Pécsi Lapok, 1924. január-április (3. évfolyam, 1-99. szám)

1924-04-16 / 89. szám

IIU évfolyam, 89* »ara. - - i ■ -Egyes szám ára 800 korona. Szerda, 1824. április 16.­­ SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: MUNKÁCSY MIHÁLY­­UTCA 10. SZÁM. * KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA. SZERKESZTŐSÉGI TEL. 109. * KIADÓHIVATALI TEL. 27. FÜGGETLEN POLITIAI NAPILAP ELŐFIZETÉSI Arab házhoz szállítva vagy postán 1 HÓRA 22 500 KORONA, 4 oldalas lap ÁRA 800 K, 8 OLDALAS 1200 K, ENNÉL NAGYOBB 1500 KORONA. csendes ü­lése. Pécs, április 15. Baranyavármegye közigazga­tási bizottsága ma délelőtt tartotta rendes havi ülését, melyen az elnöki tisztet Fischer Ferenc dr. főispán töltötte be. Az alispáni jelentést Fischer Béla főjegyző olvasta fel. Eszerint a megyében nagyon is javításra szorulnak az ut­ak. A rendbehozatal folyamatban van, 207.900.000 korona térítés fogja terhelni e célból az útialapot. A jelentés tudomásul vétele után Cseh József állategészségügyi felügyelő olvassa fel jelentését. A megye állategészségügye az előző hónapihoz viszonyítva kedvezőnek mondható. Lépfenén és rükkóron kívül más ragályos betegség nem fordult elő. Márciusban összesen 15 községben volt országos vásár. Az állatforgalom élénk volt. Vidákovics La­jos dr. tisztiorvos jelentése szerint a megye egészségügye a rossz időjárás következtében kedvezőtlen volt. Az influenza-járványon kívül szá­mos kanyaróeset fordult elő. Vörheny miatt két községben az iskolában a tanítást is meg kellett szün­tetni. Kovách Zoltán min. tan. pénzügyigazgató jelen­tése, az egyes jövedelmi ágazatokban elért fizetési eredményeket tartalmazza. Egyenes adóban befolyt 470,766.150 K,földadóban búzaértékben 225,314.922, fényűzési forgalmi adóban 9,819.062 K, áll. forg. adóban 505,783.941 K, forgalmi adópótlék, pénz­­büntetés 43,048.954 K,állatforgalomi adó 1,204,416.974 korona, fogyasztási adó 104,852.095 K, illeték 414 millió 043.933 K, dohányeladásból 717,856.864 K, határvám 1989 K, különféle bevételekben 534.774 K, vagyonváltságban 75,653.801 K, összesen 3 milliárd 773,093.453 K. Miután a jelentéshez hozzászólónak a pénzügyigazgató válaszolt, Dekleva Dénes kir. ügyész olvassa fel jelentését. Márciusban összesen 391 egyén volt letartóztatásban. Jogerősen elitélt 277. A hó utolsó napján letartóztatva voltak össze­sen 277-en. Az élelmezés ellen panasz nem merült fel. Boldis Dezső dr. tanfelügyelő jelentése szerint a községi iskolákban tett látogatások a tanítási ered­mény örvendetes fejlődéséről tettek tanúságot. Ezután Buchwein Béla gazdasági felügyelő ol­vassa fel jelentését. Márciusban a földreform végre­hajtását célzó tárgyalást tartottak Csebény, Okör­­völgy, Hetvehely, Kishajmás, Ráckozár, Nyomja, Szentdénese,Németbóly,Komló, Kenese, Pirkó,Luzsok, Vejke, Szentegát, Versend és Baranyasellye közsé­gekben. Tagosítási eljárást folytattak le Harkányban, házhelyrendezést Kárászon és Szabadszentkirályon. A reformmal kapcsolatos eljárás március 31-ig be­fejezést nyert 6 községben, végrehajtás előtt áll 99 községben, tárgyalást lefolytattak, de ítéletet nem hoztak 96 községben és az Országos Földbirtokrendező Bírósághoz felterjesztést intézett 55 községben nem hozatott még végzés. A jelentéshez