Pécsi Napló, 1933. szeptember (42. évfolyam, 198-222. szám)

1933-09-19 / 212. szám

1933 szeptember 19. PÉCSI NAPLÓ Csatornázási munkákat, fürdőberendezéseket és központi fűtéseket készít, költségvetéssel díjtalanul szolgál Tichy Aladár cég,­­Jókai tér 11. az udvarban Telefon: 21-43. ­ Az Osztálysorsjáték mai húzásán a kö­vetkező nagyobb nyereményeket sorsolták ki: 300.000 pengő jutalmat és 1000 pengőt a 32191 nyert: 1000 pengőt nyert: 7308. 600 pengőt nyert: 38632. 500 pengőt nyert: 21601. 400 pengőt nyert: 29300, 47184, 50939, 78066. 300 pengőt nyertek­: 335,8492, 8880,14673,15410,16065,33370,34864,­­38327, 42034, 43524, 46165, 51814, 57069, 59725, 67749, 7311­9, (75138, 761­67, 77303, 80166,­ 82687. — Lőgyakorlatok éles töltéssel. A m. kir. Béla Jirály 8. honvéd gyalogezred­e hó 19., 20., 21., 22., 23., 26., 27., 28., 29. és 30-án a patacsi lőtéren éleslövészetet tart. Ezeken a napokon a lőtér köze­lében tartózkodni életveszélyes. — Mit veszítettek Rothschildék a Kredit­anstalt bukásán ? Abból az alkalomból, hogy báró Rothschild Lajos, a bécsi Rothschild-bankház fő­nöke és a bátyja, báró Rothschild Alfonz két birtokukat ellenérték nélkül átengedték az osz­trák kincstárnak, hogy ezzel is csökkentsék az osztrák államnak a Kreditanstalt bukásával kap­­csolatos terheit, bécsi pénzügyi körökben sokat beszéltek arról, mibe került a Rothschild-háznak a Kreditanstalt összeomlása . Annak a Kredit­­anstaltnak az összeomlása, melynek ügyvitelében a Rothschildok tulajdonképpen aktív szerepet nem vittek, de amely intézet igazgatóságának mégis csak báró Rothschild Lajos volt az elnöke. A szigorú vizsgálat, mely a bank bukása után évekre visszamenőleg kontrolálta a bank ügyve­zetését, megállapította, hogy ami szabálytalan­ság, könnyelműség, vagy vétkes mulasztás az ügyvezető-igazgatók terhére kimutatható, abban a Rothschild-ház főnökének nem volt semmi része. Persze ennek ellenére is, elsősorban erkölcsi okok­ból, de az igazgatósági tagsággal járó felelősség okából is vállalnia kellett báró Rothschild Lajos­nak azt a veszteséget, mely az alaptőke leszállí­tásából reáhárult és amit a külföldi tartozások egy részének átvállalásából és betéteinek átenge­déséből állott elő. Ezeknek a kötelezettségeknek összege, mint azt a jól informált bécsi pénzügyi szakemberek kiszámították, több mint kétszáz­­millió silling. Ennyit már 1932 végéig ráfizettek Rothschildék annak a Kreditanstaltnak a buká­sára, mely a köztudatban úgy szerepelt, mint az ő bankjuk. Az 1932 végén összeállított mérleg szerint az intézet összes vesztesége 878 millió silling volt, amit részben az alaptőke leírásából, részint úgy fedeztek, hogy az osztrák állam 571 millió értékű váltót magára vállalt s ezen felül 151 millió silling értékű kötelezvényt bocsátott külföldi hitelezők rendelkezésére. AZ a 14.000 hek­tár terjedelmű két birtok, mely most a két Roth­­schild-testvér önkéntes adományából az osztrák kincstár tulajdonába került, gyönyörűen felszerelt, igazi luxus-uradalom, aminőnek, főleg az Iblis mellett elterülő több mint 9000 hektáros birtok­nak, nem Ausztriában, hanem talán a kontinen­sen sincs párja. Talán csak Angliában találni még olyan gonddal tartott vadászterületeket, mint aminő itt van. A két birtok értékét nagyon nehéz­ ma megállapítani, de a szakemberek szerint föl­tétlenül megérnek 10—12 millió sillinget. Ezzel együtt tehát közel jár a 220 millió sillinghez az az összeg, amibe a Kreditanstalt bukása a bécsi Rothschildoknak belekerült. — 16 aranykorona helyett 12,80-nal vámol­ják el az osztrákok a magyar búzát. A gazdasági világban nagy megnyugvást keltett az a hivatalos közlemény, mely szerint a magyar búza és liszt Ausztriába exportálásának akadályait a két kor­mány közt lefolytatott tárgyalások során sike­rült elhárítani. Bécsi híradás szerint a legutóbb 16 aranykoronára fölemelt búzavám helyett a magyar búzát 12,90 