Pécsi Lapok, 1925. április-június (4. évfolyam, 74-131. szám)
1925-04-12 / 83. szám
1925. április 12. Pécsi Lapok Hogy miért akartam férjhezmenni ?... Rég elfelejtettem. Csak azt tudom, hogy minden másként történt, mint vártam és most csak arra vagyok kiváncsi, hogy tulajdonképen miért is akarnak a lányok férjhezmenni... • Én is... /Ina. Testkultusz és testkultúra. A nők sportja. Egy izben rámutattunk már ezeken a hasábokon a nők sportjának jelentőségére, vázlatosan jelezve azt, hogy a nők sportja céljaiban és következményeiben teljesen azonos a férfiak sportjával. Ami eltérés a kettő között jelentkezik, az a sportok különböző terrénumán való eloszlásukat jelenti. A nők sportját, mint címünkben is jeleztük, finom határvonalak választják el a kétféle megjelölésben, amelyet a testkultúra és a testkultusz definiál. A testkultúra ugyanis a testedző sportolás egész problémáját foglalja magában, míg a testkultusz, különösen a modern nőre alkalmazva, inkább a hygiénia és az esztétika következményeit foglalja magában. Ezt a fogalom elhatárolást itt azért végeztük el, mert a régi görögök és rómaiak korában a test kultusza mindenek előtt való volt, de ezt a testkultuszt a testedző sportok útján szolgálták, az ,,ép testben ép lélek“ szállóigét adva az utókornak. Az idők fejlődése ezt a két fogalmat elválasztotta egymástól s ma már a testkultusz nem célja, csak egyik eszköze a nők testedző sportjának. Ezt az akadémikus szétválasztást és azért végeztük el, mert az alábbiakban a nők sportjával szólva, kizárólag a testedző sportok jelentőségével kívánunk foglalkozni. Hogy a nők sportja Pécsett s általában Magyarország vidéki városaiban olyan kezdetleges nívón áll, ennek egyik lényegi okát az előítéletekben kell keresnünk. Dresszben, rövidnadrágban megjelenni versenyeken előítéletet váltana ki a konzervatív emberek megítéléséből. És a nők érthetetlenül respektálják ezt az előítéletet, mert ez kényelmes megoldást jelent s ezzel parírozni lehet a rendszeres, komoly sportolással járó önfegyelmezést, amelyet az a nőre nézve jelent. De sofizma lenne belenyugodni abba, hogy a női sportok kezdetleges állapota az előítéletekben keresendő. Hisz gyakran látunk estélyeken, bálokon olyan dekoltázsokat, amelyekhez képest például a blúzból és bő rövid nadrágból álló tornadressz valóságos aszkéta öltözet. És ott mégsem okvellenkedik a szemérem és nem jelentkezik az előítélet, amely árgus szemeit kövérre hizlalja ezeken a dekoltázsokon. A női sportok népszerűsítésének tehát nem itt keresendő az akadálya. Mert ezeket az élőítéleteket könnyű legyőzni ízléssel, neveléssel és fölvilágosított gondolkodással. Hogy ez így van, bizonyítja a külföld fejlett női sportja. Anglia, Svédország, Amerika és a többi nagy kulturállamok a nők specializált sportágain túl a férfiak által űzött sportágakban is odáig fejlesztették a női sportot, hogy a férfiaknak komoly riválisai lettek. Most nem a francia női labdarúgó csapatokról akarunk szólni, nem az Amerikában oly népszerű női rugby csapatokról, hanem az úszásban, tenniszben, vívásban, atlétikában elért pompás eredményeikről. A női sportok mérföldes térfoglalása a párizsi olimpiádon kulminált, ahol szenzációként ható eredményeket értek el még a távol kelet, Japán női sportolói is. De jöjjünk közelebb Magyarországhoz. Budapesten, ahova a magyar sportélet centralizálódott, már rég túl vannak az előítéleteken. A nők sportja ma már tömegeket mozdított meg, kezdve a VÁG és BTC tornászgárdájától a III. ker. és NSC kiváló úszónőin keresztül a penge sportjáig, mely odáig fejlődött, hogy ez évben megrendezték már a női illetve tőrvívó bajnokságot. Ebben a sportágban különben Tary Gizella is dicsőséget szerzett a párizsi olimpiádon a magyar sportnak, kinek neve az ismeretlenségből egyszerre a köztudatba került. De voltak a magyar női sportnak már a békeévekben nagy nevei a tennisz és korcsolya sportban is. Hogy a nők sport nevelését fejlődésképes alapokra fektethessük, sok-sok akadályt kellene az útból eltávolítanunk. Elsősorban alaposságra, komoly önfegyelmezésre kellene szoktatni a nőket, hogy legyen kitartásuk és elszántságuk végigmenni azokon a rendszereken, amelyek a nők sportolásának velejárói. Ha valaki erre azt mondaná, hogy a mi nőink korcsolyáznak, tenniszesnek, tehát nem ál meg a fönti okoskodás. Erre azonban az a válaszunk, hogy a mi nőink sportja inkább pszichológiai megfigyelésekre alkalmas, és azért, mert legszámosabban csak ezt a két sportágat kultiválják. E két sportág ugyanis, eltekintve attól, hogy passziója bizonyos fokig expuzivitást jelent, a női hiúság és vidám szórakozás kiszolgálója. A korcsolya kellemes társaságot, zenét, táncot, flörtöt s miegymást nyújt, a tenniszlenge, divatos öltözékek érvényesítésére alkalmas, rokonszenves parnerekkel szolgál és a graciozitást van hivatva kidomborítani. A tennisz és a korcsolya sem 1‘art pour l‘art sportolás hölgyeinknél, hanem a kellemes szórakozásnak legtöbbször öntudatlanul hasznos eszköze. A női sportok rendszeres kultiválása már a zsenge gyermekkortól kezdve a legkívánatosabb. Már 4 — 5 éves kortól a rithmikus szabadgyakorlatok sokat jelentenek a gyermek harmonikus fejlődésére. Hat-tíz éves korban a korcsolya és az úszás a tüdő erősítését mozdítja elő és egyszersmind bátorságra nevel. A már kifejlett szervezet erősítésére az izomerő és rugékonyság fokozása szolgál, amelyet elsősorban az atlétika kultiválása hoz felszínre, ez a mi nőink előtt még ismeretlen és elhanyagolt gazdag változatú sportág, amelyet a tennisszelű korcsolyával, tornával stb. változatossá lehet tenni. Sportolás közben természetesen sok praktikus előírást kell szem előtt tartani. A ruházat könnyű legyen, mert a sportolás izommunkája fokozza a test hőmérséklését, leszorító öv és kapocs mellőzendő, mert ez a mell és hasüreg szabad tágulását akadályozza. Zárt helyiségben legfeljebb 16-18 fok Celsius legyen a hőmérséklet, étkezés után ne sportoljunk, mert az emésztés a felfokozott vérkeringésből ilyenkor nem kaphatja meg a maga szükséges vérmennyiségét, stb., stb. Ez csak dióhéjjba foglalt program, amely rengeteg hasznos és az egészségre üdvös eredményt képes felszínre hozni és ellenállóvá teszi a rendkívül komplikált női szervezetet, amely ép bonyolult konstrukciójánál fogva van annyi veszélynek és betegségnek kitéve. Hogy utánunk egy egészséges nemzedék következzen, amelyet a testkultusz módszereivel nevelni is tudjunk, ahoz a mai állapotok gyökeres megváltoztatására lenne szükségünk, de ki merne vállalkozni arra, hogy próféta legyen a saját hazájában?... (d. fly.) Női szövetek Zefirek Vásznak Selymek a legdivatosabb minták, valamint az összes szakmába vágó cikkek Férfi szövetek Ágygaralinrák Ebédlőszőnyegek Lüszterek Diványátvetők Paplanok Mosók BÉKA-boltban a legnagyobb választékban a legjutányosabban kaphatók. Önarckép. A szem gőgös, de mélyén sok alázat, bús és sötét, a múltba álmodó, mint vén hegyek ölén a méla tó... s a homlok barnán fel, a napba lázad. Még ott pihen az ál meleg puháján, gyermekkorom, a boldog, édes, tiszta, de ámulni, lehet, mit össze-vissza formál az élet csúfoló keze, mert fönn a száj kemény, vöröslő márvány. Zárt és erős. Az ajkak gúnyos árnyán a puha csók csak bús emlékezet... És meredten ül, figyelve hallgat a szemöldök, dús íve oly nyugalmas. Kutatva nézem s csendben visszanéz... Bár összeforrott álom és való, még sejtelem, még halkan szétfolyó, de mégis teljes és egész. És mind e forma, szín, igaz, enyém. Kenedy Sándor. Szépségápolás. Tavaszi szeplők. Az első tavaszi napfény, nemcsak a rügyeket bontja ki a fák ágain, hanem a női arcra is hatással van. A fényhatás felszínre hozta az egész télen át sima női arcon, a nők egyik legkellemetlenebb vendégét, a szeplőt. A szeplő ellen régi küzdelem folyik, már, több-kevesebb sikerrel, mert esztétikailag szép arc csakis szeplő nélkül képzelhető el. A legcészerűbbnek látszik a szeplők eltüntetésére a következő módszer. Elsősorban az arc gőzölése, mely úgy történik, hogy egy edényben vizet forralunk, abba egy kevés sót teszünk s azután az edényre egy papirtölcsért helyezünk. A gőzön és a papirtölcséren át negyed óráig tartson. Utána frottizkendővel letöröljük s enyhe, lugmentes szappannal lemossuk, azután higanymentes krémmel, pld. tejkrémmel bekenjük az arcot s itt hagyjuk éjszakán át. Reggel újból lugmentes szappannal lemossuk s frottit kendővel letöröljük. Napközben ismételten vékonyan tejkrémmel bekenjük. A kúra egész nyáron át folytatandó. is?. oldal Dal egy Krisztusról. Ott lenn, kék hegyek tövében, hol Az élet oly lassan bandukol, Tíz esztendeje, vagy tizenöt, Öt négy, nagyon szürke fal között, Két dalom ma megölelni kész: A Szenvedés! Fáradt keze szelíden botorkál Könyvek tornyain... is meg-megáll, Bölcs, de nem könyv avatta azzá S nem az ima szentelte pappá, Mert embernél több is krisztusabb Minden Krisztusnál e földi rab. Néhány gyermekév és semmi több... Hossz mankóin rég elköltözött, És aztán már nem jött semmi más. Sötét, kegyetlen végállomás . Ablakon át darabka zord ég S egy karosszik ! Az élet oly hitvány küzdelem, De néki jaj, küzdés sem terem, Vihar nem tépi, — ám nap sem ért, Sorsát soha számon nem kéri, Mert örök, szűz hócsucsok alatt Ábrándos galamb az indulat. De örök, szűz hócsucsok felett, Hol némaság honol s a szédület, Hol a földi lét kis pontokat Ringat csupán, — de a gondolat Hóditón sas-szárnyaira kap.... Van-e ott rab ? ! És tűnődve az éle nyitján, Kopogtat egy-egy jó tanítvány . Mert mester ő, — bölcs tantárgya; hit, — Ki élni és szeretni megtanít.... Ó, kit fogva tart darabka égy egy karosszék ! Keressétek és szeressétek, Jó emberek e karosszéket! Sötétje, nap és áldást hozó És menybili szárnyra lel a szó, Mit a szivetekbe prédikál Bus papja, — Krisztusabb Krisztusnál. Budapest, 1925 tavaszán. fiai Márk. — ízlelje meg a ,,Mi boltunkénak húsvéti ünnepekre érkezett kitűnő zamata és kellemesen ringató szekszárdi fehér borát, melyet korlátlan mennyiségben literenkint 19.000 koronáért árusítanak. Ferenciek ucca 50. sz. alatti fő és Pécsbányatelep I. számú fiók üzletekben. jó és olcsó Welsz Bitekénél pécsi.