Pécsi Napló, 1905. augusztus (14. évfolyam, 174-199. szám)

1905-08-29 / 197. szám

„ egyelőre csak a sűrűn lakott belváros terüle­tére, a külvárosokra nézve pedig a „Poore“­­féle eljárást: száraz termőföldnek, vagy ho­moknak alkalmazását“. Miután Pécs városa hatósága már évek előtt azon meggyőződésre jutott, hogy a csatornázás kedvezőtlen közegészségügyünk javítására nézve égető szükség, elvégre rö­vid időn belül a csatornázás kérdése napi­rendre kerül és akkor igen tisztelt kortárs úrnak is alkalma lesz az ezen kérdés meg­oldására k­iküldendő szakférfiakból álló bizott­ságban érveléseit előadni. Addig azonban kedves kollega úr­­ tür­tőztesse magát és ne riassza el a nagy kö­zönséget a csatornázástól, ezen, minden kul­­turvárosnak nélkülözhetetlen intézményétől. Fogadja tisztelt kortárs ur! nagyrabe­csülésem kifejezése mellett kollégiális üd­vözletemet Pécs, 1905. augusztus 28 án. Lóránt Lipót dr. Virilisták névjegyzéke. A leg­több adóf­izetők megállapításánál, a pót­adók beszedésénél és a jövő pótadószázalék kiszámításánál követendő eljárás. Minthogy a törvényen kívüli állapot miatt az állami adókivetési munkálatok késedelmet szenved­nek, a törvényhatósági legtöbb adót fizető bizottsági tagok jövő évi jegyzékének össze­állításánál, a folyó évre kivetett vármegyei pótadók beszedésénél és a jövő évi községi költségvetésekben megállapítandó pótadó­százalék kiszámításánál követendő eljárásra nézve a belügyminiszter az összes vármegyei és városi törvényhatóságokhoz a következő aug. 21. keletű rendeletet küldte meg. A törvényhatósági legtöbb adót fizető bizott­sági tagok jövő évre érvényes névjegyzéké­nek az 1886: XXI. t. cz. 25. §-a értelmében leendő összeállítása az 1883: XLIV. t.­cz. 11. § ának 1. és 2 pontjaiban fölsorolt s a folyó évre már megállapított, valamint az adófőkönyvekben tételenként elő is írt állami egyenes adók folyó évi állapota szerint esz­­közlendő, azon állami egyenes adókat illető­leg, melyek az idézett törvényszakasz 3. pontjában vannak felsorolva, minthogy ezek még meg nem állapíttattak és elő nem írat­tak, a szóban levő névjegyzék összeállításá­nál a múlt évi adók lesznek alapul veendők. Ami a 1. évi törvényhatósági pótadó kivetésé­nél és a jövő évi községi költségvetésekben megállapított pótadó százalék kiszámításánál követendő eljárást illeti, ezeknél az állami adó részben a folyó évi állapot szerint, rész­ben pedig az előző évi kivetés szerint veendő alapul, épen úgy, miként az az előbb kifej­tettek szerint a legtöbb adót fizetők névjegy­zékének összeállításánál történni fog. Az adóhivatalok az ezen intézkedéssel kapcsolat­ban szükséges utasítással a pénzügyminisz­ter úr által fognak elláttatni. — Sírkő-felavatás. Hétfőn, f. hó 28-án avatták fel ünnepélyesen azon szép és nagy­méretű emlékkövet, amelyet néhai Szauter Antal görcsönyi plébános sírjára helyeztek gyűjtés utján tisztelői, barátai, hívei s volt tanítványai. A fekete gránitból készült s há­rom és fél méter magas emlékkő egyik ol­dalán a következő felirat látható: „Szauter Antal, görcsönyi plébános, Pécs szab. kir. város összes elemi népiskoláinak, főreáltano­dájának és tanitóképezdéjének volt igazgatója. Született 1829. nov. 29. Meghalt 1902. aug. 6. Örömük helyett bánkódó kegyelettel em­lékeznek meg róla hívei, tanítványai, barátai és tisztelői. A másik oldalon: „Koszorút akartunk fonni az élőnek s csak e követ emelhettük a halottnak.