Pécsi Lapok, 1924. január-április (3. évfolyam, 1-99. szám)
1924-04-16 / 89. szám
IIU évfolyam, 89* »ara. - - i ■ -Egyes szám ára 800 korona. Szerda, 1824. április 16. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: MUNKÁCSY MIHÁLYUTCA 10. SZÁM. * KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA. SZERKESZTŐSÉGI TEL. 109. * KIADÓHIVATALI TEL. 27. FÜGGETLEN POLITIAI NAPILAP ELŐFIZETÉSI Arab házhoz szállítva vagy postán 1 HÓRA 22 500 KORONA, 4 oldalas lap ÁRA 800 K, 8 OLDALAS 1200 K, ENNÉL NAGYOBB 1500 KORONA. csendes ülése. Pécs, április 15. Baranyavármegye közigazgatási bizottsága ma délelőtt tartotta rendes havi ülését, melyen az elnöki tisztet Fischer Ferenc dr. főispán töltötte be. Az alispáni jelentést Fischer Béla főjegyző olvasta fel. Eszerint a megyében nagyon is javításra szorulnak az utak. A rendbehozatal folyamatban van, 207.900.000 korona térítés fogja terhelni e célból az útialapot. A jelentés tudomásul vétele után Cseh József állategészségügyi felügyelő olvassa fel jelentését. A megye állategészségügye az előző hónapihoz viszonyítva kedvezőnek mondható. Lépfenén és rükkóron kívül más ragályos betegség nem fordult elő. Márciusban összesen 15 községben volt országos vásár. Az állatforgalom élénk volt. Vidákovics Lajos dr. tisztiorvos jelentése szerint a megye egészségügye a rossz időjárás következtében kedvezőtlen volt. Az influenza-járványon kívül számos kanyaróeset fordult elő. Vörheny miatt két községben az iskolában a tanítást is meg kellett szüntetni. Kovách Zoltán min. tan. pénzügyigazgató jelentése, az egyes jövedelmi ágazatokban elért fizetési eredményeket tartalmazza. Egyenes adóban befolyt 470,766.150 K,földadóban búzaértékben 225,314.922, fényűzési forgalmi adóban 9,819.062 K, áll. forg. adóban 505,783.941 K, forgalmi adópótlék, pénzbüntetés 43,048.954 K,állatforgalomi adó 1,204,416.974 korona, fogyasztási adó 104,852.095 K, illeték 414 millió 043.933 K, dohányeladásból 717,856.864 K, határvám 1989 K, különféle bevételekben 534.774 K, vagyonváltságban 75,653.801 K, összesen 3 milliárd 773,093.453 K. Miután a jelentéshez hozzászólónak a pénzügyigazgató válaszolt, Dekleva Dénes kir. ügyész olvassa fel jelentését. Márciusban összesen 391 egyén volt letartóztatásban. Jogerősen elitélt 277. A hó utolsó napján letartóztatva voltak összesen 277-en. Az élelmezés ellen panasz nem merült fel. Boldis Dezső dr. tanfelügyelő jelentése szerint a községi iskolákban tett látogatások a tanítási eredmény örvendetes fejlődéséről tettek tanúságot. Ezután Buchwein Béla gazdasági felügyelő olvassa fel jelentését. Márciusban a földreform végrehajtását célzó tárgyalást tartottak Csebény, Okörvölgy, Hetvehely, Kishajmás, Ráckozár, Nyomja, Szentdénese,Németbóly,Komló, Kenese, Pirkó,Luzsok, Vejke, Szentegát, Versend és Baranyasellye községekben. Tagosítási eljárást folytattak le Harkányban, házhelyrendezést Kárászon és Szabadszentkirályon. A reformmal kapcsolatos eljárás március 31-ig befejezést nyert 6 községben, végrehajtás előtt áll 99 községben, tárgyalást lefolytattak, de ítéletet nem hoztak 96 községben és az Országos Földbirtokrendező Bírósághoz felterjesztést intézett 55 községben nem hozatott még végzés. A jelentéshez Tyoszits Sándor szól isozzá. Hibáztatja, hogy a Vaiszló melletti uradalmon a 120 holdnyi erdőirtást 2 méter mázsa búzabérért Braun Márkusnak adták anélkül, hogy ezt a megye gazdasági bizottságának bejelentették volna. Miután ehhez a bizottság is hozzájárul, az ügy kivizsgálása iránti kérelmet elfogadják. Éjféli rövid táviratok, Milano, április 15. Athéni jelentés szerint 930.000 szavazatból 630.000 köztársasági volt. A minisztertanács elhatározta, hogy a görög királyság helyett a helledika politeia elnevezést használják. A minisztertanácsa politikaibaz, tényekre amnésztiát rendelt el. Budapest, ápr. 15. A földmivelésügyi miniszter a tej, tejtermékek, friss, sózott vaj és sajt engedélynélküli kivitelét engedélyezte. Kiss Menyhértnek meg kell követnie a nemzetgyűlést. Budapest, április 15. (MTI.) A nemzetgyűlés mentelmi bizottsága ma délben 12 órakor a parlament, II.számú bizottsági termében Fáy Gyula elnöklésével ülést tartott, amelyen Kiss Menyhért nemzetgyűlési képviselőnek a Házszabályok értelmében a bizottsághoz utalt mentelmi ügyét tárgyalta. A bizottság Kiss Menyhértet a nemzetgyűlés ünnepélyes megkövetésére utasította. — időjóslat. Enyhe és esőre hajló idő várható. Sándor Pál beszéde a kölcsönjavaslat mellett Demokratikusai)* kormány mellett könnyebben kapcsolódhattunk volna bele a külföldi érdekközösségbe. — Tisza István óta Bethlen az egyetlen államférfiu, aki produktiv eredményt tudott elérni.— A parlament nívóját fel kell emelni. — Friedrich szerint a Máv-ot bérbe kell adni. —. A nemzetgyűlés keddi ülése. Budapest, április 15. A nemzetgyűlés mai ülését pontban 7 órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Folytatják a szanálási javaslatok tárgyalását. Farkas István (szociáldemokrata) az első szónok. A kormány messzemenő felhatalmazást kap a javaslatokkal, fennálló törvényeinkkel ellentétes intézkedéseket adhat ki, sőt a törvényjavaslatokban megadott határokon át is lépheti. Ilyen messzemenő felhatalmazásnál nagyon fontos egy olyan szerv létesítése, amely a kormány működését ellenőrizheti. Majd a főváros községi politikájáról beszél, mire az elnök figyelmezteti, hogy maradjon a tárgynál. Az elnöki figyelmeztetés után a kormány gazdasági és pénzügyi politikáját bírálja. Pénzügyi politikánknak az a hibája,, hogy a terheket áthárítja a nagy tömegekre és nem meri a nagy vagyonokat úgy megadóztatni, mint ahogy azok azt megérdemelték. Erősebb szociális politikát sürget. Angliában szerinte az akadályozta meg a bolsevizmust, hogy a különböző irányú kormányok versenyeztek a szociális törvényalkotásokban. Szociális munkásvédelemre van szükség a lakáskérdésben is. Vagy biztosítani kell a magasabb munkabért. Vagy nem szabad felszabadítani a lakásokat. A nemzetek szövetségének pénzügyi bizottsága figyelmeztette a kormányt, hogy csak a közgazdasági élet fellendítése eredményezhet végleges talpraállítást. Ugyanakkor a jegyzőkönyvek olyan kereskedelmi szerződések megkötésére köteleznek, amelyek hátrányosak lesznek ránk nézve. A mai helyzetet a háborúval szokták megokolni. A háborúért szerinte azok felelősek, akik azt felidézték, az akkori kormány tagjai. Határozati javaslatokat nyújt be, amelyek szerint a nemzetgyűlésnek egy hónapon belül terjesszen bejelentést a pénzügyminiszter a devizaközpont működéséről. Második határozati javaslata arra vonatkozik, hogy a lakáskérdést vegyék ki a javaslatból és külön törvényjavaslat alakjában terjesszék a nemzetgyűlés elé. A szanálási javaslatokat nem fogadja el. Azután Sándor Pál szólal fel. Előre is bejelenti, hogy a javaslatokat elfogadja, nem azért, mintha a javaslatokkal minden tekintetben egyetértene, de nem vállalhatja az ódiumát annak, hogy a kormány őrá hárítsa a felelősséget azért, hogy nem valósulnak meg a javaslatok. Demokratikusabb kormányok mellett azonban könnyebben kapcsolódhattunk volna bele a külföldi érdekközösségbe, így oda jutottunk, hogy ki kell adnunk kezünkből a hatalmat. Nem hiszi, hogy ebből kár származnék. A forradalmak óta jött kormányok politikája okozta azt, hogy a külföldön nem érhettünk el sikereket. Elismeri, hogy a miniszterelnök becsületesen törekszik rendezettebb állapotokat megteremtésére, de nem tudott teljes eredményt elérni. Ezért távoznia kellett volna helyéről. Itt azonban felvetődik a kérdés. Tisza István óta Bethlen az egyetlen tradicionális államférfiú,aki produktív eredményeket tudott elérni. Ki üljön a helyére ? Andrássy semmi eredményt sem ért el , és királypuccs idején való szereplésével ártalmára vált magának a királyságnak is. Apponyi tanácsát nem követték és nem akceptálták politikai irányát. Ez a két tradíciós államférfiú van ma Magyarországon. Felvetődik a kérdés : Ki jöhetne Bethlen után ? Ezért nem kívánhatjuk Bethlen távozását. Meg kell szüntetni a rendeletekkel való kormányozást, a törvény uralmát kell biztosítani. A javaslatokat nem taktikából fogadja el, hanem azért, mert ez életet, élési lehetőségeket jelent.Elfogadott volna 150 milliós kölcsönt is,mert az a fő, hogy az ország fejlődését biztosítsuk. Elfogadja azért is, mert ebben az országban sok a gazdasági erő. 25 év óta tagja a Háznak, de soha nem, látott olyant, ami most történik ebben a teremben hogy a képviselők a legsúlyosabb szavakkal illessék egymást. A parlament nívóját fel kell emelni. Az újságok csak a szenzációt köztik. Ez külföldön nagyon rossz hatást szül. Visszatérve a külföldi kölcsönre, azt állítja, hogy 1920-ban vesztettük el a háborút, mert akkor még Franciaország hajlandó volt visszacsatolni az egységes magyar területeket, ha Magyarország biztosítékot nyújt arra, hogy szomszédaival jó viszonyban fog élni. A béketárgyalás idevonatkozó részleteiről egy cikksorozatban számolt be nemrég a Magyarország hasábjain egy Halmos nevű újságíró, akibenfentes volt francia hivatalos körökben. Annak idején az államvasutak és hajózás ellenőrzését követelték tőlünk. Ha nem dolgoztak volna Magyarországon titkos kormányok nagy eredményeket lehetett volna elérni. Ezután áttér a javaslatok bírálatára. Kérdi mit érnek majd a kölcsön kötvényeink ? Az osztrák kölcsönt a külföldi hatalmak garantálták,az osztrák kötvények mégis csak 60 svájci frankot érnek. Mi évente 50 millió korona arany kamatot fizetünk, de amikor megkapjuk a 250 millió kölcsönt, azonnal levonnak belőle 25 milliót amortizációs kamat címén. Inkább osztott volna fel a magyar kormány a vagyonváltság földből földet,ez