Pécsi Szemle, 2008 (11. évfolyam, 1-4. szám)

2008 / 2. szám - Márfi Attila: A boldog békeidők utolsó évei Pécsett. Arató Jenő visszaemlékezései 1909-1914. II. rész

----------------------------------------------------------------- MÁRFI ATTILA ------------------------------------------------------------------ a törvényhatósági bizottságnak és ünnepélyes alkalmakkor mindig ő mondja az ünnepi beszédet, egy nagy elmének gondolatokban gazdag megnyilvánulásai ezek a beszédek. Dr. Schaurek Rafael, aki az elhunyt dr. Kopcsányi Károly helyét foglalja el, az 1911/12. tanév első szemeszterében az osztrák magánjogot, az 1912/13. tanév második szemeszterében a bányajogot és a magyar örökösödési jogot adja elő. Vármegyei aljegyző, dr. Schaurek Bódognak, a jogakadémia egykori neves pro­fesszorának a fia, és a püspök, apja érdemeire tekintettel kinevezi tanárnak a jog­akadémiára. Jól-rosszul leadja óráit, több nem telik ki tőle. Dr. Szieberth Frigyes, aki dr. Angyal Pál helyét foglalja el, az 1912/13. tanév második szemeszterében a büntető perjogot adja elő. Ügyvédjelölt, az öreg Szieberth Nándor ügyvéd fia. Érté­kes, ambiciózus fiatalember, akire a tudományos pályán szép jövő várna, közbejön azonban a háború, bevonul katonának. Délen harcol, idegei teljesen összeroppan­nak és öngyilkosságot követ el. Dr. Winkler János, aki Bozóky Géza helyét foglalja el, az 1912/13. tanév második szemeszterében a magyar polgári feljebbviteli eljá­rást adja elő. Budapesten volt törvényszéki jegyző. Nagy felkészültségű, igen érté­kes és komoly fiatalember. A jogakadémia diákjai, tanuló- és diákévek A jogakadémiára beiratkozottak száma 1909/10-ben 125, 1910/11-ben 135, 1911/12-ben 150, 1912/13-ban 172. Ezeknek azonban kb. csak a fele vesz részt a jogakadémia életében. A többiek a „mezei jogász”, akik hivataluk mellett végzik a jogot. Ezek, ha elfoglaltságuk engedi egy-egy előadást végighallgatnak, kollokvál­nak, vizsgáznak, közelebbi kapcsolatot azonban a jogakadémiai ifjúsággal fenn nem tartanak. Vagy pedig katonák, a III. évfolyam után nincs vizsga, csak az 1912/13. tanévben vezetik be a III. alapvizsgát. Erre az évre beiratkoznak ugyan a fiúk, de közben leszolgálják az önkéntesi évüket is, és így ezen okból vannak távol. A IV. évfolyamra beiratkozottakat sem igen látni a jogakadémián, mert a szigorlatra való készüléssel vannak elfoglalva, melyet valamelyik egyetemen kell letenni, és így különösen a második szemeszterben az akadémiával való kapcsolatuk már csak formális. Zsidó kevés van a jogakadémián. Számuk 10-15 között változik, semmi szerepet nem játszanak, és így antiszemitizmus sincs. A jogakadémiai ifjú­ság túlnyomó nagy többsége vallásosan nevelt, vidéki középiskolákból kerül ki, és így nálunk Pécsett hiányoznak a más főiskolákban nagy vihart felverő világnézeti (Galileista-Szentimrés) küzdelmek. Magyar Lajos, aki Galileista, teljesen egyedül áll, de hamar el is hagyja az akadémiát, a szabadkőműves Pécsi Hírlaphoz megy el újságírónak. Amilyen keményen be voltunk fogva a középiskolában, épp oly kényelme­sen vagyunk a jogakadémián. Órák délelőtt 8-tól 11-ig, délután 2-től 4-ig vannak. Ezek se rendes órák, mert az előadások félóráig tartanak és az egyes előadások között félórás szünetek vannak, melyet rendszerint az Olvasókörben töltünk el. Csütörtök teljes szünnap, nincs előadás. Szünetek általában bőven vannak, az akadémián szigorúan betartják az összes egyházi, nemzeti, városi ünnepeket.

Next