“ (A sírkő ifjabb Pincsek, a díszes vasrács pedig Piskur G. műhelyében készült) Az ünnepélyes felavatás, melyen megjelentek a gyűjtőbizottság tiszt­viselői Salamon József, kir. tan., nyug. tan­­felügyelővel az élükön, továbbá a Pécsi Dalárda egy része, nemkülönben a vidéki papság és tanítói kar több tagja, gyász isten­tisztelettel vette kezdetét, utána a temetőbe vonult a menet, melynek élén az iskolás gyermekek haladtak párosával. Itt Hirling Antal dr. plébános beszüntette az emlékkövet, Schmidt Boldizsár pedig megható emlékbe­­szédet, mondott, mely alatt szem nem ma­radt szárazon, befejezésül pedig a Pécsi Dalárda tagjai elénekelték Mendelssohnnak .Az Isten úgy rendelte el“ czimű örökszép melódiájú gyászdalát. A gyűjtőbizottság ez­úttal is köszönetet mond mindazoknak, kik adományaikkal lehetővé tették a szép em­lékkő felállítását, nyugtatványkép pedig az adakozók névsora minden egyes illetékesnek meg fog küldetni. — Betörő bojtár. Berkes János boj­tárra bízta Zsigmond János, hogy hajtsa ki sertéseit a legelőre a sertéspásztorhoz. Ő maga pedig kiment a mezőre, hogy ott mun­káját elvégezze, szobájának kulcsát pedig felakasztotta az istállóba. Berkes mindezt figyelemmel kisérte és midőn a legelőről visszatért, megkereste a kulcsát és a szobá­ban felfeszítette a szekrényfiókot és kilopta ebből Zsigmondnak nagyobb összegű pénzét. A károsult csak másnap vette észre a hiányt és gyanúja rögtön a bojtár ellen irányult, aki azonban nem ismerte be mindenben tettét. Az eljárást ellene megindították. — Halasat cséplésnél. Vége felé jár már a cséplés időszaka, de csak nem szűnik meg az áldozatok sora. Egyik balesetet kö­veti a másik. Marton István lóval hajtott gépjével csépeltette gabonáját Tislér Ferencz szentkatalini lakos. A lovakat 15 éves fia hajtotta, azonban nem tették meg a kellő óvintézkedéseket, nem fedték be a járgányt, úgy hogy ez elkapta a fiú harisnyáját és bal lábát teljesen összezúzta. A géptulajdonost gondatlanság miatt felelőségre fogják vonni. Az — Zavargó aratók. Az az erős moz­galom, mely csaknem az egész Dunántúlt aratósztrájkba vitte, nem múlhatott el minden utóhatás nélkül. Az aratók minden alkalom­mal, midőn a munkaadókkal érintkezésük volt, újból és újból nyugtalankodtak. Most elértek az utolsó stáczióhoz, a szerződés­­szerűleg kikötött rész kiadásához, amely azonban szintén nem­­folyhat le simán. Ba­ranya Sellyéről jelenti tudósítónk, hogy a Draskovics uradalom harmincz pár avatója nem volt megelégedve a nekik kiadott rész­­szel, amit nyíltan is hangoztattak, erőszakos és fenyegető magatartást tanúsítottak. Na­gyobb bajok elkerülésére erősebb csendőri fedezetet kértek és kaptak. Hasonló nyugta­lankodások hírét veszszük több oldalról is, amit egyébként természetesnek találunk, mint a nyári nagy mozgalom utóhullámzását. De kívánatos, hogy a munkaadók méltányos bánásmódban részesítsék az aratókat és akkor hasonló mozgalmaknak elejét veszik. — Tolvaj koldus. Aki nyáron is kol­dulni jár, ha nem nyomorék, hát nagyon élhetetlen ember. Aki akar­­dolgozni, kap is munkát mostan, koldulással csak a legzül­­löttebbek tengődnek most, akiknek azonban nem piszkos kenyérkereset a lopás sem. Egy ilyen kiváló egyént tartóztattak most le Gudisán. Sárközy Ferencz ismeretlen illető­ségű csavargó koldult a faluban, de míg ezen czím alatt bement a házakba, összelopott mindenfelé amit tudott, így Schmidt János, Rajszinger János és még több ottani gazdától lopott el mindenféle holmikat, miért is, mint­hogy állandó tartózkodási helye nincs, letar­tóztatták és átadták a sásdi kir. járásbíró­ságnak. — Temetés — muzsikaszó. A rácz­kozári korcsmában mulattak nagy rajongással Hedhecher Imre, Szamoveri Miklós és Póth István. Kurjongattak, kiabáltak és muzsikál­tattak maguknak a czigánynyal, ahogyan csak bírták. Épen ekkor volt a temetése Bene Sándor jegyző Erzsébet nevű leányának. A gyászolókat természetesen sértette a szom­szédos korcsmában mulatozóknak zajongása és Till Imre biró, Cserjánszky Pál segédjegyző és Lemai József másodbiró bementek a korcs­mába és felszólították a mulatozókat, ne mu­zsikáltassanak most, a­mig a temetési szer­tartás tart. De azok még jobban zajongtak és biztatták egymást: — Ki kell dobni a bírót ! — Mulatunk mi, ha temetik is a jegyző lányát ! Az egyik neki is rontott a bírónak és mellén megragadva, ki akarta őt taszítani. Csak nagy nehezen sikerült a korcsmában a rendet helyreállítani. A megbokrosodott, ke­gyeletsértő legényeket hivatalos hatalommal szemben gyakorolt erőszak miatt feljelentet­ték a kir. ügyészségnél. — Tüz gondatlanságból. Nagy tűz támadt egy kis gondatlanságból Hörnyék községben. Hilczenkopf József égő gyufával lépett be sertésóljába, mely az eldobott gyu­fától lángra lobbant és gyorsan le is égett. A tűz azonban hamarosan átterjedt még a félszerre is, majd a szomszéd házakat is lángba bortott úgy, hogy három gazda szenvedett általa igen érzékeny kárt. Hilczenkopf 200, Botis János háza, gabonája, takarmánya le­égése által közel 1000, Deli János szintén mintegy 1000 korona kárt szenvedett. Bizto­sítva semmi sem volt. A gondatlan gazdát feljelentették a kir. járásbíróságnak, — Sxinés aházasság. A legutóbbi pécsi színtársulatnak két tagja, Krasznay Aranka és Forgács Antal, volt színházi tit­kár arról küldöttek értesítést ismerőseiknek, hogy Bécsben, holnap, kedden egybekelnek. — Halálost.«. Vasárnap éjjel Pécsett életének 83. évében elhunyt özv. Szurte Dénesné, szül. Gruber Anna. Férjén kivűl leánya, Hufner Alajosné, több unoka és ki­terjedt rokonság gyászolják az elhunytat, akit holnap, kedden délután 4 órakor a köz­ponti temető halottas házában fognak be­szentelni és nyugalomra helyezni. — Id.[Baka József vendéglős életének 6- ik évében e hó 27-én elhunyt özvegye, szül. Biró Mária, két gyermeke és nagy rokonság gyászolja az elhunytat, kinek földi maradványait e hó 28 én, kedden délután 4 órakor a Mohácsi­­országút 10. számú gyászházból a központi temetőbe helyezik örök nyugalomra. — Siketn­émák beiratása. A siket­némák budapesti állami intézetében (VIII. Mosonyi u. 8 sz.) a növendékek beiratása szeptember hó 1 én d. e. 10 órakor kezdődik és folytatódik 2 án és 3 án a délelőtti órák­ban 8—10 ig. A növendékek szüleik, vagy gyámjaik vezetése mellett tartoznak a beha­táson megjelenni. Általában minden növen­­dék évi 20 K. taneszközdíjat tartozik fizetni. Akik azonban az egész, vagy féltaneszköz díj elengedésére tartanak igényt, azok köte­lesek ez iránti folyamodványaikat új sze­génységi bizonyítványnyal felszerelve a be­hatáskor az intézet igazgatóságánál benyújtani. A jelzett folyamodványok a nagyméltóságú vallás-és közoktatásügyi m. kir. miniszter úrhoz intézendők. Vidéki növendékek kellő mennyiségű ruházattal látandók el. Az inté­zet uj növendékei külön értesítést kapnak az igazgatóságtól. — A pécsi izr. hitközségi fiú- és leányiskolánál az 1905 —6. tanévre szóló beiratások augusztus 30., 31-én és szeptem­ber­­­én történnek, délelőtt 9 től 12 ig. A rendes oktatás szeptember 5 én kezdődik. — Féltékenységből. Évekkel azelőtt jó barátnők voltak Günther Karolin és Kár Katalin. Nem volt az a titok amit egymás el nem mondtak volna. Ezt a bizalmast még asszony korukban is gyakorolták, meghitt pillanatban Günther Karol annyira túláradt a szíve, hogy még megvallotta, hogy leánykorában ő lesz szerelmes volt barátnője férjébe, ő jött a mostani ura, az jobban tett és első ideáljából kiábrándult.­­ ez szöget ütött a fejébe és * üldözte a féltékenység zöld szer/ Sokszor egész váratlanul ég ok nélkül ott termett­­ időben, mikor ura nem vo semmi gyanúsat nem to’ korsóról, mely végre ; beszéd nála is bevál’ tartott tegnai utczába. „Pécsi Napló*' , 1905. unnL. augusztus 29

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék