Pécsi Ujlap, 1913. március (7. évfolyam, 50-73. szám)
1913-03-01 / 50. szám
I Vli. évfolyam. — 50. szám. Az Ujlappal együtt helyben. Negyedévre . . . . K. 1*80 Egy hóra ..... —ISO Vidékre: Félévre...............K. 7« Negyedévre ..... 3 90 Csak aPécsi Ujlap* Vidékre 1 hóra . . K. 1•— Szombat, 1913. március 1. Az„ UJLAP“ melléklete. Szerkesztőségi*iadóhivatal Dunántúl nyomda részv.-társaság Pécs, Lyceum utca 4. sz. POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal telefonja: 1 Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: 1 Felelős szerkesztő lakása: MÜLLER KÁROLY HORTOBÁGYI JÓZSEF | Inczédy Dénes utca. (Belv. plébánia.) Teldor 4. Az általános sztrájk. Hatósági intézkedés Pécsett, Pécs, február 28. Az általános sztrájk, mint az az előjelekből látható, március 3-án, hétfőn reggel kezdődik. Hogy a sztrájk tartama alatt a közélelmezés, közvilágítás, vízellátás és közrend terén zavarok elő ne fordulhassanak, Oberkammer Antal rendőrfőkapitány ma rendeletet bocsájtott ki. A rendelet, amely falragaszokon is meg fog jelenni, szóról-szóra így hangzik: Az országos szociáldemokrata párt a választási jognak az általa óhajtott terjedelemben és módozatok mellett leendő kiküzdése érdekében általános politikai sztrájknak igénybevételét határozta el és annak kellő időben való felvételét a pártvezetőségre bízta. Minthogy az ily tömegmozgalmak rendszerint a közrend megzavarásával járnak, sőt egyeseket könnyen a törvények súlyosabb megsértésére is elragadhatnak, a rendőrhatóság kötelessége minden rendelkezésre álló eszközzel odahatni, hogy a törvény urala a biztosíttassék és a város közbiztonsága megóvassék, mely közérdekű törekvése sikere érdekében a város minden lakójának jóakarata támogatására számít. E kötelességemből kifolyólag közhírré teszem, hogy a sztrájk tartama alatt az utcán vagy köztereken mindennemű csoportosulás tilos. Ezen hatósági tilalom azonnal érvénybe lép, mihelyt a tervezett sztrájk, bár részleges méretekben is, kezdetét veszi. Kötelezem az összes háztulajdonosokat, hogy a sztrájk tartama alatt házaik kapuit felelősség terhe alatt este 7 órakor, de esetleges zavargások esetén még nappal is zárják be, oda idegeneket ne bocsássanak be, a ház lakóit pedig arra kötelezem, hogyha az általuk lakott ház előtt utcai zavargás fordulna elő, az ablakok csukva tartásáról gondoskodjanak. Az összes korcsmák, kávéházak és egyéb italmérési üzletek záróráját a sztrájk kezdetétől további intézkedésig esti 9 órában állapítom meg, de fentartom magamnak a jogot egyes üzleteket előbb is, sőt egész napon át bezáratni. Nehogy a vidékről beözönlő munkások a sztrájk ideje alatt még növeljék a helyben nem dolgozó munkások számát és ezzel fokozzák az izgalmat, megtiltom, hogy a tömegsztrájkban résztvevő vidéki munkások a városba jöjjenek, mert ellenesetben velük szemben, mint a közbiztonságot veszélyeztető egyénekkel fogok eljárni. Felelősség terhe mellett kötelességévé teszem a tanoncot tartó kereskedő és iparos munkaadóknak, hogy tanoncaikat minden utcai mozgalomtól távol tartsák. Felhívom a város minden lakóját, hogy a kapuk, üzletek, ablakok bezárására, szétosztásra, távozásra és egyáltalán minden a rend fentartására irányuló hatósági felhívásnak saját érdekében azonnal feleljen meg, de különösen felhívom a sztrájkban résztvevő munkásságot, tartózkodjék minden rendzavarástól, ingó vagy ingatlan vagyonban való kártevéstől, főkép a világítási üzemnek megzavarásától, az ellenkező nézeten levő dolgozni szándékozó munkások vagy polgárok zaklatásától, vagy az erőszak bármely alkalmazásától és óva intem, hogy a rendőrség támogatására és a rend helyreállítására esetleg kivonuló katonai karhatalommal szemben ne viselkedjék kihívólag, a felszólításoknak nyomban engedelmeskedjék, de különösen tettlegességtől vagy erőszak alkalmazásától tartózkodjék, mert a katonai karhatalom beavatkozása szomorú és kiszámíthatatlan következményeket vonhat maga után. Végül, mivel az ilyen utcai rendzavarások alkalmával tapasztalatom szerint bűnös célzat nélkül kíváncsiságból a járókelő közönség köréből is szoktak egyesek a tömeg közé vegyülni, kik gyakran akadályozzák és feszélyezik a rendőrséget a rendzavarások elleni kellő erély kifejtésében, néha pedig azzal a sajnálatos, de elkerülhetetlen következménnyel járnak, hogy a karhatalom azokat is sújtja, kik csak kíváncsiságból vannak a tömegben, azzal a kéréssel fordulok a város rendszerető és törvénytisztelő közönségéhez, a tisztességes munkásokhoz, de főleg az ifjúsághoz, hogy az esetleges rendbontó közveszélyes elemek utcai mozgalmától saját jól felfogott érdekükben tartsák magukattávol, annyival is inkább, mert a legszigorúbb intézkedéseket tettem meg az utcai rendzavarásoknak karhatalommal való gyökeres elfojtására. Pécs, 1913. február 27. Oberhammer Antal, rendőrfőkapitány. Szociális Rovat. Fejszével szerveznek a vörösök. Pécs, február 28. Amióta Pécsett megalakult a keresztényszocialista fuvarosok szakszervezete, azóta a vérmesebb vörös fuvarosok mindent elkövetnek, hogy a szervezetükben tanult és beléjük nevelt öntudatnak érvényt is szerezzenek, amelynek aképpen adnak kifejezést, hogy aki nem szociáldemokrata és velük egy gyékényen nem árul, annak minden áron éhen kellene pusztulnia. Úgy történt a dolog, hogy Teiszinger Ferenc keresztényszocialista fuvaros, ki a szociáldemokrata fuvarosok megfélemlítése dacára sem mutatott hajlandóságot, hogy beiratkozzék a szervezetükbe, jeget szállított a Lauber-féle jégpályáról. Éppen ott voltak Horváth Sütke Ferenc és Horváth Lütke Imre fuvarosok, a szociáldemokrata fuvarosok mintaképei, két öntudatos testvér. Ezek azzal fenyegetőztek, hogy levágják Teiszinger kezét és a lovainak elvagdalják fejszével a lábait, ha hozzá mer nyúlni a jéghez és ezzel kapcsolatosan hitvány gazembernek nevezték, mire Teiszinger bejött rendőrért, aki előtt az eset megismétlődött. Brutális, de jóizlésű ember által ki nem mondható, vagy le nem írható szavakkal, melyekhez csak az elvtársak értenek, illették Teiszingert. Mi keresztényszocialisták úgy tudjuk, hogy nemcsak a vöröseknek van ahhoz joguk, hogy dolgozzanak és éljenek, hanem talán másoknak is. Mi azt mondjuk, joga van az élethez mindenkinek, akármi is az elvi felfogása és végre mi keresztényszocialisták, ha elvi harcot folytatunk, ehhez nekünk jogunk van. Mi nem nagy fejszével verjük ugyan bele az emberekbe az elvünket, hanem keresztényszocialista meggyőződésünkkel és az ész fegyverével szállunk harcba. Biztosíthatjuk önöket, hogy mi sokkal eredményesebb munkát végzünk, mint önök, akik fejszével és a brutalitások tisztességtelen eszközeivel akarják az embereket a vörös rongy alá terelni. Nem gondolják meg önök azt, hogy jobb volna talán azokat a munkásokat tisztességes úton szervezni, akik még egyáltalában szervezve nincsenek, de már egyszer otthagyták önöket? A keresztényszocialistáktól sohase féljenek, a gazdasági harcban különben megállják a helyüket, mint önök. Különben ezt nem mi mondjuk, hanem önök ismerték el a szabómukások mozgalmának idején. ____ T. A. A pécsi keresztényszocialista egylet választmánya vasárnap, március 2-án délután 3 órakor választmányi ülést tart, melyre a tagokat tisztelettel meghívja az elnök. Az általános sztrájk esetére minden szervezett keresztényszocialista tartsa kötelességének szakszervezetében megjelenni s annak utasításaihoz szigorúan alkalmazkodni. (Szabadtanítás a keresztényszocialistáknál.) Csütörtökön este folytatta Ember János királyi tanfelügyelő közel ötödfélszáz hallgató előtt az emberi táplálkozás okszerű módjáról megkezdett előadássorozatát. Hivatkozva a múlt alkalommal kísérletileg is bemutatott tizennégy elemre, melyekből az emberi szervezet fölépül és táplálkozik szemléltető módon bemutatta az emberi szervezetet. Csontváz- szemléltető táblák, papírmasé ábrázolások lehetővé tették, hogy rövid egy óra alatt megközelítőleg tiszta képzeteket keltsen az emberi szervezet csodálatosan tökéletes szerkezetéről, az egyes szervek feladatairól s az anyagcsere fontosságáról. Ennek okszerű berendezéséről, az egészséges táplálkozás előfeltételeiről és módozatairól fog a következő alkalommal március 6 -án a Szabadiskola helyiségében (József utca 15. sz.) beszélni. Az egyesület nagy népszerűségnek örvendő önképzőköri lelkes gárdája a szabadiskolai előadások keretében csak mellékszerepet játszik, mégis kitűnik és kis szerepéből művészi, nagy dolgot csinál. A nagyon kedves műsort Krámor Annuska meglepő készültséggel előadott szép szavalata nyitotta meg. A dalárdát ért lelkes ünneplés nagy része Stefán Arthur agilis karmestert illeti, ki nagy elfoglaltsága dacára is talál módot arra, hogy az egyesület önzetlenül működő tagjait a dal lelket nemesítő művészetére megtanítsa. Nagy érdekességet kölcsönzött az estély műsorának az „Egy rózsaszál“ c. meghatóan szép szinmű, mely Mezey Annuska vendégfelléptével került színre. A lélekből eredő őszinte ünnepeltetésre nemcsak kiváló játékáért, hanem azért is rászolgált, mert betegsége dacára is meghozta azt a nagy áldozatot, hogy a műsor fénypontja előadható legyen. M a d i Pannuska nehéz szerephez jutott ez alkalommal. Ezen nehéz szerep megjátszása M a d i Pannuska legszebb sikereinek legszebb rózsaszála. Jäger Karcsika a naiv és bájos menyasszony szerepében sok kedvességet kölcsönzött az előadásnak. Pozsegovics Károly ügyes játékából látjuk, a színpadon derekasan megfogja állni a helyét. Kicsi szerepeikben elismerésre méltó ügyességgel fáradoztak az előadás fényes sikerén Krámer Mancika.