Pécsi Napló, 1930. március (39. évfolyam, 50-73. szám)

1930-03-11 / 58. szám

S. óra alatt végzett a vármegye törvényható­ságának kisgyülése tárgysorozatának 55 pontjával. A RÖVID GYŰLÉS TÁRGYYIT SZEMÉLYI, KÍSÉRŐ KÖZSÉGI ÉS KÖLCSÖNÜGYEK KÉPEZTÉK. Pécs, márc. 10. Ma délelőtt 10 órai kezdettel tartotta meg Baranyavármegye törvényhatósága március havi kisgyülését, melynek tárgysorozata 55 pontot ölelt fel. A kisgyülésen vitéz Keresztes-Fischer Ferenc dr. főispán elnökölt s azon a választott tagok közül Igaz Béla dr. prelátus, felsőházi tag, Benyovszky Móric gróf földbirtokos, Madarász István dr. kir. közjegyző, felsőházi tag, Simon János és Patacsi Dénes országgyűlési képviselő, Koszits Ákos dr. kormányfőtanácsos, Fenyvessy Béla dr. egyetemi tanár, Teleki Sándor szőlőbirtokos, Gebauer Tiva­dar nagykereskedő, Beck Alajos dr. ügyvéd és Kerese György dr. ügyvéd vettek részt. A kisgyűlés Öllé István másodfőjegyző elő­adásában foglalkozott Mohács megyei városnak azon határozatával, mellyel Baja törvényhatósági joggal felruházott város által Balogh Ernő és családja részére juttatott segély megtérítését csak részben ismerte el jogosnak és ehhez a hatá­rozathoz azzal járult hozzá, hogy az igényelt összegből Mohács 95 pengőt fizessen Bajának. A Magyar Folyam és Tengerhajózási Rt.-nak Mohács városától rakodóhely céljaira bérelt 249 négyzetméter terület összegének megállapításába a kisgyűlés nem kívánt befolyni, mert a bérösszeg megállapítása a város autonóm joga, így az alispán a Mesternek Mohács határozata elleni felebbezését elutasítani javasolta, amit a kisgyülés magáévá is tett. Elhatározta a kisgyülés, hogy Szalánta és Németi községek egyesítésük ellen hozott képvi­selőtestületi határozatot pártolólag terjeszti a köz­gyűlés útján a belügyminiszter elé, mert a községek közös próbaköltségvetése az egyesítés ellen szól. Marócsa község kérelmére hozzájárult a kisgyűlés gróf Draskovich Iván tulajdonában lévő „Felső Legencse Tanya” nevének „Péter-major”-ra tör­ténő átváltoztatásához. Ezután Kinneli Viktor másodfőjegyző a vármegyei községi alkalmazottak fizetési alapjának 1929. évi zárszámadása tárgyában a közgyűléshez teendő előterjesztést ismertette. Ladányi Vince körjegyző özvegyének nyugdíjmegállapítás iránti kérelmének tárgyalása után a kisgyűlés Nagynyárád és Kisnyárád községek képviselőtestülete kérel­mére elrendelte nevezett községek legtöbb adót­­fizető tagjai névjegyzékének kiigazítását. Elutasította a Technika műszaki cégnek Kis­­harsány község járdalerakási munkálatainak vál­­lalatba adása elleni felebbezését, Kovácshida és Nagytótfalu községeknek tisztviselőik jutalmazása tárgyában hozott határozatát, fa Hozzájárult­ Garé község azon határozatához, mellyel a községi körjegyző részére költözködési költségek címén 280 pengőt megszavazott. Hozzá­járult Majs községnek levente gyakorlótér és Pécs­­várad községnek polgári fiúiskola céljaira történt telekvásárlásához. Tudomásul vette, hogy Sidós nagyközség a Cigányvárosban lévő ingatlanát 400 pengő örökáron értékesítette és hogy Szászvár község a tulajdonát képező ingatlanainak haszná­lati módját a községre előnyösebb formára változ­tatta. Hozzájárult a törvényhatóság kiegyűlése ahhoz, hogy Németbóly község 7000, Sellye község pedig a hősök emlékének megörökítésére kikép­zendő artézikut költségeire 20 ezer pengő függő­­körcsönt felvehessen. Tudomásul vette a kisgyűlés, hogy Szalánta község pénztári maradványa felhasználásával járda­építési alapot létesít, hogy Püspöklak a termelőket terhelő 1927. évi borfogyasztási adót törölte. Dunaszekcső nagyközség, továbbá Kárász és Vejti községeknek a községi korcsma bérének le­szállítása tárgyában hozott határozatát, úgyszintén Kisasszonyfa, Magyarmecske, Magyartelek és Rác­­görcsöny községeknek a közvilágítási lámpák keze­léséért adandó díjazás tárgyában hozott határoza­tát megsemmisítette. Elfogadta Dunaszekcső köz­ségnek a szigeti kézbesítő, Nagyharsány községnek a halottkém, Pécsarányosnak a husvizsgáló, Szász­várnak az éjjeliőrök díjazása tárgyában hozott határozatait. Nem járult hozzá, hogy Gödre község pénz­tárnoki állást szervezzen és hogy Császta, Kárász, Magyaregregy és Vékény az éjjeliőr szolgálati idejét megváltoztassák. A kisgyűlés ezután Huba Aladár dr. referádája alapján elhatározta, hogy a közgyűlésnek elő­terjesztést tesz Bors Béla vármegyei irodafőigaz­gató, Hofbauer József, Geiszler Adolf és Kreutzer Jenő irodafőtiszteknek az 1929. évi XXX. t.-c. alapján személyi pótlékban való részesítése tár­gyában. Tudomásul vette a kisgyűlés, hogy a „Horthy Miklós segélyalap” a vármegyei közérdekű célokat szolgáló adományok betétszámlája terhére 50 ezer pengő kölcsönt vett fel, a pénzintézetek által fize­tett kamatok térítése mellett. A különböző alapok 1929. évi zárószámadásai tárgyában a közgyűléshez intézedő előterjesztések után a kisgyűlés Stauber Hugó dr. volt mágocsi községi orvos nyug-, illetve kegydíj megállapítása iránti kérelmével foglalkozott, melyet arra való tekintettel, hogy az orvos, — ki különben is állá­sáról lemondott — vagyonos és munkaképes, el­utasított. A kisgyűlés hozzájárult Sásd község egy ut­­árok területének eladásához, Kárász községnek távbeszélő központ létesítése tárgyában, Szeder­kény községnek a postahivatal elhelyezése, Mária községnek egy darab tenyészbika vételárának fede­zésére felveendő kölcsön tárgyában hozott hatá­rozatához. Foglalkozott Balla Adolf dr. nyug. pellérdi körorvos nyugdíjügyével, kinek a megállapított 72% ellenében, a közigazgatási bíróság ítélete alapján , élvzett járandósága 90%-a erejéig van igénye nyugdíjra. Rácpetre község vásárjog iránti kérelmét, vásárterület és megfelelő törvényhatósági út hiá­nyában elutasította a kisgyűlés, mely tudomásul vette Kölked, Gyüd, Babarc, Egyházasharaszti Kistapolca, Siklósnagyfalu, Sámod , Kistótfalu és Szabadszentkirály községeknek a Baranya-Pécs Aero Clubba pártolótagként való belépését. A kisgyűlés, mely tudomásul vette, hogy Szentdienes község a határában gyakorolható vadá­­­­szati jogot 12 évre, évi 1049 pengőért Biedermann Rezső bárónak adta, még Slovák Imre dr. Sellyén letelepedett orvos oklevelét hirdette ki. A MUNKANÉLKÜLISÉGGEL FOGLALKOZIK AZ E HETI MINISZTERTANÁCS, Budapest, márc. 10. Értesülésünk szerint az e heti minisztertanács a munkanélküliség kérdé­sével fog foglalkozni. A népjóléti kereskedelmi és földművelésügyi miniszterek saját tárcájuk kere­tében kidolgoztatták azokat a javaslatokat, ame­lyek a munkanélküliség enyhítésére alkalmasak. A munkanélküliség enyhítésével kapcsolatban a kormány ankétet hív össze, amelyen Bethlen mi­niszterelnök fog elnökölni. A KORMÁNY AZ IDÉN IS FOLYTATJA A RÉZ­­GÁLIC SEGÉLY-AKCIÓT. Budapest, márc. 10. Az egyik budapesti napi­lap március 5-én megjelent számában „Az állam rézgálicakciója is elmarad“ cím alatt közlemény jelent meg, mely beszámol arról, hogy a földmű­velésügyi kormány a múlt évben megindított réz­­gálicsegélyakciót erre az évre beszüntette. Illetékes helyen megállapítják, hogy a közleménynek semmi PÉCSI RI­­PLÓ 1930. március 11. féle alapja nincs, mert­ a földmivelésügyi kormány a rézgálicsegélyakciót tovább kívánja folytatni. Az igényléseket az illetékes községi elöljáróságnál kell bejelenteni és azt községenként összesítve terjesztik fel a földmivelésügyi minisztériumhoz. Előjegyzések még ezidőszerint is eszközölhetők. DÖNTÖTT A MINISZTÉRIUM AZ 1200 KILOMÉ­TERES ÚTÉPÍTÉSI PÁLYÁZAT ÜGYÉBEN. Budapest , márc. 10. Bod János kereskedelem­ügyi miniszter sürgetésére a minisztérium döntött az 1200 km-es útépítési pályázat ügyében, mely­nek eredményét holnap hozzák a nyilvánosságra. A most beérkezett ajánlatok az előbbi pályázat­hoz viszonyítva mintegy 10 millió pengő meg­takarítást jelentenek. Ezt az összeget is munka­­alkalmak létesítésére fogják felhasználni.­­ Összeesett az uccán. Benedek Istvánné hétfőn délelőtt az uccán összeesett. A mentők a belklinikára szállították. tallózás. Baj van az ismeretterjesztő előadásokkal, melyek mostanában a népiskolák termeiben foly­nak. A miniszter elrendelte ezek tartását, de azt hitte, hogy a pécsi népiskolák is olyan méretekben készültek, mint egyik-másik fővárosi, vagy szegedi. Ezek az ismeretterjesztő előadások igen népszerűek, mert — ingyenesek. Már előre is bocsánatot kérek az igen tisztelt előadó uraktól és úrhölgyektől, — nehogy megint nyilatkoznom kelljen. Hiszen az ő előadásuk is vonzó, sőt csak is ez a vonzó, de próbálnák csak meg beléptidíj mellett közreadni az előadnivaló­­jukat. .. szóval: igen népszerűek ezek az ingyenes hallani, néha látni valók és ezért a mi elemi isko­láink helyiségei — hogyan is mondja egyik színi recenzor kollégám ? — igen igen, „szinüillig“ telnek meg érdeklődőkkel, mint ahogy előbb említett referens kollégám szerint a színházban szokás. (?) Képzelem annak a szerencsétlennek a hely­zetét, aki a „színültig“ megtelt színházban, vagy mondj­uk az i­tt aktuális elemi iskolai teremben leg­­alulra kerül. No de az az ő baja. Elég az hozzá, hogy az elem­i iskolák termei nem képesek befogadni az érdeklődőket. Tél idején, sőt most már tavasz felé is jól befűtött apró termekben teljesen öltö­zött közönség (ruhatár hogy is lenne ?) össze­­gyömöszölve üldögél órákon keresztül, mint az illatos gulyás, csendes rotyogással. Tessék elképzelni ezt a koncentrált sürigeniát — no mert higiéniának nem lehet nevezni. És ez a megfőtt közönség izzadt­an megy ki a hideg télbe! Megszabadul ugyan attól a lónak is vastag leve­gőtől, de beleesik a tüdő- esetleg csak gégehurutba. Ugy­e, hogy itt t­enni kellene valamit ? Rendőr is, orvos is találna itt dolgot. * Indul az új fa. A város kertészei szorgalmasan készítik elő a régi és a leendő gyepágyakat. Szegény kertészek! Sajnálom őket. Mint a kocsonyafészekrakó exotikus fecskéket, vagy mint a dunnaludat. Amit ma megcsinálnak, holnap az utcakölykök szétrombolják. A drótkerítés min­denütt legázolva. Hogyne ! mikor még az olyan masszív vaskerít­ést is, mint a Széchenyi-tér északi részén levő, csúffá tud tenni a jövőnek drága, becé­zett nemzedéke. Sok helyütt a felnőttek is kárt tesznek a gyepágyakban, de ennek nem ők az okai, hanem azok, akik a gyalogjáró it (vagy talán ac-ot kellett volna írnom?) kárára túlságosan mérték ki a gyep­nek szánt területet. Forgalmas útvonalakon alig két ember számára — egy jövő és egy menőre — szabtak gyalogutakat. (Jaj, bocsánat ! ne tessék itt félremagyarázni a jövő és menő jelzőket.) Az emberek nem tudják egymást kikerülni, kénytelenek a gyepre lépni. * Azt mondják a mai szomorú gazdasági hely­zet okozza azt, hogy a kereskedők olcsósági na­pokat rendeznek. Soha annyi „mélyen leszállított á­r“-at nem láttam, mint manapság. Én azonban máskép­­télek ebben a helyzetben, mint akik a gazdasági viszonyokat okolják. Milyen magasra emelhette az árujának az árát, hogy ma mélyen le tudja szállítani ? Akkor a mindig jómódban élt ,pompás lakást tartó, színházba járó, fürdőket végig élvező, cse­lédeket és gyermeknevelő kisasszonyokat tartó kereskedő magas lóról és magas árak mellett adta el nekünk —­ középfinom sorban levő tisztviselők­nek — a portékáját. Mink mindig kispénzű emberek maradtunk, mert a magas­ árak mellett nem telett többre és másra, csak a leg­szükségesebbre. Most a kereskedő leszállt a lóról és leszállí­totta az árakat is. Már késő ! Mind azóta már még lejebb csúsz­tunk a pengőnkkel és a 42—50 százalékra le­apasztott fizetéseinkkel. Kereskedő uraim, ebben a mélységi verseny­ben önök nem fognak minket utolérni. (M­árcius). ­ Az 52-es bajtársak március 11-én, kedden este 19 órakor a Pannónia pince külön helyiségé­ben fonto­s és halaszthatatlan ügyben összejövetelt tartanak. A vezetőség ezúton kéri a bajtársakat, hogy e nagyon fontos megbeszélésen minél nagyobb számban megjelenni szíveskedjenek.

Next