Pécsi Napló, 1911. november (20. évfolyam, 248-272. szám)

1911-11-23 / 266. szám

XX. évfolyam. Csütörtök, 1911. november 23. 266. (5667.) Szerkesztőség és kiadóhivatal: Munkácsy­ Mihály­ u. 10. | Felelős szerkesztő: Kéziratok nem adatnak vissza. || Szerkesztőségi telefon 109. sz. — Kiadóhivatali telefon 27. sz |­ LENKEI LAJOS: Előfizetési árak: Egész évre 24 korona. Félévre 12 kor. Negyedévre 6 korona. Egy hóra 2 korona. Egyes szám ára 10 fillér. — Nyikt-tór sora 60 fillér. Újból a véderőjavaslat. A képviselőház ülése. — Saját tudósítónk express- és telefon­jelentése. — Budapest, november 22. Návay Lajos elnök nyitotta meg az ülést fél tizenegykor. A jegyzőkönyv hitelesítése után bemutatta a miniszterelnök átiratát a Hágában 1907-ben kötött, a házasság érvényességéről és elválás­ról szóló törvénycikk becikkelyezéséről, Szolnok vármegye feliratát, Pancsova város kérvényét a választói jog tárgyában, Nagybecskerek felira­tát a községi törvény módosításáról. Javaslatára a kérvényi bizottsághoz utasíttattak. Az inter­­pellációs könyvbe a régi interpellációkon kívül Polónyi Géza interpellációja van bejegyezve Burg Ferdinánd házasságáról. Az elnök indít­ványára a Ház egy órakor tér át az inter­pellációkra. Napirend szerint következett a Kabos Ferenc lemondása folytán megüresedett alelnöki állás betöltése. A szavazatok összeszámlálása után az elnök jelenti, hogy összesen 162 szavazat ada­tott le. Ebből 143 szavazat Jankovich Bélára esett, akit az elnök megválasztott­­alelnöknek jelent ki. A választás eredményéről Őfelségének jelentés létezik. Jankovich Béla meleg hangon mond köszönetet megválasztásáért és ígéri, hogy töre­kedni fog megfelelni hivatásának. Szünet után következett a véderőjavaslat tárgyalása. Bolgár Ferenc kijelentette, hogy beszé­dével a megkötött parlamenti békének akar szolgálatot tenni. Hosszasan foglalkozik a két éves katonai szolgálattal és rámutatott annak helytelenségére Kifejtette, hogy a két éves szolgálati idő semmiféle ellenértéket nem nyújt, de annál több kárt és veszedelmet rejt magá­ban, mert a megrázkódtatásnak teszi ki az or­szágot, ami a mai súlyos bizonytalan időben káros következményekkel járhat. Szól a jelen­legi nemzetközi szituációról, melynek bizony­talansága szintén csak azt az intelmet foglalja magában, hogy a katonai kérdésben nem sza­bad veszedelmes körülményeket felidézni (Be­széde közben lépett a terembe hosszabb idő óta Berzeviczy Albert, akit a Ház kitörő él­jenzéssel fogadott.) Bolgár kijelentette, hogy a javaslatot az általános tárgyalás alapjául elfo­gadja, bár mindenben nem ért egyet a javas­lattal. Kívánja a három éves szolgálati idő föntartását, mely mindenben megfelel az or­szág követelményeinek. E felfogással szemben nem zárkózik el attól a gondolattól, hogy két évi katonai szolgálat után véglegesen szabad­ságoltassanak azok a katonák, akik a két évi szolgálat alatt nagy képzettségükről és haszna­­vehetőségükről tettek tanúbizonyságot. Az ilyen képzett katonáknak elég a két évi szolgálati idő s ha ily értelemben módosíttatik a javas­lat, ahhoz örömmel hozzájárul. A javaslat el­fogadása elé nem gördít akadályokat, de fen­tartja azt a jogát, hogy a részletes tárgyalásnál megtehesse módosításait. Ezután Polónyi Géza a következő inter­pellációt terjesztette elő :­­ 1. Való-e, hogy Ferdinánd Károly La­jos főherceg ő fensége a külföldön házasságot kötött? 2. Ha igen, hajlandó-e a miniszterelnök a képviselőházat ezen házasságkötésnek hiteles anyakönyvi adatairól, nevezetesen arról, hogy hol, mikor, kivel és milyen vallásfelekezethez tartozóval köttetteti ez a házasság, tájékoz­tatni ? 3. Való-e, hogy a nevezett főherceg, aki­nek nagykorúsága és cselekvőképessége kétsé­gen kívül áll és törvényeink értelmében e házas­ságkötéshez senkinek gyámoló beleegyezésére szüksége nem volt, azon okból mert házassá­gát ő felsége engedelme nélkül kötötte meg, főhercegi címéről és rangjáról lemondani kény­szerült ? 4. Ha ez való, úgy tisztelettel kérem a miniszterelnök urat, tulajdonít-e a vezetése alatt álló kormány ezen lemondásnak bármely irányban olyan joghatályt, mely a nevezett fő­herceg úrnak akár személyére, akár a házas­ságból leszármazható gyermekeire való tekin­tettel a nemzet és királya között létrejött és az 1723. évi I., II., és III. törvénycikkbe becikke­­lyezett szerződésben megállapított trónöröklés­nek rendjén változtatna, a főherceget vagy tör­vényes gyermekeit az örökös főrendiházi tag­ságtól megfosztaná, továbbá a főhercegeket, illetőleg törvényes leszármazóit az udvarnagyi bíróság hatásköre és illetősége alól kivonná? 5. Ha igen, megegyeztethetőnek tartja a miniszterelnök úr alkotmányunkkal, hogy ezen lemondásnak a negyedik pontban foglalt kö­vetkezményei, vagy azoknak bármelyik jogha­tása a nemzet törvényhozásának tudomása, hozzájárulása s a lemondásnak becikkelyezése nélkül álljon be? 6. Van-e tudomása a miniszterelnök úrnak arról, hogy a nevezett főherceg örökös főren­diházi tagságának törlése iránt intézkedések szándékoltatnak tétezni s ha igen, hajlandó-e a képviselőházat ennek módozatairól tájé­koztatni ? Az interpellációt kiadták a miniszterelnök­nek és ezzel az ülés véget érté­vel kötötte meg a szerződést az impresszárióval. Alkalmunk volt ebbe a szerződésbe betekinteni. E szerint egyelőre egy esztendei próbára szer­ződtetik a kis Gyulát, és az alatt hajlamának és kedvének megfelelő artista-teendőket végez­tetnek vele. Olyan műveletekre, melyek a gye­rek egészségét vagy testi épségét veszélyeztet­nék, nem szabad kényszeríteni. Darányi Gyula teljes ellátást kap, és ezenfelül édesapja havi 30 koronát és kétszer egy évben útiköltség megtérítést, hogy fiát meglátogathassa. Meg­kérdeztük Darányi Jánost, aki normális fejlett­ségű, izmos ember, miképp lehet, hogy fia törpe maradt? — Magam sem tudom — felelte — a feleségem is egészen normális magasságú és van egy leányom, aki nálam is magasabb. Mi­kor Gyula megszületett még a rendesnél is fej­lettebb volt. A fejlődése azonban két-három éves korában megakadt. Elvégezte a hat elemit, igen értelmes, okos fiú. Órás inasnak akartam adni, de ő húzódozott attól, hogy inasnak menjen. — Kicsúfolnának, és gúnyt űznének be­lőlem. Olyan helyre szeretnék menni, ahol csupa hozzám hasonló fiú van. — Így támadt az a gondolatunk, hogy artistának adjuk, amihez kedve­­s, meg hajlama is van. Lenhardt János úr az idén Bécsben járt, tőle tudta meg Singer, hogy törpe fiunk van és néhány hete tartó tárgyalásnak eredménye a szerződés . . . A kis Darányi Gyula komoly arccal ült egy széken és figyelemmel hallgatta, amit édes­apja mondott Az arcán, a gondolkodó, kora­öreges vonásain látszik meg, hogy nem olyan fiatal, mint a minőnek termete után gondolnak. — Örömmel megy el fiam?•— kérdezik. Igen, nagyon szeretek elmenni — feleli és szemeibe valami különös fény gyullad ki. Komáromy rendőrbiztos szobájában verset is szavalt, harsány, erős hangon, bámulatos hangsúlylyal a Liliputi-jelölt. — Aztán csak meg ne feledkez az apád­ról, ha jól megy a dolgod és sok pénzed lesz — mondja a rendőrbiztos. A fiú nem szól, meghajlik, komoly öreges lépésekkel indul kifelé a szobából, künn az édesapja várja . . . Pécsi fiú „Liliputi országban“ — A kis Darányi Gyula szerencséje. — — Saját tudósítónktól. — Pécs, november 22. Ne tessék hinni, hogy színes Anderse mesék Liliputi országáról lesz itt szó. Mese a „Lili­­putiak országa„ a komoly valóságban is létezik, a káprázatos bécsi mulatóban, a „Venedig in Wien“-ben. Ebbe a törpék világába indult ma este egy pécsi fiú, aki bár 15 éves, de a ter­mészet mostohasága — vagy áldása folytán — megmaradt olyan kicsinynek, mintha csak 5 éves volna. Darányi János, a Felsővámház­ utcai iskolaszolga Gyula nevű törpe­ fiát szerződtette Singer Lipót lovag impresszárió a Liliputi or­szágba. A fiú törpeségétől eltekintve, teljesen ép termetű, rendkívül éles eszű, ügyes gyerek. A magyaron kívül a horvát nyelvet beszéli, pompásan ír és szépen olvas. A rendőrségen látta munkatársunk a törpe fiút, ki édes­apja kíséretében jelent meg, hogy az egész világra szóló külföldi útlevelet kiváltsa. Mert ma este már vonatra ül a kis Da­rányi Gyula és az első statiója Bécs lesz. Az apa Sárkány Ármin dr. ügyvéd közbenjötte HÍRROVATUNK. — Kitüntetések. Ő Felsége Bartóky Jó­zsef dr. államtitkári címmel és jelleggel felruházott földmivelésügyi minisztériumi miniszteri tanácsosnak, a közszolgálat terén szerzett érdemei elismeréséül, a Ferencz József-rend középkeresztjét a csillaggal, Klein Berthold Budapest székesfővárosi törvény­­hatósági bizottsági tag, nagykereskedőnek, a köz­gazdaság terén szerzett érdemei elismeréséül, a ma­gyar királyi udvari tanácsosi címet, Müller József­nek, az Újlaki Tégla- és Mészégető Részvénytársa­ság vezérigazgatójának és törvényes utódainak, ipari téren szerzett érdemei elismeréséül, a magyar ne­mességet „Újlaki“ előnévvel, díjmentesen adomá­nyozta. — P. Buttykay konferencia beszédei. Prohászka Ottokár dr. mellett a legünnepeltebb magyar egyházi szónok kétségkívül Buttykay Antal, a budapesti ferences kolostor főnöke, ki — mint a Budapesti Hírlap irta — a legutóbbi kath. nagygyűlésen is „pátoszának emelkedett­ségével, kitöréseivel és olykor hanyagon el-

Next