megoldotta volna a kölcsönt. A kölcsön sorsa nagyon bizonytalan. Ezután kijelenti, hogy tudomása van arról, hogy egy minisztériumi tisztviselő 40 milliós nyugtát 10 millióra állított ki. ( Vass népjóléti miniszter : Ki volt az ? Nevezze meg.) Nem vagyok hajlandó megnevezni. Konkrét adatokat hoztam és nem történt intézkedés. Nálunk a panamákat nem fedik fel, nem büntetik meg. (Vass népjóléti miniszter ingerülten feláll helyéről és ezeket mondja: Rágalom, tessék a neveket megemlíteni.) Kifogásolja, hogy Kállay nem bankárokat vitt magával, mert ezek sokkal közelebb tudtak volna férkőzni a tőzsdésekhez. Nem bizalomból szavazza meg a javaslatokat, mert bizalmatlan a kormány iránt, főleg azért, mert nem terjeszti be a szárszámadást. (Hoyos Miksa: Mindaddig, amíg az értékmérő nem állandó, nem lehet ilyenekről beszélni. Szavazzák meg a javaslatokat, akkor lesz zárszámadás.) Ausztriában sem volt állandó értékmérő, mégis tudtak költségvetési zárszámadást készíteni. A javaslatot elfogadja. Dénes István: (liberális ellenzéki) a javaslatok tévedésen épülnek fel, mert a népszövetség abból indult ki, hogy Magyarországon a mezőgazdasági munkásság nincsen nyomorban. Kívánja, hogy a népszövetséget világosítsák fel abban az irányban, hogy a javaslatok nyomán a felfordulás fog jelentkezni.Nagy zaj, tiltakozás a Ház minden oldalán. Huszár alelnök a szónokot rendreutasítja,mert kijelentése igen nagy károkat okozhat az országnak.) Ezután részletes költségvetési zárszámadást sürget. Azt mondja, hogy saját erőnkből is talpra állhattunk volna. Bírálja adórendszerünket. Azt mondja, hogy jövedelmi, vagyon és forgalmi adót fizet és három bőrt húznak le róla. (Derültség. Felkiáltások: Hány bőre van még.) Adórendszerünk igazságtalan. Az elnök ezután az ülést 2 órakor félbeszakítja, délután 3 óráig. A délután ülést4 órakor nyitotta meg Huszár Károly alelnök. Dénes István folytatja beszédét. A javaslatot nem fogadja el. Ezután Friedrich István szólal fel. Véleménye szerint a trianoni béke épen olyan kényszerhelyzetben született, mint a kormány szanálási javaslata. Beszédében kitér a kisebbségi kérdésekre. A középeurópai béke csak akkor épülhet fel, ha megértik egymást. A népszövetségnek lenne kötelessége igazságosan őrködni a nemzetek sorsa felett. Kifogásolja, hogy a javaslatok kizárólag az államháztartás mérlegével foglalkoznak. Véleménye szerint a korona stabilizációja csak látszólagos lesz. Gazdasági életünket nem tudjuk alátámasztani az államháztartás egyensúlyával. Csak a belföldi gazdasági rend segítésével lehet stabilizált állapotokat teremteni. Foglalkozik az államvasutak kérdésével. Az a véleménye, hogy a Mávot bérbe kell adni. Az állami adminisztrációt decentralizálni kell. Nem vár eredményt a javaslatoktól, de nem akadályozza meg azok törvényerőre emelését. A javaslatot nem fogadja el. A következő szónok Bogya János: Pénzügyi és gazdasági helyzetünket tárgyalja. A gazdasági élet talpraállításában legnagyobb probléma a termelés fellendítése. A korona értéke attól függ, hogy külföldön hogyan ítélik meg Magyarország politikai jövőjét. A javaslatot elfogadja. Rassay Károly: Nem helyesli a javaslat törvényerőre emelkedésének megakadályozását. Nem érti