Pécsi Szemle, 2007 (10. évfolyam, 1-4. szám)

2007 / 1. szám - Marthné Soós Judit: Maróti Jolán Mater Assumpta (1913-2006)

---------------------------------------------------- MARTH SÁNDORNÉ SOÓS JUDIT ---------------------------------------------------- MARÓTI JOLÁN MATER ASSUMPTA (1913-2006) A Miasszonyunk Női Kanonokrend tartományfőnöke, az Árpádházi Szent Margit Ka­tolikus Óvoda, Általános és Zeneiskola, és Kollégium alapítója, a Prohászka Otthon igazga­tója életének 94. és fogadalom tételének 72. évében, 2006. december 25-én elhunyt. Assumpta nővér 1913. október 31-én Palotabozsokon született. Elemi és polgári iskoláit Csurgón végezte, majd a pécsi Szent Margit Tanítóképzőben tanítónői oklevelet szerzett. 1933-ban belépett a Miasszonyunk Női Kanonokrendbe. 1935-ben lett elsőfo­­gadalmas, majd 1940-ben örökfogadalmat tett. 1941-ben a Pázmány Péter Tudomány­­egyetem matematika-fizika-kémia szakos középiskolai tanári oklevelet, 1943-ban taní­­tóképző-intézeti tanári oklevelet szerzett. 1950. június 10-én nővértársaival együtt érte el rendjének feloszlatása, melyet internálás és bebörtönzés követett. Assumpta nővért „ille­gális szerzetesi kapcsolatok és az állam belső rendje ellen irányuló bűncselekmény vád­jával”, mert gondoskodott a nyugdíj és fizetés nélkül maradt öreg és beteg rendtagokról. 1951. április 29-én elítélték, és Budapesten a Fő utcai börtönbe zárták. 1953. augusztus 7-én közkegyelemmel szabadult. Szabadulása után Pécsett a gyógyszertárak központjá­ban dolgozott, s közben 1956-ban gyógyszer-technikusi bizonyítványt szerzett. 1958-tól a Prohászka Otthon vezetője. Már 1980-tól a Miasszonyunk Női Kanonokrend általános főnöknője, bár a rend csak 1989-ben alakulhatott hivatalosan újra. Ebben az évben Sem­­melweis-díjat kapott. 1996-ban Pécs Város Millecentenáriumi Díjával tüntették ki. 1991- ben megalapította a Miasszonyunk Kanonokrend Óvodáját, 1999-ben az Árpádházi Szent Margit Katolikus Általános és Zeneiskolát. 2004-ben megnyitotta a Rend tulajdo­nába visszakerült leánykollégiumot. Jó sorsom úgy hozta, hogy én még a Notre Dame apácarend pécsi Szent Margit le­ány lyceumában tanulhattam. Mater Assumpta matematikát tanított, közben egyetemre is járt, mert az iskolának kémiatanárra volt szüksége. Sudár termetű, nagyon fiatal és szigorú teremtés volt, de tudott megértő lenni a gyermekekhez. 1947-ben érettségiztünk. 1950-ben a szerzetesrendek feloszlatása után elkezdődtek a szétszóratás nehéz évei. Hosszú ideig nem találkoztam Mater Assumptával. Úgy hírlett, hogy a gyógyszertár vállalat megbecsült dolgozója. Csak évek múlva találkoztunk újra, amikor már a pécsi Prohászka Ottokár Sze­retetotthon vezetője volt. Civilben járt, és tudtuk róla, hogy az időseket gondozó otthon gaz­dasági, szellemi és lelki irányításán kívül sok minden mással is foglalkozik. Láttuk a piacon nagy szatyorral a karján bevásárolni. Ez apácaruhában bajosan menne, mondta nevetve. A szobája iroda, fogadószoba, telefonközpont, raktár és lelki klinika volt egyben. Egyszer éppen velem bajlódott, németországi útjára készült, közben francia apácák érkezését je­lezték, az Erdélybe indulóknak könyveket és gyógyszeres csomagot adott át, intézkedett Elemér atya diétás vacsorájáról, de a telefon is háromszor szólt, hogy pontosítsák a ház felújításának időpontját. Arra gondoltam, ha egyszer nem lesz Mater Assumpta, három ember sem győzi a munkáját. Legmegrázóbb emlékem vele kapcsolatosan a rendszervál­tás után történt. A Terror Házában némán lépkedtünk egyik teremből a másikba. Egyszerre egy filmszalagról Mater Assumpta nézett rám, és elmondta letartóztatása és börtönévei történetét. Sem akkor, sem később, amikor kérésemre részletesen elmondta a történteket, nem volt a hangjában sem gyűlölet, sem harag, de még keserűség sem. Ő mindig, minden körülmények között ember, keresztény és szerzetes tudott lenni. Érettségi útravalóul Fourier Szent Péter szavait vittük magunkkal: Nemini obesse, omnibus prodesse - Min­denkinek használni, senkinek sem ártani! Marthné Soós Judit 76

Next