Pécsi Napló, 1911. november (20. évfolyam, 248-272. szám)
1911-11-23 / 266. szám
XX. évfolyam. Csütörtök, 1911. november 23. 266. (5667.) Szerkesztőség és kiadóhivatal: Munkácsy Mihály u. 10. | Felelős szerkesztő: Kéziratok nem adatnak vissza. || Szerkesztőségi telefon 109. sz. — Kiadóhivatali telefon 27. sz | LENKEI LAJOS: Előfizetési árak: Egész évre 24 korona. Félévre 12 kor. Negyedévre 6 korona. Egy hóra 2 korona. Egyes szám ára 10 fillér. — Nyikt-tór sora 60 fillér. Újból a véderőjavaslat. A képviselőház ülése. — Saját tudósítónk express- és telefonjelentése. — Budapest, november 22. Návay Lajos elnök nyitotta meg az ülést fél tizenegykor. A jegyzőkönyv hitelesítése után bemutatta a miniszterelnök átiratát a Hágában 1907-ben kötött, a házasság érvényességéről és elválásról szóló törvénycikk becikkelyezéséről, Szolnok vármegye feliratát, Pancsova város kérvényét a választói jog tárgyában, Nagybecskerek feliratát a községi törvény módosításáról. Javaslatára a kérvényi bizottsághoz utasíttattak. Az interpellációs könyvbe a régi interpellációkon kívül Polónyi Géza interpellációja van bejegyezve Burg Ferdinánd házasságáról. Az elnök indítványára a Ház egy órakor tér át az interpellációkra. Napirend szerint következett a Kabos Ferenc lemondása folytán megüresedett alelnöki állás betöltése. A szavazatok összeszámlálása után az elnök jelenti, hogy összesen 162 szavazat adatott le. Ebből 143 szavazat Jankovich Bélára esett, akit az elnök megválasztottalelnöknek jelent ki. A választás eredményéről Őfelségének jelentés létezik. Jankovich Béla meleg hangon mond köszönetet megválasztásáért és ígéri, hogy törekedni fog megfelelni hivatásának. Szünet után következett a véderőjavaslat tárgyalása. Bolgár Ferenc kijelentette, hogy beszédével a megkötött parlamenti békének akar szolgálatot tenni. Hosszasan foglalkozik a két éves katonai szolgálattal és rámutatott annak helytelenségére Kifejtette, hogy a két éves szolgálati idő semmiféle ellenértéket nem nyújt, de annál több kárt és veszedelmet rejt magában, mert a megrázkódtatásnak teszi ki az országot, ami a mai súlyos bizonytalan időben káros következményekkel járhat. Szól a jelenlegi nemzetközi szituációról, melynek bizonytalansága szintén csak azt az intelmet foglalja magában, hogy a katonai kérdésben nem szabad veszedelmes körülményeket felidézni (Beszéde közben lépett a terembe hosszabb idő óta Berzeviczy Albert, akit a Ház kitörő éljenzéssel fogadott.) Bolgár kijelentette, hogy a javaslatot az általános tárgyalás alapjául elfogadja, bár mindenben nem ért egyet a javaslattal. Kívánja a három éves szolgálati idő föntartását, mely mindenben megfelel az ország követelményeinek. E felfogással szemben nem zárkózik el attól a gondolattól, hogy két évi katonai szolgálat után véglegesen szabadságoltassanak azok a katonák, akik a két évi szolgálat alatt nagy képzettségükről és hasznavehetőségükről tettek tanúbizonyságot. Az ilyen képzett katonáknak elég a két évi szolgálati idő s ha ily értelemben módosíttatik a javaslat, ahhoz örömmel hozzájárul. A javaslat elfogadása elé nem gördít akadályokat, de fentartja azt a jogát, hogy a részletes tárgyalásnál megtehesse módosításait. Ezután Polónyi Géza a következő interpellációt terjesztette elő : 1. Való-e, hogy Ferdinánd Károly Lajos főherceg ő fensége a külföldön házasságot kötött? 2. Ha igen, hajlandó-e a miniszterelnök a képviselőházat ezen házasságkötésnek hiteles anyakönyvi adatairól, nevezetesen arról, hogy hol, mikor, kivel és milyen vallásfelekezethez tartozóval köttetteti ez a házasság, tájékoztatni ? 3. Való-e, hogy a nevezett főherceg, akinek nagykorúsága és cselekvőképessége kétségen kívül áll és törvényeink értelmében e házasságkötéshez senkinek gyámoló beleegyezésére szüksége nem volt, azon okból mert házasságát ő felsége engedelme nélkül kötötte meg, főhercegi címéről és rangjáról lemondani kényszerült ? 4. Ha ez való, úgy tisztelettel kérem a miniszterelnök urat, tulajdonít-e a vezetése alatt álló kormány ezen lemondásnak bármely irányban olyan joghatályt, mely a nevezett főherceg úrnak akár személyére, akár a házasságból leszármazható gyermekeire való tekintettel a nemzet és királya között létrejött és az 1723. évi I., II., és III. törvénycikkbe becikkelyezett szerződésben megállapított trónöröklésnek rendjén változtatna, a főherceget vagy törvényes gyermekeit az örökös főrendiházi tagságtól megfosztaná, továbbá a főhercegeket, illetőleg törvényes leszármazóit az udvarnagyi bíróság hatásköre és illetősége alól kivonná? 5. Ha igen, megegyeztethetőnek tartja a miniszterelnök úr alkotmányunkkal, hogy ezen lemondásnak a negyedik pontban foglalt következményei, vagy azoknak bármelyik joghatása a nemzet törvényhozásának tudomása, hozzájárulása s a lemondásnak becikkelyezése nélkül álljon be? 6. Van-e tudomása a miniszterelnök úrnak arról, hogy a nevezett főherceg örökös főrendiházi tagságának törlése iránt intézkedések szándékoltatnak tétezni s ha igen, hajlandó-e a képviselőházat ennek módozatairól tájékoztatni ? Az interpellációt kiadták a miniszterelnöknek és ezzel az ülés véget értével kötötte meg a szerződést az impresszárióval. Alkalmunk volt ebbe a szerződésbe betekinteni. E szerint egyelőre egy esztendei próbára szerződtetik a kis Gyulát, és az alatt hajlamának és kedvének megfelelő artista-teendőket végeztetnek vele. Olyan műveletekre, melyek a gyerek egészségét vagy testi épségét veszélyeztetnék, nem szabad kényszeríteni. Darányi Gyula teljes ellátást kap, és ezenfelül édesapja havi 30 koronát és kétszer egy évben útiköltség megtérítést, hogy fiát meglátogathassa. Megkérdeztük Darányi Jánost, aki normális fejlettségű, izmos ember, miképp lehet, hogy fia törpe maradt? — Magam sem tudom — felelte — a feleségem is egészen normális magasságú és van egy leányom, aki nálam is magasabb. Mikor Gyula megszületett még a rendesnél is fejlettebb volt. A fejlődése azonban két-három éves korában megakadt. Elvégezte a hat elemit, igen értelmes, okos fiú. Órás inasnak akartam adni, de ő húzódozott attól, hogy inasnak menjen. — Kicsúfolnának, és gúnyt űznének belőlem. Olyan helyre szeretnék menni, ahol csupa hozzám hasonló fiú van. — Így támadt az a gondolatunk, hogy artistának adjuk, amihez kedves, meg hajlama is van. Lenhardt János úr az idén Bécsben járt, tőle tudta meg Singer, hogy törpe fiunk van és néhány hete tartó tárgyalásnak eredménye a szerződés . . . A kis Darányi Gyula komoly arccal ült egy széken és figyelemmel hallgatta, amit édesapja mondott Az arcán, a gondolkodó, koraöreges vonásain látszik meg, hogy nem olyan fiatal, mint a minőnek termete után gondolnak. — Örömmel megy el fiam?•— kérdezik. Igen, nagyon szeretek elmenni — feleli és szemeibe valami különös fény gyullad ki. Komáromy rendőrbiztos szobájában verset is szavalt, harsány, erős hangon, bámulatos hangsúlylyal a Liliputi-jelölt. — Aztán csak meg ne feledkez az apádról, ha jól megy a dolgod és sok pénzed lesz — mondja a rendőrbiztos. A fiú nem szól, meghajlik, komoly öreges lépésekkel indul kifelé a szobából, künn az édesapja várja . . . Pécsi fiú „Liliputi országban“ — A kis Darányi Gyula szerencséje. — — Saját tudósítónktól. — Pécs, november 22. Ne tessék hinni, hogy színes Anderse mesék Liliputi országáról lesz itt szó. Mese a „Liliputiak országa„ a komoly valóságban is létezik, a káprázatos bécsi mulatóban, a „Venedig in Wien“-ben. Ebbe a törpék világába indult ma este egy pécsi fiú, aki bár 15 éves, de a természet mostohasága — vagy áldása folytán — megmaradt olyan kicsinynek, mintha csak 5 éves volna. Darányi János, a Felsővámház utcai iskolaszolga Gyula nevű törpe fiát szerződtette Singer Lipót lovag impresszárió a Liliputi országba. A fiú törpeségétől eltekintve, teljesen ép termetű, rendkívül éles eszű, ügyes gyerek. A magyaron kívül a horvát nyelvet beszéli, pompásan ír és szépen olvas. A rendőrségen látta munkatársunk a törpe fiút, ki édesapja kíséretében jelent meg, hogy az egész világra szóló külföldi útlevelet kiváltsa. Mert ma este már vonatra ül a kis Darányi Gyula és az első statiója Bécs lesz. Az apa Sárkány Ármin dr. ügyvéd közbenjötte HÍRROVATUNK. — Kitüntetések. Ő Felsége Bartóky József dr. államtitkári címmel és jelleggel felruházott földmivelésügyi minisztériumi miniszteri tanácsosnak, a közszolgálat terén szerzett érdemei elismeréséül, a Ferencz József-rend középkeresztjét a csillaggal, Klein Berthold Budapest székesfővárosi törvényhatósági bizottsági tag, nagykereskedőnek, a közgazdaság terén szerzett érdemei elismeréséül, a magyar királyi udvari tanácsosi címet, Müller Józsefnek, az Újlaki Tégla- és Mészégető Részvénytársaság vezérigazgatójának és törvényes utódainak, ipari téren szerzett érdemei elismeréséül, a magyar nemességet „Újlaki“ előnévvel, díjmentesen adományozta. — P. Buttykay konferencia beszédei. Prohászka Ottokár dr. mellett a legünnepeltebb magyar egyházi szónok kétségkívül Buttykay Antal, a budapesti ferences kolostor főnöke, ki — mint a Budapesti Hírlap irta — a legutóbbi kath. nagygyűlésen is „pátoszának emelkedettségével, kitöréseivel és olykor hanyagon el-