Pécsi Lapok, 1925. április-június (4. évfolyam, 74-131. szám)

1925-04-12 / 83. szám

1­5. április 12. ,isézi Lapok* * Nem a konjunktúra megszűnése a színházak rossz üzletmenetének oka. Beszélgetés Góth Sándorral. Datrimállapot a színházban. — (Tóthékat így rendi r­a , b­án itt asszony­­ elrndisára nem akarta a színházba beengedni. Pécs, ápr. 10. Halló...? !­­ Góth Sándor. In­terjú...? Kérem, nagyon szívesen... este a szín­házban. .. E telefonbeszélgetés alapján este 7 órakor A három asszony előadása előtt a színház igazgatá­sai irodájában várakoztam, mikor egyszerre ló­­halálban rohan be a színháznak egy fiatal tagja. Danis úr... Danis úr! Jöjjön hamar. A kis­kapunál a rendőr nem akarja Góthékat beengedni. Danis, mintha puskából lőtték volna ki, vágtat le a második emeletről. Rendőr a kiskapunál ? — fordulok kérdőleg az irodában levőkhöz. Tessék csak kinézni, — szólnak hozzám. Meg­teszem. Szentséges egek, hát ez mi? A színpadon vagy 10 rendőr várja beosztását, a folyosókon­­mindenü­tt­ tűzoltók cirkálnak s könyörtelenül le­igazoltatnak mindenkit. Át akarok menni Góthék öltözőjéhez. Két lé­pést sem tettem még s már hallom mögöttem: Szabad kérem...! Megállók-Kérem az igazolványt ?! Ekkor kaptam meg a színházban szokatlan ■agyságu rendőri készültség jelenlétének magya­rázatit. Az ok : a víz, illetőleg annak hiánya. Hát bi­zony ez elég régi nóta. Kissé egyhangú is már. Tűz­biztonsági szempontból csakis a színház tagjai jöhetnek a színpaddal kapcsolatos helyiségekbe, de azok is csak akkor, ha az igazgatóságtól kiállított és a rendőrkapitánysággal látamoztatott igazol­vánnyal bírnak. Közben felérnek Danissal Góthék. Nevetve meséli Góthné: — Képzelje, bennünket sem akartak felengedni. Hiába mondtam a rendőrnek, hogy mi itt ma este játszunk. — Kérem nem lehet, ha akarom elhiszem, ha meg nem akarom, nem. Igazolvány nélkül nem engedek fel senkit — volt a felelet, így aztán fel kellett kül­­deniüik Danishoz, aki azután igazolta, hogy tényleg van nekünk itt ma este egy és más dolgunk és nem akarjuk a színházat felgyújtani. Inter­j­út kérem... ? Valamelyik felvonás közben talán, legyen sze­rencsém , szól most Góth s sietnek öltözni. A „Három asszony“ második felvonása után be­szélgettem Góth Sándorral, a magyar színészetnek ma kétségkívül egyik legkiemelkedőbb nagyságával. Rendkívül közvetlenül felel kérdéseimre . Nem igaz az, hogy a színházak rossz üzletmene­tének a konjunktúra megszűnése lenne az oka. A konjunktúrának a színházakhoz semmi köze sin­csen. Amíg csak egy színház is van, am­ely telt há­zakat tud csinálni, amíg csak egy darab is van, amelyhez a közönség tódul, addig erről nem lehet beszélni. Ha egyes színházak nem­ mennek, annak okát én abban látom, hogy nem vezetik őket úgy, mint ahogyan azokat a mai állapotoknak megfelelően kel­lene. Tessék a műsorokat a mai közönség ízlésének megfelelően összeállítani és mindjárt meg fog a színházak stagnálása szűnni. A budapesti színházak érzik természetesen az elszakított területek közönségének hiányát, amely a Budapesten színházbajáróknak mintegy 35%-át tette ki. Ez is meg fog azonban szűnni, amint a szomszéd­államokkal a forgalom könnyebbé tételét célzó szer­ződéseket megkötötték. Az elszakított területek magyarsága ezután ismét oly arányban fogja min­den jel szerint Budapestet felkeresni, mint azelőtt. A Beregi-ügy ... ? — Hát kérem elég sajnálatos, hogy ilyesmi megtörténhetett. Drága, jó fiú és nagy művész Beregi. Nem volt ő kommunista soha életében. Amit ő tett a kommün alatt, mások is megtették parancsra: szavaltak kommunista propaganda előadásokon. Más volt nála a baj: személyes ellenségei vannak s ezek szítják ellene a hangulatot, ezek fújták fel az egész dolgot. Hazajövetele most talán korai volt, de erről ő nem tehet. A színészszövetség hívta. Hegedűs Gyula szerepét nem ismerem ez ügyben, mert nem voltam akkor, mikor az ügy történt, Budapesten. Végeredményében az a véleményem... várni kell­ Bereginek egy ideig még... vissza fog ő hamarosan térhetni... Kopognak az öltöző ajtaján . Kezdhetjük a harmadikat... ? Tessék... Az interjúnak vége. Elbúcsúzom. A kiskapunál meg fog a rendőr . — Aztán tessék igazolványt kérni majd újság­író úr, mert annélkül nem lehet ám ezentúl felmenni. Tudomásul veszem. (b-­j ) raádi ref. tanít­óh­egh.