Pécsi Lapok, 1924. január-április (3. évfolyam, 1-99. szám)

1924-04-26 / 96. szám

SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL , MUNKÁCSY MIHÁLY­­UTCA 10. SZÁM. * KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA. SZERKESZTŐSÉGI TEL. 189. * KIADÓHIVATALI TEL. 27. FÜGGETLEN POLITIAS NAPILAP ELŐFIZETÉSI ÁRAK HÁZHOZ SZÁLLÍTVA VAGY POSTÁN 1 HÓRA 22 500 KORONA, 4 OLDALAS LAP ÁRA 800 K, 8 OLDALAS 1200 K, ENNÉL NAGYOBB 1500 KORONA. A Széchenyi-tér befásításáról Mint Pécs érdekeit szem előtt tartó és azokat önzetlenül szolgáló tényezőt, mindig a legőszintébb öröm töltött el bennünket, ha a város arculatán külső képén oly változásokat észlelhettünk, melyek annak előnyére váltak, természetadta szépségét emelték, arculatját barátságosabbá, üdébbé tették . Így az itteni talajból sár­jadt és idegyökerezetteknek tágabb értelemben vett otthonukat lakályosabbá varázsolta, az itt megforduló idegenek előtt petsig­ oly vonzóvá alakította a külsőségekben is, hogy távozásuk után még hosszú időkön keresztül szíve­sen emlékeztek a Mecsek aljáról annak déli, szelíd lejtőjére nagyratörően felkapaszkodó kulturális, ipari és kereskedelmi emporiumunkra. A város hatóságának ily irányú törekvéseinek mindenkor támogatói voltunk, sőt lapunk jogelőd­jében, a régi jó ,,Pécsi Napló”-ban nem egy alka­lommal magunk vetettünk fel városszépészeti szem­pontokból értékes gondolatokat, terveket s gyűjtöt­tünk azoknak a kivitelhez szükséges többséget. Ezért fog talán különösen hatni, hogy most egy olyan szépítő­ munka ellen emelünk szót és pedig úgy a magunk, mint számos érdekelt nevében. A Széchenyi-térnek befási­­ásáról van szó, mely­nek munkálatai ugyan már megindultak, de nem haladtak annyira, hogy megszakíthatók, illetőleg az egész terv elejthető ne lenne, annyival­ is inkább, mert azzal szemben, hogy a befásítás szép és egész­séges, az érvek egész sora szól és a Széchenyi­ térnek fákkal való beültetése ellen. Ha napirendre térünk is a felett, hogy a kül­föld világvárosainak főterei és székesfővárosunknak, Budapestnek több jelentős tér­területe vagy csak szegélyzettel van ellátva, vagy egyáltalán puszta, mert a célszerűség a legtöbbször központi fekvésű főterek befássítása ellen szól, nem tekinthetünk el attól, hogy Pécs városának a Széchenyi-tér egyetlen, a város kellős közepén fekvő szabad helye, mely egyedül alkalmas nagyobb tömegeket mozgató ünnepi alkalmakkor sok ezer embernek férőhelyet adni. Emlékezzünk néhai királyunk, I. Ferenc József látogatására, a nemzeti hadsereg bevonulására, a kormányzó fogadtatására stb. Igaz, az ilyen történelmi események ritkák, de­­ adódnak s a közel 70 ezerre növekedett lakosság­nak legalább egyetlen helyre szüksége van, ahol ilyen, vagy hasonló alkalmakkor úgy tudjon el­helyezkedni, hogy lásson és halljon. És ilyen külö­nös alkalmakkor a fák nyújtotta esetleges árnyék húse nem áll arányban azzal a hátránnyal, mit a kiváncsi szem elől a fa törzse és dús koronája takar és a hallani akaró fül elől felfog. Eltekintve attól, hogy a ma keresztül-kasul bejárható térségen a fák mértani pontossággal ki­jelölt sorai forgalmi akadályt is képeznének és a látogatottabb hetipiacokra özönlő eladók tömegei­nek kellő elhelyezkedését gátolnák, hátrányosak a térséget övező házakban lévő üzlethelyiségek bér­lőire és ebből folyólag az üzlethelyiségekkel rendel­kező házak tulajdonosaira. Előbbiek cégtábláit ta­karnák, kirakatait homályosítanák a lombok, mi­által a kereskedelemben ma már nélkülözhetetlen reklám önként kínálkozó, legelemibb módjától fosz­taná meg azokat, míg utóbbiak ingatlanai szenved­hetnek értékcsökkenést és a lakásoknál jobban jö­vedelmező bolthelyiségek elértéktelenedése folytán Hogy a Széchenyi­ tér bizonyos formában né­pi csinosításra szorul, készséggel elismerjük. Ami egyet­len főterünk tervszerű szépítése körül történt, az messze a múltban, 1820 körül játszódott le, amidőn egykorú Fiacsek József a hepehupás teret kiegyen­gette s annak délnyugati részén emelkedő dombot leásatta, igy a teret a Király­ utca szintjével egyen­lővé tétette. A cisztercita-rend gimnáziumát a templommal összekötő hídszerű átjárás lebontása, noha egy régi, értékes emléktől fosztotta meg a várost, javára szolgált a tér szépségének, amit a Pécsi Takarék palotája, a kfr. tábla épülete, az új városi székház mind, mind hatalmasan emelt. Hogy mi mindent lehetne ott alkotni, ami város­szépészeti szempontból kívánatos és ajánlatos volna, nem célunk fejtegetni, de annyi bizonyos, hogy a befásítás nem szerencsés gondolat és hisszük,hogy a tanácsnak erre vonatkozó határozatát a törvényhatósági közgyűlés, ha csak utólagosan is megkérdezik, nem fogja helyeselni. A Természetbarátok köréből. Pécs, április 25. Sísalpak, ródlik, korcsolyák — ki, ki nyugalomba, azaz magyarán: lezárva, el­raktározva a jövőre. És lezárva velük a tél sok hasznos, szép és nemes örömet is, hogy új hasznos­­ságoknak, a tavasz, a nyár fokozottabb örömeinek adják át a teret. Mert szereti a természet az ő ba­rátait és a profán lelkek által sohasem ismert gyönyö­röket nyújt igaz híveinek mindenkor. Zsongnak, bongnak is a pécsi természetbarátok tagestéi, akár csak a méhkas az első enyhe napsugárra, az első virágnyilásra. Drága kicsi méhek 1 Kicsi dolgos társak ! Bizo­nyosan ők is az illatos mezőkre, az üde források mentére, hegyre, völgyre, napfényre készülődnek. És valahonnan délről felfelé húz már egy másik dol­gos csapat is : a hasznos madarak. És Isten egyik hetedik napján a gyárak, boltok, műhelyek és irodák dolgosaitól is hangos lesz a Mecsek. Uramisten, hogy felkészültünk már tavaszra, nyárra ! Csukák, botok, hátizsákok frissen adjusztálva. Egyéb felszerelé­sekben sincs hiány. És nem tétlenek ám az osztályok és bizottságok sem! A túrabizottság programja mesés : az ötletes­­mecseki túrákon kívül szép per­spektívát nyújt egy balatoni túrára. A munkaosztály ég a vágytól, hogy a tett mezejére léphessen. Nó­gatjuk is munkáért váltig az „Öreget“, (így hívjuk j­ó műhelyszokás szerint a Mecsek Egyesületet) mert, hol jogok,­­ ott kötelességek is vannak. De sok mecsekjáró ezt még nem tudja ! A fotó osztály is kész reá, hogy pár jó felvétellel gyarapítsa a mecseki ké­peket, hogy annál impozánsabb legyen majd jövő télen e címen megtartandó vetített képes felolvasá­sunk. Csoportunknak minden tagja madárvédő is, — jaj a fészekrablónak, kit tetten kapnak ! Vigalmi bizottságunk meg éppen nem hagyja magát! Lesz is olyan turista-majális Szent­kút­on, amilyen még nem volt ! Hát, mi más is ott az Isten szabad ege alatt, balzsamos levegőn, napfényben, virágillatban a ropogós csárdás, mint a tánctermek füstös, poros, miazmás levegőjében. Nem is táncteremben született az, hanem a szabadban : annyi szent ! Ott tágulhat a tüdő, párologhat a test,­­csaponghat a jó kedv — csak javunkra válik. Valóságos testedző számba megy! Csupán síosztályunk az, melynek egyelőre befellegzett. Tagjai más osztályokban vendégszere­pelnek, magára hagyva a vezetőt a beolajozott, bezármázott sítalpakkal. Mint legfiatalabb alakulatot végbre hagytam a propaganda osztályt, bár úgy mond­ják, hogy az élen a helye. Az élen és mindenütt mon­dom én, mert mégis csak elszomorító, hogy Pécs tízezreket kitevő dolgos társadalmában dacára, hogy 14 éves múltra nézünk vissza, a spontán lelki-testi kultúra terén (ma már hivatalosan testnevelésnek hívják) aránylag oly kevés a természetbarát. Miért ? Hogy nem politizálunk, hogy nem felekezetieskedünk, nem züllünk, nem tivornyázunk, hanem a szabad természetben keresünk itt a munkásélet — sajnos — buján tenyésztő testi és lelki kórjai ellen. No, de ez már a propagandaosztály ügykörébe vág. Ezen osz­tály mind fiatal, szine-java legényből áll és velük sokszor találkozik még Pécsnek munkálkodó népe Korzón, sétatéren, gyárban, műhelyben és mindenütt hisszük : lesz is foganatja ! Végül megsúgom, én is tag­j­a vagyok a propaganda osztálynak és épen ezért eleve szolgálhatok egy jó tanáccsal. Ki nem akarja, hogy szó érje háza elejét, annak jobb, ha ma, mint holnap lép be a természet­­barátok turista egyesülete pécsi csoportjába, mert a­­természetbarátok útja is a kultura útja és a kultúra pedig Csonka Magyarország föltámadásának útja ! Üdv a természet barátainak ! Ügyvezető. A magyar népszövetségi ellenőr, London, áprili­s 25. A MTI­ londoni tudósítója beszélgetést folytatott. J. Smith amerikai bankárral, aki a következő nyilatkozatot tette : Elintéztem odahaza minden üzleti és magán­ügyemet. Most előbb két napra Parisba megyek, onnan Genf­be és így utazom Budapestre, ahol mind­addig szándékozom tartózkodni, amíg támogatá­somra szükség van. Nagyon megtisztelő rám nézve megbízásom. Teljes lelkesedéssel és bizalommal fogok hozzá feladatomhoz, amely abból áll, hogy Magyarország pénzügyeit talpra állítsam. Meg va­gyok róla győződve, hogy a nemzetek szövetségének erre vonatkozó terve feltétlenül egészséges terv, amely minden politikától ment s a legkitűnőbb üzleti elveken épül fel. Ha ez a terv megvalósul, ennek okvetlenül nagy hasznát fogva látni mind Magyarország, mind Európa többi országa. Az európai üzleti világ meg van győződve az európai általános újjáépítés szük­ségéről. Ennek a feladatnak Magyarország újjáépítése jelentékeny részét alkotja. Ismétlem,, hogy a legjobb szándék és a legkomolyabb becsvágy vezet abban, hogy a terv keresztülvitelében legjobb tudom­ásomat segítségére legyek. -------­ A Magyar Nemzeti Bank részvényjegyzései. Budapest,ápr. 25. A MTI. jelenti: Illetékes hely­ről kapott értesülés szerint a Magyar Nemzeti Bank részvényjegyzése előreláthatólag f. é. április 28-án fog megkezdődni és a jegyzésre a f. é. április 28. és május 7. közötti idő fog rendelkezésre állani. A lakók védelme az elviselhetetlen lakbéremelés ellen Budapest, ápr­ilis 25. A lakók szövetsége a keres­kedelmi és ipari körökkel egyetértésben csütörtök délelőtt Bródy Ernő dr. elnökletével értekezletet tartott. Az értekezlet elhatározta, hogy sürgős mer­morandumban fordul a kormányhoz és kéri, hogy a kormány az arany értékben fizetendő lakbérek telj­esí­tését május elsejéről halassza el augusztus 1-ére. A memo­randum hivatkozik a mai súlyos gazdasági helyzetre, amely lehetetlenné teszi, hogy a lakók 7%-os lak­béreket, a kereskedők és iparosok pedig 18%-os üzleti béreket ezek súlyos járulékaival ma az 1917. évi lakbér aranyért­ékében fizethessék. Sérelem senkit nem ér a negyedévi halasztással, a kormány is várhat súlyos következmények elkerülése érdekében, amíg né­mileg tisztultabb lesz a­ gazdasági helyzet. A memo­randumot pénteken délelőtt adták át a miniszter­elnöknek és a népjóléti miniszternek. Itt említjük meg, hogy a kereskedelmi és ipari érdekeltségek is folytatják a maguk körében meg­indított mozgalmat. Az érdekképviseletek péntek délelőtt értekezletet tartanak az OMKE helyiségei­ben, hogy a lakókkal karöltve védekezzenek a törvény kíméletlen végrehajtása ellen. Budapest, április 25. (MOT.) A lakók szövetsége ma tiltakozott a lakbérrendelet ellen. A lakók szövetsége részéről ma délután 15 órakor nyújtották át Bethlen István gróf miniszterelnöknek a szövetség memoran­dumát, amelyben a lakók tilt­akoznak a lakbérrendelet tervezet intézkedései ellen. A memorandumban kéri a szövetség, hogy a májusi lakbérnegyedre tervezett lakbéremelést csak az augusztusi" lakbérnegyedre léptessék életbe. Ugyan­is a gazdasági helyzet a szö­vetség szerint olyan válságos, hogy a nagymérvű lakbér­emelés nem indokolt. A memorandumban a szövetség gátló okul hozza fel azt is, hogy a kereseti viszonyok ezidőszerint rendkívül kedvezőtlenek és­­a különböző terhekkel már teljesen kimerítették a lakók teherbíró képességét. A május 1-én érvénybe lépő új lakbérrendelet első hatásaként az ipari és kereskedelmi vállalatok munkásságának nyugtalansága fokozódik. Az új lakbérrendelet munkabérmozgalmakat fog ered­ményezni. A Lakók Szövetségének a lakbérrendelettel kapcsolatos memorandumának a miniszterelnökhöz való átnyújtása alkalmából a kereskedelmi érdekelt­ségek az OMKE helyiségében ma értekezletet tartottak amelyen hosszasan megvitatták a tervezett lakbér­rendeletnek az üzlethelyiségekre és irodákra vonat­kozó szakaszait. Az értekezleten elhatározták, hogy csatlakoznak a Lakók Szövetségének akciójához. A belügyminiszter rendelete néhány napra felfüggeszti a gyülekezéseket. Budapest, április 25. (MTI.) Rakovszky Iván bel­ügyminiszter mai napon valamennyi rendőrhatósághoz a következő rendeletet intézte : Tekintettel arra a sajnosan tapasztalt helyzetre, hogy a közállapotok még mindig nem jutottak teljes nyugvópontra és ennek következtében tartani lehet attól, hogy népgyűlések, felvonulások és ünnepélyes összejövetelek a közrend megzavarására vezethetnek, szükségesnek találom, hogy a folyó év április 27-iki napj­ától kezdve máj­us 2-ik napjáig bezáró tag­gyűlések, felvonulások és ünnepélyes összejövetelek megtartása ne engedélyeztessenek. Felhívom Méltóságodat, hogy a fentiekről az alsóbbfokú rendőrhatóságokat azonnal és megfelelő módon értesítse és utasítsa, hogy ezen rendeletemnek teljes mértékben szerezzenek érvényt. Amennyiben pedig ezen tilalom ellenére is gyűlések, felvonulások, körmenetek történnének, azokat kar­hatalom igénybevétele mellett fel kell oszlatni és jelen rendelet ellen vétőkkel szemben a megtorló eljárást haladéktalanul meg kell indítani. Leszavaztatják a nyomdai munkásokat a sztrájk ügyében. Budapest, április 25. A nyomdászsztrájk ügyében a főbizalmi testület ma délelőtti ülésén elhatározta, hogy félre áll és a döntést magára a nyomdai munká­sokra bízza. Ezért a munkásokat nyomdánként le­szavaztatják. A szavazási időpontot ugyan még nem állapították meg, de előreláthatólag ez holnap meg­kezdődik. — A Hymnus énekelése miatt elítélt magyarok. Prága, április 25. A pozsonyi törvényszék, mint a felvidéki lapok jelentik, a napokban ismét Hymnus­­pert tárgyalt. A törvényszék előtt 14 magyar állt azzal a váddal terhelve, hogy a Csallóközön a vár­­konyi templomban a magyar Hymnuszt énekelték. A vádlottak hivatkoztak a táblának a komáromi Hym­­nusz perben hozott felmentő ítéletére, amelynek in­dokolásaa szerint nemzeti dalok éneklése tiltva nincs, ha azok tartalma az államra vagy a többi nemzetiségre sértő kitételeket nem tartalmaz. A magyar Hymnusban egyetlen szó sincs politikai államról, hanem az országhatároktól függetlenül a magyar népre vonatkozik. A bíróság ezt az érvet nem tette magáévá, hanem a 14 vádlottat a köz­­­társaság védelméről szóló törvény 14. paragrafusának harmadik pontja értelmében bűnösnek mondotta ki közcsendháborítás vétségében és 200 korona pénz­­büntetésre ítélte.

Next