Pécsi Napló, 1898. május (7. évfolyam, 100-123. szám)
1898-05-01 / 100. szám
lelünk, melyek egyenesen biztatók. A közigazgatási hatóságok az egész országban és így Baranya megyében is tárgyalásokat folytatnak már huzamosabb idő óta egyes községekkel, melyek bizonyos kérdések körül forognak és pedig: rendelkezik-e a község iskolai jövedelmekkel és ha igen, mennyi volna abból a fölállítandó állami iskolára fordítható ? Továbbá : biztosítja-e a község az állami iskola elhelyezését és dologi szükségleteit? E kérdezősködésből az látszik ki, hogy Wlassics Gyula dr. közoktatásügyi miniszter csakugyan nem elégszik meg az említett 1000 új népiskola létesítésével, hanem ezenkívül nagyarányú iskola-államosításra gondol, különösen nemzetiségi és vegyes népességű vidékeken és minthogy Baranya vármegye is ily vegyes területet képez, nagyon természetes, hogy elsősorban az iskolák államosítása terén épen megyénkben várhatunk örvendetes fejleményeket. Amennyire mi megyei iskola-viszo- nyainkat ismerjük, az úgynevezett vegyes területeken mintegy 100 olyan népiskola van megyénkben, melyeknek államosítása határozottan kívánatos és pedig kívánatos részint a magyarosítás terjesztése, részint az iskolák alacsony színvonalának emelése, részint a község óhajtása, részint a községi lakosok terheinek csökkentése szempontjából nyilatkoztak. Ennek oka nem lehet más, minthogy ez ügyben nemcsak hogy nem kaptak kellő fölvilágosítást, de sőt a tett kérdésekből azt következtették, hogy az állami iskola új megterheltetéseket rakna reájuk. Ez pedig igen helytelen fölfogás. Figyelmeztetjük az illető községek vezetőit, hogy az állami iskola nemcsak nagy jótétemény volna reájuk nézve, de a terheket is tetemesen csökkentené és így csak jogos az állam azon kívánsága, hogy az ő áldozatai fejében a község az iskolaépületnek helyet adjon és az iskolai jövedelmeket átszolgáltassa, amibe számos község dicséretes egyetértéssel fejezte ki készségét és kétségtelen, hogy ezek a községek fogják elsősorban megkapni az állami iskolát. Bizalommal nézünk az új nera elé, áldást kívánva Wlassics tervszerű, czéltudatos működésére. És ha ezek mellé a létesítendő és már bejelentett 1000 új állami iskola közül Baranyamegye meg fogja kapni az arány szerint reá eső 15—20 államiskolát, úgy e téren fényes jövő áll előttünk. Megyénk intéző körei bizonyára mindent el fognak követni, hogy ez uj iskolák elosztásánál Baranyavármegye az őt megillető figyelemben része- Sittessék. Feiler Mihály. — Az ó-budai mandátum. Festetics Andor gróf, miután csődbe került, mandátumáról lemondott. Örökébe, mint értesülünk, a kormány Jellinek Henriket, a közúti vasút igazgatóját fogja fölléptetni. Tudomásunk van arról, hogy egyes községek — neveket ezúttal még nem akarunk közölni — az állami iskolákkal szemben elutasítólag bény községek közt vonult el. Decs és Őcsényben ma is vannak Széki nevű családok, melyek ide a hajdani Szék községből származhattak. Mi indította II. Gézát, hogy a cziszterczita rendet először is Báttaszékre helyezze, azt a történetírás nem árulja el. Bizonyos csak annyi, hogy e vidéket monostorok árasztották el. Szegzárdon, Pécsváradon, a mai Bátán a benezések apátságai voltak. Valószínűn a mohácsi csata tere fölött feküdt a benezéseknek Zebegény nevű kolostora (nem a mai Szebényben). Ezeken kívül a hajdani Czikádortól nyugatra alig egy mértföldnyire feküdt egy monostor, melyet kisebb nemesek alapítottak és Császtától keletre feküdt a hajdani Koronczó. Ezen okból a Király a Czikádori monostornak közvetlen környékén alig tudott birtokot adni mezei gazdaságukhoz. Innen van, hogy birtokaik nagyobb része Mohács vidékén és a Duna mentén volt, ők bírták az eszéki vámot is. Némi felvilágosítást nyújt ebben Kalán pécsi püspöknek a czikádori apátsággal folytatott pere, melyben nevezett püspök ki tudta vinni az akkori pápánál, hogy a cziszterczita rendet eltiltotta uj szökők vételétől, mert ezzel a püspök, ki a monostoroktól papi tizedet nem szedhetett, tetemes kárt vallott. Az akkori kultur embereket II. Géza tehát valószínűleg azért helyezte épen Bábaszékre, hogy az innen Szegzárdig húzódó hegylánczon bő alkalmuk legyen a szőllőtermelésre. Lett is ennek eredménye, mert egy 1192 ből származó okmány Baranyamegyét úgy tünteti fel, mint ahol a bortermelés a kultúra legmagasabb fokát érte el. Számtalan azon községek neve, melyek ez okmányban előfordulnak, s hol akkor bort termesztettek. Tudjuk azt is, hogy a borkereskedés Esztergom felé irányult, hová a baranyai szegény földmives a községi bírák és egyes nemesek kíséretében száz kocsi számra maga szállította borát. A monostor nevezetes ponton állván, beléletén kívül történeti nevezetességre is emelkedett. Zsigmond király nem egy okmányát Czikádorról keltezte, jeléül, hogy a monostor barátságos falai többször fogadták őt vendégéül. Az ősz Hunyadi is itt aratta első dicsőségét s fia pedig gazdag , ajándékozta meg a monostort. Mutatja ezt azon leltár, melyet a menekülő szerzetesek közvetlen a mohácsi ütközet előtt írtak össze. Van a pécsi egyházmegyének még egy másik nevezetes monostora, melyet habár nem is király alapított s nem is mondható, hogy lelkészei elsők lettek volna Magyarországon, de szereplésük mégis rendkivüli érdekkel bir. A második cziszterczita monostor az úgynevezett Abrahám monostora, melyet Moys (Mores) és testvére Sándor alapítottak 1263-ban. Nevezettek az országnak egyik legelőkelőbb családjához tartoztak, kiket a Dáróiak neve alatt ismerünk, kik az Árpád királyi házzal is rokonságban állottak. Moys Béla herczegnek volt tárnokmestere Somogy és Varasd megyéknek főispánja. Gyermekei nem voltak s innét születhetett az eszme jószága egy részén monostort alapítani. Valószínűleg ő alapította a Baranya-Monostoron egykor fennállott szerzetet, melyet egy régi okmány, „Monastérium de Maiz“-nak nevez. A közelében fekvő Mais község is ennek nevétől veheti eredetét. Okiratilag nem nyer igazolást, mint az Ábrahám monostor cziszterczitáinál. Dárói Moys terjedelmes javakat adott a cziszterczita szerzetnek Tolna megyében, a Kapos mentén Döbrököztől Görbőig terjedőleg. Korábbi történet irók azon véleményben voltak, hogy Ábráhám monostor Bács megyében lett volna, mely véleménye a monostor alatt elfolyó kis patak nevének egy bácsmegyei patak névvel való hasonlatosságra vezethet vissza. Már Békefi azon nézetben van, hogy Ábráhám monostorának okvetlen Tolna megyében kellett lennie s csakugyan a mai Dombóvár környékén találjuk meg az egykori bárdiak várának nyomát, valamint Ábrahám monostor helyét is. Dombóvártól nyugatra nyúló Kapos völgyének déli oldalán szemközt a Somogymegyei Pula községgel a barnyamegyei Jágonak határában a szőlőhegyekből egy előhegy nyúlik Kapos völgyére. Ezen hegyen állott hajdan a dárói család hírneves vára, melyet, ha most is állana, a Kaposról jövő vasútról, úgy mint az uj-dombóvári állomáshelyről pompásan láthatnánk. Dombóvár utczáiból észak felé kocsi it halad, mely Kocsolának irányulva, alig Vikimut után keletre a völgybe tér le, majd ismét északra kanyarulva Tüskés pusztát Pécsi Nanló s — Államtitkár-változás. Granzenstein Béla pénzügyminiszteri államtitkár megválik állásától s a diósgyőri vasgyár igazgatója lesz. Utódjául Popovics Sándor miniszteri tanácsost emlegetik. 1998. május 1. Mohács városi közgyűlés. — Saját tudósítónktól. — Mohács, április 29. Mohács város képviselőtestületete tegnap — csütörtökön — délután 3 órakor tartotta rendes havi közgyűlését, csekély érdeklődés mellett. Nagy feltűnést keltett a számvizsgáló bizottságnak szigorú bírálata, melylyel az elöljáróság eljárását s ezzel kapcsolatban a pénztári kezelést nem mindenben nyilvánította helyesnek. Élénk vita keletkezett az aszfaltozási tételnél. Stajevits János, Németh Lipót és Szabó András egyértelműen oda nyilatkoztak, hogy a szentháromságtól a vasutig vezetendő és immár járhatlanná vált járda aszfaltozása mindaddig megengedhettek mig a város régi 2000 frtnyi aszfaltozását ki nem fizette. * Toldy Ignácz biró üdvözölvén a megjelenteket, az ülést megnyitva, megemlékezik a püspök-fogadtatásról. Az 1897. évi zárszámadások megvizsgálására kiküldött bizottság jelentése. E szerint a városi ügykezelés teljesen hibás ; a pénztári kezelés is sok kívánni valót hagyott hátra ; a hibáknak egész sorozatáról számol be ; nevezetesen kifogásolja, hogy befásításra rendelkezésre álló 1194 frt 29 krból csak 600 forintot használt fel. A gőzkomp kezelésnél sincs minden rendben; a bizottság azt javasolja, hogy a jövőben történendő szénátvételnél az elöljáróság egy tagja mindig jelen legyen. Utasítandó továbbá az elöljáróság hogy a szegény ház szabályzatát mielőbb készíttesse el, mert az