Pécsi Szemle, 2008 (11. évfolyam, 1-4. szám)
2008 / 2. szám - Márfi Attila: A boldog békeidők utolsó évei Pécsett. Arató Jenő visszaemlékezései 1909-1914. II. rész
----------------------------------------- A BOLDOG BÉKEIDŐK UTOLSÓ ÉVEI PÉCSETT ----------------------------------------- ilyenkor nincs előadás. Az első szemeszter december 20-án végződik, a második csak január 23-án kezdődik, s így több mint egy hónapos félévi szünetünk van. A második szemeszter viszont május 31-én befejeződik, s minthogy a következő tanév csak szeptember 15-én kezdődik, a nyári vakációnk három és fél hónapig tart. A nem túl nagy tanulmányi elfoglaltság mellett sok fiú keres elhelyezkedést szabad óráira ügyvédi irodában stb., hogy költőpénzre tegyen szert, így teszek én magam is. Az 1909/10. tanév félévi szünetében beállok napidíjasnak a pénzügyigazgatósághoz, ahol két korona napidíj mellett a szőlőtelepítési kölcsönöket dolgoztatják fel velem. Majd pedig elszegődöm dr. Zöld Sándor, vagy ahogy a városban hívják Zöld Zorni ügyvéd irodájába, ahol délelőtt 11 órától délután 1 óráig, illetőleg 4 órától 6 óráig dolgozom havi 20 korona fizetésért. Dr. Zöld Sándor hosszú, vékony, szakállas, nagybajszú bácsi, a Perczel utca 1. számú ház az övé, ahol az irodája van, amely elég gyengén megy. Az Ügyvédi Kamara pénztárosa, s a Kertészeti és Gyümölcsészeti Egylet titkára. Szép szőleje van a Bálicsban, ide mindig hivatalos vagyok szüretre. Ami az irodai munkásságomat illeti, másolgatom a periratokat, csinálom a kamarai pénztárosi feljegyzéseket, kisebb megbízásokkal eljárogatok a bíróságoknál, valami túl sok dolgom nincs a Zárai bácsinál. 1991. december végéig maradok dr. Zöldnél. 1912. január 1-ével beállok dr. Kengyel Ernőnek, egy fiatal zsidó ügyvédnek nagy forgalmú irodájába, ahol rajtam kívül ügyvédjelölt, gépíró kisasszony is van, a munkaidő reggel 8 órától déli 12 óráig, délután 2 órától 5 óráig tart, havi fizetésem 40 korona. Csak egész rövid időt, mindössze a félévi szünetet töltöm ebben az irodában. 1912. február 1-jén már megint új helyen vagyok, dr. Krausz Jenő ügyvéd irodájába lépek be, ahol ismét egész rövid lesz a munkaidőm, délelőtt 11-től 1-ig, délután 4-től 5-ig 20 korona havi fizetéssel, s így rendesen ellárogathatok az előadásokra. Dr. Krausz Jenő egy hatalmas termetű öreg zsidó fiskális, ki szép vagyont gyűjtött össze és ügyvédkedéssel már csak formailag foglalkozik, megtartotta magának a kender-, len- és jutagyár képviseletét. Egyébként pedig a bélyegűzés sportját űzi, hatalmas gyűjteménye van neki, így még kevesebb dolgom lesz, mint volt Zöld Záminál. (Ha olykor rövidebb-hosszabb ideig távol vagyok Pécstől, egyik, vagy másik pajtásom helyettesít az irodában.) Dr. Krausznál 1913. júniusig maradok, amikor joggyakornoknak neveznek ki. Hasznomra válik az ügyvédi irodákban eltöltött idő, mert amellett, hogy megkeresem zsebpénzemet, megtanulom, hogy néz ki egy ügyvédi iroda belülről, milyen az ügyvéd munkája, közben különböző megbízatásokkal eljárván, összeismerkedem a bíróságokkal is. És így 1913-ban kineveztetvén joggyakornoknak a Pécsi Királyi Járásbírósághoz, rögtön otthon érzem magamat. Ami a tanulnivalót illeti, dr. Angyal, dr. Bozóky, dr. Vasváry és dr. Jellachich saját könyveiket adják elő, ezeket tanuljuk. Dr. Schaurekhez Kolosváry budapesti egyetemi tanár, dr. Mihályffyhoz Földes budapesti egyetemi tanár könyveiből készülünk, míg a többi professzor előadásairól litografált jegyzetek vannak forgalomban. Ezeket tanuljuk. Időnk van bőven, ha az ember naponta átveszi az előadott anyagot, kényelmesen elkészülhet kollokviumra, vizsgára. A tanárok félévenként hirdetnek kollokviumot, általában mindenki jelentkezik, én is szorgalmasan kollok 67