Pécsi Napló, 1898. május (7. évfolyam, 100-123. szám)

1898-05-01 / 100. szám

lelünk, melyek egyenesen biz­tatók. A közigazgatási hatóságok az egész országban és így Baranya me­gyében is tárgyalásokat folytatnak már huzamosabb idő óta egyes községekkel, melyek bizonyos kérdések körül forog­nak és pedig: rendelkezik-e a község iskolai jövedelmekkel és ha igen, mennyi volna abból a fölállítandó állami iskolára fordítható ? Továbbá : biztosítja-e a község az állami iskola elhelyezését és dologi szükségleteit? E kérdezősködésből az látszik ki, hogy Wl­a­s­s­i­c­s G­yula dr. közok­tatásügyi miniszter csakugyan nem elégszik meg az említett 1000 új nép­iskola létesítésével, hanem ezenkívül nagyarányú iskola-államosításra gondol, különösen nemzetiségi és vegyes népes­ségű vidékeken és minthogy Baranya vármegye is ily vegyes területet képez, nagyon természetes, hogy első­sorban az iskolák államosítása terén épen megyénkben várhatunk örvendetes fej­leményeket. Amennyire mi megyei iskola-viszo-­­ nyainkat ismerjük, az úgynevezett vegyes területeken mintegy 100 olyan népiskola van megyénkben, melyeknek államosítása határozottan kívánatos és pedig kívánatos részint a magyarosítás­­ terjesztése, részint az iskolák alacsony színvonalának emelése, részint a köz­ség óhajtása, részint a községi lakosok terheinek csökkentése szempontjából­ nyilatkoztak. Ennek oka nem lehet más, minthogy ez ügyben nemcsak hogy nem kaptak kellő fölvilágosítást, de sőt a tett kérdésekből azt következ­tették, hogy az állami iskola új meg­­terheltetéseket rakna reájuk. Ez pedig igen helytelen fölfogás. Figyelmeztetjük az illető községek vezetőit, hogy az állami iskola nemcsak nagy jótétemény volna reájuk nézve, de a terheket is tetemesen csökkentené és így csak jogos az állam azon kívánsága, hogy az ő áldozatai fejében a község az iskola­épületnek helyet adjon és az iskolai jövedelmeket átszolgáltassa, a­mibe számos község dicséretes egyet­értéssel fejezte ki készségét és kétség­telen, hogy ezek a községek fogják első­sorban megkapni az állami iskolát. Bizalommal nézünk az új nera elé, áldást kívánva Wlassics tervszerű, czéltudatos működésére. És ha ezek mellé a létesítendő és már bejelentett 1000 új állami iskola közül Baranya­­megye meg fogja kapni az arány sze­rint reá eső 15—20 államiskolát, úgy e téren fényes jövő áll előttünk. Megyénk intéző körei bizonyára mindent el fognak követni, hogy ez uj iskolák elosztásánál Baranyavármegye az őt megillető figyelemben része- Sittessék. Feiler Mihály. — Az ó-budai mandátum. Festetics Andor gróf, miután csődbe került, mandátumáról lemondott. Örökébe, mint értesülünk, a kormány Jellinek Henriket, a közúti vasút igazgatóját fogja fölléptetni. Tudomásunk van arról, hogy egyes községek — neveket ezúttal még nem akarunk közölni — az állami iskolákkal szemben elutasítólag bény községek közt vonult el. Decs és Őcsényben ma is vannak Széki nevű csa­ládok, melyek ide a hajdani Szék község­ből származhattak. Mi indította II. Gézát, hogy a czisz­­terczita rendet először is Báttaszékre helyezze, azt a történetírás nem árulja el. Bizonyos csak annyi, hogy e vidéket mo­nostorok árasztották el. Szegzárdon, Pécs­­váradon, a mai Bátán a benezések apát­ságai voltak. Valószínűn a mohácsi csata tere fölött feküdt a benezéseknek Zebegény nevű kolostora (nem a mai Szebényben). Ezeken kívül a hajdani Czikádortól nyu­gatra alig egy mértf­öldnyire feküdt egy monostor, melyet kisebb nemesek alapí­tottak és Császtától keletre feküdt a haj­dani Koronczó. Ezen okból a Király a Czi­­kádori monostornak közvetlen környékén alig tudott birtokot adni mezei gazdasá­gukhoz. Innen van, hogy birtokaik nagyobb része Mohács vidékén és a Duna mentén volt, ők bírták az eszéki vámot is. Némi felvilágosítást nyújt ebben Kalán pécsi püspöknek a czikádori apátsággal folytatott pere, melyben nevezett püspök ki tudta vinni az akkori pápánál, hogy a cziszterczita ren­det eltiltotta uj szök­ők vételétől, mert ezzel a püspök, ki a monostoroktól papi tizedet nem szedhetett, tetemes kárt vallott. Az akkori kultur embereket II. Géza tehát valószínűleg azért helyezte épen Báb­a­­székre, hogy az innen Szegzárdig húzódó hegylánczon bő alkalmuk legyen a szőllő­­termelésre. Lett is ennek eredménye, mert egy 1192 ből származó okmány Baranya­­megyét úgy tünteti fel, mint a­hol a bor­termelés a kultúra legmagasabb fokát érte el. Számtalan