Pécsi Ujlap, 1915. július (9. évfolyam, 148-174. szám)
1915-07-01 / 148. szám
IX. évfolyam — 148. cut. Csütörtök 1915. Julius 8. „Az UJ LAP“ melléklete. ~J~.....(■ i1 ' .................................................................................................. ft pesti „UJlfiP“ és „PÉCS» UJLAP** együttesett Nfgyedévre helyben . K 3'- I Nejryeflévre vidékre . K 1•80 Egy hére . . K 1-- | Egy hóra . . K 1-60 A .PÉCSI ÚJLAP* külön vidékre küldve 1 hóra K 1 — POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: LINDER ERNŐ. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 222. Dunántúl Nyomda Részvénytársaság Pécs, Lyceum utca 4. szám. : Telefon 222 szám. A felelős szerkesztő telefonszáma ..650. A piaci drágaság és a városi közönség. Irta: Ruzsinszky Béla városi törv. hat. biz. tag. Pécs, junius 30. A már második hét óta érvényben levő rendőrhatósági árszabályról annyit már ma is megállapíthatunk, hogy eddig is nagyban lehűtötte a parasztság túlságos és tűrhetetlenmértékben fokozott uzsora étvágyát és kezdi a piacon a városi közönség és a kepzsi elárusító falusi nép között már már a piaci forradalomig fajuló viszony rendeződni. Ebben az érdem nagy részét tagadhatatlanul a pécsi rendőrséget illeti, akinek intézkedésében fel lehet ismerni a jószándékot, mellyel a város közönsége megélhetésének enyhítésére törekszik. Ezt kétségbe senki nem vonhatja. Ámde ez nem zárhatja ki azt, hogy a hétről-hétre megállapított árszabály ellen ezúton esetről, esetre a közönség meg ne tegye a maga észrevételeit. Az eddigi helyzetet mérlegelve általában azt mondhatjuk, hogy a piaci árszabály megállapításánál hiányzik a gyakorlati érzékkel bíró és az idei termésviszonyokkal ismerős egyének közreműködése, mert csak így magyarázható meg az, hogy egyes élelmicikkek ára még most is indokolatlanul magas. Nem akarom a kérdést túlzásba vinni, de sehogysem tudom megérteni, miért szab a hatóság háromszoros árt olyan egyes zöldség és vetemény felére, amelyből az Isten az idén nagyon is bő termést adott. Miért fizetünk még most is 20 fillért kilójáért az új krumplinak, amikor ebből bőven termett és más években ilyenkor 8 fillérnél többet nem is kértek. Miért 14 fillér kilója az öreg krumplinak, amikor még Budapesten is 8 fillérért árulják? Hogy lehet a cseresznyéért 36—50 fillér árt szabni, amikor mostohább termésű évben is ilyenkor 20—24 fillérért a legszebb cseresznyét kaptuk. A hüvelyes bab kilójának hatósági ára 60 fillérben van megállapítva, de már 40—50 fillérért szombaton kapható volt, pedig ebben az árban is megkapták az elárusítók a 2—3- szorosát. Egy fej káposzta 40 fillér, kelkáposzta 14 fillér, micsoda hallatlan árak! tavaly 2, illetve 5 fillér volt egy fej kelkáposzta. Káposzta fejenkint 8, illetve 12 fillér. Salátát és tojást azóta fizetjük drágábban, amióta a hatósági árszabály lépett életbe. Nem szóltam még a tyúk féléről, melyben a fogalmak teljesen össze vannak gabalyodva. Vevő a tyúkot is csirkének nézi, az árusítónak meg a csirke is tyúk. Ennek fogalmát súlyban kellene megállapítani és akkor kisebb lesz a kellemetlenség. Mindezek a kifogások azt igazolják, hogy a szegényebb sorsú városi közönség érdekében még nagyobb fokú és intenzívebb rendszabályok életbeléptetése kívánatos és szükséges. Ez alatt vagy az egyes élelmicikkek piaci árának nagyobb mértékben való leszállítását értem, vagy azt, hogy a városi hatóság foglalkozzék minél előbb a napi életmiicikkek beszerzésének gondolatával, úgy mint Budapesten is megtették. Ez legyen a város vezetőségének egyik legfőbb gondja, hogy végre véget vessünk annak a vérig lealázó helyzetnek, hogy a falusi elárusító az „éhen döglés“ kifejezésével traktálhassa a piaci vevőközönséget és hogy a városi nép kiutcázásának árán stafírozhassák ki családjukat selyem ruhával és arany nyaklánccal. Iskoláink évzárása. Beküldött értesítők. Pécsi Püspöki Tanítóképző Intézet. Ha a háború még el nem tolja az építkezést, utolsó tanévét töltötte volna Tanítóképzőnk a Lyceum méltóságteljes falai között. Az intézet kegyura Zichy Gyula gróf püspök elhatározta, hogy a Tanítóképzőnek uj hajlékot épít s azt internátussal kapcsolja egybe. Meg is bízta Pilch Andor műépítészt a tervek készítésével, melyek immár annyira előhaladtak, hogy a háború befejezte után Pécsett a legelsőbben elkezdhető építkezés, az új tanítóképző félmillióval előirányzott palotája lesz. Az intézet tanári kara lefolyt tanévben Dr. Gyömörey Zsigmond igazgató vezetése mellett 11 tanerőből állott. Dr. Jakab Béla a tanítónőképző igazgatója lett. Helyébe Szabó István tanár a Pius Főgimnázium tanári karába lépett át Helyébe a tanítóképzőbe Bajnok József iantt, aki eddig a pécsi felsőkereskedelmi isklában tanított. Dr. Kápolnai Zsigmond az egész tanéven át mint tábori plébános a sarctéren tartózkodott. Az iskola egyébként is megszenvedte a háború visszahatásait. A Lyceon legnagyobb részében katonaság volt elszólásolva. Az előadásokat, szűkös helyiségekben, csak váltakozva lehetett megtartani. A növendékek osztályonként így csoportosultak. Az első osztályban 41-en, a II-ikban 31-en, a III-ikben 18-an, a IV-ikben 27-en voltak, összesen 118-an. A szülők társadalmi állását illetőleg föltűnően sokan vannak a tanulók — 27-en —, ami a tanítói állás díszére s magyar tanítóságunk szép lelki egyensúlyára vall. A kitűnő vezetésű intézet sokban járult hozzá ahhoz, hogy növendékeinek anyagi terhein enyhítsen. Fegyelmének és valláserkölcsi nevelésének komolysága, tanári karának magas, tudományos képzettsége pedig szakiskoláink között elsőrangú helyet biztosít számára, amit a minisztériumnak referensei ismételten ki- t emeltek. Pincértanonc szakiskola. Magda Pál kiváló vezetéséről győz meg bennünket pincértanonc szakiskolánknak értesítője az 1914—15. évről, mely az iskola VIII. évfolyama. A szép áttekintetű Értesítőt rövid élveztes cikkek gazdagítják a következő themákkal: 1. Mi az oka a mai háborúnak. Irta: Mátyus J. 2. A palack borok tisztítása. 3. Szivárgó hordó tömítése. A tanulók száma az előző évekhez képest alacsony volt s 35 és 51 között ingadozott. A háború miatt hajléktalanná lett iskola a várostól december óta a királyi tábla egyik üzlethelyiségében húzta meg magát. A tanulók erkölcsi és egészségügyi érdekeinek védelmére az igazgató a következő erélyes, nyílt és tapintatos sorokban emelt szót: A tanulóifjúságerkölcsi viseletét tehetőségig ellenőriztük, tudtunkkal nem is adta elő magát semmi olyan körülmény, ami erősebb rendszabályok alkalmazását vonta volna maga után. Tanulóink elég illedelmesek, szófogadók, meglátszik rajtuk az iskola nevelő hatása. Azonban itt erősen kell hangsúlyoznom, hogy van sok főnök, aki tanonca erejét nagyon is kimeríti, amennyiben tudomásom van több helyet illetőleg, ahol késő éjjeli szolgálatra is alkalmaznak tanoncokat, semmiben sem veszik azoknak még nagyon is gyenge és fejlődő szervezetét , miáltal testi elsatnyulását előidézhetik. Tudtommal az iskola felügyelőbizottsága már korábban azt a határozatot hozta, hogy tanonc éjjeli szolgálatra be nem állítható, legfölebb este 8 óráig. Folyó évben nem akartam a hatósági intézkedést ezen visszás állapotok megszüntetésére igénybe venni, mert több mint bizonyos, hogy a munkáskezek hiánya okzta ez abnormális állapotot, de még alig merném feltételezni vendlégiőseinkről, hogy fiatalabb alkalmazottjaik testi egészségét kellőleg nem gondoznák. A magunk részéről üdvözöljük az igazgatót az őszinte szóért. Reméljük, hogy úgy ő, mint a felettes hatóságok megtalálják a módot a gyermeknevelés és sociális belátási ezen alapkövetelményeinek érvényesítésére. Községi polgári leányiskola. A női lélek finoman rajzoló vonásaival búcsúztatja Fuchsné Fatima Sarolt a Polgári Lányiskolánk volt érdemes tanárnőjét özv. Frankóét Púpos Erzsébetet. Olyan a jellemzése, amilyen az elhunyt volt kiváló tanerő, gyöngéd, szerető, boldog anya. Az intézet igazgatója Újvári Karnlla, aki viszont Dr. Pers Armand a kiváló művettségü zsidó főrabit az intézet hitoktatóját búcsúztatja meleg elismerő szavakkal s a keresztény lélek emelkedettségével tér vissza özv. Frank Tamásné emlékezetére is. Növendékeik közül Szitár Olgát, Freiszig Erzsébetet és Gubricky Olgát ragadta magával a korai halál. Az intézet igen népes volt. A növendékek így oszlottak meg az egyes osztályokban : Az év végén 391 növendék vizsgázott. A tananyagot dacára annak, hogy az intézet idegenben volt s mint vendég a nőzárda modern helyiségeiben kapott szállást, dacára a tetemes óraösszevonásoknak, földolgozta a tanári kar. A növendékek e mellett hatalmasan kivették részüket a háborús jótékonyságból. Csak az iskola kebelén belül 1151 drb. hósapkát, térdvédőt, érmelegítőt készítettek a rendelkezésükre bocsátott pamutból. Frank Tamásné helyét Ádám Paula tanítónővel töltötte be az iskolaszék. Vele együtt ismét 14-re egészült ki a tanári kar. I A.) 65, III A.) 42, I B.) 65, III B.) 43, II A.) 53, IV A.)45, II B.) 54, IV B.) 45.