­­ • Özvegye, Mosonyi nagyig énje volt. A 16 éves Mosonyi tehát el­­ent a raádi isko­lába, nagynénje boldogult férjét helyettesíteni, mint preceptor, hogy a szegényen maradt nagynénje el ne essék a jövedelemtől. Tehát a fiatal Mosonyit, a most már 77. évében levő és jó erőnek örvendő Géza bátyánkat — a szíve vitte Raádra, a nemes szive. És ez a di­cs­éret rém­élt a szive megvan még most is épen. Schmiernlund Ernő, a fiumei magyar királyi postahivatal utolsó főnöke, ki szintén körünkben él és kinek szép és bájos leánya . Solymár Bözsi név alatt sokszor gyönyörködtetett már bennünket ének­művészetével — szintén jó emlékkel gondol vissza az 1865. évi Jókai-választásra, bár akkor csak hat éves volt. Atyja választó volt a siklósi kerületben. Vele ment Siklósra. Kedvesen emlékszik vissza arra, hogy Jókaiért kapta az első és az utolsó arculütést. Atyja is Jókai-párti volt, ő is természetesen. Vélet­lenül egy Vajda-párti választó előtt kiabálta el: Éljen Jókait És a bukásukat előre látó választó­­polgár nagy haragjában ,erős dühében­ ,p Még te is Jókait élteted“ szavak kíséretében arculütötte. — Schmiermund Ernő még most is büszke a Jókaiért kapott arculülésre. Tőle veszem a hírt, hogy a Jókai­­pártnak fehér toll volt a jelvénye, m­íg a Vajda­pártiak zöld tollat tűztek a kalapjuk mellé. A Jókai­­féle kortesdalra is emlékszik Schmiermund Ernő. Ezt sikerült megszereznem. Kegyelettel őrzöm a sok szép emléket tartalmazó gyűjteményemben. A most már elhalványult fehér papírra nyomtatott kortes­nóta ekként hangzik: Jókainak sok az esze, Vajda Jánost egye fene, Jókai az nagy poéta, Vajda mit ír: expenznóla ! Éljen a haza ! Éljen Jókait * * Vajda János menjen haza:A Egyék, igyék, nőjjön hasa, Nem kell nekünk Vajda János, Esze kicsi, feje álmos ! Éljen a haza, Éljen Jókai ! * • * Jókai nagy regényíró. Erős kezű, munkabíró ! Ilyen ember kell minekünk, Jókai lesz a követünk! Éljen a haza, Éljen Jókai ! Úton-útfélen énekelték e nótát a választás alatt a siklósi járásban. A siklósiak hírneves Pelikánjá­ban vígan szólt a nóta, a cigány ugyancsak bele­fáradt a Jókai-párti választók danájának kisérésébe. Egy-két vonó áldozata lett a sok mulatásnak. A siklósiak büszkén is énekelhették, hisz ők voltak, kik Jókait Igelsőnek megbecsülték, kik első­nek adtak mandátumot a kezébe, hogy dolgozzék — az alkotmányos éra hajnalán — a Hazáért ! Rónaky Kálmán dr. Jókai-apróságok Baranyából. A politika terén Baranyavármegye volt az első törvényhatóság, mely Jókai Mórt megbecsülte, mely a nagy költőt kitüntette. Négyizben kapott mandátumot Jókai Baranyá­ban. Két-két cikluson át képviselte az országházában e vármegye két választókerületét. A siklósi választókerület volt az első, mely követté választotta a szabadságharc után következő osztrák uralom szétfoszlásakor megtartott első követ­választás alkalmából, az alkotmányos élet hajnalán. 1861. évi március 18-ika volt e nap, midőn Jókainak kézbesítették Siklóson az első követi meg­bízólevelet. A mai levegőben el sem tudjuk képzelni azt a lelkesedést, mely akkor Siklós és egész vá­lasztókerülete lakosságának lelkét uralta. A bukott Vajda­ János-pártiak is — egy kis keserűség le­nyelése után — a győzőkkel örültek a közeledő alkotmányos életnek. Ekkor egyhangú volt a választás, mert az ellen­jelölt, a felirati párti Vajda János siklósi ügyvéd, a­ki nemes lelkével letett alapítvánnyal megterem­tette a polgári fiúiskolát Siklóson, — szavazás köz­ben, látva pártjának kicsi voltát, visszalépett. A határozati párt programmjával föllépett Jókai tehát első mandátumát egyhangúlag vitte magával a tisz­telt Házba. 1865. évi november 16-án megtartott általános választás alkalmából a siklósi választókerület ismét Jókait választotta követté 1075 — egyezerbe­venöt — szavazattal Vajda János 306 — háromszázhat — szavazatával szemben. A siklósi várban volt a választás, m­ely a késő éjszakába nyúlt át. A lelkesedés, úgy a tiszta, szép­­­­ és csendes idő együtt tartotta a választókat és az­­ érdeklődőket. Csima Pál választási elnök éjfél után fáklyás­menet kíséretében hozta le a várból a mandátumot. A választási küldöttségen kívül nagy néptömeg vett részt a menetben. Jókai Mór magánházban volt elszállásolva, Gózon Lajos ügyvéd házában. A ház előtti térre kijött Jókai és az ott elhelyezett dobogón fogadta a választási elnököt, ki szép és lelkes beszéd kísére­tében nyújtotta át Jókainak a másodízben fölaján­lott követi megbízólevelet. Jókai — hajadonfővel — a nála szokásos össze­kulcsolt karokkal, fejét oldalt tartva, kezdte el köszönő beszédjét, mely bájos, lelkesítő, szívhez­­szóló volt. „Tanúm a csillagos ég, hogy hazámhoz és elveim­hez hű maradok“ — mondotta Jókai beszéde végén. Szavai a kitörő lelkesültség zugó és elmúlni nem akaró éljenekkel viszonoztalak. És a közönség csak nehezen, nagysokára oszladozott. Mindezeket Mosonyi Géza m­. kir. állampénztéri nyug. főpénztárnoktól, a mi kedves és szeretett Géza bátyánktól hallottam, ki Jókai e választásán jelen volt. Nem mint választó, hanem mint néző, mint érdeklődő. 16 éves déli fiatalember volt akkor. Úgy került Siklósra, hogy Paksy Lajos raádi (most Rádfalva) ref. lelkész elvitte magával a minden szép iránt érdeklődő Géza ifiurat kocsin, Paksy Jókai pártján volt. A fiatal Mosonyi is Jókai megválasz­tását kivonta lelkében. Hogy miként került Mosonyi Géza Raádra, azt is elmondom. Érdemes elmondani. Dálnoky Károly Radics követelései. Budapest, ápr. 11. Zágrábi jelentés szerint a Slobodni Dom külön kiadása baji Radics Istvántól nyílt levelet közöl, amelyben követeléseit 12 pont­ban állítja fel. Különösen nagy feltűnést kelt az a pont, amelyben Horvátország részére autonómiát és teljesen önálló horvát kormányt követel. Radics Ist­vánnak ezt a nyilatkozatát a politikai körök úgy magyarázzák, hogy ezzel teljesen dezavuálta unoka­­öccsét, Radics Pált.--------­ Ki adhat házassági engedélyt ? Budapest, ápr. 11. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A belügyminiszternek tudomására jutott, hogy egyes községi elöljáróságok a külföldön lakó magyar állampolgárok megkeresésére olyan értelmű bizonyítványt állítanak ki és adnak ki a feleknek, hogy ,,N. N. külföldön tervezett házassága akadá­lyokba nem ütközik”. Minthogy ilyen tartalmú bizo­nyítvány kiadására egyedül az igazságügyminiszter jogosult, ezért a belügyminiszter felhívja az alispá­nokat, hogy a községi elöljáróságokat a bizonyítvá­nyok kiállításától szigorúan tiltsák el. 9. oldal. Az elcsatolt Nyugatmagyarország székhelye. Bécs, ápr. 11. Hír szerint a szövetségi kormány az elcsatolt nyugatnagyarországi területek szék­városául Kismartont választotta. Ide fogják átvinni Savanyukutról a tartományi kormány székhelyét. Tennisz-Gyermekhinták, nyugágyak, lóhálók, gyermekágyhálók, ruhaszárító kötelek, matracz­­----- ■■ sávolyok, rolettavásznak olcsón kaphatók tí1 ■ -----­ALLAGA RUDOLF zsinegáru üzletében. Telefon 11—90. Pécs, Siklósi utca 3. Telefon 11—50. Függő­ágyaki

Next