Pécsi Lapok, 1923. május-augusztus (2. évfolyam, 98-196. szám)
1923-06-10 / 129. szám
2. oldal A kaszinók teljes felszerelésének kiegészítése Mindaz, amiről itt beszámoltunk, a semmiből varázslódott elő. Azonban a semmi is napról-napra kevesebb lesz, ha kividről, a városból, a faluból, a megyéből, a szomszédos megyéknek katonailag idetartozó részéből nem pótolja a jóakarat, az áldozatkészség és a józan ész. Ha belekezdenénk mindannak felsorolásába, ami még hiányzik, hogy a legénységi kaszinók felszerelése kellemes és teljes legyen, nagyon, nagyon sokról kellene beszélnünk. A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének vezetősége Budapesten a hiányok pótlásának a beszerzésére felajánlotta a hadsereg parancsnokságnak eléggé nem értékelhető szolgálataikat. A budapesti eredményekről közelebbit nem tudunk e pillanatban mondani. Hisszük, hogy az eredmény a legjobb. Volt alkalmunk a szövetség pécsi fiókjának elnöknőjével beszélni ez ügyben. Őméltósága lekötelező szívességgel jelentette ki, hogy a közeljövőben várja Pécsre a szövetség vezetőit, sőt a Kormányzóim őfőméltóságát is .Behatóan fog érdeklődni az akció módozatai iránt. De már most kijelenti, hogy a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének pécsi fiókja a legmesszebbmenőleg áll az ügy szolgálatába. A város bekapcsolódása a nehéz helyzet dacára is könnyebb, mint a falvaké, tehát a megyéé. Pedig kívánatos volna, ha Kiscsány községnek mennél több követője akadna Baranya falvai között. Már csak azért is, hiszen áldozatuknak a gyümölcseit legelsősorban a fiaik élvezik. Ezt kell megértetni a községekkel a tanítóknak, papoknak, jegyzőknek, főbíróknak, akiknek az akciót a figyelmébe ajánljuk. Tudjuk mi azt nagyon jól, hogy ez ma nem könnyű dolog. De tudjuk azt is, hogy soha akkora szükség nem volt ennek a megértésére és ennek a végrehajtására, mint ma Trianon fehér árnyékában. Tudjuk mi azt nagyon jól, hogy a falut nehéz megindítani. De tudjuk azt is, hogy amint az volt az egyetlen szírt, melyen a vörös őrület megtörött, a falunak kell lennie annak a melegágynak, ahol mindent, mindent odaadnak az eljövendő Magyarországnak, a magyar hadsereg bátor, erkölcsös lelkének , a fiaiknak, az unokáiknak. Tudjuk mi azt nagyon jól, hogy a parancsnokságok többszöri felszólítására is alig jönnek be azoknak a nagyezüst és arany vitézségi érmes magyaroknak a fényképei, akikről el akarják mondani a legszebb magyar meséket az utódaiknak. Okulás és követés céljából. Nem érkeznek be ezek a fényképek, mert az apa nem küldi be a fiáét, a fiú az apáét, a feleség az uráét. Az elesettek megrajzolták a maguk soha el nem fakuló képét. Ők nem küldhetik el. De az élők és a hősök hátramaradottai miért késlekednek, miért vonakodnak — erre nem lehet magyarázatot találni. Erre még mentséget sem lehet találni. Hiszen ha végre lehetett hajtani egy kötelességet egy vagy több élet árán, ezt a kevesebb áldozattal járó kötelességet nem értjük meg, hogy miért nem lehet teljesíteni. Pedig ez többére minden oszlopnál, minden aranyos betűnél. Mert azt megviseli, megeszi az idő — de itt lelkekbe vésik nap-nap után. És amit egyszer a lélekbe véstek — azt onnan nem lehet kiirtani soha. Alkalmunk volt beszélni ez ügyben Baranya vármegye főispánjával és alispánjával is. Csodálkozásuknak adtak kifejezést a magyar nemtörődömség felett. Készséggel kijelentették, hogy magukévá teszik az akciót és mindent megtesznek az ügy érdekében. Befejezésül ennyit: a legénységi kaszinók feladata nagy feladat, a sorsa a mi jövendőnk kialakulásának a sorsa. Felszerelése hiányos. A tisztikar és a legénység elment az áldozathozás legvégső határáig. Most