Tyoszits Sándor szól isozzá. Hibáz­tatja, hogy a Vaiszló melletti uradalmon a 120 hold­­nyi erdőirtást 2 méter mázsa búzabérért Braun Már­kusnak adták anélkül, hogy ezt a megye gazdasági bizottságának bejelentették volna. Miután ehhez a bizottság is hozzájárul, az ügy kivizsgálása iránti ké­relmet elfogadják. Éjféli rövid táviratok, Milano, április 15. Athéni jelentés szerint 930.000 szavazatból 630.000 köztársasági volt. A miniszter­tanács elhatározta, hogy a görög királyság helyett a helledika politeia elnevezést használják. A minisz­tert­anácsa politika­ibaz, tényekre a­mn­észt­iát rend­elt el. Budapest, ápr. 15. A földmivelésügyi miniszter a tej, tejtermékek, friss, sózott vaj és sajt engedély­­nélküli kivitelét engedélyezte. Kiss Menyhértnek meg kell követnie a nemzetgyűlést. Budapest, április 15. (MTI.) A nemzetgyűlés men­telmi bizottsága ma délben 12 órakor a parlament, II.számú bizottsági termében Fáy Gyula elnöklésével ülést tartott, amelyen Kiss Menyhért nemzetgyűlési képviselőnek a Házszabályok értelmében a bizott­sághoz utalt mentelmi ügyét tárgyalta. A bizottság Kiss Menyhértet a nemzetgyűlés ünnepélyes meg­követésére utasította. — időjóslat. Enyhe és esőre hajló idő várható. Sándor Pál beszéde a kölcsönjavaslat mellett Demokratikusai)* kormány mellett könnyebben kapcsolódhattunk volna bele a külföldi érdekközösségbe. —­ Tisza István óta Bethlen az egyetlen államférfiu, aki produktiv eredményt tudott elérni.­— A parlament nívóját fel kell emelni. —­ Friedrich szerint a Máv­-ot bérbe kell adni. —. A nemzetgyűlés keddi ülése. Budapest, április 15. A nemzetgyűlés mai ülését pontban 7 órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Folytatják a szanálási javaslatok tárgyalását. Farkas István (szociáldemokrata) az első szónok. A kormány messzemenő felhatalmazást kap a javas­latokkal, fennálló törvényeinkkel ellentétes intéz­kedéseket adhat ki, sőt a törvényjavaslatokban meg­adott határokon át is lépheti. Ilyen messzemenő fel­hatalmazásnál nagyon fontos egy olyan szerv léte­sítése, amely a kormány működését ellenőrizheti. Majd a főváros községi politikájáról beszél, mire az elnök figyelmezteti, hogy maradjon a tárgynál. Az elnöki figyelmeztetés után a kormány gazdasági és pénzügyi politikáját bírálja. Pénzügyi politikánk­nak az a hibája,, hogy a terheket áthárít­ja a nagy töme­gekre és nem meri a nagy vagyonokat úgy megadóz­tatni, mint ahogy azok azt megérdemelték. Erősebb szociális politikát sürget. Angliában szerinte az akadályozta meg a bolsevizmust, hogy a különböző irányú kormányok versenyeztek a szociális törvény­­alkotásokban. Szociális munkásvédelemre van szük­ség a lakáskérdésben is. Vagy biztosítani kell a ma­gasabb munkabért. Vagy nem szabad felszabadítani a lakásokat. A nemzetek szövetségének pénzügyi bizottsága figyelmeztette a kormányt, hogy csak a közgazdasági élet fellendítése eredményezhet végleges talpraállítást. Ugyanakkor a jegyzőkönyvek olyan kereskedelmi szerződések megkötésére köteleznek, amelyek hátrányosak lesznek ránk nézve. A mai hely­zetet a háborúval szokták megokolni. A háborúért szerinte azok felelősek, akik azt felidézték, az akkori kormány tagjai. Határozati javaslatokat nyújt be, amelyek szerint a nemzetgyűlésnek egy hónapon belül terjesszen be­jelentést a pénzügyminiszter a devizaközpont működéséről. Második határozati javas­lata arra vonatkozik, hogy a lakáskérdést vegyék ki a javaslatból és külön törvényjavaslat alakjában ter­jesszék a nemzetgyűlés elé. A szanálási javaslatokat nem fogadja el. Azután Sándor Pál szólal fel. Előre is bejelenti, hogy a javaslatokat elfogadja, nem azért, mintha a javaslatokkal minden tekintetben egyetértene, de nem vállalhatja az ódiumát annak, hogy a kormány őrá hárítsa a felelősséget azért, hogy nem valósulnak meg a javaslatok. Demokratikusabb kormányok mellett azonban könnyebben kapcsolódhattunk volna bele a külföldi érdekközösségbe, így oda jutottunk­, hogy ki kell adnunk kezünkből a hatalmat. Nem hiszi, hogy ebből kár származnék. A forradalmak óta jött kormányok politikája okozta azt, hogy a külföldön­ nem érhettünk el sikereket. Elismeri, hogy a miniszter­elnök becsületesen törekszik rendezettebb állapotokat megteremtésére, de nem tudott teljes eredményt el­érni. Ezért távoznia kellett volna helyéről. Itt azon­ban felvetődik a kérdés. Tisza István óta Bethlen az egyetlen tradicionális államférfiú,aki produktív ered­ményeket tudott elérni. Ki üljön a helyére ? Andrássy semmi eredményt sem ért el , és király­­­puccs idején való szereplésével ártalmára vált magának a királyságnak is. Apponyi tanácsát nem követték és nem akceptálták politikai irányát. Ez a két tradí­­ciós államférfiú van ma Magyarországon. Felvetődik a kérdés : Ki jöhetne Bethlen után ? Ezért nem kí­vánhatjuk Bethlen távozását. Meg kell szüntetni a rendeletekkel való kormányoz­ást, a törvény uralmát kell biztosítani. A javaslatokat nem taktikából fo­gadja el, hanem azért, mert ez életet, élési lehető­ségeket jelent.Elfogadott volna 150 milliós kölcsönt is,mert az a fő, hogy az ország fejlődését biztosítsuk. Elfogadja azért is, mert ebben az országban sok a gazdasági erő. 25 év óta tagja a Háznak, de soha nem, látott olyant, ami most történik ebben a teremben hogy a képviselők a legsúlyosabb szavakkal illessék egymást. A parlament nívóját fel kell emelni. Az újságok csak a szenzációt köztik. Ez külföldön nagyon rossz hatást szül. Visszatérve­ a külföldi kölcsönre, azt állítja, hogy 1920-ban vesztettük el a háborút, mert akkor még Franciaország hajlandó volt vissza­­csatolni az egységes magyar területeket, ha Magyar­­ország biztosítékot nyújt arra, hogy szomszédaival jó viszonyban fog élni. A béketárgyalás idevonatkozó részleteiről egy cikksorozatban számolt be nemrég a Magyarország hasábjain egy Halmos nevű újságíró, akibenfentes volt francia hivatalos körökben. Annak idején az államvasutak és hajózás ellenőrzését köve­­telték tőlünk. Ha nem dolgoztak volna Magyar­­országon titkos kormányok nagy eredményeket le­hetett volna elérni. Ezután áttér a javaslatok bírá­latára. Kérdi mit érnek majd a kölcsön kötvényeink ? Az osztrák kölcsönt a külföldi hatalmak garantálták,az osztrák kötvények mégis csak 60 svájci frankot érnek. Mi évente 50 millió korona arany kamatot fizetünk, de amikor megkapjuk a 250 millió kölcsönt, azonnal levonnak belőle 25 milliót amortizációs kamat címén. Inkább osztott volna fel a magyar kormány a vagyon­­váltság földből földet,ez megoldotta volna a kölcsönt. A kölcsön sorsa nagyon bizonytalan. Ezután kijelenti, hogy tudomása van arról, hogy egy minisztériumi tisztviselő 40 milliós nyugtát 10 millióra állított ki. ( Vass népjóléti miniszter : Ki volt az ? Nevezze meg.) Nem vagyok hajlandó megnevezni. Konkrét adatokat hoztam és nem történt intézkedés. Nálunk a pana­mákat nem fedik fel, nem büntetik meg. (Vass nép­jóléti miniszter ingerülten feláll helyéről és ezeket mondja: Rágalom, tessék a neveket megemlíteni.) Kifogásolja, hogy Kállay nem bankárokat vitt ma­gával, mert ezek sokkal közelebb tudtak volna férkőzni a tőzsdésekhez. Nem bizalomból szavazza meg a javaslatokat, mert bizalmatlan a kormány iránt, főleg azért, mert nem terjeszti be a szárszáma­dást. (Hoyos Miksa: Mindaddig, amíg az értékmérő nem állandó, nem lehet ilyenekről beszélni. Szavaz­zák meg a javaslatokat, akkor lesz zárszámadás.) Ausztriában sem volt állandó értékmérő, még­is tud­tak költségvetési zárszámadást készíteni. A javaslatot elfogadja. Dénes István: (liberális ellenzéki) a javaslatok tévedésen épülnek fel, mert a népszövetség abból indult ki, hogy Magyarországon a mezőgazdasági munkásság nincsen nyomorban. Kívánja, hogy a népszövetséget világosítsák fel abban az irányban, hogy a javaslatok nyomán a felfordulás fog jelent­kezni.­­Nagy zaj, tiltakozás a Ház minden oldalán. Huszár alelnök a szónokot rendreutasítja,mert kijelen­tése igen nagy károkat okozhat az országnak.) Ez­után részletes költségvetési zárszámadást sürget. Azt mondja, hogy saját erőnkből is talpra állhattunk volna. Bírálja adórendszerünket. Azt mondja, hogy jövedelmi, vagyon és forgalmi adót fizet és három bőrt húznak le róla. (Derültség. Felkiáltások: Hány bőre van még.) Adórendszerünk igazságtalan. Az elnök ezután az ülést 2 órakor félbeszakítja, délután 3 óráig. A délután ülést­­4 órakor nyitotta meg Huszár Károly alelnök. Dénes István folytatja beszédét. A javaslatot nem fogadja el. Ezután Friedrich István szólal fel. Véleménye sze­rint a trianoni béke épen olyan kényszerhelyzetben született, mint a kormány szanálási javaslata. Be­szédében kitér a kisebbségi kérdésekre. A középeurópai béke csak akkor épülhet fel, ha megértik egymást. A­ népszövetségnek lenne kötelessége igazságosan őrködni a nemzetek sorsa felett. Kifogásolja, hogy a javaslatok kizárólag az államháztartás mérlegével foglalkoznak. Véleménye szerint a korona stabili­zációja csak látszólagos lesz. Gazdasági életünket nem tudjuk alátámasztani az államháztartás egyen­súlyával. Csak a belföldi gazdasági rend segítésével lehet stabilizált állapotokat teremteni. Foglalkozik az államvasutak kérdésével. Az a véleménye, hogy a Mávot bérbe kell adni. Az állami adminisztrációt decentralizálni kell. Nem vár eredményt a javas­latoktól, de nem akadályozza meg azok törvényerőre emelését. A javaslatot nem fogadja el. A következő szónok Bogya János: Pénzügyi és gazdasági helyzetünket tárgyalja. A gazdasági élet talpraállításában legnagyobb probléma a termelés fellendítése. A korona értéke attól függ, hogy külföldön hogyan ítélik meg Magyarország politikai jövőjét. A javaslatot elfogadja. Rassay Károly: Nem helyesli a javaslat törvény­­erőre emelkedésének megakadályozását. Nem érti

Next