Pécsi Napló, 1933. december (42. évfolyam, 273-296. szám)

1933-12-31 / 296. szám

XLII. évfolyam, 296. szám Egyes szám ára 20 fillér 1933 december 31. Vasárnap Burkesztfrség és kiadóhivatal Munkácsy u. 10 Kéziratokat nem adunk vissza. Bü­rk. tel.­ 21-09. :: Kiadóhivatali tel.: 20-27 FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP FŐSZERKESZTŐ : LENKEI LAJOS Előfizetési árak házhoz szállítva vagy pástta egy hóra 2 P 50 f, egy negyedévre 7 P I­ fi Egyes szám­ára 14 fill. 16 oldalas 20 fill. Évfordulón Az idő végtelenségét mérő homokórán újból lepergett egy esztendő. Az öröktől való és örökön tartó időnek egyetlen esz­tendeje homokszem csu­p­á­n az elmúlt és eljövendő évmilliókhoz arányitva, de a mi véges emberi életünknek igen számottevő része. Egyetlen év háromszá­zhatvanöt napot számlál s ugyanannyi gonddal kelést, bú­val, bajjal fekvést jelent. Ennek a háromszázhatvanöt napnak egymásba kapcsolódó láncolatát sokszor mérhetetlenül megnöveli, beláthatatlanul kitágítja, kivárhatatlanul hosszúra nyújtja mindaz, amit életküzdelemnek szokás ne­vezni. A lealkonyuló 1933. esztendő az ilye­nekből való volt. Születéséhez a reménykedő várakoz­ó ezer és ezer elképzelése tapadt. Babon s hittel, naiv bizakodással álltunk egy évvel ezelőtt Zárt kapuja küszöbén s kiváncsi gyermek módjára vártuk titka megtárulását. S hogy ránk nyitotta rejtelmes méhe kapuit, napjai lépcsőin mind előrébb, előrébb botorkálva, lépésről-lépésre szegé­nyebbek lettünk. Az új évbe vetett hitünk megingott, bizakodásunk szontyolodottá lett, remény­kedésünk lassan csalódássá vált, elképze­léseink szertefoszlottak. Most, hogy végére értünk, úgy érezzük, rútul becsapott, csúnyán rászedett. Emberi gyarlóság azonban, vagy kegyes égi rendelés, hogy soha ne okuljunk, hogy eljövendő idők rejtelmességétől m­ind annak beteljesülését várjuk, am­ivel elmúlt idők adósok maradtak. S ezért 1934 küszöbén kifosztott koldus­ként, kinek mindenét elszedték, csak úgy állunk, mint esztendővel ezelőtt. Ma sem vagyunk szerényebbek, mint tavaly ilyenkor. Sőt! Amikor az elmaradt ajándékokat reklamáljuk és 1933 összes tartozásait 1934-től várjuk teljesíteni, még külön követeléseket is állítunk az új esz­tendővel szemben, mert tőle is akarunk, várunk, remélünk. Ez az akarás, várás, remélés véges vándorlásaik utlistákj­ának egyetlen kin­cses terhe. Ebben a morzsára kopott reményke­désben kapaszkodunk, hogy lábaink alól kisiklik az ó év, a maga bizonyosságaival és ezt a morzsamaradékot szorítjuk annyit csalatkozott szivünkhöz, midőn tárolóban az uj év kapuja, melynek küszöbén emberek, népek sorsát intéző Isten elé barálvá, alá­zattal várjuk, ami nékünk rendeltetett az uj esztendőben. Szeretnők, ha az a békés munka le­hetősége, a gazdasági fellendülés időszaka, az emberi alkotás adottsága, a földi boldog­ság esztendeje lenne ember és nemzet szá­mára egyaránt, mert úgy érezzük, megér­demelnénk valamit a szép és jó életből, azért a sok szenvedésért,­nélkülözésért, amit számunkra 1933 és az előző évek jelentettek, de emberi megadással fogadjak, bármit kapunk, alázatos melletveréssel mondván­­ Istenünk, az új esztendőben is legyen a Te akaratod szerint!­­. táviratilag üdvözli P­écs városa a revízió harcosait Jegyzőkönyvileg örökíti meg a város törvényhatósága Lenkei Lajos emlékezetét Pécs város törvényhatóságának rendkívüli közgyűlése Pécs, dec. 30. Pécs Város törvényhatósági bizottsága szombaton délután 4 órakor tartotta rendkívüli közgyűlését, amelyen a más irányban elfoglalt főispán helyett dr. Nendtvich Andor polgármester elnökölt. A napirend letárgyaltja előtt dr. Nendtvich Andor polgármester emelkedett szólásra és meg­­illetődött hangon emlékezett meg Lenkei Lajos­nak, a ,,Pécsi Napló” főszerkesztőjének haláláról. „AZ IZZÓ HAZASZERETET ÉS MEGÉRTÉS VEZÉRELTE MINDIG LENKEI LA­JOS TOLLÁT” — Mielőtt a mai tárgysorozat letárgyalásá­­hoz hozzáfognánk— mondotta — mély fájdalom­tól áthatva kell megemlékeznünk arról a súlyos veszteségről, amely a várost, egész közéletünket egy kiváló polgárának, Lenkei Lajosnak tegnap bekövetkezett