a közönségen van a sor. Most a magyarokon van a sor. Adjon kiki amit tud. Nem is amit tud, amije fölösleges. Szívesen vesznek mindenféle adományt: sakkot, társasjátékokat, magyar és német könyveket, hazafias képeket, írószereket, papirost, tintatartót, régi iskolakönyveket stb. Az adományokat a 8. gy. e. parancsnokságához a régi Ferenc József laktanyába kell juttatni. Tehát adni kell olyat, ami fölösleges. Ha pénz, hát azt. Nem ami kell, ami fölösleges. De ami elengedhetetlenül szükséges ahoz, hogy megteremtsük az eljövendő magyar lelket, benne és vele az eljövendő magyar feltámadást, Nagymagyarországot. A beszéd eddig nagyon sok volt. Azt kérem, némán, kérem és köszönöm nélkül, a jövőnk ránk árnyékolódó minden reménységével, a koldusságunk üres tarisznyájából adjuk oda azt, amink fölösleges arra, amire mindnyájunknak a legnehezebb órában lesz szükségünk: önmagunkra. "Pékter Lapok . Horthy Miklós Szatmárvármegye törvényhatóságának díszközgyűlésén ,,Félre kell tenni minden osztályérdeket”. — Országos adalozásból mauzóleumot Kölcsey sírja fölé. A kormányzó Mátészalkán, Budapest, június 9. (MTI.) Nagybányai vitéz Horthy Miklós kormányzó ma reggel 9 órakor érkezett meg kíséretével Mátészalkára. A különvonat a Hymnus hangjai mellett futott be a pályaudvarra, ahol díszes, előkelő közönség várakozott a kormányzó megérkezésére. A kormányzó szalonkocsijából kiszállva elhaladt a diszszázad arcéle előtt. A diszszázad balszárnyán a vitézi szék kapitányának vezetésével a környékbeli vitézek jelentek meg. Goszthonyi Lajos főbíró üdvözölte a kormányzót. A kormányzó az üdvözlésekre a következő szavakban válaszolt : Régi tervem valósítotam meg, amikor eljöttem ide,Szatmár vármegye földjére. Jól esik látnom hazafias lelkesedésüket , kérem, ápolják továbbra is szívükben az önzetlen, áldozatkész hazaszeretetet. Szívből köszönöm lelkes üdvözlésüket. Ezután a kormányzó kocsiba szállt és a városba hajtatott. Délelőtt goll órakor kezdődött meg a polgári iskola tornatermében, Szatmár vármegye törvényhatóságának díszközgyűlés, amelyet Kölcsey Ferenc a Hymnusa megírásának százéves évfordulója alkalmából hívtak egybe. A virágokkal és zászlókkal feldíszített termet zsúfolásig megtöltötte a díszmagyar ruhába öltözött közönség és hölgyközönség. Az ülés megnyitása után Kende Zsigmond báró vezetésével a törvényhatósági bizottság küldöttségileg kereste fel a kormányzót és felkérte a díszközgyűlésen való részvételre. Péchy László főispán az elnöki emelvényen felállított helyre vezette a kormányzót. Ugyancsak a főispán nyitotta meg az ünnepélyt. Nemzeti nagy szerencsétlenségünkben is ihlessen meg bennünket Kölcsey forró hazaszeretete — mondotta — ércvesszővel véssük szivünkbe tanait. Komoróczy István dr. alispán a vármegye nevében tartott ünnepi beszédet, amelyben méltatta Kölcsey nagy egyéniségét és jelentőségét. Ezután Almássy László, a nemzetgyűlés alelnöke a nemzetgyűlés nevében hódolt Kölcsey emlének, majd Klebelsberg kultuszminiszter a kormány nevében mondott beszédet. Balogh Jenő nyugalmazott miniszter, a magyar tudományos akadémia főtitkára az akadémia képviseletében beszélt. A Hymnus — mondotta — hazafias imádság, amely az egek urához beszélt, és elismeri, hogy az ő segítsége nélkül nem tudunk kiemelkedni. Kende Zsigmond báró a törvényhatósági bizottság tagja azt indítványozta, hogy a díszközgyűlés felirattal forduljon a kormányhoz az iránt, hogy országos adakozásból állítsanak fel megfelelő mauzóleumot Kölcsey Szatmár csekei sírja fölé, továbbá, hogy politikai irányú műveiből új kiadást rendezzenek. Egyúttal indítványozta, hogy a díszközgyűlés küldjön ki egy 10 tagú