Pécsi Lapok, 1925. április-június (4. évfolyam, 74-131. szám)
1925-04-01 / 74. szám
aolvai, Pécsi Lapok. Szép tavaszi férfi kelmék, riói köpeny és costum szövetek meg- Indítványt terjeszt elő, amely szerint az első paragrafus első bekezdése a következőkép egészíttessék ki: A Károly csapatkénsztek, vagy vézségi érmes volt front katonák az iskola végzettség bizonyítása nélkül is szavazati joggal bírnak, úgyszintén a hadseregben altiszti rangot viselt magyar állampolgár I. Szabó József két indítványt terjeszt elő. Az első a következőkép hangzik: Ha az első nem töröltetik, a hívelt a következő szöveg vétessék fel a javaslatban: országgyűlési képviselői választójoga van minden férfinek és nőnek, aki életének 24-ik évét betöltötte, 10 év óta magyar állampolgár és írni, olvasni tud. Amennyiben ezt a módosítást nem fogadnák el, úgy a következő szöveget ajánlja elfogadásra: országgyűlési képviselői választójoga van minden férfinek, aki életének 24-ik életévét betöltötte, 10 éve magyar állampolgár, írni és olvasni tud. Vázsonyi Vilmos indítványt terjeszt be, amely szerint országgyűlési képviselői választójoga van minden férfinek, aki 24 életévét betöltötte és 10 év óta magyar állampolgár. Másik indítványa arról szól, hogy az első paragrafusból a domiciliumra vonatkozó részt töröljék. Pótlást javasol a szakaszhoz, amely a négy elemi iskola elvégzése után teendő és a következőkép hangzik : vagy ezzel egyértékű műveltség megszerzését igazolta. A paragrafushoz még Ktassay Károly, Mokcsay Zoltán és Csizmadia András nyújtanak be indítványokat, illetve módosításokat. Rakovszky Iván belügyminiszter: Az iskolai végzettség tekintetében újból hangsúlyozom, hogy a négy elemi iskola elvégzése és írni olvasni tudás között lényeges különbség van a polgárok intelligenciája és mentltsége szempontjából. Az iskola elvégzése vallásos, erkölcsös nevelést is jelent. Kim tartja helyesnek Vázsonyi módosítássát. Honorátni kívánja Patacsi Döntésnek azt az indítványát, hogy a vitézi érmeseket és altiszti fokozatot elért katonáiért mentesítsék a négy elemi iskola elvégzésének igazolása alól. A hítbenlakás kérdésében hivatkozik arra, hogy a In.iglblokás elve mindenütt a világon el van fogadva. Honorálni kívánja Vázsonyinak azt a kívánságát, hogy a négy elemi osztálynak megfelelő képzettség is elegendő legyen a Választójog iskola végzettségi követelményeinek. Vonatkozik ez a tanonciskolákra, tanfolyamokra stb. Gömbös Gyulának azt az indítványát, hogy a 10 évi állampolgárságot 20 esztendőre emeljék fel, nem fogadhatja el, mert ez a 10 esztendő nálunk már tradíció. Kéri a szakasznak eredeti szövegében való elfogadását és a benyújtott módosító indítványok közül csupán Vázsonyi utolsónak beadott indítványát fogadja el. E után Puky Endre szólal fel: Szilágyi Lajossal szemben azon a felfogáson van, hogy a törvényhatóságok megnyilatkozása igenis fontos közjogi ehjű tény (Úgy van !). Az az érzése, hogy ha ez a megnyilatkozás a demokratikus blokk javára szolgált volna, Szilágyi nem ítélné meg ilyen szigorúan a törvényhatóságok megnyilatkozását. (Derültség.) Ennek ezután a tanácskozást befejezettnek nyilvánította és következett a szavazás. Az elnök bekezdésenként adta fel a kérdést. A bizottság az első bekezdést eredeti szövegében fogadta el és a beterjesztett indítványokat elvetette. Szabó József indítványára vonatkozólag kisebbségi, illetőle külön véleményt jelentett be. Vázsonyi Vilmosnak az első paragrafus első bekezdéséhez beterjesztett kiegészítő javaslatát a bizottság elfogadta. A második és harmadik bekezdést eredeti szövegével fogadta el a bizottság. Ezután Bethlen István miniszterelnök szólalt fel és Szabó József kisebbségi, illetve külön véleményére vonatkozólag azt a kijelentést tette, hogy a házszabályok értelmében csak az általános vitánál lehet kisebbségi vagy külön véleményt befelenie. Szabó József javaslata egyszerű indítvány, amely a szavazsánál elintézést nyert. Ha Szabó javaslatát meg akarja ismételni, ezt a plénumban megteheti, de akkor újból indítványképen kell a szabályok értelmében beadni, mert ez olyan formában mint Szabó most kívánta, hogy mint kisebbségi vagy mint külön fofinary címmét ,‘a paragrafusnál fenntartassék, a szabályokkal