halálával érte. Lenkei Lajos több mint négy éve nem tagja már a törvényhatóság­nak, mégis elengedhetetlen kötelezettség, hogy közéletünknek ezen fórumán emlékezzünk meg róla, ak­i szívérték minden lüktetésével ezért a városért dolgozott. Hosszú emberöltőn át lelkes buzgósággal, szeretettel ihatva munkálkodott e Városért. Kimagasló érdemeket szerzett és a polgárság becsülését vívta ki. Több mint három évtizedig választott tagja volt a törvényhatósági bizottságnak, amelynek munkájából derekasan kivette a részét. Emellett, mint hírlapíró fél év­­századig harcolt a toll erejével a Város fejlődéséért. Tollát mindig a béke, megértés, izzó haza­­szeretet és a város iránti forró szeretet vezérelte. A régi Pécs egy tipikus, értékes polgára száll vele a sírba, akiben lelkes, megértő munkatársat veszítettünk el. Emlékezete előtt mindannyian kegyelettel állunk meg. + .• Indítványozom ennélfogva, hogy Lenkei Lajos halála felett érzett fájdalmának a törvény­­hatóság a közgyűlés jegyzőkönyvében adjon ki­fejezést és emlékezetét hasonlókép az ülés jegy­zőkönyvében örökítsék meg. KI VOLT LE­NKEI LA­JOS ? Vész­ László dm törvényhatósági bizottsági tag emlékezett meg ezután Lenkei Lajostól és meleghangú beszédben méltatta az elhunyt ér­demeit. —­ Lenkei Lajos a hírlapírói becsület, tisz­tesség és önzetlenség volt —- mondotta, aki sze­gényen élt és szegényen halt meg. Rajongója volt ennek a Városnak, amelynek érdekéért mindent megtett. Amint bárhol se megtudott valami pécsi vonatkozású dolgot,igyekezett azt a Város javára értékesíteni. Tollát a legnemesebb érzelmek ve­zették. Megérdemli, hogy tolla, amellyel annyit dol­gozott ezért a váróéért és amely most kiesett kezéből, a múzeummba kerüljön.­­ Mindenben csatlakozom tehát a polgármesteri indítványhoz. Áldva legyen Lenkei Lajos emléke ! A törvényhatósági bizottság, amely meg­hatott­an, állva hallgatta végig a beszédeket, egy­hangúlag fogadta el a polgármester indítványát. ÜDVÖZLI A TÖRVÉNYHATÓSÁG A REVÍZIÓ HARCOSAIT. Visy László dr. indítványára elhatározták ezután, hogy a revízió érdekében kifejtett mun­kásságukért táviratilag üdvözli a törvényhatóság Bethlen István grófot, Eckhardt Tibort és gróf Teleki­ Pált. A TÁRGYSOROZAT LETÁRGYALÁSA Ezt követően vette kezdetét a tárgysorozat letárgyalása. Áttárgyalásra kerü­lt ügyek között a villamosvasút és a társasgépkocsiüzem díjsza­básának kérdése váltott ki vitát, amelyben Büch­­ler Dávid dr., Gombos Ede dr. és Perr Viktor bi­zottsági tagok vettek részt. A törvényhatóság bizottságaiba a következő­ket választották meg: Igazolóválasztmány: Angyal Béla dr., Hollósy Endre, Liber György dr., Pincsek Zoltán dr., Radnai Emil dr., Szabó János dr., Taizs József, Vasváry Ferenc dr. Kijelölő bizottság: Rendes tagok: Angiján Bea dr és Piacsek Virgil. Póttag: Baumann Emil Számonkérő szék: Angyal Béla dr. és Vans László dr. Zeneiskolai bizottság: Angiján János dr., Borsy Jen­ő,Erreth Ede, Tóth Zsigmond dr., Szilvek Lajos dr., Vérffy Aladár dr. Elemig iskolai gondnokság: v. Barsy József, Deutsch Zsigmond dr., F. Futima Sarolt­a, Hamerli József, Igaz Dély dr. ,Kelemen Andor dr., Klobucsdr Józs­ef, Littke József, Makay Ist­ván­, Sándor Kairól , Szilvek Lajos dr., Vasvári­ Ferenc dr, Visy László. dr. Gründler alapokat kezelő bizottság: v. Borsy József, Visy László dr., Visnya Ernő. Felsőkereskedelmi iskolák igazgató bizottságát Zádor Imre dr. Gazdasági szakbizottság: Bürnbacher Ferenc. Jogügyi szakbizottság: Deutssch Zsigmond dr. Közigazgatási bizottság: Gombos Ede dr­., Liber György dr., Maltyasovszky-Zsolnay Tibor, Visnya Ernő, Visy László dr. Közrendészeti szakbizottság: Kristóf Károly, Sándor Károly, Török Lajos. Népjóléti szakbizottság: Borsy Jenő. Óvodai felügyelő bizottság: Csernyánszky Lajos. Hosszas és izgalmas vitát váltott ki a víz­vezetékkel felszerelt ingatlanoknak vízórával tör­ténő ellátásának ügye. Végül is ,a törvényhatóság az eredeti polgár­mesteri indítványt fogadta el. A tárgysorozaton szereplő többi ügy elfoga­dása után az ülés 17 órakor ért véget. Lapunk mai száma 24 oldal.

Next