aranykoronás, preferenciális alapon fogják elvámolni és igy megszűnik az Ausz­triába kivitt magyar búza és ottani belföldi búza ára közt az a disparitás, mely miatt a mi búzánk nem mehetett ki az osztrák piacra. Most már a magyar búza odakünn, a vám és a forgalmi adó betudásával, körülbelül 36 sillinggel kalkulálódik ugyanúgy, mint az osztrák búza. Csupán egy vi­’­tás kérdés van még, amit a bécsi importőrök tisz­­tézni akarnak, az, hogy a kontingens-igazolvá­­nyokért fizetendő 50 aranyfillér az eladót, vagy p pedig a vevőt terheli-e­­? — Buli­­Mihály fia lett a ceglédi kántor. Szer­dán délután Cegléden a római katolikus egyház kántorválasztást tartott. Huszonnyolc pályázó­­ jelentkezett, akik közül Báli Bencédi Mihály 23 éves kántort választották meg egyhangúlag a tisztségre. A választás után derült ki, hogy a megválasztott kántor a fia Báli Mihálynak, a volt állami hóhérnak. — Kannélküli gyermek született Kecskemé­ten. Furcsa újszülöttet hozott a világra egy kecs­keméti asszony. Szülés után az orvosok megtor­pedva látták, hogy a gyermeknek hiányoznak a karjai. Megállapították, hogy a csírasejtek el­tévelyedése okozta a csecsemő hibás kifejlődését, mert egyébként semminemű kóros elváltozást nem tapasztaltak. Az orvosok szerint valószínű, hogy a gyermek életben marad.­­■ Amikor mindketten elvesztik a fogadást, Lisszabonban egy fiatalember 50 escudóba foga­dott barátjával, hogy házassági ajánlatára leg­alább kétszáz nő jelentkezik. Az egyik­ napilap­ban hirdetést tettek közzé és a „jövendőbeliek­kel“ a találkozó helyét egy nagy szállodában je­lölték meg. A megjelölt időben a szálloda ostrom­lott várhoz hasonlított, míg a két fiatalember az előcsarnokban szivarját szíva, nyugodtan szám­­lálgatta az érkező hölgyeket. Éppen a kétszáz­tizennyolcadik hölgynél tartottak, amikor rend­őrök jelentek meg a szállodában és a fiatalembe­reket a becsapott nők fenyegető magatartása közben elhurcolták A rendőrbíró a gonosz tréfa szerzőit egyenként 150 escudo pénzbüntetésre és a vidékről érkezett hölgyek utazási költségeinek megtérítésére ítélte. ' ••||||1'ТЦ|||| ....... ill i­iHiH Hl Köz­gazdaság A mezőgazdaságról. in. Nagymértékben indult meg a rétek és lege­lők felszántása. Természetesen csak a gabona­félék termelésére alkalmas talajt szántották fel, mely területeken a legértékesebb takarmány is termett kevés költséggel, így volt lehetséges a gazdasági állatállományt olcsón eltartani, illetve felnevelni. A szántóföldek trágyázása is keve­sebbe került. Gazdálkodóinknak legnagyobb része így abba a helyzetbe jutott, hogy a legszükségesebb takar­mányféléket sokkal drágábban a szántóföldeken kellett termelnie. Ez a takarmánytermelés azon­ban a jó réti széna értékét soha sem bírja pótolni. Mégis részben ellensúlyozta azt a terményekért elért megfelelő pénzérték, az így szenvedett­ intern gazdasági veszteséget. Az így létesített spekatív, vagy jobban mond­va rendszertelen mezőgazdálkodás több esetben igen káros hatással volt mezőgazdaságunkra. Az egyiket abban állapíthatom meg, amikor a gaz­dálkodó az összes rétjeit felszántotta, pedig azok nagy­ területet reprezentáltak. A másik baj az, hogy az értékes rétek és legelők felszántása után nem t­örekedtek arra, hogy az í­gy megmaradt rossz minőségű és kevés,a takarmányt termő réte­ket megjavítsák. A kevés hasznot hozó rétek hazánkban igen jelentékeny nagyságúak. Közöt­tük tekintélyes számban kedvező fekvésű terüle­teket találunk kisebb folyók vagy bővizű pata­kok mellett. Ezeket aránylag igen kevés költség­gel, sőt házilag, a községek és az esetleg közbe­eső nagyobb birtokos hozzájárulásával, a leg­hasznosabb rétekké lehetne feljavítani. Valószínűnek tartom, hogy az ily rossz minő­ségű és kevesebbet termő rétek birtokosai sokszor gondoltak arra, hogy­ változtatni kellene ezen a káros, sőt sok esetben tarthatatlan állapoton. Azonban maradt minden a régiben. Ilyen terü­leteken a