elelkezik. B után az elnök, tekintettel arra, hogy holnap a plénumban a mezőgazdasági hitelről szóló javaslat kerül tárgyalásra és azon a bizottságnak több képviselő tagja résztvenni óhajt, azt javasolja, hogy a bizottság a legközelebbi ülését holnap után, csütörtökön délelőtt 10 órakor tartsa. A bizottság ehhez hozzájárult és ezzel az ülés véget ért. 177 ingujjas képviselő, indus táncosnő és az agyondirigált bivalykordék. Belgrád a szélsőségek városa. — Húszezer emigráns él a városban. — Fegyházzal büntetik a házasságtörő asszonyt. — Ahol csupa tisztességes nő él. Belgrád, műrc. 26. (Belgrádba küldött munkatársunktól ) A mai napon végig hallgattam — azaz inkább néztem —, a skuprsina ülését. A közönség számaira fenntartott helyek zsúfolva voltak, sőt az újságírók és a diplomaták páholya is. Nem hinném, hogy Belgrádban ennyi diplomata és újságíró van, valószínű az erre a célra kijelölt helyről kiszorult publikumot engedték ide is. A nagy érdeklődést természetesen a Radics-párti mandátumok megsemmisítésének ügye váltja ki. Holnap éjjel 12 óráig kell e kérdést elintézni, persze most nagy izgalommal lesi a közönség a tárgyalás menetét. Az itteni házszabályok értelmében ugyanis öt nap alatt le kell tárgyalni a legfontosabb ügyet is, az öt nap pedig holnap telik le. Éppen a házszabályok szigorúsága miatt van, hogy pontosan reggel kilenckor kezdődnek az ülések és délután 3 -4 óráig tartanak. Megtörtént már az is, hogy például a szombaton reggel megkezdett ülést vasárnap éjfélkor fejezték be. A skupzsina épülete igénytelen, egyemeltes ház. Azelőtt kaszárnya volt és ez múlhatlanul rányomta bélyegét. A fehérre meszelt falakon néhány olajfestmény látható, az elnöki emelvény mögött bársony baldachin, két oldalt pedig a királyi pár képe. A skupzsina új épületét már 7 évvel ezelőtt megkezdték építeni, valószínűleg ez évben bocsátják át rendeltetésének. Gyönyörű, hatalmas kupolája épült, lesz ez, azonban messze elmarad a budapesti mögött. Külföldi szemnek leírhatatlanul érdekes a szerb képviselők csoportja, amint padsoraikban elhelyezkednek. Piros fezes képviselő mellett elegáns zsakettes úr, majd ismét bocskoros, cifra fiadrága honatya. A Radicspárt alelnökét Kovacsevicstt mtig éppen ingujjban láttam a terembe bejönni. Fekete bársony mellényt, rikító kékszinti nadrágot viselt, a lábán pedig bocskort. Rosta Timofijevics Davidovics párti képviselő volt az első felszólaló. Persze a Radics-pártiak érdekében szólal fel. ősz hajú, barátságos arcú bácsi ez a Timofijevics. Nyugodt hangon beszél. Pedig néha elviselhetetlen lesz a kiabálás, az elnök rázza a csengőt, ez azonban őt nem zavarja. Meg kell még jegyeznem, hogy mosolygóbb arcú házelnököt sem láttam még. A legnagyobb tumultus közben is olyan szelíd mosollyal verte, öklözte a csengőt, mintha szórakozásból csinálná az egészet. Azt viszont a képviselők javára kell elmondanom, hogy pontosan megjelennek az ülésen és végig kitartanak. Timojevics után Borsa Maksinovics, a belügyminiszter szólalt fel. Érdekes, művészfeje van ennek az embernek- Dús, őszülő haja. Festőnek, vagy valami hasonlónak látszik. Ő az, aki minden erélyével a Radics-párti mandátumok megsemmisítését követeli. Mialatt beszél, belép a terembe Paul Radics, Stjepan Radics unokaöccse, aki most a párt feje. Többen hozzásietnek és melegen rázzák a kezét. Kis vöröses szakállt visel, csendes, elgondolkodó embernek látszik. Három órakor fejeződött be az ülés. Érdemleges dolog nemigen történt : holnap lesz a nagy nap. A sajtófőnökhöz voltunk hivatalossak tegnap feketére. Szerinte 20.000 emigráns él Belgrádban. Bulgáriából, Oroszországból, Magyarországból idemenekült emberek. Dolgozik valamennyi. Iparosok, hivatalnokok, munkások. Az emigráns-inváziót gúnyolja az egyik hlybeli vicclap, amelynek mai száma közli a követkvő anekdotát. Az iskolában kérdi a tahár a diákot, hogy mi történik azzal az ember április 1. rel, akit hazájából kiutasítanak. A diák gondolkodás nélkül szíel: „Enigrál Belgrádba.“ • ’ * Sok magyar munkás’ él itt. Legtöbb a Vajdaságból Való. Sajnos"híigyrés/t alantas munkát végeznek. Pmnc$csc, szolgák ktb. ■ • A nőkről már megírtám azt, hogy nem olyanok gátikák, mint a férfiak. Most.nai a magyarázatát is tüdőm jennek.' Itt kevésbbé vágynají’ftcsicsiv a hők, mint bárhol másutt 'a Világon. Valami törökös szokás ez. Szemérmesen, lesütött szemmel mennek az utcáit és csak vétlenségből simi'égiek’a'férfiakra. A női hűség itt a legtermészetesebb dolog. A házasélet tisztaságát törvény is védi. A házasságtörő félt öt évig terjedhető fegyházra ítélik, azzal egyetemben, akivel a csalást elkövette. Rosszhírű ház egyáltalában nincs Belgrádban. (Annál több azonban Zimonyban.) Csupa kontraszt ez a város. A Karadjijschucában láttam olyan apró házat, mint a Infesés könyvekben Van. Düledező a kéménye, a tetején girbegurba cserép. A szomszédságában hatalmas négy emeletes ház, csupa fény és pompa. Egy másik helyen a párisias „Grill room" mellett egy szabad ég alatt lakó férfit láttam. A ház eresze alá dobva feküdt egy priccsen, mellette lábas fazékban étel főtt. A legelőkelőbb étteremmel szemben egy füstös kis lebuj van, amelyben villogó szemű parasztok isszák az erős borokat. Indus táncosnő produkálja itt magát esténként, a teste olyan csodás, mint egy görög istennőé és éles fogával olyan dühösen harap bele a mohó férfikezekbe, mint a vadmacska. Hajnalig csúnya Verekedések zajlanak le ebben a lokálban és a réti kathedrális tornyában ijedten konzul a harang, amikor a részegek hazafelé indulnak-Szép ez a város. Csupa romantika. Vad, hegyes utcák. Alacsony kis házak, pincehelyiségek, ahonnan a balalajka andalító muzsikája hallatszik, odébb az elegáns bár, amelynek jazz bandja a legfrissebb angol dalt játszja. Az esti órákban szédítő a forgalom a Terezyéstér környékén. Autók, fogatok, villanyosok robognak és a pálcás forgalmi-rendőrnek elég nehéz megfelelni feladatának. Igaz, hogy a csendes mellékutcákból sem hiányzik a pálcás forgalmi-rendőr és az elvétve baktató bivalyos hordákat agyondirigálja ál pálcájával. A Terazycs-tér közepén hátam asköytalapzat van. Sokáig töprengtem rajtad ,i lehet ez. Irzig a Páris-kávéhoz magyarul tudó főpincére elmagyarázta, hogy a németek emeltek ott annak idején háborús emlékművet, amit persze eltávolítottak onnan, csupán a talapzat maradt meg. A legelegánsabb étteremnek is vegyes a publikuma. Az ezredes is leül sörözni a bakájával. Lármás, kis sapkájú montenegróiak, ingujjas és bocskoris jóarászitok, utolsó divat szerintöltözött hölgyek, urak jól megférnek egymás mellett. Este 8 óra víza. Most vált járék az Őrséget a konok előtt. Sietnem kell. Ünnepi előadás van az Operában, azt fogom megnézni, Sásdi Sándor. Volt-e Baranyában békaesőt és mikor. Mostanában sok szó esett úgy a fővárosi, mint helybeli sajtóban a baranyai békacsőről, melynek idejét 1864. évre tippelték. Némely lapban gúnyos kételkedéssel kisértek tizen természeti eseményt, mely a tropikus égöv alatt e hó elején tapasztalt hasonló tüneménnyel kapcsolatosan került a kül- és belföldi hírlapokba. Pedig való tény, hogy Baranyában volt békaeső, még pedig azon évben, amelyben boldogult I. Ferenc Józsefet királyunkká koronázták, tehát 1867-ben. Ezen dátumra pedig azért emlékezem, mert ezen évben Mohácson laktunk, hogy miért — talán elmondom egy alkalommal. A lényeg as, hogy ezen év nyarán, talán július hónapban, rettentő felhőszakadás és forgószél zúdult Mohácsra és környékére, mely vihar után a szó legszorosabb értelmében a szabadban levő minden, de minden tárgy és terület tele volt apró békák millióival. A békák természetesen az utcákat is ellepték és úgy látszott, mintha az utca sara hullámzana. Persze a baromfiak, különösen a récefélék mohó étvággyal falták a sok békát, de a récékre szomorú véggel, mert küzülök igen sok elhullott. A békainvázió napokig tartott, de persze mindig kisebb mennyiségben, mert a békasereg azon része, mely nem pusztult el, a közeli Dunába s a pocsolyákba, patakokba, huziktott. Hogy azután a békák piros-pettyesek voltak-e, vagy másfélék, már igazán nem tudom, csak arra emlékezett , hogy a pásztorok beszélték, hogy a vihar alatt a forgószél „kiczitti” a tócsákból a kisbékákat, aztán meg szétszórta a az egész vidéken. Hogy nemcsak Mohácsra terjedt ki a békaeső, azt a Margitta szigetbéliek, kölkediek, dunaszekcsősiek elbeszélése igazolta, kiket szintén ámulatba ejtett" a határukban mindent ellepő tömérdek béka. Drucker Pepi.