Pécsi Lapok, 1925. április-június (4. évfolyam, 74-131. szám)

1925-04-12 / 83. szám

1925. április 12. Pécsi Lapok Hogy miért akartam férjhezm­­enni ?... Rég elfelej­tettem. Csak azt tudom, hogy minden másként történt, mint vártam és most csak arra vagyok ki­váncsi, hogy tulajdonképen miért is akarnak a lányok férjhezmenni... • Én is... /Ina. Testkultusz és testkultúra. A nők sportja. Egy izben rámutattunk már ezeken a hasá­bokon a nők sportjának jelentőségére, vázlatosan jelezve azt, hogy a nők sportja céljaiban és követ­kezményeiben teljesen azonos a férfiak sportjával. Ami eltérés a kettő között jelentkezik, az a sportok különböző terrénumán való eloszlásukat jelenti. A nők sportját, mint címünkben is jeleztük, finom határvonalak választják el a kétféle meg­jelölésben, amelyet a testkultúra és a testkultusz definiál. A testkultúra ugyanis a testedző sportolás egész problémáját foglalja magában, míg a test­­kultusz, különösen a modern nőre alkalmazva, in­kább a hygiénia és az esztétika következményeit foglalja magában. Ezt a fogalom elhatárolást itt azért végeztük el, mert a régi görögök és rómaiak korában a test kultusza mindenek előtt való volt, de ezt a testkultuszt a testedző sportok útján szol­gálták, az ,,ép testben ép lélek“ szállóigét adva az u­tókornak. Az idők fejlődése ezt a két fogalmat elválasz­totta egymástól s ma már a testkultusz nem célja, csak egyik eszköze a nők testedző sportjának. Ezt az akadémikus szétválasztást és azért végeztük el, mert az alábbiakban a nők sportjával szólva, ki­zárólag a testedző sportok jelentőségével kívánunk foglalkozni. Hogy a nők sportja Pécsett s általában Magyar­­ország vidéki városaiban olyan kezdetleges nívón áll, ennek egyik lényegi okát az előítéletekben kell keresnünk. Dresszben, rövidnadrágban megjelenni versenyeken előítéletet váltana ki a konzervatív emberek megítéléséből. És a nők érthetetlenül res­pektálják ezt az előítéletet, mert ez kényelmes meg­oldást jelent s ezzel parírozni lehet a rendszeres, komoly sportolással járó önfegyelmezést, amelyet az a nőre nézve jelent. De sofizma lenne belenyugodni abba, hogy a női sportok kezdetleges állapota az előítéletekben keresendő. Hisz gyakran látunk esté­lyeken, bálokon olyan dekoltázsokat, amelyekhez képest például a blúzból és bő rövid nadrágból álló tornadressz valóságos aszkéta öltözet. És ott még­sem okvellenkedik a szemérem és nem jelentkezik az előítélet, amely árgus szemeit kövérre hizlalja ezeken a dekoltázsokon. A női sportok népszerűsítésének tehát nem itt keresendő az akadálya. Mert ezeket az élőít­életeket könnyű legyőzni ízléssel, neveléssel és fölvilágos­ított gondolkodással. Hogy ez így van, bizonyítja a külföld fejlett női sportja. Anglia, Svédország, Amerika és a többi nagy kulturállamok a nők spe­cializált sportágain túl a férfiak által űzött sport­ágakban is odáig fejlesztették a női sportot, hogy a férfiaknak komoly riválisai lettek. Most nem a francia női labdarúgó csapatokról akarunk szólni, nem az Amerikában oly népszerű női rugby csapa­tokról, hanem az úszásban, tenniszben, vívásban, atlétikában elért pompás eredményeikről. A női sportok mérföldes térfoglalása a párizsi olimpiádon kulminált, ahol szenzációként ható eredményeket értek el még a távol kelet, Japán női sportolói is. De jöjjünk közelebb Magyarországhoz. Buda­pesten, ahova a magyar sportélet centralizálódott, már