Pécsi Szemle, 2011 (14. évfolyam, 1-4. szám)

2011 / 4. szám - Czeferner Dóra: Recenzió. Pécsi tudósítások a 17-19. századból

CZEFERNER DÓRA PÉCSI TUDÓSÍTÁSOK A 17-19. SZÁZADBÓL Hiánypótló munka született - állapíthatjuk meg a Juliane Brandt és Hábel János által szerkesztett kötet kézbevétele után, mely eddig kiadatlan német nyelvű források segítségével fest szemléletes képet a 17-19. századi Pécsről. A forrásgyűjtemény megjelenése több okból kifolyólag is üdvözlendő. Egyrészről lehetőséget biztosít a né­met nyelvterületen élők számára, hogy bepillantást nyerjenek egy olyan település törté­netébe, mely a középkor kezdete óta folyamatos és szoros kapcsolatot ápolt a Né­met-római Császárság kereskedelmi központjaival. A könyv célja ezen felül, hogy fokozza a külföldi olvasók érdeklődését városunk iránt, mely a 2010-ben - Essen és Isztambul mellett - az Európa Kulturális Fővárosa címet viselhette. Pécs hosszú és eseményekben gazdag történelme ellenére a szerzőpáros által közölt források viszonylag rövid időtartamot ölelnek fel, a kontinuitás láttatása érdekében azonban egy rövid bevezetőben felvillantják a település fejlődésének főbb állomásait. A kötet külön értéke, hogy rendkívül sokféle forrástípust sorakoztat fel: az úti be­számolók, levelek és újságcikkek mellett lexikon-szócikkek, röplapok, valamint haditu­dósítások hívják időutazásra az olvasót, mely során egyszerre barangolhatja be a török megszállás alól felszabadult várost, vagy a századforduló hangulatával átitatott dualiz­mus kori Pécs utcáit. Egy 18. század végi utazó, aki Dél-Európa állatvilágát tanulmányozta - s eköz­ben hosszabb időt töltött a mecsekaljai városban - a vidéket levelében egyenesen eg­zotikusnak találta, mások pedig a hely különleges fekvéséről, a hegyek között megbúvó völgyek szépségéről, avagy a fenséges borokról emlékeztek meg beszámolóikban. A német lexikonokból beemelt szócikkek segítségével - melyek közül a legkorábbi még a harminc éves háború (1618-1648) idején látott napvilágot - nyomon követhető Pécs­nek és környékének hódoltság utáni újjáépítése, illetve a német bevándorlók letelepíté­sének körülményei. Egy kereskedő 1800-ban papírra vetett visszaemlékezéseit köve­tően a lokálpatrióta katolikus pap, Haas Mihály szemüvegén keresztül pillanthatunk vissza a település múltjára. Lényeges, hogy írásában a pécsi püspökök tevékenysé­gén, a szerzetesek életén és a város templomain kívül a lakosság nyelvi-etnikai össze­tételére is kitér. A kötet végén az 1870-ben alapított Fünfkirchner Zeitung-ból válogatott írások nyújtanak egyfajta esszenciát a boldog békeidők Pécsének pezsgéséről. A forrásidézeteket tagoló képeslapok, ábrák és térképek nemcsak a befogadást teszik könnyebbé, hanem lehetőséget adnak Pécs egykori, illetve mai városképének összehasonlítására. A szövegek előtt található bevezető tanulmányok röviden ismerte­tik a források történelmi hátterét, olvasmányos stílusúak, könnyen követhetők, így a munka a történész szakma figyelme mellett méltán számíthat a tágabb olvasóközön­ség érdeklődésére is. Czeferner Dóra Eine Reise in das alte Fünfkirchen. Die Europäische Kulturhauptstadt Pécs in deutschen Quellen. Herausgegeben von Juliane Brandt und Johann Habel. IKGS Verlag, München, 2010. 469. o. 83

Next