Pécsi Napló, 1930. március (39. évfolyam, 50-73. szám)
1930-03-11 / 58. szám
S. óra alatt végzett a vármegye törvényhatóságának kisgyülése tárgysorozatának 55 pontjával. A RÖVID GYŰLÉS TÁRGYYIT SZEMÉLYI, KÍSÉRŐ KÖZSÉGI ÉS KÖLCSÖNÜGYEK KÉPEZTÉK. Pécs, márc. 10. Ma délelőtt 10 órai kezdettel tartotta meg Baranyavármegye törvényhatósága március havi kisgyülését, melynek tárgysorozata 55 pontot ölelt fel. A kisgyülésen vitéz Keresztes-Fischer Ferenc dr. főispán elnökölt s azon a választott tagok közül Igaz Béla dr. prelátus, felsőházi tag, Benyovszky Móric gróf földbirtokos, Madarász István dr. kir. közjegyző, felsőházi tag, Simon János és Patacsi Dénes országgyűlési képviselő, Koszits Ákos dr. kormányfőtanácsos, Fenyvessy Béla dr. egyetemi tanár, Teleki Sándor szőlőbirtokos, Gebauer Tivadar nagykereskedő, Beck Alajos dr. ügyvéd és Kerese György dr. ügyvéd vettek részt. A kisgyűlés Öllé István másodfőjegyző előadásában foglalkozott Mohács megyei városnak azon határozatával, mellyel Baja törvényhatósági joggal felruházott város által Balogh Ernő és családja részére juttatott segély megtérítését csak részben ismerte el jogosnak és ehhez a határozathoz azzal járult hozzá, hogy az igényelt összegből Mohács 95 pengőt fizessen Bajának. A Magyar Folyam és Tengerhajózási Rt.-nak Mohács városától rakodóhely céljaira bérelt 249 négyzetméter terület összegének megállapításába a kisgyűlés nem kívánt befolyni, mert a bérösszeg megállapítása a város autonóm joga, így az alispán a Mesternek Mohács határozata elleni felebbezését elutasítani javasolta, amit a kisgyülés magáévá is tett. Elhatározta a kisgyülés, hogy Szalánta és Németi községek egyesítésük ellen hozott képviselőtestületi határozatot pártolólag terjeszti a közgyűlés útján a belügyminiszter elé, mert a községek közös próbaköltségvetése az egyesítés ellen szól. Marócsa község kérelmére hozzájárult a kisgyűlés gróf Draskovich Iván tulajdonában lévő „Felső Legencse Tanya” nevének „Péter-major”-ra történő átváltoztatásához. Ezután Kinneli Viktor másodfőjegyző a vármegyei községi alkalmazottak fizetési alapjának 1929. évi zárszámadása tárgyában a közgyűléshez teendő előterjesztést ismertette. Ladányi Vince körjegyző özvegyének nyugdíjmegállapítás iránti kérelmének tárgyalása után a kisgyűlés Nagynyárád és Kisnyárád községek képviselőtestülete kérelmére elrendelte nevezett községek legtöbb adótfizető tagjai névjegyzékének kiigazítását. Elutasította a Technika műszaki cégnek Kisharsány község járdalerakási munkálatainak vállalatba adása elleni felebbezését, Kovácshida és Nagytótfalu községeknek tisztviselőik jutalmazása tárgyában hozott határozatát, fa Hozzájárult Garé község azon határozatához, mellyel a községi körjegyző részére költözködési költségek címén 280 pengőt megszavazott. Hozzájárult Majs községnek levente gyakorlótér és Pécsvárad községnek polgári fiúiskola céljaira történt telekvásárlásához. Tudomásul vette, hogy Sidós nagyközség a Cigányvárosban lévő ingatlanát 400 pengő örökáron értékesítette és hogy Szászvár község a tulajdonát képező ingatlanainak használati módját a községre előnyösebb formára változtatta. Hozzájárult a törvényhatóság kiegyűlése ahhoz, hogy Németbóly község 7000, Sellye község pedig a hősök emlékének megörökítésére kiképzendő artézikut költségeire 20 ezer pengő függőkörcsönt felvehessen. Tudomásul vette a kisgyűlés, hogy Szalánta község pénztári maradványa felhasználásával járdaépítési alapot létesít, hogy Püspöklak a termelőket terhelő 1927. évi borfogyasztási adót törölte. Dunaszekcső nagyközség, továbbá Kárász és Vejti községeknek a községi korcsma bérének leszállítása tárgyában hozott határozatát, úgyszintén Kisasszonyfa, Magyarmecske, Magyartelek és Rácgörcsöny községeknek a közvilágítási lámpák kezeléséért adandó díjazás tárgyában hozott határozatát megsemmisítette. Elfogadta Dunaszekcső községnek a szigeti kézbesítő, Nagyharsány községnek a halottkém, Pécsarányosnak a husvizsgáló, Szászvárnak az éjjeliőrök díjazása tárgyában hozott határozatait. Nem járult hozzá, hogy Gödre község pénztárnoki állást szervezzen és hogy Császta, Kárász, Magyaregregy és Vékény az éjjeliőr szolgálati idejét megváltoztassák. A kisgyűlés ezután Huba Aladár dr. referádája alapján elhatározta, hogy a közgyűlésnek előterjesztést tesz Bors Béla vármegyei irodafőigazgató, Hofbauer József, Geiszler Adolf és Kreutzer Jenő irodafőtiszteknek az 1929. évi XXX. t.-c. alapján személyi pótlékban való részesítése tárgyában. Tudomásul vette a kisgyűlés, hogy a „Horthy Miklós segélyalap” a vármegyei közérdekű célokat szolgáló adományok betétszámlája terhére 50 ezer pengő kölcsönt vett fel, a pénzintézetek által fizetett kamatok térítése mellett. A különböző alapok 1929. évi zárószámadásai tárgyában a közgyűléshez intézedő előterjesztések után a kisgyűlés Stauber Hugó dr. volt mágocsi községi orvos nyug-, illetve kegydíj megállapítása iránti kérelmével foglalkozott, melyet arra való tekintettel, hogy az orvos, — ki különben is állásáról lemondott — vagyonos és munkaképes, elutasított. A kisgyűlés hozzájárult Sásd község egy utárok területének eladásához, Kárász községnek távbeszélő központ létesítése tárgyában, Szederkény községnek a postahivatal elhelyezése, Mária községnek egy darab tenyészbika vételárának fedezésére felveendő kölcsön tárgyában hozott határozatához. Foglalkozott Balla Adolf dr. nyug. pellérdi körorvos nyugdíjügyével, kinek a megállapított 72% ellenében, a közigazgatási bíróság ítélete alapján , élvzett járandósága 90%-a erejéig van igénye nyugdíjra. Rácpetre község vásárjog iránti kérelmét, vásárterület és megfelelő törvényhatósági út hiányában elutasította a kisgyűlés, mely tudomásul vette Kölked, Gyüd, Babarc, Egyházasharaszti Kistapolca, Siklósnagyfalu, Sámod , Kistótfalu és Szabadszentkirály községeknek a Baranya-Pécs Aero Clubba pártolótagként való belépését. A kisgyűlés, mely tudomásul vette, hogy Szentdienes község a határában gyakorolható vadászati jogot 12 évre, évi 1049 pengőért Biedermann Rezső bárónak adta, még Slovák Imre dr. Sellyén letelepedett orvos oklevelét hirdette ki. A MUNKANÉLKÜLISÉGGEL FOGLALKOZIK AZ E HETI MINISZTERTANÁCS, Budapest, márc. 10. Értesülésünk szerint az e heti minisztertanács a munkanélküliség kérdésével fog foglalkozni. A népjóléti kereskedelmi és földművelésügyi miniszterek saját tárcájuk keretében kidolgoztatták azokat a javaslatokat, amelyek a munkanélküliség enyhítésére alkalmasak. A munkanélküliség enyhítésével kapcsolatban a kormány ankétet hív össze, amelyen Bethlen miniszterelnök fog elnökölni. A KORMÁNY AZ IDÉN IS FOLYTATJA A RÉZGÁLIC SEGÉLY-AKCIÓT. Budapest, márc. 10. Az egyik budapesti napilap március 5-én megjelent számában „Az állam rézgálicakciója is elmarad“ cím alatt közlemény jelent meg, mely beszámol arról, hogy a földművelésügyi kormány a múlt évben megindított rézgálicsegélyakciót erre az évre beszüntette. Illetékes helyen megállapítják, hogy a közleménynek semmi PÉCSI RIPLÓ 1930. március 11. féle alapja nincs, mert a földmivelésügyi kormány a rézgálicsegélyakciót tovább kívánja folytatni. Az igényléseket az illetékes községi elöljáróságnál kell bejelenteni és azt községenként összesítve terjesztik fel a földmivelésügyi minisztériumhoz. Előjegyzések még ezidőszerint is eszközölhetők. DÖNTÖTT A MINISZTÉRIUM AZ 1200 KILOMÉTERES ÚTÉPÍTÉSI PÁLYÁZAT ÜGYÉBEN. Budapest , márc. 10. Bod János kereskedelemügyi miniszter sürgetésére a minisztérium döntött az 1200 km-es útépítési pályázat ügyében, melynek eredményét holnap hozzák a nyilvánosságra. A most beérkezett ajánlatok az előbbi pályázathoz viszonyítva mintegy 10 millió pengő megtakarítást jelentenek. Ezt az összeget is munkaalkalmak létesítésére fogják felhasználni. Összeesett az uccán. Benedek Istvánné hétfőn délelőtt az uccán összeesett. A mentők a belklinikára szállították. tallózás. Baj van az ismeretterjesztő előadásokkal, melyek mostanában a népiskolák termeiben folynak. A miniszter elrendelte ezek tartását, de azt hitte, hogy a pécsi népiskolák is olyan méretekben készültek, mint egyik-másik fővárosi, vagy szegedi. Ezek az ismeretterjesztő előadások igen népszerűek, mert — ingyenesek. Már előre is bocsánatot kérek az igen tisztelt előadó uraktól és úrhölgyektől, — nehogy megint nyilatkoznom kelljen. Hiszen az ő előadásuk is vonzó, sőt csak is ez a vonzó, de próbálnák csak meg beléptidíj mellett közreadni az előadnivalójukat. .. szóval: igen népszerűek ezek az ingyenes hallani, néha látni valók és ezért a mi elemi iskoláink helyiségei — hogyan is mondja egyik színi recenzor kollégám ? — igen igen, „szinüillig“ telnek meg érdeklődőkkel, mint ahogy előbb említett referens kollégám szerint a színházban szokás. (?) Képzelem annak a szerencsétlennek a helyzetét, aki a „színültig“ megtelt színházban, vagy mondjuk az itt aktuális elemi iskolai teremben legalulra kerül. No de az az ő baja. Elég az hozzá, hogy az elemi iskolák termei nem képesek befogadni az érdeklődőket. Tél idején, sőt most már tavasz felé is jól befűtött apró termekben teljesen öltözött közönség (ruhatár hogy is lenne ?) összegyömöszölve üldögél órákon keresztül, mint az illatos gulyás, csendes rotyogással. Tessék elképzelni ezt a koncentrált sürigeniát — no mert higiéniának nem lehet nevezni. És ez a megfőtt közönség izzadtan megy ki a hideg télbe! Megszabadul ugyan attól a lónak is vastag levegőtől, de beleesik a tüdő- esetleg csak gégehurutba. Ugye, hogy itt tenni kellene valamit ? Rendőr is, orvos is találna itt dolgot. * Indul az új fa. A város kertészei szorgalmasan készítik elő a régi és a leendő gyepágyakat. Szegény kertészek! Sajnálom őket. Mint a kocsonyafészekrakó exotikus fecskéket, vagy mint a dunnaludat. Amit ma megcsinálnak, holnap az utcakölykök szétrombolják. A drótkerítés mindenütt legázolva. Hogyne ! mikor még az olyan masszív vaskerítést is, mint a Széchenyi-tér északi részén levő, csúffá tud tenni a jövőnek drága, becézett nemzedéke. Sok helyütt a felnőttek is kárt tesznek a gyepágyakban, de ennek nem ők az okai, hanem azok, akik a gyalogjáró it (vagy talán ac-ot kellett volna írnom?) kárára túlságosan mérték ki a gyepnek szánt területet. Forgalmas útvonalakon alig két ember számára — egy jövő és egy menőre — szabtak gyalogutakat. (Jaj, bocsánat ! ne tessék itt félremagyarázni a jövő és menő jelzőket.) Az emberek nem tudják egymást kikerülni, kénytelenek a gyepre lépni. * Azt mondják a mai szomorú gazdasági helyzet okozza azt, hogy a kereskedők olcsósági napokat rendeznek. Soha annyi „mélyen leszállított ár“-at nem láttam, mint manapság. Én azonban másképtélek ebben a helyzetben, mint akik a gazdasági viszonyokat okolják. Milyen magasra emelhette az árujának az árát, hogy ma mélyen le tudja szállítani ? Akkor a mindig jómódban élt ,pompás lakást tartó, színházba járó, fürdőket végig élvező, cselédeket és gyermeknevelő kisasszonyokat tartó kereskedő magas lóról és magas árak mellett adta el nekünk — középfinom sorban levő tisztviselőknek — a portékáját. Mink mindig kispénzű emberek maradtunk, mert a magas árak mellett nem telett többre és másra, csak a legszükségesebbre. Most a kereskedő leszállt a lóról és leszállította az árakat is. Már késő ! Mind azóta már még lejebb csúsztunk a pengőnkkel és a 42—50 százalékra leapasztott fizetéseinkkel. Kereskedő uraim, ebben a mélységi versenyben önök nem fognak minket utolérni. (Március). Az 52-es bajtársak március 11-én, kedden este 19 órakor a Pannónia pince külön helyiségében fontos és halaszthatatlan ügyben összejövetelt tartanak. A vezetőség ezúton kéri a bajtársakat, hogy e nagyon fontos megbeszélésen minél nagyobb számban megjelenni szíveskedjenek.