botanikával foglalkozónak igen érdekes megfigyelésre nyílik alkalma, a természetes sze­lekciót illetőleg. Nem lehet ilyen gondozatlan területen egy marokra való jobbféleségű füvet találni, azokat a különféle értéktelen és káros gy­omok mind ki­­pusztították. Gazdálkodóink ezt egykedvűen tűr­ték és tűrik ma is. Bíztak abban, hogy a magas állati érték állandóan megmarad és így minden befektetett nagy költség megtérül. Nem így történt ez más államokban, ihol már régebben felismerték azt a megdönthetetlen té­telt, hogy csak a jó és kevés költséggel sok takar­mányt termő gazdálkodás leh­et úgy a termelőre, valamint az egész nemzetre előnyös. Mert így lehetővé van téve, hogy állatállo­mányunkat és ezzel kapcsolatban mezei termé­nyeinket is olcsóbban termelhessük. Ez a gazdálkodással mindenkor szoros össze­függésben volt, de ma létkérdéssé lett, így köz­vetve az egész nemzetgazdaságot érinti. Megállapításom, hogy Franciaországban már a múlt század végén 955.256 hektár volt mester­séges öntözés alatt és 1.405.003 hektár rét ter­mészetes folyók öntözése alatt. Más nyugati kulturállamokban már annak­idején elhitték a tudomámy által kimutatott azon tételt­, mely szerint a folyóvízben rendkívüli mennyiségben igen értékes növénytápláló anya­gok vannak és azokat a növények fejlődésükhöz nagymértékben fel tudják használni. Ha a terü­let kellő időben ilyen vizekkel el van árasztva, úgy ott az évi termés hektáronkint, az éghajlati és talajviszonyokhoz mérten, 60 és 100 méter­mázsa között szokott lenni, elsőrendű takarmány­ban. Viszont a mi preh­isztorikus idők óta kiélt és gondozatlan rétjeink alig adnak némi jövedel­met. Persze vannak kivételesen jó területek is, de sajnos ezekből kevés van. Fel kell említenem néhai jó tanárunknak, Cserholhy Sándornak nem eléggé méltatható mon­dását, mely szerint: „A jól gondozott rét a mező­­gazdaság anyja.” Welwárth Ármin. ш 7. oldal. i üwweias «kaiweSK eee «ты SeMűeema i Mindazoknak, akik felejthe­tetlen férjem, illetve atyám vá­ratlan elhunyta alkalmával rész­vétüknek kifejezést adtak, ezú­ton mondunk hálás köszönetet­ért. Reinfeld Vilmosné és fia. шшшяртвякянннав SPORT: Magyarország—Svájc válogatott mérkőzését 17.000 néző előtt a lelkesen játszó magyar csapat 3:0 (1:0) arányban nyerte. Kalmár betegsége miatt Sárosi játszott középfedezetet s az ő helyén Teleki centert. A gólarány nem is fejezi ki híven a magy­ar csapat fölény­ét, hanem inkább a belső trió határozatlanságát.. A gólok közül kettőt az ismét nagy­ formát játszó Avar szerzett, egy pedig öngólból esett. Még mindig három veretlen csapat maradt Délnyugaton a vasárnapi forduló után, mert a négy közül­ egyedül a PSC hullott ki. Ezzel szem­ben а РАС—DVAC döntetlenje folytán már csak a DPAC és a PEAC állnak pontveszteség nélkül a harmadik forduló и|Дп. A legnagyobb érdeklő­déssel kisért PAG—DVAC találkozó 1.^L arányú döntetlent hozott. А РАС fiataljai kitettek ma­gukért, lényegesen több gólhelyzetük volt, mint az ellenfeleknek, de a halfsor ezúttal alatta maradt a csatársor teljesítményének. A döntetlen ered­mény megfelel a látott játék képének. A PAC-ban Muszli II., Iparicsics voltak a legjobbak, a DVAC- ban Csirke, Kajtor és Reinhold feleltek meg leg­inkább. — A DPAC folytatta győzelmi sorozatát, 3 :1 (0:1) arányban győzve le a Nagy­mányoki SE-t. A bányatelepi csapat a második félidőben kerekedett felül és óvta meg vezető helyét a ta­bellán. — A PVSK ismét bizonytalankodott: mint biztos favorit elég nehezen győzött 2 : 0 (0:0) arányban a lelkesen védekező PETC ellen. — A PEAC nagyszerűen startolt­. Abszolút biztosan és megérdemelten gyűrte maga alá 4 : 0 (2:0) arány­­ban a szétesően játszó PSC együttesét. A forduló ebbi eredményei: Kaposvári alosztály : KTSE—KRSC 0 : 0, КРАС- NTE 3 :2, NZTE—SZAK 1:­ 0. — Bajai alosztály: KFC—KNSK 2:1, BTSE—ZTE 3:0, BSC—KaC 2:1.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék