Pécsi Napló, 1898. július (7. évfolyam, 148-174. szám)
1898-07-01 / 148. szám
Az ország 19 vármegyéjében, épen a Dunántúl, az ország legáldottabb részén és a Duna—Tisza közén, a jég mindent elvert. Az országnak tehát több, mint egy negyed részében nem lesz az idén számba vehető aratás. Hozzávetőleges számítással legkevesebb 70—80 millió forintra tehető ez a veszteség, melyet a jégviharok az ország 19 megyéjében okoztak. Ez a kár nemcsak az egyes gazdáké, hanem az égész, országé is és miközben mi e veszteséget latolgatjuk, nem szabad felednünk, hogy ily véletlen időjárásnak minden évben ki vagyunk téve, sőt, hogy a termésünk egészen is meghiúsulhatott volna. Egy kései fagy — és Magyarországon nincs aratás. Egy száraz nyár — és Magyarországon nincs termés. Egy esős nyár — és a gabonát megeszi az üszög és a rozsda. Magyarország népességének 8/1v ed része a földművelésből él, részint a föld jövedelmeiből, részint a föld megmunkálásából. És ennek a 8/16-edrész lakosságnak a boldogulása mindig a véletlentől függígy tűnik ki: mily óriási a különbség Magyarország, mint nyerstermelő állam és Ausztria, mint iparos állam között. Míg az iparos állam szorgalommal gyártja és halmozza föl az iparczikkeket, melyeknek árában nemcsak az elhasznált anyag értékét, de munkadíját és hasznát is megkapja, addig a földmivelő állam a szelek és viharok, az eső és jég, a nap és köd szeszélyétől függ. A gazda beveti földjét, rápazarolja a szükséges munkát, de munkájának és tőkéjének gyümölcséről sohasem biztos, hogy élvezheti-e és sokszor megtörténik, hogy évekig nem élvezheti. E sajnos körülményben rejlik Magyarország gyöngesége. De ez a gyöngeség egyúttal napnál fényesebben igazolja azt, hogy azok a terhek, melyek manapság Magyarországon fekszenek, tovább semmiesetre sem fokozhatók. Íme: az idén gyönyörűen álltak a termés kilátások, de még meg sem kezdettük az aratást és annak egy jó nyolcadrésze teljesen pocsékká lett. Az ország egy negyedrésze ínségnek néz elé. Lehet-e ily körülmények között arra még csak gondolni is, hogy az ország terhei emeltessenek ? Ausztriából évek óta hangzik felénk a legsötétebb önzés üvöltő hangján, hogy Magyarország terhei emelendők, a magyar quotát föl kell emelni ! Föltéve, — de meg nem engedve — hogy a számadatok igazolnak egy-két tizedrészszel elrövetelést, a magyar quotát még akkor sem szabad emelni. Magyarország nemzetgazdasági, vagyoni alapja a föld és annak termése mindig bizonytalan, míg Ausztriában a nemzetgazdasági, vagyoni alap az ipar, mely az időjárás szeszélyeitől nem függ. A magyar gazda egész évi munka után évenként csak egyszer arat, ha ugyan aratható tőkéjét kedvező időjárás esetén ,egy évben csak egyszer gyümölcsöztetheti, mig az osztrák iparosnak minden idényben új aratása van és tőkéjét egy évben annyiszor megforgathatja, amennyiszer akarja. Ezért erősebb pénzügyileg Ausztria, mint Magyarország, ezért fizet Ausztria a közös ügyek költségeire 70%-ot, mi pedig 30%-ot és ezért nem szabad Magyarország quptáját fölemelni. De egyúttal ez a leghathatósabb ok, melynek arra kell indítani bennünket: társadalmat, magánosokat, hatóságokat és kormányt egyaránt, hogy megszűnjünk egyoldalú és kizárólag földművelő állam lenni és teljes szellemi és anyagi erőnkből az iparra, még pedig lehetőleg a kézműiparra adjuk magunkat. F. M. Városi közgyűlés, Péet, 1898. junius 30. Mikor legkevésbbé volna várható, akkor legérdekesebb a városi közgyűlés, ha a t. választók és virilis városatyák csak sejtették volna, milyen pikáns izü esz a mai közgyűlés, melyen a szűk napirend daczára a zsarolástól kezdve a prostitúczió tanyájáig mindenről volt szó, sűrűbben ellátogattak volna a mai közgyűlésre, melynek kezdetén csak a buzgóbbak közül hemzsegett a padokban vagy 25, de később hire ment, mitől foly oly tűzzel, vehemencziával a diskurzus és nagy nehezen fölszaporodtak a városatyák vagy negyvenre. Az első élénkebb vitára a holnap városi kezelésbe átmenő kövezet vám és helypénzszedési módozatok tárgyában készített kezelési szabályzat adott okot, melynél örvendetes tudomásul vétetett, hogy az előkészületek megtörténtek, hogy kezdetét vehesse minden fennakadás nélkül a házi kezelés. De Czirják Ignácz bizottsági tag, ki férfikorának legszebb éveit, vagy húsz esztendőt, lankadatlan buzgalommal a helypénzbérlők visszaéléseinek ellenőrzésére szentelte és nem igen engedett alkalmat elszalasztani, mikor azokon egyet üthetett, most, mikor megszűnik a bérletrendszer és a városnak semmi köze már a régi bérlőhöz, most állt elő azon váddal, hogy a régi helypénzbérlő rendszeresen zsarolt, de zsaroltak közeget saját zsebökre is és a ki nem zsarolt, azt elcsapták, mert a ki nem zsarol önmagának, arról föltételezték, hogy az nem zsarolhat gazdájának sem. Sajnos, akadtak olyanok is, kiknek ez az utólagos fölfedezés, melyre Czirják Ignácz úrnak 20 teljes esztendőre volt szüksége, míg az sikerült, mikor már fűrt a bérletrendszer, de azért a közgyűlés nagy része, melynek nem kenyere a gyanúsítás és rágalmazás, visszatetszéssel hallották a városatyai lelkiismeret ezen elkésett fölbuzdulását. Aki vádol, tegye azt nyílt homlokkal, szemtől-szembe, bizonyítékokkal és ha ilyenekkel nem rendelkezik, ne apelláljon fölszólalásával a jobb érzésűek rokonszenvére. Behatóan ismerkedtünk meg a város folyószámla tartozásainak összegével is. A minap Erreth János bizottsági tag, majd Littke József kíváncsiskodtak, mennyi a követelése és mennyi a tartozása a városnak és a polgármester nagy előzékenységgel elégítette ki ezen kíváncsiságot, egybeállítattva Deutsch Kornél főszámvevő által a város cselekvő követeléseit és számlatartozásait, melyek ugyan meghaladják az 50.000 forintot, de mégis megcáfolják azon híreszteléseket, mintha a városnál 100.000 frtnyi kifizetetlen számla heverne, mert azokra fedezetet nem teremthet. A dolog tényleg úgy áll, hogy a város jó és biztos követelései harminczezer forintot meghaladó összeggel múlják fölü a tartozásokat. Aggodalomra, különleges intézkedésre épenséggel semmi ok főn nem forog, mert a számlatartozásokat ily különleges intézkedések nélkül is kifizettetik. Csak a városi szegényházban elhelyezett 108 szegény eltartása ró a városra nagyobb terheket. Miután 70 helyett 38-al több ember van itt elhelyezve, tetemes túlkiadás történt, melyet kölcsön után kell fedezni, mely kölcsönt azonban már 10 év lefolyása alatt vissza akarják fizetni, míg 1899 re az ebadó fölemelése, kerékpár esetleg zongora adó behozataával akarják a több szükségletet előteremteni. És most következett a legérdekesebb tárgy, melyről a hosszú, rendkívül érdekes és tartalmas vita daczára majd csak suk rosa adhatunk tudósítást. Az izr. hitközség a közerkölcs szempontjából kérelmezte a templom mögött elterülő utczának mai rendeltetésétől való eltiltását. A zsidó pap tartalmas szónoklatot tartott a morálról bűnről, melyet el kell dugni és melynek nyilvános pellengére való állítása kettős vétek. Jó, hogy mást nem kért, mint ennek az eseményekben, csúnya múltban igen gazdag utczának közönséges utczára való átalakítását, mert szavainak varázsa alatt talán még 10% újabb pótadót is megszavazott volna a közgyűlés. De versenyre keltek Perls Ármin úrral a mi saját, külön parlamentünk szónokai is és a közerkölcsök érdekében kifejtett ezen szónoki torna megérdemelte volna, hogy megörökíttessék. A beható tárgyalás végeredménye az volt, hogy a kigyó-utcza elnevezés alatt országszerte, de még a külföldön is ismert utcza, mely egyik különlegessége Pécsnek, de amelyre nem nagyon sokat tarthat a város, egy és fél év alatt egész közönséges forgalmi utcája lesz Pécs városának. * Fejérváry Imre báró pontban 9 órakor nyitotta meg a közgyűlést, melynek első tárgyát a belügyminiszternek az árvaszéki szabályrendelet jóváhagyása tárgyában leérkezett helybenhagyó leirata képezte, melynek kinyomatása és életbe léptetése határoztatott el. Olvastatott a belügyminiszter leirata Pécs szab. kir. város azon fölterjesztésére, hogy az operai előadások és a színészet állandósítása érdekében a pécsi nemzeti színház megfelelő államsegélyben részesüljön. A miniszter kijelentette, hogy Pécs városának a színészet érdekében hozott áldozatkészségét és eddig kifejtett tevékenységét a maga teljességében méltányolja és a vidéki színészet küszöbön lévő rendezése alkalmából, mihelyt a törvényhozás neki az erre szükséges eszközöket rendelkezésére bocsátja, lehetőleg teljesíteni fogja Pécs óhaját. A mai közgyűlés elhatározta, hogy tudomásul véve a miniszteri leiratot, szorgalmazni fogja a pécsi színészlét részére az államsegélyt. Az újvasutak. A polgármester jelentést tesz a Báttaszék — técs — doljnji-miholjáczi vasútak létesítése tárgyában megtartott értekezletről, melynek határozataként a tanács azt javasolja, hogy a város kérje ki a kereskedelemügyi kormánytól ezen vasutas építése érdekében az előmunkálati engedélyt. Záray Károly dr. azt indítványozza, hogy a város alternatív előmunkálati engedélyt kérjen rendes nyomtávú helyiér- Pécsi Napló 1998. július 1.