bizottságot, amely a vármegye hódolatának jeléül holnap délelőtt 121 órakor Kölcsey sírján koszorút helyezzen el. A díszközgyűlés egyhangú lelkesedéssel magáévá tette az indítványt. A közönség a Hymnus hangjai mellett oszott szét. A kormányzók 12 órakor a községháza tanácstermében vonult, ahol a vegyesdandárparancsnok a helyőrség tisztikarát mutatta be neki. 12 órakor pedig az egyházi,megyei,a gazdasági egyesület, Mátészalka város és a Kansz küldöttségét fogadta a kormányzó. Az üdvözlő beszédekre többek között a következőket válaszolta a kormányzó: A nagy Kölcsey szellemével ma is a régi hazafias szellem él itt, a nemzeti eszme, a nemzeti gondolat újjáalkotó szelleme, a mindent egységesítő összetartás, amelyre jobban szükségünk van, mint valaha. Nagy munkánkban legfőbb támaszunk a magyar anyaföld. A magyar újjáéledésnek másik tényezője a magyar kultúra. Véssük szívünkbe, hogy a magyar föld népének és a magyar kultúra harcosainak együtt kell haladniuk és félre kell tenni minden osztályérdeket, felekezeti különbséget, vállvetve kell dolgozni a haza jobb jövőjéért. 1 27 órakor a szatmármegyei gazdasági bank helyiségében díszebéd volt, amelyen a katonai és polgári előkelőségek vettek részt. A kormányzó 24 órakor folytatta útját Vásárosneménybe. A lausannei békekonferencia holtpontra jutott. Lausanne, június 9. A békekonferencia napok óta holtponton van, és nem csoda, hogy ilyen körülmények között hírek keringenek az elnapolásról és a tárgyalások megszakításáról. Hozzájárult ehhez az akonstantinápolyi jelentés is, hogy az ahgorai kormány újabb utasítást küldött Izmed pasának, hogy semmiféle további engedményt ne tegyen. E hír valónak bizonyult. A borkivitel érdekében. Budapest, jan. 9. A Magyar-Lengyel Kereskedelmi Kamara ma Kossinczky Viktor elnöklésével ülést tartott, melyen a magyar bortermelés problémájával foglalkozott. A kérdést Foltényi Róbert ismetette behatóan, vázolva a magyar szőlőtermelők nehéz helyzetét. Javasolta, kérjék fel a kormányt, hogy legmesszebbmenőleg támogassa a kivitelt. A most két és fél millió hektoliter bor ép kétszerese annak, ami évente az ország határain belül elfogy. Egy kedvező termés katasztrofális lehet a termelőkre, mert sem megfelelő edénymennyiség, sem megfelelő férőhely annak elraktározására nincs. A kérdést csak a lengyel kormánnyal mihamarabb megkötendő kereskedelmi szerződések vihetik dűlőre, mert Lengyelország egyik legnagyobb fogyasztója a magyar boroknak. Mindenfajta szabó és paplanvattát nagyban és kicsinyben mindenkor a legolcsóbb napi áron vásárolhat a Béka-boltban. Selyemvatta különlegesség legfinomabb paplanok részére. 1823. június 10 A Mecsek-Egylet köréből. A Mecsek-Egyesület június 17-re tervezett tetytyei ünnepélyét — mint említettük — az ezen napon rendezendő gyüdi zarándoklat és a június 15—17. napokon tartandó katonai lóversenyekre valő tekintettel elhalasztották és azt június 24-én fogják megtartani, hogy ezen alkalommal a város lakosságának remélhető tömeges résztvételével a tönkretett mecseki sétautak helyreállításához szükséges pénz egy részét összegyűjthessék. A sétautak újból való jó karba helyezése annyira közérdek, hogy ennek a célnak anyagi támogatásával mindenki a saját érdekét szolgálja s azért nem szükséges, hogy ezt nagyhangú reklámokkal ajánlják a közönség figyelmébe. Katonazene, konfetti és gazdag tombolán kívül az esti órákban a világ szép tájairól képeket fognak vetíteni, ami stílszerűen illeszkedik majd bele a Mecsek ünnepély keretébe. A részletes programmot a rendezőség közölni fogja. Utolsó kimutatásunk óta az örökös tagok sírába léptek: Breiner Béla, Fűszerkereskedők áruforgalom r. t., Kálmán Andor, Kummer Gyula, Lukács Ernő, Pintér Jánosné, Schuller Gáspár, Schwarz Gyula, Tóth Zoltán, Vajda Ferenc és Vámos Miklós ; régebben befizetett örökös tagsági díjukat 2000 K-ra kiegészítették: Böhm Emil, Kende Alfréd, Littke József, Littke Józsefné, Pintér Józsefné és Teki Sándor (Villány). 5000 K-val: Gyenes Miksa. Rendes tagok tettek: Adler Gusztáv, Alt Jakab, Beck Zsigmond, Berecz Károly ifj., Bihar Alajos, dr. Bök Béla, Brandthofer Antal, Dezső Gézáné,Dlusztus Bálint, Erdőssi Emil, Erdőssi Emilné, Haasz Samu, Hilfreich Simon (Siklós), Kasza István, Király Dezső, Király Ödön, Kohn Mór, Kollár Aurél, Krausz Samu, Kreiszler Ignác, Lukács Ernőné, Mondschein Béla, Nick György, Richter József, Schmidt János Schmidt Jánosné, Spiegel József, Stern Aranka, Teiszinger József, Vámos Ignác, Worher István, Wéber Elek, Wéber Elekné. Tagsági jelentkezésre szolgáló iv a Geltch és Graef drogéria pénztáránál van letéve, ahol mecseki levelezőlapok, térkép és útmutató könyv is kaphatók. Borgia Lucretia. Akad-e a világon művelt ember, aki a Borgia név hallatára össze ne borzadna ? Dicsőség, vér, bosszú, becsvágy, gyűlölet és szerelem fűződik hozzájuk. Mi az igaz, és mi a kitalálás ? Ki tudja ? Az egyedüli ami ebből a borzalmas időből bizonyságként hátramaradt: a kosztümök, nevek, szokások és az élet külsőségei. Történetírók százai jellemezték már ezeket a renaissance-embereket és mindegyik másként . A renaissance-idők eme korának minden pompája, a bosszú eme véres ideje, a barátság és szerelem újjáéled a filmen. A figurákat nem lehet úgy rajzolni, mint azok tényleg voltak, hanem csak úgy, amilyenek lehettek. Egy Cezare Borgia borzalmasságait megmagyarázni emberleg nem lehet, legfeljebb az okokat kutatni. Cézarét Conrad Veidt alakítja. Ő a dráma aktív alakja. Szeret, gyilkol, alakoskodik, rombol. Célja szentesít minden eszközt. Ez a kegyetlen ember aki megtestesíti a renaissanceidők minden gyalázatosságát, mikor a kis Lucretiáról van szó. A filmen itt csúcsosodik ki a hős nagy tragikuma. A tyrannus megtörik szerelmében. Ott lebeg Cezare alakja körül az emberiség nagy tisztalángja, melyet Lucrétia lobbantott fel és ez a tűz elemészti a gonoszságokat. Ez a konklúzió ad Richard Oswald filmalkotásának örök fényt, melyben benne van a renaissance tündörkő ragyogása és hajnalhasadásának melegítő sugarai. Borgia Lucrétia... Ha volt valaha egy fiatal nő aki lángra lobbantotta a rajongó poéták szívében szunnyadó parazsat, úgy ő volt az, aki virágzó fiatalságának és tündöklő szépségének varázsával lenyűgözött mindenkit. Titokzatosság vette körül ezt az asszonyt, hol gyalázattal illették, hol felmagasztalták, s nem akadt halandó, aki közel férkőzhetett volna lelkéhez- Liane Haid játsza Lucretiát. Ez mentes azoktól a bűnöktől, amiket a történelem szeret szemére vetni. Egy szenvedő, tiszta asszonyt látunk, aki mindent eltűr szerelméért. De mikor feltárulnak Cezare förtelmes bűnei, amikor a gyötrő szenvedéskért bűnhődést követel, a dráma igazi hősnőjévé emelkedik. A türelmes asszonyból szigorú bíró lesz, aki kérlelhetetlenül torolja meg a bűnt, amit ellene elkövettek. Kabinet-alakítást nyújtanak még Paul Wegener és A. Bassermann, valamint Lubinszky Tibor. Az évad ezen leggrandiózusabb filmje két egymásutáni részben 3 3 napig lesz hétfőtől kezdve az Apollóban 6,8 és 1210 órai kezdettel bemutatva. Hirdetések a villamosokon. A Villamos Vasút bérbe adja az összes kocsik mennyezetét és ablakait. Az ablakokon a hirdetések úgy lesznek elhelyezve, hogy az utcán és a kocsik belsejében is láthatók. Felvilágosítással szívesen szolgál a villamos vasút irodája Nefelejts utca 2, telefon 8-51.