rég túl vannak az előítéleteken. A nők sportja ma már tömegeket mozdított meg, kezdve a VÁG és BTC tornászgárdájától a III. ker. és NSC kiváló úszónőin keresztül a penge sportjáig, mely odáig fejlődött, hogy ez évben megrendezték már a női illetve tőrvívó bajnokságot. Ebben a sportágban különben Tary Gizella is dicsőséget szerzett a pá­rizsi olimpiádon a magyar sportnak, kinek neve az ismeretlenségből egyszerre a köztudatba került. De voltak a magyar női sportnak már a békeévekben nagy nevei a tennisz és korcsolya sportban is. Hogy a nők sport nevelését fejlődésképes ala­pokra fektethessük, sok-sok akadályt kellene az útból eltávolítanunk. Elsősorban alaposságra, ko­moly önfegyelmezésre kellene szoktatni a nőket, hogy legyen kitartásuk és elszántságuk végigmenni azokon a rendszereken, amelyek a nők sportolásá­nak velejárói. Ha valaki erre azt mondaná, hogy a mi nőink korcsolyáznak, tenniszesnek, tehát nem ál­ meg a fönti okoskodás. Erre azonban az a válaszunk, hogy­ a mi nőink sportja inkább pszichológiai megfigyelésekre alkal­mas, és azért, mert legszámosabban csak ezt a két sportágat kultiválják. E két sportág ugyanis, el­tekintve attól, hogy passziója bizonyos fokig expu­­zivitást jelent, a női hiúság és vidám szórakozás kiszolgálója. A korcsolya kellemes társaságot, zenét, táncot, flörtöt s miegymást nyújt, a tennisz­lenge, divatos öltözékek érvényesítésére alkalmas, rokon­szenves parnerekkel szolgál és a graciozitást van hivatva kidomborítani. A tennisz és a korcsolya sem 1‘art pour l‘art sportolás hölgyeinknél, hanem a kellemes szórakozásnak legtöbbször öntudatlanul hasznos eszköze. A női sportok rendszeres kultiválása már a zsenge gyermekkortól kezdve a legkívánatosabb. Már 4 — 5 éves kortól a rithmikus szabadgyakorlatok sokat jelentenek a gyermek harmonikus fejlődésére. Hat-tíz éves korban a korcsolya és az úszás a tüdő erősítését mozdítja elő és egyszersmind bátorságra nevel. A már kifejlett szervezet erősítésére az izomerő és rugékonyság fokozása szolgál, amelyet elsősorban az atlétika kultiválása hoz felszínre, ez a mi nőink előtt még ismeretlen és elhanyagolt gazdag válto­zatú sportág, amelyet a tennisszelű korcsolyával, tornával stb. változatossá lehet tenni. Sportolás közben természetesen sok praktikus előírást kell szem előtt tartani. A ruházat könnyű legyen, mert a sportolás izommunkája fokozza a test hőmérsék­lését, leszorító öv és kapocs mellőzendő, mert ez a mell és hasüreg szabad tágulását akadályozza. Zárt helyiségben legfeljebb 16-18 fok Celsius legyen a hőmérséklet, étkezés után ne sportoljunk, mert az emésztés a felfokozott vérkeringésből ilyenkor nem kaphatja meg a maga szükséges vérmennyiségét, stb., stb. Ez csak dióhéjjba foglalt program, amely ren­geteg hasznos és az egészségre üdvös eredményt ké­pes felszínre hozni és ellenállóvá teszi a rendkívül komplikált női szervezetet, amely ép bonyolult kon­strukciójánál fogva van annyi veszélynek és beteg­ségnek kitéve. Hogy utánunk egy egészséges nem­zedék következzen, amelyet a testkultusz módsze­reivel nevelni is tudjunk, ahoz a mai állapotok gyö­keres megváltoztatására lenne szükségünk, de ki merne vállalkozni arra, hogy próféta legyen a saját hazájában?... (d. fly.) Női szövetek Zefirek Vásznak Selymek a legdivatosabb minták, valamint az összes szakmába vágó cikkek Férfi szövetek Ágygaralinrák Ebédlőszőnyegek Lüszterek Diványátvetők Paplanok Mosók BÉKA-boltban a legnagyobb választékban a legjutányosabban kaphatók. Önarckép. A szem gőgös, de mélyén sok alázat, bús és sötét, a múltba álmodó, mint vén hegyek ölén a méla tó... s a homlok barnán fel, a napba lázad. Még ott pihen az ál meleg puháján, gyermekkorom, a boldog, édes, tiszta, de ámulni, lehet, mit össze-vissza formál az élet csúfoló keze, mert fönn a száj kemény, vöröslő márvány. Zárt és erős. Az ajkak gúnyos árnyán a puha csók csak bús emlékezet... És meredten ül, figyelve hallgat a szemöldök, dús íve oly nyugalmas. Kutatva nézem s csendben visszanéz... Bár összeforrott álom és való, még sejtelem, még halkan szétfolyó, de mégis teljes és egész. És mind e forma, szín, igaz, enyém. Kenedy Sándor. Szépségápolás. Tavaszi szeplők. Az első tavaszi napfény, nemcsak a rügyeket bontja ki a fák ágain, hanem a női arcra is hatással van. A fényhatás felszínre hozta az egész télen át sima női arcon, a nők egyik legkellemetlenebb ven­dégét, a szeplőt. A szeplő ellen régi küzdelem folyik, már, több-kevesebb sikerrel, mert esztétikailag szép arc csakis szeplő nélkül képzelhető el. A l­egcés­zerűbbnek látszik a szeplők eltünteté­sére a következő módszer. Elsősorban az arc gőzölése, mely úgy történik, hogy egy edényben vizet forra­lunk, abba egy kevés sót teszünk s azután az edényre egy papirtölcsért helyezünk. A gőzön és a papirtöl­­cséren át negyed óráig tartson. Utána frottizkendő­­vel letöröljük s enyhe, lugmentes szappannal lemos­suk, azután higanymentes krémmel, pld. tejkrémmel bekenjük az arcot s itt hagyjuk éjszakán át. Reggel újból lugmentes szappannal lemossuk s frottit ken­dővel letöröljük. Napközben ismételten vékonyan tejkrémmel bekenjük. A kúra egész nyáron át foly­tatandó. is?. oldal Dal egy Krisztusról. Ott lenn, kék hegyek tövében, hol Az élet oly lassan bandukol, Tíz esztendeje, vagy tizenöt, Öt négy, nagyon szürke fal között, Két dalom ma megölelni kész: A Szenvedés! Fáradt keze szelíden botorkál Könyvek tornyain... is meg-megáll, Bölcs, de nem könyv avatta azzá S nem az ima szentelte pappá, Mert embernél több is krisztusabb Minden Krisztusnál e földi rab. Néhány gyermekév és semmi több... Hossz mankóin rég elköltözött,­ És aztán már nem jött semmi más. Sötét, kegyetlen végállomás . Ablakon át darabka zord ég S egy karosszik ! Az élet oly hitvány küzdelem, De néki jaj, küzdés sem terem, Vihar nem tépi, — ám nap sem ért, Sorsát soha számon nem kéri, Mert örök, szűz hócsucsok alatt Ábrándos galamb az indulat. De örök, szűz hócsucsok felett, Hol némaság honol s a szédület, Hol a földi lét kis pontokat Ringat csupán, — de a gondolat Hóditón sas-szárnyaira kap.... Van-e ott rab ? ! És tűnődve az éle nyitján, Kopogtat egy-egy jó tanítvány . Mert mester ő, — bölcs tantárgya; hit, — Ki élni és szeretni megtanít.... Ó, kit fogva tart darabka ég­y egy karosszék ! Keressétek és szeressétek, Jó emberek e karosszéket! Sötétje, nap és áldást­ hozó És menybili szárnyra lel a szó, Mit a szivetekbe prédikál Bus papja, — Krisztusabb Krisztusnál. Budapest, 1925 tavaszán. fiai Márk. — ízlelje meg a ,,Mi boltunkénak húsvéti ünne­pekre érkezett kitűnő zamata és kellemesen ringató szekszárdi fehér borát, melyet korlátlan mennyiségben literenkint 19.000 koronáért árusítanak. Ferenciek ucca 50. sz. alatti fő és Pécsbányatelep I. számú fiók üzletekben. jó és olcsó Welsz Bitekénél pécs­i.

Next