Pécsi Napló, 1941. január (50. évfolyam, 1-25. szám)

1941-01-28 / 22. szám

­. oldal. érePÉCSI NAPLÓ 1941. január 28. Nincs Pécsett influenzajárvány Szövődményes megbetegedés egyáltalán nem fordult elő Pécs, január 28. Igaz, tüsszögő, köhögő em­­­­iterrel gyakran találkozhatsz villamoson és moziban és színházban, de azért ne ülj fel a híresztelésnek: — Influenza­járvány dühöng Pécsett. Azok mondják ezt, akik mindent eltúloz­nak, felnagyítanak és szinte kéjelegnek a kü­lönféle rémhírek portálásában. Ezekkel szembe­állítjuk illetékes hely nyilatkozatát, amely min­den tekintetben megnyugtató és a következő­­kép hangzik: — A hülések száma egyáltalán nem több, mint a korábbi évek hasonló időszakában. Igaz, nátha, légcsőhurut, torokfájás szép számban adódik, de ezek csak egyszerű, téli időszak­ban szokványosan fellépő hűlési esetek. Influ­enza, különösképpen szövődményes alakban, egyáltalán nem fordult elő, sem decemberben, sem ebben a hónapban. — Szóval, a híresztelések nem felelnek­­ meg a valóságnak, Pécsett nincs influenza­­járvány és, remélem nem is lesz. Beszéltünk a szakorvossal is, akihez azok fordulnak — az influenzások közül — akiknél komplikáció lépett fel. Ezeket mondotta: — Igaz, előfordult az utóbbi időben néhány csúnya fülszövődmény, azonban nem több, mint máskor. Januárban, egyébként is kevés szokott lenni az ilyen esetek száma, inkább február, márciusban jelentkeznek az ilyen be­tegek. Mi okozza az influenzával kapcsolatos fülkomplikációkat, nehéz volna néhány sorban elmondani. Bizonyos, hogy sok esetben a pá­ciens hanyagsága. Meghűlt állapotban nem ta­núsítja azt az elővigyázatosságot, amelyre szük­ség volna, holott sokan meggyőződhettek ar­ról, hogy a lekicsinyelt, semmibe vett „csak influenza“ néha életveszedelmet hozhat. — Ismétlem, az idei télen semmivel sem több a fülszövődmények száma, mint a többi, járványmentes télen volt. ­­11 Pécs, január 27. A Művészeti Hetek gaz­dag programja ismét egy felejthetetlen élmény­nyel ajándékozta meg a pécsi közönséget. Ma este a Budapesti Filharmóniai Társaság tar­totta hangversenyét a pécsi Nemzeti Színház­ban és ez a koncert, melyet a Magyar Rádió is közvetített impozáns egymásra találása volt a zene művészeinek és a „zeneváros“ műértői­nek. Úgy érezzük, hogy díszítő jelzőket már annyiszor pazaroltunk a művészekre, hogy ma, amikor igazán a kivételes teljesítményeknek szóló elragadtatással élveztünk végig egy estét, alig találunk méltó szavakat, melyekkel re­gisztrálhatnánk benyomásainkat. Nem lehe­tünk eléggé hálásak a nagyszerű zenekarnak és bravúros karmesterének, Ferencsik János egyike a legtehetségesebb és európai nevű ma­gyar dirigensének. Fiatalsága ellenére is már nem csupán ígéret, hanem kiforrott művészi egyéniség. Azok közé a karmesterek közé tar­tozik, akik nem akarnak mindenáron valami újat, sokszor az alkotótól nagyon is távoleső tartalmat beleértelmezni a műbe. ízléses fe­gyelmezettséggel érzi át, hogy a dirigens nem akarhat társszerző, vagy utánköltő lenni, csak kommentáló és tolmács. De interpretátor­­nak Ferencsik a szó szoros értelmében kon­­geniális. Bámultuk széles horizontokat átfogó készségét, mely egyforma elmélyültséggel ta­lálta m­eg minden megszólaltatott géniusz leg­mélyebb és leigazabb hangjait és csodálatos volt biztos fölénye, mellyel egyetlen taktusig sem szökkent ki áhitatos közvetítő és mégis egyéni megérzéseket megvillantó stílusának kristályos következetességéből. Dirigens és ze­nekar együítesen érezhető volt, hogy kölcsö­nösen egymásra találtak és a karmester szel­leme akkor is uralkodik zenekarán, ha a fehér pálca nem is rajzolná a dirigens álmainak arabeszkjeit a levegőbe. A műsor első száma Dohnányi: Simona néni című vígoperájának nyitánya volt. A szik­rázó humorral telített kis remekmű a kontra­­punktok határainak raffinált kihasználásával sűrítettem adja az egész opera latinos karak­terét. Ezután Bartók: Magyar képei következtek. Ezek csodálatosan jellemző és hangulatfestő kis zenei zsánerképek, „Este a székelyeknél", „Medvetánc“, „Melódia“, „Kicsit ázottan“ és „Ürögi kanásztánc“ apró és ősi motívumok­kal ékes keretűikben tökéletesen adták azokat a magyar lélek mélyéről ellesett, néha szlávos reminiszcenciákat is idéző hangokat, melyek­nek Bartók leghivatottabb elővarázsolója. Bartók után az est legnagyobb érdeklődés­sel várt műsorszáma következett Viski János „Enigma“ című szimfonikus költeménye. Az erdélyi származású fiatal zeneköltő az ifjú magyar generáció egyik büszkesége. Szimfo­nikus költeménye a halhatatlan magyar költő és katona Balassa Bálint géniuszának szóló hó­dolat. Viski Balassa Enigma című parabolája adja a mű alapötletét. A nagy lírikus fájdal­mas kérdései, önmarcangoló szenvedélye meg­indító érzelmességgel zeng a muzsika forma­nyelvén. A költői gondolat Viski művében utánozhatatlanul kifejező technikával párosul, különböző a témák motívumainak ismétlődő visszatérésével hangsúlyozva ki a kérdések és feleletek egymásutánját. A közönség tomboló lelkesedéssel fogadta a végtelenül finom és tar- F—— _ ■ ■____ ___ ... talmas kompozíciót és melegen ünnepelte se személyesen megjelenő fiatal szerzőt. Az első rész utolsó száma Liszt: Les preludes című mű­ve volt. Nemzeti zenekultúránk örökkévalóan nagy büszkesége ebben a munkájában mint is­meretes, Lamartine „Méditations poétiques“­­jének hangulatában suhan végig az emberi éle­ten. A zenekar éppoly tökéletesen adta vissza az első részek édes és lágy szentimentalizmu­­sát, mint az allegretto pastorale bukkolikus idilljét és az allegro marziale szilaj pátoszát, végigvéve a katolikus gyökerű gondolatot: az élet eseményei csak előjátékai annak az igazi főtémának, az ismeretlen szimfóniának, mely az elmúlás akkordjaival kezdődik. A műsor második része Beethoven VII. u. n. A-dúr szimfóniájával kezdődött. A zene­titánnak ezt az egyik legkedvesebb ma este mintaszerű előadásban hallhattuk. A dirigens különösen az Allegro con brio-nál remekelt, amelynek főtémájánál magyaros motívumok csendülnek meg. Ezután Wagner harsant fel. „A nürnbergi mesterdalnokok“-ban felcsendült az egész né­met középkor, a gótcsipkés nür­nbergai házak és az érces szavú Meistersängerek világa, a Hans Sachsake, akik harmonikus szintézisben tudták feloldani a művész és polgár kettős attitűdjét. A Wagner leglényegét megszólaltató előadás után a közönség nem akarta leengedni a karmesteri pódiumról Ferencsiket, aki rá­adásul Berlicz mindig sodróerejű és fanatikus forróságokkal teljes Rákóczi-indulóját játszotta el. A közönség ma este egy példátlan művészi eseménynek volt tanúja és a nagyszerű kar­mesterrel és remek zenekarral szemben hálá­ját lelkes ovációval rótta le. Dr. Gőbel Emil ...." ___gyérig­—!TMTMn mm A Budapesti Filharmóniai Társaság hangversenye a pécsi Nemzeti Színházban A Művészeti Hetek zenei eseménye Kedden este fél 8-kor: Szöktetés a szerályból A m. kir. Operaház vendégjátéka A Művészeti Hetek keretében kedden este , Mozart zsenije szól hozzánk, egyik legnagy-­­­szerűbb zenei alkotása a „Szöktetés a szerály­­ból“ előadásába. Az énekes játék szövegét Bretzner nyomán ifj. Stephanie dolgozta át és Hevesi Sándor fordította magyarra. Mozart Salzburgban született 1756-ban és Bécsben halt meg 1791-ben. Elsőnek atyjától tanult zenét. Hat éves korától már mint zon­gorista, hegedűs és komponista szerepelt. Mint csodagyerek bejárta Német-, Francia-, Angol­országot, Német-Alföldet és Olaszországot. Első operakísérletei 12 éves korában kerültek színre. Művelte a zene minden faját. Egyaránt nagy volt mint alkotó, előadó és karmester. 1777-ben a bécsi udvar zeneszerzőjévé nevez­ték ki. Halála után csak a szegények végtisz­tességét kapta. Sírhelyét nem ismerik, de zse­nije azóta is diadalmasan járja a világot. A Szöktetés a szerályból 3 felvonásra ta­golódik. Szereplői Szelim basa: Vitéz Tibor, Constanza: Tamás Ilona, Blonde Constanza komornája: Szabó Ilona, Belmonte: Rosier Endre, Pedrillo, Belmonte szolgája: S­á­r­d­i János, Ozmin, a basa kertjének felügyelője: Koréh Endre, őrvezető: Lakatos Sándor, Klaus hajós: J­á­s­z­a­i András, egy néma: К .- V­á г­y Richárd a m. kir. Operaház tagjai. Személyzet: Előkelő urak, a basa feleségei, janicsárok, őrök, rabszolgák. Történik a basa falusi jószágán, a XVII-ik század derekán. A „Szöktetés a szerályból“ német daljáték keletkezési sorrendben az első azok közül melyek a mai színpadon is dicsőséggel hordoz­zák meg Mozart opera-költészetét és idézik a nagy zenei zseni emlékét. a.-1,. 1|..n . !1ДВЦЬ8Г~Г” -'T. ишимемм —- Anyakönyvi hírek. A város anyakönyv hivatalában ma az alábbiak kötöttek házassá­got: Mayer István híradó katona és Czeile Rózsa, Sztrikinács György földműves és Ma­táncsi Ilona, Szorg János borbélysegéd , Keszthelyi Irén, Pethő József bányász é Storcz Gizella. — Ugyanott a következő halá eseteket jelentették be: Jurasits Józsefné Baláz Róza, rk. 54 éves; Dezső Györgyné Benke An­na, ref. 67 éves; Weimert Ferenc DGT taka­rító, rk. 17 éves; Takács János, rk. 45 éve Szentlőrinc; Karancz, János rk. 1 éves; Sterui­taler Antalné Klesch Magdolna, rk. 75 éve Wolf István rk. 4 hónapos; Hoff­er Éva rk. hónapos. i 1 FONTOS TELEFON-HIVÓSZAMOSLi 1 Főispán­ hivatal (városi) 30—01. 1 Polgármesteri hivatal — 30—02. 1 Államrendőrség----------29—06. 29—07, 29-40. Mentők------------------04. Tűzoltóság--------------05, 21—69. Autótaxi------------------1000. Gázmű------------------25—95-től 25—97-ig. Villamosmi----------25—95-461 25-97-1*­­ Vízm­fi----------------------11-98. 1 Elegáns itómjegyek fadobozt vagy fadoboz nélkül, legolcsóbban készeim A RÉSZVÉN­YNYOMDÁBAN

Next