azon községek neve, me­lyek ez okmányban előfordulnak, s hol akkor bort termesztettek. Tudjuk azt is, hogy a borkereskedés Esztergom felé irá­nyult, hová a baranyai szegény földmives a községi bírák és egyes nemesek kísére­tében száz kocsi számra maga szállította borát. A monostor nevezetes ponton áll­­ván, beléletén kívül történeti nevezetes­ségre is emelkedett. Zsigmond király nem egy okmányát Czikádorról keltezte, jeléül, hogy a monostor barátságos falai több­ször fogadták őt vendégéül. Az ősz Hu­nyadi is itt aratta első dicsőségét s fia pedig gazdag , ajándékozta meg a mo­nostort. Mutatja ezt azon leltár, melyet a menekülő szerzetesek közvetlen a mohácsi ütközet előtt írtak össze. Van a pécsi egy­ház­megyének még egy másik nevezetes monostora, melyet habár nem is király alapított s nem is mondható, hogy lelké­szei elsők lettek volna Magyarországon, de szereplésük mégis rendkivüli érdek­kel bir. A második cziszterczita monostor az úgynevezett Abrahám monostora, melyet Moys (Mores) és testvére Sándor alapí­tottak 1263-ban. Nevezettek az országnak egyik legelőkelőbb családjához tartoztak, kiket a Dárói­ak neve alatt ismerünk, kik az Árpád királyi házzal is rokon­ságban állottak. Moys Béla herczegnek volt tárnok­mestere Somogy és Varasd megyék­nek főispánja. Gyermekei nem voltak s innét születhetett az eszme jószága egy ré­szén monostor­t alapítani. Valószínűleg ő ala­pította a Baranya-Monostoron egykor fennállott szerzetet, melyet egy régi ok­mány, „Monastérium­ de Maiz“-nak ne­vez. A közelében fekvő Mais község is ennek nevétől veheti eredetét. Okiratilag nem nyer igazolást, mint az Ábrahám monostor cziszterczitáinál. Dárói Moys terjedelmes javakat adott a cziszterczita szerzetnek Tolna megyé­ben, a Kapos mentén Döbrököztől Gör­­bőig terjedőleg. Korábbi történet irók azon véle­­ményben voltak, hogy Ábráhám monos­tor Bács megyében lett volna, mely véleménye a monostor alatt elfolyó kis patak nevének egy bácsmegyei patak név­vel való hasonlatosságra vezethet vissza. Már Békefi azon nézetben van, hogy Ábráhám monostorának okvetlen Tolna megyében kellett lennie s csakugyan a mai Dombóvár környékén találjuk meg az egykori bárdiak várának nyomát, va­­lamint Ábrahám monostor helyét is. Dom­bóvártól nyugatra nyúló Kapos völgyének déli oldalán szemközt a Somogymegyei Pula községgel a barnyamegyei Jágonak hatá­rában a szőlőhegyekből egy előhegy nyú­lik Kapos völgyére. Ezen hegyen állott hajdan a dárói család hírneves vára, me­lyet, ha most is állana, a Kaposról jövő vasútról, úgy mint az uj-dombóvári állo­más­helyről pompásan láthatnánk. Dom­bóvár utczáiból észak felé kocsi it halad, mely Kocsolának irányulva, alig Vi­kim­­ut után keletre a völgybe tér le, majd ismét északra kanyarulva Tüskés pusztát Pécsi Nanló­ s — Államtitkár-változás. Gran­zenstein Béla pénzügyminiszteri államtit­kár megválik állásától s a diósgyőri vasgyár igazgatója lesz. Utódjául Popovics Sándor miniszteri tanácsost emlegetik. 1998. május 1. Mohács városi közgyűlés. — Saját tudósítónktól. — Mohács, április 29. Mohács város képviselőtestületete tegnap — csütörtökön — délután 3 óra­kor tartotta rendes havi közgyűlését, cse­kély érdeklődés mellett. Nagy feltűnést keltett a számvizs­gáló bizottságnak szigorú bírálata, mely­­lyel az elöljáróság eljárását s ezzel kap­csolatban a pénztári kezelést nem mindenben nyilvánította helyesnek. Élénk vita keletkezett az aszfalto­zási tételnél. Stajevits János, Németh Lipót és Szabó András egyértelműen oda nyilatkoztak, hogy a szentháromságtól a vasutig vezetendő és immár járhatlanná vált járda aszfaltozása mindaddig megen­gedhettek mig a város régi 2000 frtnyi aszfaltozását ki nem fizette. * Toldy Ignácz biró üdvözölvén a megjelenteket, az ülést megnyitva, meg­emlékezik a püspök-fogadtatásról. Az 1897. évi zárszámadások megvizs­gálására kiküldött bizottság jelentése. E szerint a városi ügykezelés tel­jesen hibás ; a pénztári kezelés is sok kívánni valót hagyott hátra ; a hibáknak egész sorozatáról számol be ; nevezetesen kifogásolja, hogy befásításra rendelkezésre álló 1194 frt 29 krból csak 600 forintot használt fel. A gőzkomp kezelésnél sincs minden rendben; a bizottság azt java­solja, hogy a jövőben történendő szén­átvételnél az elöljáróság egy tagja min­dig jelen legyen. Utasítandó továbbá az elöljáróság hogy a szegény ház szabály­zatát mielőbb készíttesse el, mert az

Next