Pécsi Napló, 1898. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1898-01-01 / 1. szám

VII. évfolyam. Szombat, 1898. január 1. Szerkesztőség: Nepom­uk-utcza 23. sz. (Sí­­kváry-féle ház.) Telefon 109. K­éziratok nem adatnak vissza ? Kiadóhivatal: Boltiv-köz 2. Telefon 27. Főszerkesztő: LENKEI LAJOS. Felelős szerkesztő: VÁRADY FERENCZ. Előfizetési árak: Egész évre 12 frt Fél évre 6 frt. Negyed évre 3 frt. Egy hóra 1 irt. — Egyes szám ára 5 krajczár. — Nyilt-térben 1 sor 30 is. 1898. Budapest, 1897. decz. 81. (H. Mi) Az Ur születése után az ezernyolczszázkilenczvennyolczadik év első napja vágj­on ma. Az évnek ez az első napja ezúttal nem ünnep.. ünnep egyszerűen abból az okból,/ínért jó lélekkel ezt a napot meg után ün­nepelhetjük. Megnyugvással/nem­ szen­telhetjük ezt a napot a/ pszí­nészek. “R.ésen kell lennünk ma is, így talán különösen ma, hogy lássuk azt a ha­tást, amelyet ez az újév az egészséges magyar közvéleményre gyakorol. Nem a pesszimizmusnak a szúnyogot is óriássá varázsoló túlzása mondatja ezt velünk, hanem az az őszinte aggódás, az a hazafias félelem, amíg úrrá kell, hogy legyen fölöttünk akkor, amikor, ha még alkotmánysértésről nem is be­szélhetünk, de az alkotmány megsér­tését széltében-hosszában hangoztatják. Lr­.il p .Krw ntix .аСйик а £гсг?е1&53&у síuéio vagy 7 '.engesztelő szavát. Mert a közvéle­mény folh­adhlat, mint üvöltő sakály, vagy szelíden tekinthet körül, mint jámbor bárány. És elég különös, bár­­fönntáll az aut­aut tétele, mégis meg­történhet mind a kettő, vagy, sajnos még ez az eshetőség sincs kizárva, meglehet, hogy egyik sem történik meg. De akármi és akárhogy is tör­ténik, nem nehéz a jövendő esemé­nyeinek a pszichológiai okát kitalálni. A rendelettel való intézkedés olyan országos ügyekben,­ amelyre al­kotmányos nera alatt föltétlenül tör­vény szükséges, ebben körülbelül meg­egyeznek a vélemények, többé kevésbbé magában hordja az alkotmány megsér­tésének csiráját. Am­­a a rendeletnek csak rövid időre szabnak létjogot, úgy — ez az optimisták véleménye — az a csira ápolás és gondozás hiányában olcsevevészik, és gyümölcs abból nem jön létre sohasem. Az alkotmány meg­sértésének a minősége mindenesetre attól függ, hogy mit tartalmaz az a rendelet. Lehet a megszövegezése olyan, hogy az alkotmány megsértése csak annyiban jöhet szóba, hogy az az intézkedés nem a törvénynyel, ha­nem rendelettel történt. És megtörtén­het, hogy a k­izvgl^^ynek egy­­ err^jgte^weiflfffis alko­t­mánysértésr eifs fölriad. A függetlenségi párt bizony$ra nem azért mondta be előre aijjf az esetre maga részéről a legelj$mtabb küzdelmet, ha a rendelet jf megjelen, hogy a többséget terrorizta. És a szabadelvű pártban sem azért kelt szárnyra az a hír, hogy a független­ségi párt obstruk­zitája esetén a kor­mány intéz­kedéseket fog tenni a klo­­tár behozatalára, hogy a függetlenségi pártot megrettentse s akc­ióját jó előre leszerelje. A függetlenségi párt akciója pedig éppen nem valószínüt­­leg! Azt (( mond)) ,t:tár; . hngy a klafíír btüroza ,dia puszta agyrém,"merő tár­tázia. íme, három betegségben is lábadozhat egy időben Magyarország közélete. Az első betegség az alkotmány megingása a rendelettel való intézkedés. A máso­dik a parlamentarizmus halálharangja, a függetlenségi párt obstrukcziója. Vé­gül a harmadik a parlamentarizmus megölője, a szólásszabadság korlátozása, a klotür. Црреп csak a közvélemény sza­vától függ, hogy ezek a betegségek, amelyeknek akármelyike is halált hozó lehet, beállnak-e, vagy talán a tünetei sem mutatkoznak. Ha a magyar közvé­lemény belenyugszik abba, hogy a vám- és bankügyeket négy hónapra egyszerű rendelettel szabályozzák, úgy a kor­mány szilárdan megállhatja helyét. De ha a közvélemény felriad és hangos szóval tiltakozik Magyarország írott jogának a megsértése ellen, úgy a kor­mány pozícziója már­is megingott. A­ka a hatalmat ezek után is a kezében tartja, a függetlenségi párt megfújja nemcsak a parlamentben, hanem az egész országban a harczi riadót. És ebben az esetben a kövélemény való­­.(jföinüleg a harczoló fél oldalára áll. S mindenik eshetőség baj, a kisebbik az előbbi, a nagyobbijg'S|s utóbbi. Hogy^r melyik következik/be/ azt előre mondani leh­etetlenA Magyarország mindig az az irott^jog volt, amelyre király^ irta ra Szentesítő igét/^mind­­magiok megtartjuk és másokkal meg- ^ tartójuk.“ És ki tudja, nem e­y&rz majd éjszre a közvélemény eltérést ettől az Írott jogtól? Ki tudja, nem-e riad föl azért, hogy azt a drága kin­cset, amelyet a hatvanhetes törvények alkotnak, meglopták? És ki tudh­tja, kit fog a hűtlen sáfárkodással meg­vádold? Azt-e, akire a kincset meg­őrzés végett rábízta? Vagy talán azt, aki azokat eldugta abból az­ okból,­­­­ mások azt teljes egészében meg ne "semmisitsék.” Boldog Isten, ha mi ma ezekre a kérdésekre megadhatnék a választ. Istenem, Istenem, ha előre tudhatnék, hogy mit szól majd a magyar kö­z­vélemény. Ha előre jelezné valami a béke csöndjét, úgy megnyugvása­i te­kinthetnénk a jövőbe. Ha előre meg­ütné fülünket a harczi riadó feltüzelő hangja, úgy elszántan készülhetnénk a küzdelemre, a szent csatára. Ezernyolczszázkilenczvennyolczelső napjával zivatart hozó, süni f­ehők gyülemlenek Magyarország fölött Vájjon romboló pusztító г lesz-e? 1 w­ ~ Vagy erős szél a felhő aranya haza* Bajor sör Sécsett. Az általánosan kedvelt Psch­ó? P—f csakis a két BEDŐ KÁVÉHÁZ*/ ital*. Azonkívül ugyancsak ott kerülnek k: fehér, rosée, v Ma és holnap vasárnap este RáCZ Látták e már KEMÉPT kirá­ly—utcza,­­vá­ros­tol gyönyörű nyakkendőket, ingeket, kertyüket, dékét és eső­ernyőket a 1

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék