Pécsi Napló, 1893. március (2. évfolyam, 49-74. szám)
1893-03-01 / 49. szám
Márcziusi szellő, Szécs, február 28. A zordon tél hava eltűnt, jege elvonult, s fehér napsugarak szórnak mosolygó örömet az elevenedő fekete rögökre, melyekből nemsokára felfakad az élet, a zöld tenyészet. A szellő, mely a gyorsan szikkadó utakon megcsapja homlokunkat, sima és enyhe, utána szinte lélekzethez kap az ember s felragyogó, megnyílt szemekkel nézünk bele a világba, melyben kedves ismerősünket, a bájos ifjú tavaszt keressük. Úgy érezzük, mintha az újraéledő földdel mi is uj életre ébrednénk, szunynyadó vágyak bontakoznak ki lelkünkb*. szenvedéséből, tetterőben feszülő karok keresnek munkát maguknak s lelkünk gondolatjait sasszárnyakon bocsátjuk fel a magasba, csapongani. Ez a márczius. A felséges, költő márczius. Minden korszaknak, minden népnek sugaras, emlékekkel díszes, szabadságdalokkal hangos dicső hónapja. A márcziusok kikeletes keblén fogantak mindig a nemzetifjúság legszebb álmai, a szabadság eszményének tiszta törekvése; márczius szülte a terveket, bontotta ki a megdermedés fagyából a festő rügyeket, melyekből virágok fakadtak, gyümölcsök érlelődtek. Márcziusban ülik a nemzetek ifjúságuknak évente visszatérő forduló ünnepét, Mars idusának örökzöld koszorújával köszönt a nemzetekre minden új tavasz. Nekünk magyaroknak, — kell-e mondani — nagy emlékű ez a hónap. A nemzet ünnepe, s valóban a magyar nemzet Mars idusának évfordulóján mint hálás, őseire büszke utód veszi fel ünnepi köntösét s virágozza fel elgondolkozó lelkét. A nagy idők letűntek, csak emlékük él, hírben, dalban, történelemben. A félistenek elpihentek s néma sírjaikon zsenge füvet fakaszt a gyengéd márczius. A holt emlékek költői csoportjából egy alak emelkedik ki csak élve, a fehér aggastyán, kit imádnak az emberek és szeretnek a bosszúéletkort ajándékozó istenek. A turini szentnek márczius 15-ikén van az igazi születésnapja, ezen az ünnepen őt ünnepeljük. Pécs városa csak nem rég tisztelte meg magát s emeltetett neve előtt kalapot ama hazafias elhatározásával, hogy főutczáját Kossuth névre keresztelte el. A keresztelés ünnepi aktusa most folyhatna le majd márczius 15-én; fogjunk ekkorra baráti kezet valamennyien, s tegyük ezt az ünnepet méltóvá a nagy emlékhez s méltóvá a nagy Kossuthhoz, Pécs díszpolgárához. Pécs város képviselőtestületének mintegy munkát megelőző templombar menetele lesz az, ha ezen a napon kivonul az utczakeresztelés ünnepi tényéhez és a „Kossuth“ nevet feltűzi mellére érdemjel gyanánt. Közeleg a nap, márcziusi szellő lengedez körültünk, foglalkozzunk márcziusi gondolatokkal. Sz. Gy. :* Egyházi körökben — mint nekünk távirják — nagy feltűnést kelt Samassa egri érseknek egy nyilatkozata, melyet egyik legutóbb adott parlamenti ebédjén tett. Az érsek egész határozottan kijelentette, hogy kívánatosnak tartja a polgári házasság behozását. A „Pécsi Napló“ tárczája. A zirczi, pilisi, pásztói és szentgothárdi czisterczi apátságok története. II. kötet. (A pilisi apátság történetének második része.) Irta: Békefi Rémig cziszterczi rendű áldozópap és a pécsi gymnázium oklevelei rendes tanára. A körünkben élő nagytudományu szerény és szorgalmas írónak ezen nagybecsű műve a pécsi sajtó könyvpiaczán látott napvilágot, s így kettősen érdemli meg azt, hogy azzal ismételten foglalkozzunk. A nagy műnek első kötete a megelőző években jelent meg és a pilisi apátság történetét annak kezdetétől (1184 és) egész 1541- ig, vagyis a mohácsi vész utáni időkig tárgyalta. Tudjuk, hogy Mohács gyásza új aerát hozott hazánkra, nekünk ezzel végződött a középkor s az uj átalakulás kiterjedt hazánk minden viszonya és mozzanataira. A könyv e részben nemcsak a szakszerű történet búvár előtt bir érdekkel, hanem azok tudványát is felgerjesztheti, kik csak általános ismeretek elsajátítását czélozzák. E korszak, ez átalakulások, egyik legérdekesebb része a hazai történetirásnak. Mohács sötét napjai után az ellenség pusztítva járta be az országot a nélkül, hogy tulajdonkép foglalt volna, aki menekülni tudott, az futott, elhagyva vagyonát kincseit, otthonát, melyet aztán az ellenség eltávoztával mások foglaltak el. A pilisi apátságot is közel kétszázadon keresztül a kath. világi papok birták elfoglalva, senki sem gondolva ennek helytelen és igaztalan voltára. Látunk ezen apátok között püspököket, préposokat, stb. mintegy bizonyságául az akkori zavart állapotoknak, s viszás jogfogalmaknak. Tudós szerző a történet e részét nagy tárgyilagosságai adja s csoportosítja össze. ----------------------------------------------------------------------------------1 ........... Közel két évszázad alatt 13 világi pap apát uralkodott Pilis felett, midőn utóbbi korszak állt elő, de hazai érzületeinkre nézve tán még rosszabb, mert Pilis apátsága a morvaországi vellehrádi cziszterczi apátságba olvasztatott bele, mely állapot 1712-től egész 1784-ig tart . Mai napon ily, országon kívüli beolvasztás nem volna lehető; minek lehettek tehát azon viszonyok, midőn az semmi föltünést nem gerjesztett. Jelzett időn túl a pilisi apátság vissza lett adva önmagának de csak rövid időre mert II. József 1786. szeptember 16-án a pilis-pásztói apátságot eltörölte, s már október 17-én az átvétel is megkezdődött. A szerzetes apátságok visszaállítása 1802. jan. 25-én történt meg, és 1812. szep. 4-én lettek a zirczi, pilis-pásztói apátságok egyesítve. E szerint történetírónk a megirt újabb kort három részre osztotta fel csoportosító rendszerben állitván össze minden egyes szaknál az apátság élettörténetét s birtokviszonyait. POLITIKAI NAPILAP. Szerkesztőség: Irgalmasok-utcza 2. sz. Nöthig-féle ház. Kiadóhivatal: Király-utcza 4. sz. (Engel Lajos könyvkereskedése.) — Kéziratot nem adunk vissza. Előfizetési árak: egész évre 12 frt (24 korona). Felelős szerkesztő: fél évre 6 frt (12 korona), negyed évre 3 frt (6 korona), xr»DAnv FE'DE’Nf'7 egy hóra 1 frt (2 korona). Egyes szám ára 5kr. V AKAD I r L I L IN L L. A képviselőház üléséből. — Saját külön tudósítónk expresstudósitása — Budapest, febr. 28 Elnök Honffy Dezső báró. A földmivelési tárcza általános tárgyalását ma végre befejezték. Bizony, bizony, ideje volt, mert már a beszédek melyek év év után visszatérnek és kis változtatással ugyanoly módon hangzottak el, kezdtek