérbeadásának tárgyalásánál. Az előadó jelenti, hogy idevonatkozó új szabályrendelet elkészítése szükséges. Amiig ez el nem készül, átmenetileg a Magyar Távirati Irodának adja bérbe a város a hirdetési jogot búzavalutában. Az államerdészet részére a Megyeri úttól nyugatra fekvő 7 kat. hold nagyságú városi területet állani csemetekert céljaira holdankint és évenkint 2 mm. búzáért adja bérbe a város. A bérleti szerződés 6 évre szól és már a második évben 4 mm. a bér holdankint. A kéményseprési díjaknak 100%-os felemelését elhatározza a közgyűlés. Miután a kéményseprőmesterek amúgy is deficittel küzdenek, a felemelés visszamenőleg febr. 15-től lép életbe. Földszinti kéményeknél az I. kerületben 64 korona, II.-ban 46, III.-ban 42 a megállapított díj. Emeleti kéményeknél I. kerületben 74, II.-ban 60, III.-ban 54. A városi pöcegödörtisztító munka újabb árszabályozását mely szerint a ht-ként eddig fizetett 75 koronát 100-ra emelik, a tanács elfogadja. Elhatározza a közgyűlés, hogy a polgármester reprezentációs költségeit évi 200.000 koronára, a polgármester h. főjegyzőjét 60.000 koronára, a másodpolgármester h. árvaszéki elnökét ugyancsak 60.000 koronára emeli fel. Deutsch Kornél főszámvevő munkadiját 50.000 koronában, Kallcs Antal tb. főjegyző külön munkadiját havi 4000 koronában állapítják meg. A városi villamos és légszesztelepek közös vezetésére egy igazgatói és egy üzemmérnöki állás szervezését is elhatározzák. Előbbinek Rauch János műszaki tanácsost, utóbbinak Nagy Elek elektrotechnikai gépészmérnököt választják meg. A közüzemi szabályrendeletet a miniszter nem hagyta jóvá, mert nincs összhangban a lakásrendelet idevonatkozórészével- A módosított szabályrendelet szerint a vízszolgáltatás, szemétkihordás és kéményseprés teljesen a lakókra lett áthárítva. Azok a bérlők, kiknél az illemhelyen nincs vízvezeték felszerelve, lakbérüknek 10%-át, ahol vízvezeték van 40, illetve 60 %-át, a bolt bérlők pedig ezek felét kötelesek fizetni. A díjakat visszamenőleg 1922. november 1-től kezdődőleg háríthatják át a háztulajdonosok a lakókra. A közgyűlés ebben a formájában fogadja el a szabályrendeletet. Ezután Katics főjegyző felolvassa a polgármesteri jelentést, melyet Ruzsinszky Bélának a kórházi állapotokról szóló hozzászólása és a főispánnak erre adott felszólalása után a közgyűlés tudomásul vesz. Sor kerül a póttárgysorozat tárgyalására. Hamerli Imrének élelmiszerek kivitelének korlátozásáról szóló indítványát egyhangúlag elfogadják és elhatározzák, hogy a következő feliratot intézik a kormányhoz: az élelmiszerek kivitelét korlátozza a kormány mindaddig, amíg a lehetetlen drágaság miatt a polgárság azokban hiányt szenved, miután az élelmiszerek rohamos áremelkedése nagyrészt a kivitelnek tulajdonítható. Hamerli indítványának többi részét egyelőre nem tárgyalják. Ezután módosítják a szállodai adóról szóló szabályrendeletet, mégpedig úgy, hogy az eddigi 20%-os adót leszállítják 10%-ra. A telekátírási díjnak 10%-ban való megállapítását és a kerékpáradónak 1000 koronára való felemelését is elfogadja a közgyűlés. A pécsi országos vásárok számát hatról tizenkettőre szaporítják, a bérkocsis ipartársulat által kért 100%-os viteldíjemelés helyett 50% emelést fogadnak el, majd apróbb és személyes ügyek tárgyalása következik. A pécsi önkéntes tűzoltó egyesületnek 200.000 koronás segélyt szavaz meg a közgyűlés és elvben már is hozzájárul ahhoz, hogy állandó évi szubvencióban részesüljön. A közgyűlés röviddel 8 óra után véget ért. MMMtMMWMMWMMMaWIWMMWWNMMW Két miniszter mandátuma: Pécs, márc. 27. (MTI.) Déli 12 óra után hirdették ki a bajai választás eredményét, amely a következő: Leadtak dr. Valkó Lajos kereskedelemügyi miniszter, egységespárti képviselőjelöltre 3184, Kiss György dr. párton kívüli ellenzéki képviselőjelöltre 2976 érvényes szavazatot, tehát dr. Valkó Lajos kereskedelemügyi minisztert 208 szótöbbséggel nemzetgyűlési képviselővé választották. A közönség lelkesen tüntetett Valkó kereskedelemügyi miniszter, nemzetgyűlési képviselő mellett. A komáromi választás eredményét hétfőn a késő éjjeli órákban hirdették ki. Leadtak összesen 1524 szavazatot, amelyből 4 volt érvénytelen. Klebelsberg kultuszminiszterre ebből 790, Beniczkyre pedig 726 esett. Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter tehát 64 szavazattöbbséggel Komárom nemzetgyűlési képviselőjévé választatott. Hol vannak az államjegyek ? Budapest, márc. 27. A Jegyintézet a március 23-iki kimutatás szerint újból igen jelentékeny hiteligényeknek volt kénytelen megfelelni, mégis az államjegyforgalom március 15-iki állománnyal szemben 730,8 millióval csökkent. Ez arra vezethető vissza, hogy e héten, úgy mint az elmúlt héten, a giro befizetések révén, valamint a devizaközpont iránt támasztott igények kielégítésével nagymennyiségű államjegy került vissza a jegyintézet pénztárába.