Pécsi Napló, 1898. május (7. évfolyam, 100-123. szám)

1898-05-01 / 100. szám

VII. évfolyam. Vasárnap, 1893. május I. 100. (1947.) szám. PÉCSI NAPLÓ Szerkesztőség : Nepomuk-utcza 23. sz. (Szakváry-féle ház.) Telefon 109. sz. Kéziratok nem adatnak vissza Kiadóhivatal: Boltiv-köz 2. Telefon 27. Fő- és ideiglenes felelős szerkesztő: Előfizetési árak- Egész évre 12 frt. Fél * évre 6 frt. Negyed évre 3 frt. Egy hóra LEKTKRI LI TOS- 1 frt' ÜÜSSÍI SW“*" “ Iskoláinkról. Pécs, 1898. április 30. Már ismét ez a tárgy, mondják a t. olvasók unottan Hiszen mindegyre ezt a thémát hangoztatják. Úgy lát­szik, vannak emberek (schulmeisterek) és vannak lapok, kik egyebet sem tudnak, mint az iskolákról prédi­kálni. Igenis, tudunk egyebet is, de azért mégis csak az­ iskoláinkról fogunk ezúttal írni, mert e tárgy ugyan mindig, de ezúttal különösen megérdemli, sőt megköveteli, hogy vele foglalkozzunk. Midőn W­­­a­s­i­i­c­s kultusz­mi­niszter költségvetése tárgyalásakor be­jelentette, hogy 1000 új állami iskolát fog fölállítani, az ország minden mű­velt fia elismeréssel adózott e férfiúnak és tudva azt, hogy közel 3000 köz­ségben nincs Magyarországon népis­kola, örömmel gondoltunk a közel­jövőre, melyben e szám csaknem felé­­nyire fog leolvadni. Ezer uj iskola és hozzá állami iskola! Bizony szép szám. Oh, ha az előző időszakokban ily valóban tengerjáró csizmákkal haladtunk volna az állami iskola-ügy fejlesztése és ter­jesztése terén, hol volnánk ma már? Ha 1867. aranyjuezi szép napjai után nem vesztegeltünk volna mintegy 20 évig a pénznélküli tehetetlenség sor­vasztó tétlenségében, ha évtizedekig nem lett volna nálunk a legutolsó az iskola­ügy, melyet az állam silány krajczároskodásból analfabéta paraszt­iskolaszékek, elfogult felekezeti köze­gek és államellenes befolyások nyűge alatt hagyott senyvedni, ma Európa kulturnépei virágzó iskolaügyet láthat­nának nálunk és a nemzet hű fiainak nem kellene aggódó lélekkel elborulni, ha arra gondolnak, hogy mi lesz e hazából, ha a felekezeti és faji, nem­zetiségi és állam­­ellenes bujtogatás bevonul a kezei között levő isko­lákba? És ily körülmények között egy­más után állnak föl a magyar közélet jelesei a fórumon és egymás után jelentik ki, hogy ők az iskolák álla­mosítását nem akarják. Wlassics, utána Csáky, legutóbb épen az öreg Tisza fejezte ki magát ez értelemben és mi tűnődve gondolunk kijelenté­seikre, melyeket hallunk, de nem ér­tünk, nem akarunk érteni. Mert úgy tudjuk, hogy az iskolák államosítása Magyarországon első rangú életszük­ség és hiába nem óhajtja azt Wlassics, Csáky vagy Tisza Kálmán, de óhajtja a nép, a szegény, isteradta nép, mely terhei alatt nyögve görnyed és meg­váltóként várja az államosítást, mely őt az iskola terveitől meg fogja sza­badítani. Jól tudjuk, hogy az iskolák álla­mosítása ez idő szerint első­sorban azért nem kívánatos vezető politikusaink szemében, mert legkevesebb évi 15—20 millió forint több kiadással járna és ők jól tudják, hogy ennyit a ma­gyar állam ez idő szerint nem fordít­hat e czélra, de azért nem szabad kétségbe esnünk; ellenkezőleg: ör­vendve látjuk, hogy ez irányban min­den nap előbbre megyünk és az az ezer új állami iskola, melyet Wlassics létesít és a többi még ezután követ­kező föl fogja kelteni a közoktatásügyi kormány étvágyát, mely, mint tudjuk, evés közben szokott megjönni és mi meg vagyunk győződve, hogy az isko­lák államosításának kérdése hamarabb el fog jönni, mint azt sokan gondol­ják, mert el kell jönnie. Ez irányban oly jelenségeket ész­ Mai számunk 16 oldalra tarjad A cziszterczita apátságok a pécsi püspökségben. — A „Pécsi Napló" eredeti tárczája. — A cziszterczita rendnek áldásos mű­ködését mai nap, midőn e rend fennállá­sának nyolczszázados emlékét üljük, min­denki elismeri. Valóságos jótevői voltak ők az em­­beriségnek, kezdetben az erkölcsök finomítása és a kultúra emelése által, később és most a fiú nevelés terén sze­reznek maguknak halhatatlan érdemeket. Oly érdemeket, melyeket senki sem jutal­maz s a tanításban megőszült rendtagnak az elismerésen kívül alig van jutalma. Ita visszatekintünk a cziszterczita rendnek Magyarországba való behozata­lára, úgy azt látjuk, hogy ez elsőben a pécsi püspökség határaiban történt. Má­sodik Béla király még az alapító szent Bernát életében óhajtotta a cziszterczitá­­kat Magyarországba telepíteni, de ez csak utódjának II. Géza királynak sikerült, ki az ausztriai Heiligen-Kreuzból tizenhárom szerzetest telepitett le Magyarországba, kiknek monostorát Czikádornak hívták. A török dúlás annyira elpusztított min­den történeti emléket, hogy az ozmán hatalom elpusztultával történet­kutatók hosszú ideig nem bírták megállapítani azt, hol feküdt a monostor. Szűkebb hazánk lakói általán Czikó községbe helyezték a névhasonlatosság kedvéért a Czikádori monostort. Tehették ezt annál inkább, mert Őzikén a falun kívül egy középkori templom nem érdek­telen romjai állnak. Ezen véleményben volt újabb időben Brüstle József egyházi író. Azonban a 100 évvel korábban élt Koller történet­iró nem fogadta el Őzikét, mert már akkor nyert igazolást az, hogy csak a monostort hívták Czikádornak, ma­gát a községet pedig, hol e monostor fe­küdt, Széknek nevezték. Innen támadt a vélemény , hogy Czikádor, a mai Német és Magyar Szék községben volna keresendő. Dr. Békefi Rémig, a tudós cziszterczita történet iró, hogy e bizonytalanságtól ma­gát megmentse, midőn a czikádori apát­ság történetét megírta, eleve ásatásokat rendezett a czikói romtemplom helyén, melyből kiderült, hogy e templom mellett monostor sohasem állott s a templom alaprajza éppen nem felel meg a cziszter­­cziták épitési modorának. Némi tájékozottságot nyújt erre nézve az öreg Hunyadinak a Garayak és Maró­­tiak ellen vivott első csatája, melyet az egykori történet­irók szerint Czikádor alatt ejtettek meg. Dr. Békefi Rémig he­lyes tapintattal oldotta meg e kérdést, midőn a czikádori apátságot a mai Bátta­­szék helyére tette. A monostor legvalószínűebben a mai templom helyén állott, melyet nemsokára valószínűleg újra építenek. Ez alkalommal várható, hogy a hajdani Czikádor alap­falai napvilágra kerülnek. A zsélyi levéltárból napfényre került okmányok, melyeket Békefi a czikádori apátság történetének megírásánál még nem ismerhetett, hathatósan igazolják, hogy a mai Báttaszéket a korábbi századokban egyszerűen Széknek hívták. Többször föl­említik ez okiratok a Pécsváradról Székre vezető utat, mely a mai Véménd és Sze- Osztályso­rs ■ __ ■ kaphatók, mig a készlet tart jegyen KEAusz sírkőéi és ш ,ллллл СЛЛЛЛ «i? bank-és~váltó­ üzletében PÉCSETT. 100000 sorsjegy, 50000 nyeremény. 4712 Egy egész sorsjegy ára 6 frt — Egy‘negyed sorsjegy ára 1.50 Legközelebbi húzás május 11. és 12-én. „ fél „ „3 „ 'nyolczad „ „ —.75

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék